Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

1959 március 22. SZOLNOK MEOYEl NÉPLAP 5 GYÁVASÁG Március 26—29-ig Szolnok Vörös Csillag mozi. 1941 tavaszán, a német megszállás idején a jugo­szláv fiatalság állt a kérdés előtt, hogy a nagyon nehéz­nek ígérkező elkövetkező években milyen utat válasz- szón. A GYÁVASÁG című ju­goszláv film fiatalokról szól: egyetemistákról, értelmisé­giekről, munkásokról. Bará­tok, szerelmesek tűntek fel, akiket a sorsukban előállott nagy változás vagy még job­ban egymáshoz kovácsolt, vagy ellenségekké tett. Ivan Sibl forgatókönyvíró árnyaltan rajzolta meg figu­ráit, akinek egyéni sorsában általánosságban mutatkozik meg ezen időszak ifjúságá­nak helyzete. Vjera Dogán g.yógyszerésznő álmodozó fia­tal lány, aki ábrándjait át akarja menteni jobb időkre, szerelmesét pedig nem tudja valódi mivoltában meglátni. Amikor rádöbben, hogy az események sodrából nem ké­pes elmenekülni, csalódástól és önvádtól kínozva méreg­hez nyúl, de nem lesz .áruló Sasa Novak Vjera, Bratis- lav Gribic Mirko és Boris Hrzic Klancar szerepében nyújt meggyőző alakítást. Ivan Simatpvic rendező és Frano Vodopivec operatőr feszült, izgalmas és érdekes képsort tár elénk. A kísérő­zene Vladimir Kraus mun­kája. Gyűszű nagyságú rádió Mióta kifejlesztették a tranzisztorcsöveket, mint leg­kisebb és legolcsóbb energia- forrást, mind jobban divatba jönnek a zsebrádiók. Ezek­nek a készülékeknek eddig az volt a hátránya, hogy csak közép- és hosszúhul­lámú adások vételére voltak alkalmasak. Egy francia ku­tatócsoport most olyan be­rendezést szerkesztett, amely- lyel a rövid- és ultrarövid "hullámokat is fel lehet erő­síteni. Ennek segítségével le­hetővé válik gyűszűnagyságú rövidhullámú vevőkészülék előállítása. KÖZNAPI DOLGOK titkai özáz és száz kéz nyúl naponta megyénkben — sőt a •zűk megyei határokon tűi is — délután öt óra tájban a rádiókészülék skálagombjához. A középhullám 223-as pontját keresik a hallgatók... Ismerős — a bemelege- dést jelentő — zúgás, hallatszik a készülékből, majd fel­búg egy tárogató: „A kanyargós Tisza mentén ...” A RÁDIÓMŰSOR .,. utána pedig: „Itt a ma­gyar rádió szolnoki adója. Köszöntjük hallgatóinkat!" Sok és érdekes, naponta megismétlődő és mégis új munkaütem előzi meg az is­merős hangokat. Hogyan ké­szül a rádióműsor? ... „Keservesen!” — tört ki egy alkalommal e kérdés hal­latán a munkatársak egyike; majd — olvasóink kedvéért —‘ szakszerű magyarázatba kezdett: Első a tervkészítés, melynek során a legfontosabb kérdések tárgyalását „üteme­Súlyos mulasztásokat derített fel a NEB vizsgálata Kunhegyesen A baromfi-tenyésztési szerződésről A mezőgazdaság nagyará­nyú nagyüzemi fejlődése kés­leltette a baromfi szerződések megkötését. A termelőszövet­kezeteknél nem volt hiányos­ság, azonban az egyéni és az új tsz-gazdák különböző okok miatt — főként tájéko­zatlanságból' tartózkodtak a szerződéskötéstől. Az- el­múlt héten azonban ez a tartózkodás felengedett és megtették a kezdeti lépést. A keltető állomás által ki­bocsátott csibékből 17.000 ki­logrammot szerződtek le a gazdák. Libából ezidáig 7000 darabra, kacsából 1500 kg, pulykából 5 ezerre szerződ­tek. A késés és a lemaradás okát vizsgálva azt kell mon­dani", hogy nemcsak az egyes emberek, hanem a szerző­déskötő földművesszövetke­zetek és tsz-vezetök sincse­nek tisztában a fennálló rendelkezésekkel. Tószegen például kijelentették a tsz vezetők, hogy tsz-tag nem szerződhet baromfira. Úgy véljük, ez a kijelentés abból adódott, hogy a tsz vezetők féltik a közös gazdaság ter­ményeit. — Részben igazuk van. mert ha a tsz-föld ta­nyáján a tsz gazda háztáji­ban sok baromfit nevel, az érő gabona és más mezőgaz­dasági termékekben nagy kárt okozhat. Mégsem helyes a tilalmi álláspont, mert mindaddig, míg a gabona nem szökik kalászba, a ba­romfi kárt nem okoz a ve­tésben és az érés idejére egy­szerű háztáji módszerekkel a tsz gazda kerítse be a ba­romfit. így a tsz sem káro­sul, és a népgazdaságnak is elegendő baromfit tódnak adni. A másik hiányosság, ami akadályozza a szerződéskö­tést, az, hogy egyes fmsz ve­zetők egyszerűen nem adnak előleget új tsz gazdáknak, így van ez Tiszaszöllősön is. Pedig az ottani fmsz veze­tőknek is ismerni kell a 433/1959. Élelmezési Minisz­térium felvásárlási kiren­deltségének errevonatkozó ..„kedését, mely kimondja, hogy a baromfiszerződések korlátozás nélkül köthető egyéni gazdákkal és háztáji gazdaságokkal is. A baromfinevelés jövedel­mező foglalkozás. Minden szervnek arra kell töreked­nie, hogy segítse a lakosság ellátását. Szűnjenek meg a különböző u viták és a fenn­álló hivatalos rendelkezések alapján oldják meg ezt a népgazdaság^ feladatot. A MUNKAHELYÜKET szerető dolgozók részéről be­jelentés érkezett a kunhegys- si népi ellenőrzési bizottság­hoz: súlyos hiányosságok mutatkoznak a téglagyárban. — vizsgálatra van szükség. A bizottság ellenőrzése so­rán megállapította, hogy a dolgozók észrevételei megfe­lelnek a valóságnak. A bér­alap felhasználását — tpbbek között. — lehetetlen volt el­lenőrizni; az azt feltüntető (?) iratok teljes összevissza­ságban, „ömlesztett állapot­ban” voltak. Megállapítot­ták továbbá, hogy elemi kár folyamán 37 ezer, égetési se- lejtként 44 ezer tégla ment tönkre, — azt, hogy további 100 ezer hová lett, nem sike­rült kideríteni. Ebben szin­tén a gondatlan admi­nisztráció a ludas. Nem vol­tak rendben a szénkartonok sem; ennek ellenére is sike­rült megállapítani: ezer tég­lánként 2.20 mázsa helyett 4—5 mázsát használtak fel. Hiányosnak mutatkozott a tűzoltófelszerelés is. Barbárság — ennél eny­hébb szót aligha találhat­nánk arra, ami az 1958-ban elkészült függőpályával tör­tént. A bizottság ottjártakor ez már romokban hevert, — Annyi már most bizonyos: rossz volt a tervezés; a pá­lya ívei túlságosan kis-suga­Megyénk jogászai szervezetten segítik a termelőszövelkezeieket A megyei jogászszövetsé­gen belül nemrég még négy szakosztály működött; a pol­gári, a büntető, az állam- igazgatási és a vállalati jogi szakosztály. Ehhez járult most sorrendben ötödikként, de jelentőségében és idő­szerűségében elsődleges fon­tossággal a termelőszövetke­zeti jogi szakosztály; mely elnökéül Burka Ferencet, a megyei bíróság elnökét vá­lasztotta. A titkári tisztség betöltésénél dr. Juhász Ká­rolyra, a megyei tanács dol­gozójára, a szövetkezeti moz­galom tapasztalt ismerőjére esett a választás. Ö tájékoz­tatta munkatársunkat az újonnan alakult szakosztály mibenlétéről, célkitűzéseiről. — A mindennapi élet és a jog elválaszthatatlanok egy­mástól, — állapította meg elöljárójában. — Megyénk mezőgazdaságának forradal­mi előretörése tette szüksé­gessé a szakosztály életre- hívását. Célunk: minden jo­gászt, de elsősorban a tsz-ek- kel legközvetlenebb kapcso­latban állókat teljes alapos­sággal megismertetni a közös gazdaságokra vonatkozó jog­szabályokkal. El kell érnünk, hogy termelőszövetkezeti jo­gi vonalon is — miként ez például a polgári és büntető jogi gyakorlatban megvaló­sult — egységes joggyakorla­tot alakítsunk ki. Bírák, ügyészek, ügyvédek; népi el­lenőrzési bizottságok tagjai; tanácsi dolgozók szövetkeze­iiiiiiiiiiiiiiinMiiitíiMiiiiiiniuiiinniiHiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiHMiiiiiiiiiiimiiiiiiiitiii A földmíívesszöietLezeíek megkezdték a mészhénlé főzését Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy a téli mészkénleves perme­tezéshez igényüket Jelentsék be a földművesszövetkezeteknél. Szolnok megyei MER Központ iJ:íhV "V " ^ v: '"!lltljllllllllMI!IHI'IHIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllltlll ti jogi elképzeléseit kell kö­zös nevezőre hoznunk. — Az új szakosztály mű­ködése biztosítja a termelő­szövetkezeti vonalon dolgozó jogászok számára a tsz-ekkel kapcsolatos jogszabályok ala­pos ismeretét, — folytatta dr. Juhász Károly. — A szövet­kezeti gazdák felé végzendő felvilágosító munkája során előadásokat tart, níelyeken a szövetkezetiek megtudják: — milyen ügyben kell a bíró­sághoz s milyenekben a ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyaihoz fordulniok. Tsz és tsz-tag közötti, szövetkezeti élettel kapcsolatos vitás kér­dések eldöntésére — például — nem a bíróság illetékes. — Ezt eddig sokan nem tudták; felesleges munkát adtak az amúgyis túlterhelt bíróságok­nak. A jobb munka érdeké­ben az új szakosztály járá­sonként és városonként ál­landó jellegű munkabrigádo­kat alakít ki. Ezek a helyszí­nen nyújtanak tájékoztatást a tsz-tagoknak, tsz-ekkel kap­csolatban álló szerveknek. Jo­gi szaktanáccsal kell szolgál- niok a pártbizottságok, taná­csok dolgozóinak is szövetke­zeti kérdésekben. — Az állandó munkabrigá­dok működése lehetővé te­szi, hogy a szövetkezeti tagok között esetleg felmerülő anyagi ellentéteket gyorsan, igazságosan, békével old­ják meg. Ezzel biztosítják a közös munkához elengedhe­tetlen nyugodt légkört —, mondotta a szövetkezeti jo­gi szakosztály titkára. — Szakosztályunk sokirányú munkája, s ezt külön hang- súlyozom, nem érinti a szer­ződött termelőszövetkezeti jogvédők eddigi munkakörét. A tsz-ek jogi tanácsadói te­hát a helyükön maradnak s eddigi feladataikat látják el; amiben természetesen a ter­melőszövetkezeti jogi szak­osztály Is támogatja őket, rúak voltak, a biztos üze­meltetéshez. A vasbetonosz­lopok tervezése jó, kivitele­zése azonban kritikán aluli volt. Az oszlop felső, előre- ugró részéből, hol a függőpá­lya megtámaszkodik — „kis­spórolták” (vagy kifelejtet­ték?) a vasat. Az orr-részek emiatt letöredeztek. FELÜLETES és lelkiisme­retlenül hanyag volt a pálya karbantartása is. Annak el­lenére elmulasztották ezt, hogy Batta Imre gépész több ízben.kapott írásbeli figyel­meztetést. A dolgozók között az a vélemény alakult ki, hogy „fent” nem szeretik a függőpályát — azért nem lép­nek fel kellő eréllyel megvé­dése érdekében. Végtére a Téglagyári Vállalat szolnoki igazgatóságáról megérkezett az utasítás: szereljék le a függőpályát, távolítsák el az oszlopokat. A kunhegyesi NEB tagjai érthető megdöbbenéssel lát­ták: ötven-hatvan oszlopot a földhöz közel elvágták (!) — ahelyett, hogy hévérrel ki­emelték volna. Az oszlopok körülbelül 50 mázsa függőle­ges irányú terhelést bírnak ki; magasságuk kereken két méter. Nagyszerűen fel lehe­tett volna tehát használni azokat — például — istálló- építésnél. Az eddigiek alapján úgy látszik: helytelen volt a pá­lya lebontását megkezdeni. A kár most már körülbelül 200 ezer forint. Mintegy ötven­ezer forint ráfordításával rendbe lehetett \jolna hozni a pályát. Ehelyett más tör­tént: annak ellenére, hogy a megyei tanácstól még nem érkezett meg a jóváhagyás — hozzáláttak a földön fekvő sínpálya elkészítéséhez. A pá­lyához kocsik is kellenek — az összköltség előre látható­lag kereken 300 ezer forintra rúg majd. Alapos. gondos munkát végzett a kunhegyesi NEB a téglagyár vizsgálattal. Azon­ban ..; Mégsem mehetünk el néhány megjegyzés nélkül a történtek mellett. A vizsgálat jegyzőkönyve március 10-én készült el —, abból azonban a vállalat igazgatója még március 21-én sem kapott egyetlen példányt sem. Szó­ban tájékoztatták ugyan — ez azonban egy többoldalas jegyzőkönyvvel kapcsolat­ban nyilvánvalóan kevés ah­hoz, hogy gyors intézkedés történhessék. KOCSIS IMRÉNÉT. a ha­nyag adminisztrátort elbo­csátották, eddig azonban tu­domásunk szerint még sem­mi sem történt Batta Imre gépész felelősségrevonására; de Szabó Tibor mérnökére sem, kinek meg kellett volna néznie (legalább egyszer!) annak idején, hogy a tervek­nek, műszaki követelmé­nyeknek megfelelően gyárt­ják-e a tartóoszlopokat. Szelei István, a kunhegyesi telep igazgatója — kinek ve­zetése idején a mulasztások történtek — azóta kisebb te­lep élére került. A dolgozók nézete szerint Szelei István új feladatai ellátására alkal­mas; helytelen volt azonban a fiatal szakembert szinte pá­lyája kezdetén olyan nagy üzem élére állítani, mint a kunhegyesi telep, az új igaz­gató — Danyi Minály — régi tapasztalt szakember. Eddigi működése bíztató ígéret a hibák gyors kijavítására. Ezzel azonban nem tekint­hetjük rendben levőnek a kunhegyesi téglagyár ügyév. Ha pedig a termelés szem­pontjából legfontosabb kér­déseket tisztázták: el kell járni a régebbi mulasztókkal szemben. Nem tartjuk meg­engedhetőnek, hogy a más városba költözés — például Batta Imre és Szabó Tibor esetében — amnesztiával le­gyen egyenértékű. Százezrek mentek veszendőbe Kunhe­gyesen; ez a kemény lecke szolgáljon okulásra a jövőre — mind a mulasztók felelős- ségrevonása, mind a vállalati vezetés összhangjának meg­javítása tekintetében. » — borváró — A SZOT történeti csoportja feldolgozza a szakszervezeti mozgalom történetét Érdekes feladatot kapott a SZOT történeti csoportja: a szakszervezeti mozgalom tör­ténetét kell feldolgozniok hi­teles, részletes és tudomá­nyos alapossággal. Ezzel egy­idejűleg a történeti csoport megbízást kapott a magyar szakszervezetek történeti do­kumentumainak összegyűjté­sére. Ilyen dokumentumok: újságok, szaklapok, röpira- tok, plakátok, hirdetmények, tanácsköztársasági kiadvá­nyok. Gyűjti a történeti cso­port a rendeleteket, illegális kiadványokat, szakszervezeti mozgalommal kapcsolatos fényképeket, leveleket, ren­dőrségi és csendőrségi jelen­téseket. A szakszervezeti mozgalom szempontjából igen fontos, hogy a szakszervezetek hősi küzdelmét is érzékeltesse. — Ezért gyűjtik azokat a kiad­ványokat is, amelyeket az uralkodó osztály adott ki. Ipartestületi határozatokat, bánya- és gyárigazgatói ren­delkezéseket, feketelistákat, toloncolási véghatározatokat, rendőri felügyelet alá helye­zési végzéseket, keresztény­szocialista, fasiszta munka­kamarai kiadványokat. A szakszervezet eme nagy munkájához az egész társa­dalom segítségét kérik. Min­denki, akinek ilyen okmá­nyok vannak a birtokában, segítse azzal a fontos törté­neti feldolgozást, hogy bekül­di azokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksé­ge címére, Szolnok, Ságvári út. )( zik be” — gondolva az ál­landó m űsorszá mokra s arra is. hogy a váratlan érdekes­ségek se maradjanak ki hely (pardon! idő...) hiányá­ban. Rádiósnyelven „hangod­nak azt az „anyagot” mond­ják, melyben a riporteren kí­vül mást is megszólaltatnak. (Anyag alatt a kész műsor- számot értik.) Az „írott’" anyag is hangos valójában: a munkatársak, vagy a Szigli­geti Színház kellemes orgá- numú művészei — közöttük a bársonyoshangú Győri Ilo­na — olvassák fel a mikro­fon előtt. A fal éppolyan ellensége a rádióriport érnék, mint várat vívó seregnek a bástya. A fal komisz módon visszaveri a hangot; zörejessé teszi a felvételt, bosszantja a hall­gatót ... Feltéve, hogy a lechnikailag nem kifogásta­lan műsorszám sugárzásra kerül. Ritkán kerül... Kövér Gyula, a szolnoki stúdió technikusa éppoly kényes a műszaki színvonalra, mint — mondjuk — Mészáros elvtárs nyomdaigazgató a Néplap nyomására... Szolnokon nem gond hangosat készíteni. A pompásan felszerelt k ís-étu­ti i óba látogatnak el azok, aki­ket a rádió felkér. Tenyérnyi vastag szőnyeg, parafa hang­szigetelésű fal és mennyezet, vastag ablaküveg biztosítja a kifogástalan felvételt. A na­gyobb stúdióban kell a vissz­hang — mert megszoktuk, hogy a zene- és énekszámo­kat kissé visszhangosan hall­juk. Itt más a padló, a falak kiképzése is. Vidéken nehezebb a rádiós dolga. Ott igen gyakran az ablakon kihajolva beszélget kérdezett s kérdező — így a fal nem zavarja a tiszta fel­vételt. Olykor „helyette’más zavarja. Gál Gyula igazgató — ki állítólag jobban seeret riportot csinálni, mint i^z- gatni — egy alkalommal fél­óra hosszat várta a nyitott ablaknál dideregve, hogy vé­get érjen a temetési harango­zás .. ; Minden felvétel először magnetofon-szalagra kerül: a magnózást ma már éppoly jól ismerik megyes2erte, mint pár évtizeddel ezelőtt — pél­dául — a furulyázást, eiterá- lást. Hja, halad a technika; s vele a falu népe is::: A felvett hangszalagot so­sem játsszák le anélkül, hogy a technikus meg ne „vágná” — azaz a felvétel idejét, he­lyét ismertető szavakat le ne nyesné róla, ki ne küszöbölné a mikrofonláz okozta dado­gást; melynek nemcsak a „civilek”, de a rádióriporte­rek is áldozatul esnek oíykor Itt, Szolnokon, a Kolozs­vári úti stúdióban történik a szalag vágása, összeállítása. Legkésőbb fél-, negvedórával műsorkezdés előtt fenn van a keverőasztal hatalmas chroon-korongján az adásra váró magnetofonszalag. Róla „tapintja le” a készülék az emberi szót, a muzsikát s to­vábbítja az adótoronyhoz — mely a vasúti híd környékén magas Iik; s melynek piros­fehér lámpái éppoly kedves ismerősei a szolnokiaknak, mint a Tiszapart fénylő gyöngysora. Innen száll az éterbe s a készülékeken át a fülekbe a baráti szó. az ér­dekes felolvasás, izgalmas novella, ringató jazz, szívet vidító cigányzene, új hírek tarka sora. — b. z. — PÉNZE IS LESZ, LIBÁJA IS. KACSÁJA IS MARAD! Kössön tollér tékesít esi szerződést! Ft 25.— 7.— Libára darabonként háromszori tépésre Kacsára darabonként kétszeri tépésre előleget ad a helyi Földművesszövetkezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom