Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. március 22. Í^kzEíLE Enyhülés a berlini kérdésben A NEMZETKÖZI POLITI­KÁBAN hónapok óta köz­ponti helyen áll a német kér­dés és ezzel kapcsolatban az elmúlt hét diplomáciai tevé­kenységére külön rányomta bélyegét a Szovjetunió által javasolt magasszíntű tárgya­lások gondolata. Mint már annyiszor az elmúlt évek so­rán ezekben a napokban is a legellentétesebb nézetek üt­köznek össze. Sok még a zord: Nem! —, egyes impe­rialista körök kardcsörteté- se erőteljesebb, mint valaha. Tábornokok és felelős politi­kusok egyaránt emlegetik a nukleáris fegyverekkel vívott háborút, mégis a tárgyilagos megfigyelő itt is, ott is bizo­nyos „olvadást” tapasztal. Sok példát lehetne erre idézni, de válasszuk ki a leg­jellemzőbbet, és a legjelentő­sebbet. Eisenhower elnök hangulatváltozását. Az USA vezetője különösen Macmil­lan Szovjetunió-beli látoga­tása során nem fukarkodott a fenyegető kijelentésekkel. Szemmelláthatóan meg akar­ta zavarni az angol minisz­terelnök moszkvai tárgyalá­sainak légkörét. A nyugati átlagpolgár az amerikai el­nök megnyilatkozásait hall­gatva már-már küszöbön lát­ta a háború kitörését és mi lett ennek a következménye? Egyáltalán nem az, amire Eisenhower és tanácsadó köre számított. Ezektől a fenyege­tő kijelentésektől a Szovjet­unió, a szocialista tábor né­pei nem ijednek meg, viszont ugyanezek a kijelentések a nyugatiak sorában és az ame­rikai nép legszélesebb köre­iben is, zavart, aggodalmat idéztek elő. Még nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb ame­rikai vezetés és elsősorban Eisenhower hogyan reagál ezekre a jelenségekre, de annyi máris bizonyos, hogy az elnök legutóbbi és lénye­gében legjelentősebb beszé­de, a március 16-i televíziós nyilatkozat már más hango­kat üt meg. Ebben a beszéd­ben Eisenhower már fel­vetette az esetleges nyári csúcstalálkozó gondolatát. Ez mindenesetre előreha­ladás a korábbi állásponthoz képest és talán a kiutat jelzi abból a zsákutcából, amelyet olyan sokat emlegetnek mos­tanában a nyugati lapok. Kü­lönösen kedvenc téma ez Angliában, hiszen a Szigetor­szág lakossága az utóbbi hó­napokban szinte lemérhető hangulatváltozáson esett át. Az angolokat ugyanis a dul- lesi kardcsörtetés, az adenau- eri hetykeség, a fokozódó fegyverkezés, az angliai ra­kétatámaszpontok felbukka­nása nem harciassággal, ha­nem növekvő félelemmel töl­tik el. KÖZREJÁTSZIK ebben persze sok más tényező is, köztük nem utolsósorban az, hogy Nyugat-Németország agresszív gazdasági ténykedé­se, a Bonn-Pórizs tengely ki­alakulása kezdi közvetlenül fenyegetni Anglia érdekeit. Hozzájárul ehhez az egyre mélyülő amerikaellenesség, amelynek szintén megvannak a maga gazdasági és politikai okai. Az angol nép jól tud­ja, hogy a háború óta az amerikai katonák jelenléte a szigetországban több mint kétszáz millió fontba került és ennek jórészét Anglia fi­zette. Az eddig felállított amerikai rakétatámaszpontok mintegy negyven millió font­jába kerültek Angliának, — amiből száz iskolát építhet­tek volna. Az amerikai po­litika szolgálatát okolja az angol nép azért is hogy Nagy-Britannia nemzeti jö­vedelmének 9.3 százalékát katonai kiadásokra költi és ugyanakkor a munkanélküli­ség jelenleg nagyobb Angliá­ban, mint a háború óta bár­mikor volt. Az egyik jelentős angol közgazdasági lap meg­állapítása szerint „a szén és acélipar adatai, amelyek leg­inkább mértékadóak azt bi­zonyítják, hogy a nehézipar termelése semmit sem javult, ősz óta más iparágak is a pangás, sőt a további hanyat­lás képét mutatják.” Nem csoda tehát, hogy az angol közvélemény örömmel üdvö­zölte Macmillan moszkvai útját, visszautasította az amerikai tábornokok háborús handabandázását, és azóta is a tárgyalásokat és ezen túl­menően a szovjet—angol gaz­dasági kapcsolatok elmélyíté­sét követeli. Összefügg ezzel, hogy az angol békemozga­lom, amely ma már a kapi­talista világ egyik legerősebb ilyenirányú mozgalma állan­dóan növekszik és ország­szerte ezerszámra alakulnak a békebizottságok. Jellemző erre a mozgalomra, hogy az atomkisérletek betiltását kö­vetelő 680 angol tudós kö­zött ott volt a Királyi Társa­ság 69 tagja is. Mi tehát e népnek közös érdeke: a német militariz- mus végleges felszámolása, MACMILLAN jelenleg a nyugati féltekén tartózkodik Nem lehet tudni, hogy kana­dai és Egyesült Államok-be- li tárgyalásai milyen ered­ményre vezetnek, az sem vi­lágos, hogy őmaga mennyire óhajtja a békés megoldáso­kat, a tények logikája min­denesetre a békés megoldás felé kényszerítheti őt is és nyugati partnereit is. A szovjet politika béke­akaratának és rugalmassá­gának ragyogó megnyilatko­zása Hruscsov legutóbbi nyi­latkozata, amelyben kifejtet­te a Szovjetunónak a német kérdésben foglalt álláspon. ját. „Készek vagyunk az észszerű vitára valamennyi kérdésben” — mondotta Hruscsov és ez a gesztus va­lóban bizonyítja, hogy a szovjet politikát a népek érdekei diktálják. Ezért vilá­gos és egyszerű a német kér­désben foglalt szovjet állás­pont, hiszen ma már a leg­egyszerűbb ember is tudja, hogy van egy ország Európa szívében, sok tízmilliós népé­vel, amelynek militarista kö­rei állandó veszélyt jelente­nek a világrész biztonságá­ra, békéjére. Egy évszázad alatt nyolc háború pusztította Európát és ebből hatban a német mi- litarizmus főszerepet töltött be. A német békeszerződés megkötése és Nyugat-Bsrlin megszállásának megszünteté­se tehát nemcsak a német nép nemzeti érdekeivel áll összhangban, hanem a béke és az egyetemes biztonság megszilárdításának érdekei­vel is. ..A nemzetközi helyze­tet tisztábbá lehet és kell tenni — mondotta Hruscsov — és mi arra törekszünk, hogy az új háború sötét fel­legei öhökre eltűnjenek a nemzetközi látóhatárról.1’ Mi jelezhetné a világpolitikai ta­vasz közeledtét jobban annál a kijelentésnél, amely a világ első hatalma vezetőjének szá­jából hangzott el? AZ ELMÚLT HÉT törté­netét taglalva beszélnünk kell még egy biztató jelen­ségről: a baloldal gagv előre­töréséről F ranci aországba n, a „városházi csatáiban”. A bo­nyolult listakapcsolások, a francia jobboldali erők mes­terkedései miatt nem szüle­tett ugyan elsöprő baloldali győzelem, de a Kommunista Párt és a baloldal más erői mindenütt előretörtek. Ho-z- szú idők után ismét teret nyert a népfront gondolata, sokhelyütt sikert arattak a baloldali egységlisták. Persze ezek a sikerek még csak a kezdet kezdeté' jelentik, de mint Étienne Fajon írja az Humanité vezércikkében: „A baloldali egység előrehalad, a tavasz első jelei jelzik a kö­zeli aratásit.” És ez a bizakodás ma nem­csak a francia helyzetre jel­lemző, hanem az általános világpolitikai helyzetre is. A Remin Rihao a iiraki helyzetről Peking (TASZSZ.) A Ren- min Ribao pénteki vezér­cikkében megelégedését fe­jezte ki. hogy az iraki kor­mány és Irak népe sikeresen elfojtotta Sawaf felkelését és elítéli az Egyesült Arab Köztársaság vezetőinek állás- foglalását. Mindazok — írja a lap —, akik támogatják a népek nemzeti függetlenségét és a békés együttélést, mindazok, akik állást foglalnak az im­perializmussal és az agresz- szív politikával szemben, tel- jesz szívből üdvözlik az iraki népet e győzelme alkalmá­ból. Csak az imperialisták siránkoznak Sawaf zendü­lésének kudarca miatt. Ép­pen ezért csodálkozást kelt az Egyesült Arab Köztársa­ság vezetőinek Irakkal kap­csolatos állásfoglalása. A Szovjetunióban országszerte megem i éheznek a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójáról MOSZKVA (TASZSZ). - Moszkvában, Minszkben, Kuj- bisevben. Kijevben és a Szovjetunió más városaiban ünnepi gyűléseket, emlékes­teket. előadásokat és beszél­getéseket rendeznek a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 40. évfordulója alkalmából. (MTI). Hruscsov csütörtöki sajtóértekezletének külföldi visszhangja New York. — A nagy New York-i lapok szembetűnő he­lyen számolnak be Hruscsov csütörtöki sajtóértekezletéről A New York Herald Tri­bune szemleírója, Joseph Al- sop például „Hruscsov első nyereségének” nevezi azt a körülményt, hogy Eisenho »////////////////////////////////////////////////////z/i'/y Eisenhower és Macmillan megbeszélései Gettysburg (MTI.)^ Eisen­hower elnök és Macmillan angol miniszterelnök péntek este megkezdte tárgyalásait,. Első megbeszélésük két óra hosszat tartott, s ezen a ber­lini. valamint a német kér­désről, továbbá Macmillan moszkvai, párizsi és bonni útjáról volt szó. (Reuter). « Az értekezletről hivatalos helyen semmit sem közöltek. De John Scali, az AP tudó­sítója szerint nézeteltérés volt Eisenhower és Macmillan között, Macmillannak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a nyugat határozottan ajánlja fel a csúcsértekezlet megtartását ezen a nyáron. Eisenhower ragaszkodott ah­hoz az álláspontjához, hogy a csúcsértekezletet a külügy­miniszteri értekezlet sikeré­től tegyék függővé. (AP.) Tájékozott körök szerint Eisenhower és Macmillan szombat délelőtt a berlini és a német kérdésről, délután pedig valószínűleg a leszere­lésről és különösen az atom­fegyver-kísérletekkel foglal­kozó genfi tárgyalásokról be­szél majd. A szombati tár­gyalásokba bekapcsolódnak majd az Egyesült Államok Hadügyminisztériumának ve­zetői és az atomenergia kér­désével foglalkozó szervek képviselői. (Reuter.) Elkészült a szovjet-magyar ásvány- és kőolajipari kutatók együtt­működési terve Az Összövetségi Kőolajfel­dolgozási Tulományos Kuta­tó Intézet és a Magyar Ás­ványolaj és Földgázkísérleti Intézet tudományos kutatói szovjet-magyar ásvány- és Az afrikai helyzet Akkra (Reuter-AFP). — Nkrumah, Ghana miniszter­elnöke. pénteken nyilatko­zott a nemzetgyűlésben a kö­zépafrikai helyzetről. Felkér­te a képviselőket, hogy egy­perces felállással fejezzék ki részvétüket Rhcdézia szö­vetség területén megölt afri­kaiak mélyen sújtott hozzá­tartozói iránt". Nkrumah kö­vetelte a föderáció összes po­litikai foglyainak szabadon bocsátását és a nemzeti szer­vezetek betiltásának hatály­talanítását. Ä miniszterelnök javasolta, hogy kerekasztal értekezleten üljenek össze és dolgozzanak ki olyan alkot­mányt, amely „tiszteletben tartja a többség akaratát és biztosítékot nyújt a faji ki­sebbségeknek”. kőolajipari kutatók együtt­működéséről részletes terve­zetet dolgoztak ki. Eszerint a két intézet kölcsönösen ki­cseréli a tudományos ered­ményeiket rögzítő kiadvá­nyait, illetve megküldi egy­másnak a helyben kidolgo­zott jelentősebb eljárások műszaki leírását. Nagy jelen­tőséget tulajdonit a tervezet a két ország kutatói közötti tapasztalatcserének. A szov­jet szakemberek hazánkban a magyar nyersolajvizsgálati és minősítési módszerekkel, a különleges rendeltetésű motorolajok előállításával, valamint a sajátos olaj- és benzinfinomítási kísérletek­kel ismerkednek majd meg. — A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet ve­gyészei a legkorszerűbb kí­sérleti műszerek kezelését sajátítják el és a rádióaktív izotópok alkalmazását tanul­mányozzák. (MTI). tllllllilllllllllllllllllRllilllllllllllRIRRIIIRRRRIIIIIIIIIRIIRIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllilli1 Szputnyíb, mint televíziós közvetítő állomás Moszkva (TASZSZ.) L. Druzskin, a fizikai és mate­matikai tudományok kandi­dátusa a Szovjetszkij Flot pénteki számában cikket írt a mesterséges holdak televi- ziós felhasználási lehetősé­geiről. A cikk írója hangsú­lyozza, hogy egy 36.000 kilo­méter magasba felbocsátott mesterséges hold pótolhatná azt a 2000 televíziós Relé­állomást, amelyet a Szovjet­unióban kellene megépíteni, hogy az adások az ország egész területén jól vehetők legyenek. Druzskin szerint ezt a szputnyikot egyenlítői pályá­ra kell fellőni, még pedig a Föld forgása irányában. — Minthogy a mesterséges hold egy teljes fordulatot 24 óra alatt megtenne, gyakorlatilag szinte közvetítőállomásként venné a nagyteljesítményű földi adóállomás műsorát és felerősítve sugározná vissza a Föld felé. Ahhoz, hogy a moszkvai televíziós adások a nyugati féltekén is, a nyugati adá­sok pedig a keleti féltekén is jól vehetők legyenek, még két mesterséges holdat kel­lene feibocsátani az egyen­lítő síkjában. Ezek a fő- szputnyik adásait vennék át és továbbítanák gyakorlati­lag a földkerekség minden pontja felé. (MTI.) ♦ /VT ézem határozott arcvo. ♦ 1" násait, élénken villanó ♦ szemét, hallgatom rövid, kur- } fa mondatait. Szavainak, j munkában edzett öklének televen mozdulataival ad na­♦ gyobb súlyt. Olyan szeretet. ♦ tel, megbecsüléssel, büszke­♦ seggel beszél körtér sálról, ♦ hogy önkéntelenül valami ♦ melegség lopakodik az ember 5 szívébe. ♦ Nevéhez nem fűződnek ki- j emelkedő tettek. Barbács Fe. írenc egyike azoknak, akik t szorgos munkával segítették J o Tanácsköztársaság gyözel- i mát. Mozdonyon dolgozott, i vitte a vonatok százait, fá­♦ radhatatlan volt a katonák ♦ szállításában, a front ellátá­♦ sóban. Előfordult, hogy hat t napig se látták a konyhát, éh- 5 ség gyötörte őket, gépük i mégis vígan fiittyentett, gon. ♦ dósán karbantartva pontosan 1 indult és érkezett a megadott ♦ célhoz. { Nagy idők tevékeny tanúja |<5, sok szép emléket melenget ♦ a szíve mélyén. A sokszáz út ♦ közül némelyik emléke már •meghalványult, részletei el­♦ mosódtak. Van azonban kóz­♦ tűk néhány olyan, melyet so­♦ sem lehet elfelejteni. Mintha Ilyen emberek voltak tegnap történt volna, olyan frissen él emlékezetében az egyik jászberényi út, szívesen is beszél róla: — A munkáshatalom kez­detén történt. Szolnok már a munkások kezében volt. Jász­berényből azonban olyan hí­rek jöttek, hogy ott még min­dig a csendőrök uralják a várost. A szolnoki munkások hamar megállapodtak: el kell zavarni a csendőröket. A MÁV műhely, a fűtőház és az állomás dolgozóiból össze is állították egy fegyveres cso­portot, s aztán: irány Jász­berény. A csendőrök be is ijedtek a fegyveres munkások láttán, s ellenállás nélkül megadták magukat. Olyan friss, határozott a hangja, szemében olyan élénk láng villan, mintha most is o*t állna a Jászberénybe in­duló mozdonyon, mint akkor, azon a régi napon, s feszülten figyelné a gép minden rezdü­lését, nehogy megálljon, ne­hogy lassuljon a munkásha­talom térhódítása. A másik emlékezetes útja Kisújszállásra vezetett. Szamuely elvtárs paracsncki kocsiját szállította. — Nagyon kemény, de vég­telenül igazságos ember volt. A dolgos embereket nagyon szerette, — emlékezik vissza rá. — A lázadók ellen mindig érvényt szerzett annak a pa­rancsnak, mely szerint, aki a Tanácsköztársaságra tör, az saját halálos ítéletét írja alá. De kellett is a keménység, a határozottság, mert a fehérek a fegyveres akciók me'lett ezernyi módon sürgették a munkáshatalom bukását Elő­fordult például, hogy két va­gon lőszert vittünk egysiev a karcagi frontra. Mikor a helyszínen felbontották a lá­dákat, akkor derült ki, hogy nincs azokban egy fia ágyú­golyó sem. Meg kellett ismé­telni a szállítást. A hadvise­léshez valamennyire is értő ember könnyen megérti, hegy milyen súlyos vereséghez ve­zetnek az ilyen esetek. D ersze, nemcsak ellensé­ge, barátja is jócskán akadt a Vörös Hadseregnek még a kispolgárság körében wer és Macmillan komolyan megvitatja e gyméssal a '■súcstalálkozó kérdését. ,Ha az amerikai elnököt nem kényszerítették volna rá — úja Alsop —, most nem vi­tatná meg Macmillannel asl a kérdést sem, miről beszél­jenek a csúcsértekezleten, ha­nem megpróbálna kitérni a találkozó elől.” Amerikai lapok és hírügy­nökségek jelentései felvetik azt a gondolatot, hogy Hrus­csov sajtóértekezlete kedve­zően befolyásolhatja Macmil­lan és Ei?ehcwer tárgyalásai­nak kimenetelét. E jelentések megállapítják, hogy az angol miniszterelnök és az ameri­kai elnök között nézeteltéré­sek vannak bizonyos nemzet­közi problémák megközelíté­se szempontjából és Macmil­lan nagy igyekezetei tanúsít, hogy' komoly tárgyalásokat hozzon létre a Szovjet­unióval. Ottawa. — Hruscsov sajtó- nyilatkozata óriási érdeklő­dést keltett Kanadában. A rádió és a televízió többsaör is ismertette a nyilatkozatot. A kanadai lapok úgy vélik, hogy ez a nyilatkozat „köze­lebb hozta a Kelet és Nyugat közötti csúcsértekezletet.” A hírügynökségek moszk­vai jelentései kiemelik: Hrus­csov határozottan cáfolta azo­kat a nyugati állításokat, hegy a Szovjetunió ultimátu­mot jelentett be a berlini kérdéssel kapcsolatban. IBUSZ társasutazások é Német Demokratikus Köztársaságba Az IBUSZ négy, nyolc és tizenkét napos társasutazá­sokat szervez a Német De­mokratikus Köztársaságba. Budapestről Drezdáig és visz- sza külön repülőgép, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban külön autóbusz szál­lítja az utasokat. A négyna­pos csoportok Drezdát, Lip­csét, Meissent, valamint a „Szász Svájcot” tekintik meg. Részvételi díj: 1.338 forint. A nyolcnapos csoportok a felsoroltakon kívül Erfurtot, Weimart, Buchen waldot és Markléberget is megtekintik. Részvételi díj: 2.492 forint. A tizenkétnapos csoportok pe­dig ezenkívül még Kari Marx- Stadot, Eisenachot, Wartbur­got és Jénát is meglátogat­ják. Részvételi díj ennél az utazásnál: 3.420 forint Jelentkezni lehet az ösz- szes budapesti és vidéki — IBUSZ Irodánál. (MTI.) is. A visszavonulás idején történt Kisujszá’láson. Az egyik kocsmáros megállította a visszahúzódó egységet, s kérte, borából ingyen vigye­nek m:-rukkal annyit, ameny- nyit tudnak, mert ö a fehé­reknek egy pohánal sem akar megtartani. A katonák leöblí­tették- torkukat, megtöltötték kulacsaikat, de még így is sok hordó telt hassal púposodott. A kocsmáros fogta magát, megnyitotta csaptaikat, s bor­ral locsolta fel az udvart. Be­tartotta szavát, a fehérek ecfy csepp bort sem. találták nála. — Az ellenforradalom győ­zelme után egyáltalán nem volt tanácsos senki számára röröskatom múltját hangoz­tatni. 'legis sokan büszkén vallották azt. Mikor például először telt meg behivottak- kal a szolnoki MÁV műhely melletti la-kian-ira. a rtaraves- nok kiállt a zászlóalj elé. s azt mondta■ — Lépjen egy lépést előre az,-aki vörös ka­tona •ott. — Pillanatnyi csend következett, majd at egész egység egijöntz-űsn, né­mán, egy emberként előrelé­pett. Ilyen emberek voltak abban a nemzedékben, (*i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom