Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

1959. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hülyén is a túltúláy ? P. Pavjolkin Az istenhitről című könyvéről Ahány ház — annyi szokás, hirdeti a magyar közmondás. Ezt az igazságot vallási vi­szonylatban valahogy így kellene kifejezni; ahány val­lás — annyi-féle isten. Mert másképpen képzelik el az is­tent a mohamedánok, a ka­tolikusok, a budhisták és a többi vallások. Egyes vallá­sok szerint több is van be­lőle. Persze, ehhez az isten­hez túlvilág is tartozik, ahol a hit szerint a meghaltak lel­kei lakoznak. A bökkenő csak az, hogy a túlvilágot is másképpen képzeli el min­den vallás. Miért ez a sokrétűség? Mi­ért dús liget gyümölcsökkel az arabok másvilága, miért fényűző palotákban tobzódó jólét csarnoka a másvilág, a görögkeleti egyház szerint? Ilyen kérdéseket tesz fel és ezekre a kérdésekre ad vilá­gos, egyértelmű feleletet Pav- jolkin tudományos alapon megírt, mindamellett népsze­rű nyelvezetű, közérthető, ér­dekes könyve. — Megmagyarázza, hogy az isten és a túlvilág nem egyéb, mint fantasztiku­san eltorzított földi, társadal­mi, emberi viszonylatok. Az istenhit régen hosszú évezredekkel ezelőtt alakult ki. Az akkor még fejletlen tudomány sokmindenre nem tudott magyarázatot adni. Az ember viszont szerette vol­na megismerni a körülötte lévő világot, tehát megpró­bálta fogyatékos tudása sze­rint magyarázni azt. Ez nem ment másképpen, minthogy elképzelt valamilyen termé­szetfeletti lényt, amely a megmagyarázhatatlan dolgo­kat irányította, csinálta. — Amig a geológia nem ismerte a föld keletkezésének elmé­letét, addig mindenki elhitte a magyarázatot: a világnak hat nap alatti teremtéséről. Még azt a nyilvánvaló ellent­mondást sem vették- észre, hogy az a bizonyos isten előbb teremtette a világossá­got és csak azután a napot, amely világított. Napjaink egyik legjobban ható vallása, a katolikus, egész rendszert dolgozott ki magának, hogy a mai tudo­mányos elméleteket össze­egyeztesse a vallás tanításai­val. Ezt a leleplezhető kísérletet boncolja Pavjolkin könyve. Érdekes, hasznos és tanulsá­gos olvasmány mindenki szá­mára. Megtudhatjuk belő­le azt is, hogy a tudomány eszméinek diadal raj uttatásá- ért nehéz harcot kell vív­nunk az emberek tudatába rögződött vallásos hiedelmek ellen. Nem kétséges azon­ban, hogy előbb-utóbb sike­rülni fog. Cigányankét Nagykörűn Nagy esemény színhelye volt néhány nappal ezelőtt a nagykörűi pártszervezet he­lyisége. Összegyűltek a köz­ségben lakó cigányok, hogy meghallgassák a járási és községi vezetőik előadását a cigányok helyzetéről, jövőjé­ről. Sári Imre tanácselnök el­mondotta, hogy ma már nem úgy kezdik a cigányságot, mint régen. Ez annak is kö­szönhető, hogy maguk a ci­gányok is megértették, nem élhetnek úgy, mint apáik és nagyapáik. A nagykörűi cigá­nyok többsége tisztán jár, tisztán küldi gyermekeit is­kolába, akiket nem is ültet­nek külön a falu többi gyer­mekétől. Többen tagjai ter­melőszövetkezeteknek és szá­mukra vöröskeresztes első­segélynyújtó tanfolyamot is szerveznek. Az érdekes előadást hozzá­szólások, majd televíziós köz­vetítés követte. Bartus M ihály levelező Nagykörű A „Szállnak a darvak” cí­mű szovjet film óriási siker­rel szerepel a nyugatnémet mozik műsorán. A Der Spie­gel című folyóirat szerint egyetlen nyugatberlini mozi­ban eddig 75 ezren nézték meg. • Sonja Hennie svéd műkor­csolya bajnoknő 10 évi szü­net után ismét filmfelvevő­gép elé áll. A filmet Lon­donban forgatják, ahol part­nerei: Michael Wilding és Dennis Price lesznek. * Lion Feuchtvvager „Szám­űzetés” című regényéből né- met-cseh koprodukcióban film készül. é Angliában a legjövedel­mezőbb film a „Híd a Kwai folyón” volt. * Munkássága elismeréseként a Szovjetunió népművésze címet kapta Grigorij Rosalj szovjet filmrendező. Érdemes művész címmel tüntették ki Mihail Kalatozovot és Pjotr Glabovot. Rosalj befejezte a „Borús reggel” című filmjét, mely a Golgota filmtrilógia harmadik része. Kalatozov a geológusokról készít fil­met „El nem küldött levél” címmel. Pjotr Glebov most az „Űj barázdát szánt az eke” című filmjére készül. * Marlon Brando és Anna Magnani játsszák Tenessee Williams híres színdarabja, ,* * *A kígyóbőr" filmváltozatá­nak főszerepét. • A Kultúr című nyugatné­met lap szerint az 1958-as év három legjobb filmje a „Cso­dagyerekek”, a „Nyugtalan éjszaka” és a „Rosemarie”. • A „Vihar” című jugoszláv —olasz koprodukciós film helyreállította a koproduk­ciós filmek megtépázott be­csületét. A jugoszláv kritika a legjelentékenyebb közös filmnek tekinti. * Turgenyev „Az ünnep elő­estéjén” című elbeszéléséből szovjet—bolgár koproduk­ciós film készül. A külső felvételeket most forgatják Bulgáriában. * Karel Zeman Jiri Brdecs- kaval együtt megkezdte a „Münchausen báró” című film forgatókönyvének írását. Nyilatkozatában kijelentette, hogy ebben a filmben a film- technika és a trükkök min­den vállfáját alkalmazni fogja. * A „Ló szája” címmel, Alec Guinnes főszereplésével an­gol filmkomédia készült. Egy szegény excentrikus festőről szól a film, aki különféle bo­nyodalmakba keveredik, mert meg akarja teremteni az anyagi eszközöket egy hatal­mas freskó elkészítéséhez. * Az elmúlt napokban érke­zett Jugoszláviába Robert Oldrich amerikai filmrende­ző, aki amerikai—jugoszláv közös produkcióban készíti Gogol „Tárász Bulyba” című regényének filmváltozatát. — A férfi főszereplő Anthony Quinn lesz, a női fősze let valószínűleg Joan Crawford fogja játszani. * Most hirdették ki a for­gatókönyv pályázat eredmé­nyét Bulgáriában. A pályá­zatra 1136 mű érkezett. Első és második díjat nem adtak ki, e helyett 3 db 10.000 le­vés díjat adtak ki. Továbbá megvásároltak 5 pályázatot 5—5000 leva értékben. je> QUAKT A szovjet mezőgazdaság villamosítása a következő hét évben Beszélgetés V. Krasznovval, a mezőgazdasági villamosítási tudományos kutatóintézet igazgató helyettesével A cári Oroszországban a parasztok csak hallomásból ismerték a villamosítás fo­galmát. A szovjet hatalom, az egész ország technikai fej­lődésével párhuzamosan, a mezőgazdasági termelés szol­gálatába állította az elektro­mos energiát. Az elmúlt év elején már csaknem vala­mennyi szovhoz és a kolho­zoknak több mint 40 száza­léka villamosított gazdaság­gá fejlődött. 1958. végén a mezőgazda­ság 2.5-szer több elektro­mos energiát fogyasztott, mint az egész cári Orosz­ország. A villamosítás megváltoz­tatta a falvak életét. Az elek­tromos energia segítségével a legmunkaigényesebb művele­teket könnyen és gyorsan vé­gezhetik el a kolhozparasz­tok. A hétéves terv újabb lehe­tőségeket tár a mezőgazdaság elé az elektromos energia hasznosítására. Ez idő alatt a mezőgazdaság energia-fo­gyasztása megnégyszereződik. 1965-ben lényegében befe­jezzük a kolhozok villamo­sítását. A Szovjetunió hét év múlva a mezőgazdaság elektromos-energiafogyasztá­sát tekintve, túlszárnyalja Nyugat-Európa valamennyi kapitalista államát és szoro­san megközelíti az Egyesült Államokat. A következő hét évben a szovjet gazdaságok többmil­lió villanymotort, takar­mányelőkészítő-, rakodó és fejőgépet, valamint sok más hasonló berendezést kapnak. Hazánkban már most is szá­mos olyan gazdaságot talál­hatunk, amelyekben az elek­tromos energia a munkáslét­szám több mint felét más munkára szabadította fel, a munka termelékenységét pe­dig 2—3-szorosára emelte. Arra törekszünk, hogy a hét­éves terv végére valamennyi kolhozban és szovhozban el­érjük ezt a villamosítási színvonalat. Az elektromos energia sok szempontból hasznos a pa­rasztoknak. A tudomány az utóbbi években bebizonyítot­ta, hogy elektromossággal meggyorsíthatjuk a növények és az állatok fejlődését, Az elektromos energia mó­dot nyújt a legkorszerűbb tudományos vívmányok be­vezetésére, például a mag­vak vetéselőtti besugárzá­sára, a termények szárítá­sára, a kártevők elleni harc fokozására, és így tovább. A kolhozok és a szovhozok az elektromos energia nagy részét (mintegy 70 százalé­kát) az állami energetikai rendszerből kapják. De mi történik a rendszertől távol eső területekkel? Itt kolhoz­közi és kerületközi erőműve­ket építenek. A tervezők mindent meg­tesznek, hogy az ilyen kisebb méretű erőművek is a lehető legnagyobb hatásfokkal mű­ködjenek. Intézetünk példá­ul kidolgozta a legegyszerűbb és a véleményünk szerint leggazdaságosabban működő feszültségszabályozók terve­it, s ezek alapján több, mint 60 ezer darabot gyártottak belőlük. Nincs messze az az idő, amikor a szovjet parasztok hazánk végtelen területének legtávolabbi pontján is nél­külözhetetlen segítőtársuk­nak tekintik az elektromos energiát a mezőgazdasági termékek bőségének megte- remtésébem Óriási automata bánya Kazahsztán egyik leggazda­gabb szénvidékén ultramo­dern bánya építését kezdik meg, amelyben minden mű­veletet teljesen gépesítenek és automatizálnak; Szénfejtő gép végzi él az összes műveleteket, beleértve a dúcolásit is és előkészíti a vágatot a következő fejtőgép számára. Az összes gépezete­ket egy „diszpécser” irányítja vezérlőasztaláról; fotoeléktri- kus cella ellenőrzi a gépek mozgását. A föld felszínén nem lesz hordalékhalom: a törmelék a föld alatt marad. Az előzetes számítások sze­rint a bányában naponta tíz szerelvényre való szenet ter­melnek; Nagyteljesítményű iepegető exkavator Az új szovjet „ES—25— 100” típusú lépegető exka­vátor merítőkanala 25 köb­méter befogadóképességű, karja pedig 100 méter mesz- szire nyúlik. Az új gép ösz- szeszerelését ez év májusá­ban fejezik be. Az exkavátor egy óra alatt körülbelül 2000 köbméternyi földet mozgat meg. Az új gép óriási előnye az is, hogy egy köbméter föld mozgatása fele annyi ener­gia mennyiséggel történik, mint az eddig használt gé­peknél. A nagyteljesítményű gépet a felszíni érc- és szénbányá­szatban hasznosítják. Az első számológép A számológép nem csodála­tos technikai eredményekkel büszkélkedő korunk vívmá­nya. Az első használható szá­mológépet több mint 300 év­vel ezelőtt, 24 éves korában a később világhíressé vált matematikus és filozófus, Blaise Pascal találta fel. Zse­niális találmányát 1647-ben mutatta be a párizsi Tudomá­nyos Akadémián. A gép bo­nyolult és elmés szerkezete egész sor számtani műveletet hibátlanul elvégzett. Akkoriban már sokan tör­ték a fejüket a fáradságos fej­számolás megkönnyítését szolgáló gépi berendezésen. Pascal is azért hozta nyilvá­nosságra találmányát, mivel tudott .róla, hogy Rouenban egy órásmester hasonló gépe­99 A moszkvai vnukovód repü­lőtér kifutójáról február 13- án a levegőbe emelkedett a világhírű „TU—104” leg­újabb változata. A Tupoljev repülőgéptervező kollektívá­jának újabb gyöngyszeme le­szállásnélküli pröbarepülésre indult a 2350 kilométeres Moszkva—Harkov—Dnyepro- petrovszik — Kiev — Moszkva útvonalon. 1U 104 B“-vel a levegőben A „TU—104 B”-t K. Sza- pelkint V. Kovaljov, A. Kresz- tyanko tapasztalt pilóták ve­zették. A rádiós P. Jakovlev, a navigációs pedig N. Szol- janov volt. A gép 100 utast vitt fedélzetén. Az új változat elsősorban abban különbözik a régitől, hogy nagyobb a befogadó- és teherbíró képessége — mon­dotta V. Benderov főmérnök. A Központi Fizikai Kutatóintézetben ■ Államunk nagy összegeket áldoz a tudományos kutató­munka támogatására. Képünk a Központi Fizikai Kutató- intézet jól felszerelt munkatermét ábrázolja. — A „TU—104" 50 utast, a „TU—104 A” 70 személyt szállít, mi pedig 100 utassal repülünk. A próbaút nagyszerűen si­került. Alig egy óra múiva már megpillantottuk Harkov házait, újabb 14 perc múlva pedig Dnyepropetrovszk fe­lett repültünk el. A felszál­lás után 1 óra 40 perccel, gé­pünk alatt a Dnyeper sötét csíkja kanyargót! Nemsokára már Kievre tekinthettünk le. Innen visszafordultunk, s pontosan 3 óra 15 percnyi re­pülés után megérkeztünk a vnukovói repülőtérre. A „TU—104 B” 100 szemé­lyes utasszállító repülőgépet hamarosan forgalomba állít­ják a legfontosabb légi útvo­nalakon. zeten dolgozik. Akkori szokás szerint Pascal találmányát egy magas állású pártfogó­nak, Seguier kancellárnak ajánlotta. A Pascal-féle első számoló­gép, amelyet a gyakorlatban sohasem használtak, kalandos sorsra jutott. Seguier kancel­lár először bemutatta a min­den modern vívmányért ra­jongó svéd Krisztina király­nőnek. A francia forradalom kitöréséig a gép a francia kancellár családjának birto­kában maradt. Később egy- időre a híres vegyész, Lavoi­sier tulajdonába került, akit a forradalom idején ártatla­nul kivégeztek. Ezután évti­zedeken át nyoma veszett, míg egy bordeauxi régiség- gyűjtő véletlenül fel nem fe­dezte valahol. A gyűjtőtől is­mét ismeretlen kezekbe ke­rült a gép, amelyet csak mos­tanában szorgos kutatás után találtak meg újra egy délfrancdaországi faluban.. Az eredeti modellen kívül Pascalnak még három hite­les számológépe maradt fenn. Az egyiket Clermont-Ferrand közkönyvtárában, a másik kettőt a párizsi Iparművészeti Múzeumban órák. Olcsó fogamzásgátló tabletta Dr. S. N. Sanyal, a kalkutta! Bakterologiai Intézet munkatár­sa egy születésszabályozási kér­désekkel foglalkozó konferen­cián bejelentette, hogy indiai tu­dósok olcsó, szájon át szedendó fogamzást gátló szert dolgoztak ki. A tablettát, mely egy aszpi­rin tablettánál is kevesebbe kerül, rövidesen forgalomba hoz­zák. Dr. Sanyal elmondotta, hogy az új fogamzást gátló szert azonosan jó hatással a házastár- sak bármelyike szedheti és sze­dése két hetenként elégséges; Elkészült az első koleopter Az utolsó években a gyű- rűsszámyú repülőgépek fej­lesztéséről számos cikk je­lent meg a szakmai újságok­ban és folyóiratokban. — A francia Snecma cég most el­készítette az első ilyen szer­kezetű repülőgépet. A gép elülső része a pilótaülést tartalmazza, hátsó részében pedig a sugárhajtóművet kö­rülzáró gyűrűs szárny foglal helyet A hajtómű légcsator­nái a pilótakabin oldalain vannak. A koleopter főfölénye a szokásos felépítésű repülő­gépekhez képest abban van, hogy függőlegesen tud fel- és leszállni. Ezzel a képességgel ugyan a helikopteren is rendelkez­nek, de a függőleges ten­gelyű légcsavaroknak olyan nagy a légellenállásuk, hogy a vízszintes irányú repülés sebessége erősen korlátozott. Ezzel szemben a koleopter alkalmas arra, hogy sugár­hajtómű segítségével repül­jön. A függőleges felhasználást az teszi lehetővé, hogy a haj­tómű tolóereje 25 százalék­kal nagyobb a repülőgép sú­lyánál. A kívánt magasság elérése után a gépet a haj­tómű sugarainak eltérítésé­vel döntik csaknem vízszin­tes helyzetbe. Leszállás alkal­mával a pilóta a gépet ismét függőleges helyzetbe állítja és a sugárhajtómű tolóere­jének fékezésével közeledik a földhöz. A leszállásnak a távozó forró fáradt gázok miatt lehetőleg cement vagy fémfelületen kell történnie. A földre érkezett gépet kü­lönleges szállítókocsin tet­szésszerinti helyre lehet szállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom