Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

SZOLNOK MEGYEI NEpLAp 1959. március 21, A kongresszusi munkaverseny irányelveit készítik az üzemekben A-március 6.-i párthatáro­zat azt kéri az ipari üzemek dolgozóitól hogy már ebben az évben teljesítsék az 1960 évi terv főbb gazdasági mu- te.tószámait. Ennek a törek­vésnek fontos határköve lesz a kongresszusi verseny s az üzemekben most azt számol­gatják, hogy adottságaik sze­rint mit tehetnek a terv ha­táridő előtti teljesítéséért. 4 gőzmozdony, 224 teherkocsi, 4 vágány hídmérleg javítása terven felül A Szolnoki Járműjavító dolgozói úgy határoztak, hogy az éves terv teljesítésén felül még 763 egységteljesítményt végeznek, vagyis kb. 76.000 (utalványozott) órányi mun­kát fordítanak az előirányza­tok túlteljesítésére. Hogy mi készül el ennyi idő alatt? — azt minden osz­tályon eltervezték már. Eszerint a mozdonyosztály 4 gőzmozdony főjavítását és különféle alkatrészek javítá­sát végzi terven felül. A ko­csiosztály 224 darab teherko­csi fővizsga, 108 teherkocsi középjavítás, 26 személyko­csi fővizsga és 20 poggyász- kocsi fővizsga, ezenkívül kü­lönféle alkatrészek elkészí­tését vállalta 370 egységteje- sítménybén. A megmunkáló- osZtályok 93, a karbantartók 33, a mérlegműhely 32 egy- ségtéljesítményt ájánlott fel éves tervén felül. A mennyiségi munka mel­lett természetesen kiemelke­dő eredményeket akarnak el­érni a gazdaságosságban is. így elhatározták, hogy a bér és anyagtakarékossági intéz­kedések valóraváltásával 1 százalékkal csökkentik az önköltséget. A tervezetthez képest 2 százalékkal növelik a termelékenységet. Ezt fő­leg úgy érik el, hogy 21 mil­lió forint értékű korszerű megmunkálógépet állítanak a termelésbe, mely lehetővé teszi a normaidők csökkenté­sét. Gazdasági kihatása, mintegy 450.000 forintra te­hető. A Tisza Cipőgyár dolgozói is valóra akarják váltani a március 6.-i párthatározatot. Az üzem a Szegedi Cipőgyár­ral áll páros verseny ben. A versenyfeltételek alapján el­határozták, hogy a negyedik negyedévvel bezárólag telje­sítik, illetve túlteljesítik a hároméves terv harmadik évére előirányzott termelési, minőségi, export és gazdasági mutatókat. így gyártanak 150.000 pár magassarkú női-félcipőt, — 110.000 pár férfi- és női vik­A kisújszállási Cirokszár Ládagyártó Vállalatnál is kidolgozták a kongresszusi verseny irányelveit. Esze­rint a présrésizleg dolgozói juiiimu Szorgos embereb termelőszövetkezetben minden 1.000 kéve nádból 25 kévét megtakarítanak és minden présgép naponta 1 négyzetméter nádlemezt ké­......................■■■■miiiHii' szít el terven felül. A szege­;z őrészleg napi 3 százalékkal túlszárnyalja előirányzatát. A fűrészrészleg 0.3 százalé­kos faanyagmegtakarítást tervez. A fatömegcikk rész­leg a keményrönk kihaszná­lását 5 százalékkal növeli. Az „egyébb” költségekből 6.000 forintot takarítanak meg. A rákóczifalvi Béke termelőszö­vetkezetben az elmúlt évben mindössze két­ezer baromfit neveltek. Most 467 törzs állo­Az irányelveket a dolgo­zzék előzetes javaslatai alap- ; ján a műszaki és gazdasági ; szakemberek- a párt és a I; szakszervezetek dolgozták ki. ; A napokban az üzemek teljes ; kollektívái elé terjesztik jó- ; váhagyásra az irányelveket ;és az újabb javaslatokkal, ; vállalásokkal kiegészítve — ; kapnak végleges formát, — ; melynek alapján győzelemre viszik a kongresszusi ver­senyt. mányuk van és két csapatban £ 1500 —1500 csi-jjj bét nevelnek fel. Még ez is kevés, £ persze, de — ~- valami. Gondo­zójuk Mezei Fe­renc né. S mint a képen is látható már ilyen szép csibék is vannak Terenyei Kálmán és Váczi Ferenc a kertészetben dol­goznak. Feladatuk a palánta nevelés. Mint megtudtuk eb­ben az évben százezer palán tát nevelnek paradicsom­ból, paprikából, karfiolból, káposztából. Áfadiák a szolnoki kenyérgyárat Tegnap délelőtt az építő-, tervező, továbbá a megren­delő vállalat szakemberei megvizsgálták és átvetlek az új kenyérgyárat. A közel 5 millió forintos korszerű ipari objektum négy magasibaszökő kéményének füstje jelezte, hogy elkészült a 4 éve épülő kenyérgyár. Az előtérben korszerű konyha, fürdő, öltöző, kultúr­terem fogadja a belépőt, ben- tebb három iker sütőkemen­ce hat sütőtérrel. Az üzem indulása után 120 mázsa kenyeret sütnek itt naponta a legkorszerűbb be­rendezésekkel. A kemencéket gőzfűtéssel melegítik. A gyár egyik komoly és tet­szetős berendezése a villany­erővel működő liszttorony, melyben korszerű szitálóbe­rendezés ötletesen biztosítja, hogy csak kifogástalan tiszta liszt kerülhessen a dagasztó tégelyekbe. A sikeres átvétel után a jövő héten valószínű meg­kezdik a próbaüzelmelést. iiiiiiiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiifiiiiiiiiiiiiiiii Több társadalmi munkát végeznek idén Jászdózsán „Az csak természetes!” — bólogatott tavaly a legtöbb jászdózsai, mikor felkeresték azzal a kéréssel, hogy társa­dalmi munkával segítse a község fejlesztését. Sokakkal együtt így markolt szerszá­mot Alexi István, Gulyás Já­nos, Bollók János, Kovács József, — ki Seres Miklós egykori útépítő tapasztalatai­nak és irányításának felhasz­nálásával járdát épített a Nagy Lajos-utcán. Mások kétezernégyszáz suhángot tettek földbe; ingyen, a köz­ség iránt érzett szeretetből. Idén mégtöbbet végeznek társadalmi munkában a jász- dózsaiak. A nagy óbbakból: a Kecskés-hidtól a vasútállo­másig vezető út mentén mint egy 500 méter hosszúságban feltöltik az árkot; így kiszé­lesítik a járdát. Ehhez a mun­kához 600 köbméter földet kell kiemelni és a helyszínre szállítani. Csupán a föld­munka értéke megközelíti a 10 ezer forintot. Halad a fásítás... A Szolnok megyei Erdőgazdaság jászkiséri faiskolájában évenként több tízezer csemetét és suhángot nevelnek. Tavasszal ezek egy részét elszállítják a környező közsé­ge kbe. Képünkön: a DT. 413-as lánctalpas traktor ál­tal kidöntött suhángokat autóra rakják és Jászdózsa köz­ség külterületi fásításához szállítják. BOLDOGHÁZAI HÉTKÖZNAPOK Túl vagyunk már rajta, de a jászboldogházi ak soká emlékeztetik még a falubajövőt, hogyan is történt az átszervezés náluk. Hozzáláttak a maguk erejéből, s egyszeriben bejelentették a járásiaknak: termelőszövet­kezeti községgé lett Boldogháza. Mondom, erre nagyon büszkék, csak úgy, mint arra is, hogy az átállás után viszont rögtön megkezdték a megszilárdítási munkálato­kat. Megszitárdítási bizottság Igy kezd a Zöld Mező A termelőszövetkezetnek néhány holdas gyümölcsfaisko­lája is van. Itt közel negyvenezer csemetét nevelnek. Bar- ta Lajos kertész elégedetten mutatja a szép gyökérzetet Kovács János brigádvezetőnek. A számbavételezésen, a lel­tározáson túl vannak. Ez pe­dig a kibontakozás legfon­tosabb első lépése. Csak utá­na kezdhetnek az olyan ter­vezéshez is, hogy mit trá- mit vetnek, hogyan az indulást. Hát nézzük. A Zöld Mező az szerepel: a cu­korrépát, az őszi árpát és az őszi búza vetőágyát szórják meg szervestrágyával, egy- azokét a növényféle- amelyek legjobban igénylik az istállótrágyát. közös állatállomá­nyuk még nincs, így hát a Zöld Mező hatvanöt gazdája egyénileg hordja ki a közös földre a trágyát, ki-ki azt a mennyiséget, amelyet már összegyűjtött és összegyűjt még udvarán. A szervestrágyázott növény természetesen nagyon kéri a pétisót, a foszfátot. Holdan­ként 150 kilogramm műtrá­gyára nyújtották be igénylé­süket, többek között a célból is, hogy a tarlóra már szór­hassanak ki belőle. Itt van a gépállomási szer­ződéskötések kérdése. A kor­mány 50 százalékos gépi mű­velési kedvezményt ad azok­nak a tsz-eknek, amelyek egy hold területre két nor­málhold munkát kémek. Eh­hez ugye tudni kell, milyen lesz a vetésforgó. íme: 133 hold búza, 40 árpa, 20 siló­kukorica és még a többi nö­vényből arányosan. Ezt szo­rozzák mélyszántás, közép­mély, tarlóhántás kulcsszá­mokban. Meglesz a kedvez­mény. Jászboldogházán eddig is az állattenyésztés adta a nagy forintokat a gazdák zsebébe. A Zöld Mező ugyan­csak ebben látja a fő gazdál­kodási ágat. Százötven birká­val kezdenek, melyet súly­törlesztésre vásárolnak álla­munktól. A húsz tehenet, s a lovakat a gazdák hozzák a közös tulajdonba. A napos­csibét, melyből baromfitörzs­állományukat kialakítják, ugyancsak vásárolják, még­pedig hamarosan. Isy az Aranykalász Azért hozom előre e szá­mot, mert mindenekelőtt va­lónak tartom. 300 számosál­lattal indul az újonnan ala­kult Aranykalász. Megosz­lásban ez 100 tehenet, 100 lovat és ugyancsak 100 nö­vendékjószágot jelent. A ta­karmányt egyrészt összead­ják. Az első közgyűlés, ame­lyen megválasztották a hu­szonegy tagú vezetőséget, a tizenegy főből álló ellenőr­zési bizottságot, úgy határo­zott, minden gazda 80 kilo­gramm csövestengerit, 40 kéve tengeriszárat, 60 kilo­gramm lucernát, 1 mázsa alapszalmát, 20 kilogramm töreket hoz be kát. holdan­ként. Másrészt viszont 60 hold silókukoricát vetnek, s miután még földterületük nincsen összevonva, dűlőn­ként 2—3 holdas parcellákon termesztik, melyet a dűlőben lakók művelnek közösen. A 300 bevitt állat részére van hat 30—40 férőhelyes istállójuk. Am, hamarosan hozzákezdenek egy 100 férő­helyes központi istálló épí­téséhez. Az elnök és az ál­lattenyésztési kutató intézet­ből itt segédkező Berek Béla a tápiószelei kísérleti gazda­ságba látogattak el. Ott meg­tekintettek egy modem ál­latférőhelyet, s ugyanabban ' a kivitelben építenek az Aranykalásznak. Majorjaikat egyébként üzemegységenként hélyézik el — tehát mind a négyben, illetve a központi majort a vasút mellé telepítik. Közös székház Sem a Zöld Mezőnek, sem az Aranykalásznak, avagy a Lehel Vezérnek, a Rákóczi­nak nincs különösebb gond­ja székházra. Épülőfélben a faluban egy modem kultúr­otthon. Termelőszövetkezeti községgé lett Boldogháza, hát úgy döntöttek, a kultúr- otthont még némileg kibőví­tik, s ez lesz a jászboldog- házi termelőszövetkezetek kö­zös székháza. Mind a hat tsz ott kap irodát. A kulturális felszereléseket közösen biz­tosítják, s így a termelőszö­vetkezetek székháza egyben a falu népének kulturális centruma, a termelőszövet­kezeti parasztság összefogá­sának, együttmunkálkodásá- nak, de együttes szórakozá­sának is jelképévé lesz. Azzal természetesen szá­molnak, az első évek nem lesznek menyországbeli dia­dalmenetek. A szorgalmas jászsági parasztok összefogá­sa közös terveik, indulásuk azonban jól sejteti, Boldog­háza valóban boldog faluvá lesz. — B. L. — ‘ A volt fejlesztési bizottsá­got kibővítve átalakították I — Széleskörűségre jellemző I hogy összesen harminc tagja Ivan. A hat termelőszövetke- Izeti elnökön kívül a tejfelvá- I sárló, az állatorvos, a köz- Iségi orvos, KISZ titkár, isko- I laigazgató, termelőszövetke- Izeti tagok, termelési felelő- Isök beletartoznak. S ez na- Igyon jó. Meg az is, hogy I sokmindent tesz ez a bizott- Iság. Azonkívül, hogy a já- I rási mezőgazdasági osztály- ! tói, a megyei pártbizottság- | tói, az állattenyésztési ki* Itató intézettől állandó jelleg­igei tartózkodik valaki a köz- Iségben. veitkezetenkent osztottak szét, s így kézenfekvő gyakorlati feladatokat valósíthat meg mindenki. Épületes kezde­ményezés, hogy az új ter­melőszövetkezetek gazdasági vezetőit heti kétórahosszás oktatásban részesítik. A meg­szilárdítási bizottság minden két hetében összeül kijelölni az elkövetkező napok felada­tait, megvitatni a múlt hetek termelőszövetkezeti esemé­nyeit. Az ilyen megbeszélé­seken mindig történik va­lami. Legutóbb például va­lamennyi termelőszövetkezeti elnök jelenlétében közösen készítették el a Zöld Mező Tsz alapos, jó termelési tér­Három és félmilliós anyag és energia- megtakarítás kendcipőt prógumitalppal. — Exportra készítenek 26.000 pár műbőr slyp szandált, — 30.000 ezer pár balerina ci­pőt, ötezer pár hőálló gumi­talpú bakancsot. Az anyag- és energiataka­rékossági terv alapján 3.600.000 forintos kiadástól mentik meg a vállalatot. A célkitűzések között sze­repel a dolgozók szociális ellátásának javítása is. így az öltözők zsúfoltságát 150 személyes újabb öltöző be­rendezésével csökkentik, A kisebb cseme­téket még gon­dosan ápolgatják. Ez a lányok fel­adata, s többek között Szecskó Erzsébet és j Szecskó Mária i végzik. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom