Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

1959. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egy közérdekű munkatervről Nagyobb feladatokra készült fel a Kunhegyesi Járási DIEB EGY-EGY NÉVHEZ el­választhatatlanul kapcsolód­nak a számok ... „300 ezer forint” — ehhez bennem a Kunhegyesi Járási Népi El­lenőrzési Bizottság fogalma társul. Ekkora összeget men­tett meg tavaly a népgazda­ságnak vizsgálódásai során. A Kunhegyesi Járási NEB nevének azóta verete van — bizonyára nem csupán a hír­lapíró szeméiben. Az 1959. évi munkaterv gazdagabb, nagyobb. A NEB vezetői elkészítését a párt, a tanács, a Népfront járási ve­zetőivel szoros együttműkö­désben végezték. A gondos terv alapján a kisipari ter­melőszövetkezetek munkájá­nak vizsgálatát tűzte első fel­adatként maga elé a NEB. Ennek a munkának a napok­ban már végére jártak. Megállapították — többek között —, hogy a kunhegyesi Mezőgazdasági Ktsz jobb munkát végez, mint a kis­iparosok. Kiderült azonban az is, hogy a szabórészleg a legfontosabb szakemberek egyikét: a jó szabászt nélkü­lözi. A részleg munkája emiatt egyenetlen — s mond­juk ki: — döcögő. Kénytelen- kelletlen még az állami szek­tor profiljából is el-elcsip- pent, hogy tagjai részére munkát tudjon biztosítani. Az állami és szövetkezeti vendéglátóipar helyzetének vizsgálatához a napokban lát­nak a NEB tagjai. A vendég­látók, kik közvetlenül szolgál­ják a lakosság érdekeit, sok­rétű feladatnak tesznek ele­get. Az eddigi előzeies vizs­gálódások során a NEB mun­katársai úgy látják, hogy az udvariasság hiányáról, a be­csülettel, súlycsonkítás és ár­drágítás nélkül végzett ki­szolgálásról nem kell majd súlyosabb észrevételt, tenniök. A közös vagyon — elsősoi> ban az állóeszközök — meg­óvása tekintetében azonban bizonyára meg kell mutatniok a helyes utat. A NÉPI ELLENŐRZŐ Bi­zottság vizsgálata kiterjed majd arra is, hogy a dolgo­zók munkahelyeiken milyen mértékben részesülnek a kor­mány által biztosított jutta­tásokban; áll-e rendelkezé­sükre étkező-, mosdó-, öltöző- helyiség. Több tanácsi vállalatot fel­keresnek a bizottság tagjai, kiknek vizsgálata kiterjed majd a költségvetés helyessé­gére, a községfejlesztési aiap felhasználására. Különös súlyt helyeznek arra, hogy megállapítsák: terveztek-e. s helyesen terveztek-e társa­dalmi munkát. A pénz- és szabálysértési bírságok behajtását a kunhe­gyesi járásiban helytelenül értelmezett — és alkalma­zott — humanizmussal keze­lik. így a büntetés nem érhe­ti el célját. A NEB megvizs­gálja majd, hogy a bíróságok rendelkeznek-e olyan nyil­vántartással. melyből a meg­bírságoltak névsora megálla­pítható: vajon a pénzügyi osz­tály megkapta-e azok nevét, kik kötelezettségüknek nem tettek eleget. Tisztázzák: nem azért folyik-e rossz ered­ménnyel a behajtás, mert az aránylag kis összegekkel az adócsoport nem tartja érde­mesnek foglalkozni. A termelőszövetkezetek alapszabályszerű működésé­nek vizsgálatát a NEB a já­rási pártbizottság javaslatára iktatta munkatervébe. Fel­mérik az egyes tsz-ek, gépál­lomások, szakiigazgatási szer­vek s valószínűleg az állami gazdaságok felkészültségét. Szemügyre veszik, hogy a betakarítási munkákkal egy- időben jut-e munkaerő a növényápolási munkákra. Azt is megvizsgálják, van-e a gépállomásokon elegendő tartalékalkatrész; baleset- és tűzrendvédelmí felszerelés. A KARCAGI SÜTŐIPARI Vállalat kunhegyesi üzemé­nek munkája ellen sok pa­nasz, bejelentés érkezett — igen indokolt tehát, hogy a NEB ezek kivizsgálására kü­lön pontot iktatott munka­tervébe. Az elmúlt év során a NEB- tagok udvarias fellépésükkel őszinte segíteniaíkarásukkal eloszlatták azt a kezdeti bi­zalmatlanságot, mellyel ré­gebben a dolgozók némelyike fogadta közeledésüket. A nagy többséggel szemben saj­nálatosan — és elítélendőén — konok magatartást tanúsított azonban Csávás Lajosné, a kunhegyesi íónyképésiz-fiák vezetője. Üzleti könyveinek megmutatását kereken meg­tagadta — azokat a NEB-ta- gofcnak le kellett foglalniok. A vizsgálatok során már ed­Termelőszövetkezetünk is megújult a friss tavaszi szél­lel. Ezt elsősorban a lelkes és fáradhatatlan régi tsz tag­ságnak, a lelkes tsz szerve­zőknek köszönhetjük. A Vö­rös Mező Tsz százöt tagja mintegy 1100 hold területet mondhatott magáénak. Je­lenleg 270 tag 2100 kát. hold területen munkálkodik. Az újonnan belépett tagok eleinte idegenkedtek, de Rus- kó Ferenc elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke megma­gyarázta, hogy nálunk nin­csen új és nincsen régi tag, csak termelőszövetkezeti tag van. A bíztató, bátorító sza­vak eredményeként egyre jobban itthonérzik magukat azok a dolgozó parasztok is, dig kiderült, hogy Csávásné két hót alatt kereken ezer fo­rint szövetkezeti pénzt fordí­tott saját céljaira. A NEB az iratokat a bíróságra továbbí­totta. Szinte hihetetlen, mennyi­re közel kerültek a NEB-hez más vállalatok, szervek dol­gozói. A kunhegyesi földmű­vesszövetkezetnél — például — a NEB figyelmét elkerülte, hogy egy hasznavehetetlen ál­lapotban lévő tehergépkocsi szerepel feleslegesen az álló­eszközök között. Csikós Erzsé­bet főkönyvelő őszintén fel­tárta ezt a hiányosságot s egyben tanácsot is kért. A NEB-tagok azt javasolták: az fmsz ajánlja fel megvételre a gépkocsit. A munkatervből, az eddigi munkából kitűnik, hogy a kö­zös vagyon megóvását külö­nös figyelemmel vizsgálja a kunhegyesi járási NEB. A bi­zottsági tagok figyelme még arra is kiterjed, hogy a ktsz, tsz kötött-e biztosítást. MÁRCIUS ELSEJÉVEL jelentős erővel gazdagodott a 'járási népi ellenőrzési bizott­ság: függetlenített elnököt kapott Lukács Sándor szemé­lyében. Az új — tapasztala­tokban gazdag — elnök elha­tározta: az egyes vizsgálóbi­zottságokat különös körülte­kintéssel állítja össze; gon­doskodik arról, hogy vala­mennyi tag alaposan ismerje a feladatot, mellyel meg kell birkóznia. Rendszeresen dol­gozik a kunhegyesi járási NEB. mely munkatervét úgy állította össze, hogy a terv­feladatok végrehajtása mel­lett az év közben érkező be­jelentések kivizsgálására is jusson ideje. — b. z. — akik ebben az évben válasz­tották a közöst. Űjonnan belépett tagjaink többsége már rendszeresen dolgozik, s termelőszövetke­zetünk vezetősége minden munkahelyre a legjobban hozzáértő embereket osztja be. Ismeretes, hogy a szan- daszöllősiek szeretik a ker­tészkedést, hiszen a város közelsége lehetővé, sőt szük­ségessé tette, hogy minél több zöldáruval lássák el a piacot. Most, hogy terüle­tünk és tagságunk megnö­vekedett, még inkább mód van arra, hogy növeljük a kertészet, a konyhakerti nö­vények holdjainak számát. Az indulás, a kezdet soha nem könnyű. Az új termelő- szövetkezet vezetői, tagjai sokféle problémával, gond­dal küzdenek, s keresik an­nak lehetőségét, hogyan kezd­hetnének a legeredményesebb munkához. Sok kérdésben a hasznos tanács, javaslat is segítséget jelent. S jó, ha nem csak a vezetők, de a tsz ta­gok is ismerik azokat a lehe­tőségeket, amelyek a szövet­kezésben rejlenek, ha meg­ismerve a tennivalókat. a fontosabb rendeleteket, — mindannyian az eredménye­sebb gazdálkodás kialakítá­sán fáradoznak. 1 A közelmúltban felmerült néhány kérdésre adunk rö­vid tájékoztatást, elsősorban arra, amit valamennyi tsz tagnak ismerni kell. A munkaegységről A közös gazdálkodásban résztvevő tagok és családta­gok munkáját az országos iránynormák alapján, a ter­melőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra ki­dolgozott és a közgyűlés ál­tal jóváhagyott teljesítmény­normákkal kell mérni és munkaegységben kell érté­kelni. A munkaegység tehát olyan értékmérő, melyben a 'dol­gozó egynapi munkateljesít­ménye lemérhető. Minden munkafolyamatra külön-kü- lön munkaegységnormát szab meg az országos iránynorma. A teljesített munkaegységet a brigádvezető naponként kö­teles bejegyezni a tagkönyv­be. Ugyanis minden tag mun- kábaállása kezdetén munka­egységkönyvet kap. Ebbe jegyzik be az általa végzett napi teljesítményeket. A ter­melőszövetkezet elnöke és hogy munkaerő hiányában nem tudjuk betakarítani a termést. Nagy családunk új tagjai közül munkacsapatve­zetőket választottak, ezzel is kifejezésre juttatva a meg­becsülést a jó gazdák iránt. Erdei Lajos bácsi 62 éves korát meghazudtoló igyeke­zettel tanítgatja a fiatalokat a különböző munka mester­fogásaira. Szabó János a nö­vénytermesztő brigádban te­vékenykedik. Esténként pedig a régebbi és új tagok együtt szórakoz­nak a termelőszövetkezet he­lyiségében, s élvezik a tele­vízió előadásait. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiHmiiiimiiiiJiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Megérkezett a csirkeelede! A pedagógusok segítenek a nőtanácsnak Ivanics József Szandaszöllős, Vörös Mező Tsz. Az új ísz tagok többsége már serényen munkálkodik Nem kell attól tartanunk, Disznős János, a rákóczifalvi Béke tsz agronómusa és Deák Sándor magtáros elége­detten nézegetik a néhány nap­pal ezelőtt ka­pott csirkeeledelt, ami búzaocsú, napraforgó, és kukoricatörme­lékből áll. így elég lesz az ezer­ötszáz csirke és 467 törzs barom­fi felneveléséhez. Mindig azon panaszkod­tunk, hogy nem jó a kap­csolat a pedagógusok és a nőtanácsban tevékenykedő asszonyok között. Pedig a valóság az, hogy nem is kértük a nevelők segítségét. Két hónappal ezelőtt Budai Jánosné, a községi nőtanács titkára örömmel számolt be a vezetőségnek aról, hogy özv. Illés Lajosné, a kende- resi általános iskola tanítója felajánlotta segítségét a ké­zimunka- és főzőtanfolyam levezetéséhez. Az Ígéretet tett követte, s e hó 14-én mindenki meggyőződhetett arról, milyen szép kézimun­kákat készítettek a tanfo­lyam résztvevői s hogyan sa­játították el a főzés tudomá­nyát. Elismerés és dicséret illeti az idős tanítónőt, aki minden héten négy estét ál­dozott fel arra, hogy tudá­sát átadja az asszonyoknak, lányoknak. Ugyanis a Hala­dás Tsz-ben is vezetett ilyen tanfolyamot. A Haladás Termelőszövet­kezet KISZ szervezetének tagjai két fiatal tanítónő irányításával tanultak szere­pet és szereztek szórakozást az előadáson résztvevőknek. A termelőszövetkezeti tagok és a nőtanácsban munkálko­dó asszonyok a jövőben is igénylik és várják a peda­gógusok segítségét. Nagy Elekné, Kenderes. könyvelője rendszeresen el­lenőrzi a teljesített munka­egységet és pontos vezeté­sét. Milyen alapokat létesít a tsz és hogyan osztja el a jövedelmet? A termelőszövetkezeti gaz­daságokban a következő ala­pokat létesítik: fel nem oszt­ható szövetkezeti alap, vető­mag-alap, takarmány-alap, biztonsági vetőmag- és ta­karmány-alap, szociális, kul­turális alap. Év végién, zárszámadáskor a közgyűlésen megállapitjáfc hogy mennyi volt a szövetke­zet bevétele, ebből mennyi a ki adás, milyen összegeket he­lyeznek, illetve mennyisége­ket helyeznek a felsorolt alapokba. Ezután a megma­radt részt elosztják a teljesí­tett munkaegységek számá­val és megállapítják, hogy egy munkáégységre mennyi készpénz és természetbeni juttatás esik. Minden tag az egész évben teljesített mun­kaegysége után egyenlő arányban részesedik a jöve­delem-bői. Vagyis ha valaki 300 munkaegységet teljesí­tett, s egy munkaegység érté­ke 50 forint, akkor 15 ezer forint értékű juttatást kap. Természetesen a termelő­szövetkezeti tagok nemcsak év végén kapnak juttatást, hanem év közben munkaegy­ség-előlegben részesülnek. Ez az előleg azonban nem ha­ladhatja meg a betervezett munkaegységre előirányzott részesedés 50—60 százalékát. A közgyűlés által meghatáro­zott időközökben a tényleges pénzbevételtől függően pénz­beli előlegeket kell folyósí­tani a tsz-tagok számára. A földjáradékról A kormány a dolgozó pa­rasztok földjének tulajdonjo­gát azzal is alá kívánja tá­masztani, hogy a bevitt föld­területek nagyságának és mi­nőségének megfelelően a ter­melőszövetkezet számára kö­telezővé teszi, hogy a földdel belépett tagok részére földjá- radóko-t fizessen. A földjára­dék mértéke aranykoronán­ként — a közgyűlés határoza­tától függően — 5—10 kilo­gramm búza állami felvásár­lási áron számított forint-ér­téke. Egy kát. hold föld után azonban 16 'aranykoronánál magasabb föld járadékot fi­zetni nem szabad. Kivétel ez alól a termő szőlő, termő gyü­mölcsös és az erdő. Tekintettel arra, hogy a termelőszövetkezetben a ja­vak elosztása döntő mérték­ben a munka szerint törté­nik, földjáradék címén nem fizethető ki több, mint a ta­gok között kiosztható jöve­delem bevitt földekre eső ré­szének 25 százaléka. Mit kell tudni a fakivágásokról? A termelőszövetkezetek nagymértékű növekedése so­rán megyénkben is előfor­dult néhány helyen, hogy engedély nélkül termeltek ki fákat. Ez nemcsak szabály­talan, sőt büntetendő cse­lekmény, hanem káros is, mert a faállományt nem le­het rövid idő alatt pótolni. Feltétlenül szükséges te­hát, a fakivágásra vonatkozó rendeletek betartása. A me­gyei tanács illetékes osztálya megtette az intézkedést a fák védelmében. A március 1. előtt kiadott engedélyek ér­vényüket vesztették. A termelőszövetkezetek in­dokolt esetben kaphatnak fa- kitermelési engedélyt, ameny- nyiben épület — vagy szer­számfára van szükségük. A községi tanácsok közbenjárá­sával, az illetékes erdőgazda­ság véleményének kikérése alapján, a járási tanács ad­hat ilyen engedélyt. Új kertészeti szakkönyvek A kertészeti és szőlészeti szakkönyvek iránt állandóan növekszik az érdeklődés. A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat az idén több kerté­szeti és szőlészeti szakköny­vet ad ki. Fenyves Pál: Üj gyümölcsös telepítése és gon­dozása; Pálinkás: Szőlészeti és borászati zsebkönyv; Pro- hászka: Elhanyagolt szőlők rendbehozása; Angeli—Bes­senyei: Zöldségtermesztés; " '■■■■■■ Paprikatermesztés; A szőlő termesz- Reyman—Horváth— Szabó: Gyümölcstermesztés; Joszenszky: Oltás, szemzés, dugványozás; Mohácsy— Porpáczy: A szamóca, a mál­na és a szeder termesztése; Szabó; Gyümölcsborok házi készítése és Szakatsy: Az almafák rendszeres termésé­nek biztosítása című műve szerepel a2 újdonságok kö­zött. Angeli: Csepregi: tése; Egy nap alatt — nyolc nap időmegtakarítás A gyakorlat — mint már nem egyszer — alaposan megcáfolta a jászberényi két­kedőket. Egy éve, mikor meg­tudtuk a hírt: gyorskiszolgá­lóvá alakítják át az élelmi­szerboltot — az üzlet dolgo­zói bizony féltették a prémi­umot; a vásárlók viszont a megszokott rendet. Szóval so­kan féltek valamitől..; — Budapesten? Ott lehet, hogy megfelel... De itt? — naphosszat folyt a vita. Néhány kételkedő nem ál­líthatja meg a haladást. A boltot átalakították s ma már senki — sem az eladók, sem a vásárlók — nem kívánja vissza a régi eladási rend­szert. Az eredmények önma­gukért szólnak. Lakatos Sán­dor boltvezető valamennyit ismeri... — Tavalyi negyedik ne­gyedévi tervünk 200 ezer fo­rinttal volt magasabb, mint az átalakítás előtti hasonló időszakban, — mondotta. — Ezt a felemelt tervet 140 ezer forinttal teljesítettük túl. At eddigi forgalom azt mutatja, hogy az idei első negyedéves tervünket is jóval határidő előtt teljesítettük. Az egy dol­gozóra eső forgalom, — noha a két boltkezelő az eladásban közvetlenül nem vesz részt, — az átalakítás óta ötezer fo­rinttal nőtt. Az átalakítás a vevők ér­dekét szolgálja. Naponta át­lagosan 2 ezer 500 vásárló fordul meg a boltban. Ha mindegyikük csak öt perc időt takarít meg a bevásár­lásnál — együttesen nyolc napot nyertek..; A gyors- kiszolgáló rendszer életreva­lóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben a boltban még a piaci napo­kon is alig ismernek várako­zást. 'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiiiii!iiiiiiiinii!i"i"» EfeUlromos vadr'aNzíó berendező“ Az erdei vadak gyakran nagy károkat okoznak az er fők közelében lévő szántóid) deken és a fiatal telepítések ben. Lengyel György erdő mérnök, az Erdészeti Tudo­mányos Intézet munkatársa elektromos vadriasztó bérén deaést szerkesztett, a*>e]y váltakozó időben kap ára­mot éis így hangját nem szok­ják meg a vadak, s elmen e külnek a környékről. Az iV berendezés első ki s ér letel i- eredménnyel jártak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom