Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

/ TfLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? "Ü leni un A MEGYEI P ÁRT BIZOTTSÁG ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 42. szám. Ara 50 fillér \ j í Tisza bői virradat 1 - i s %o.h,ddata(i a, dtonfet \ {ittnkö-t : 1 # I j A kisparcela és a szabadság í 1959. február 19. csütörtök. Megkezdődött az országgyűlés ülésssaka Az 'országgyűlés új ülésszaka szerdán délelőtt megkezdte munkáját. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, dr. Antos Ist­ván, Benke Valéria, Czottner Sándor, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai SáiuLor, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hegy az országgyűlés ügyrendjének megfele­lően a pénzügyminiszter az 1959. évi ál­lami költségvetést és költségvetési tör­vényjavaslatot az országgyűlés elnökébe? benyújtotta. A költségvetést és a költség- vetési törvényjavaslatot az elnök előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak. Az országgyűlés ezután az elnök ja­vaslatára elfogadta az ülésszak tárgysoro­zatát, amely a következő: a Miniszterta­nács beszámolója, a Szovjetunió kormá­nyának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10- én tett javaslatával kapcsolatos állásfogla­lás, az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és a legfőbb ügyész beszámolója. Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1958. november 26-án bere- kesztett ülésszaka óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több törvényerejű rende­letet alkotott. A bejelentést az országgyű­lés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormány­elnök emelkedett szólásra és ismertette a Minisztertanács beszámolóját. Dr, Münnich* Ferenc elvtárs beszámol ója A kormányt az új ország­gyűlés megerősítette tisztsé­gében, most áll először az új országgyűlés elé, hogy beszá­moljon az elvégzett munkáról — kezdte beszédét a Minisz­tertanács elnöke. — Az 1958- as esztendő az ellenforrada­lom utáni konszolidáció befe­jező éve volt és ezzel népi demokráciánk történetének egyik jelentős fejezete zárult le. Az országgyűlésnek most döntenie kell a konszolidáció lezárása után következő idő­szak legfontosabb kormány­zati teendőiről. A Forradalmi Munkás^Paraszt kormány, amikor az ellenforradalmi tá­madás leverése után hozzá­kezdett az újjáépítés, a kon­szolidáció munkájához, az első és legfontosabb fel­adatot úgy határozta meg. a leglényegesebb: az ál­lamhatalom erősítése. Mindenki tudja, itt ebben a teremben és ezenkívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. A kormány 1957. januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormányzati szerveink de­mokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Soktiz- ezer társadalmi munkás az immár életerős Hazafias Nép­front aktivistájaként kapcso­lódott közéletünkbe és rend­szeresen résztvesz az állami és társadalmi szervek mun­kájában. Elegendő hivatkozni itt az azóta megalakult Köz­ponti Népi Ellenőrző Bizott­ság munkájára, a 24 ezer nép ellenőrre. akik odaadóan nagy felelősségérzettel végzik önként vállalt feladatukat. A kormánynyilatkozat útmuta­tása szerint jelentősen meg­nőtt a megyei, járási, városi és községi tanácsok igazga­tási és gazdasági hatásköre. Az igazgatási hatáskörök to­vábbi rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátásé, akarjuk a helyi szervekre bízni. ’ A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség meg­szilárdítását, az állampolgá­rok jogainak és törvényes ér­dekeinek védelmét. Igazság­ügyi szerveink befejezték' az ellenforradalmi bűncselekmé­nyek felderítését, az ellenfor- radalmárok felelősségrevoná- sát, nagy körültekintéssé’ választották külön a volt uralkodóosztályhoz tartozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellen­séges propaganda. Ez a mun­ka nem volt könnyű. A rend őrség, az ügyészségek, a bíró­ságok gondosan ügyeltek ar­ra, hogy a szocl ista törvé­nyesség követelményeinek megfeleljenek. Az elmúlt időszakban szá­mos olyan törvény és tör­vényerejű rendelet segítet- t elő a szocialista törvé­nyesség megszilárdítását, mint például a büntető ' perrendtartás és a polgári perrendtartás módosításá­ról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vál­lalati jogtanácsosok jogának rendezése. Túlteljesítettük a népgazdasági terv céljait A kormány 1957. első nap­jaiban nyilatkozott a napi­renden 'evő gazdasági fel­adatokról. Ma arról számol­hatok be a Tisztelt Ország- gyűlésnek, hogy 1958-ban tel­jesítettük, sőt túlteljesítettük a népgazdasági terv fő cél­jait. Megvalósítottuk minde­nekelőtt azt az alapvető fel­adatot, hogy megálljunk a magunk lábán. Arra is jutott erőnkből, hogy a tervezett­nél nagyobb mértékben bővít­sük a népgazdaság álló alap­jait, és'meggyorsítsuk a nép­gazdaság fejlődése szempont jából igen fontos beruházá sokat. Előrejutottunk az ipar ter­melési szerkezetének javítá­sában és átalakításában. Münnich elvtárs ezután ada­tokat ismertetett az ipar 1958. évi tervteljesítéséből. Külön foglalkozott a lakos­ság élelmiszerellátásával, s rámutatott, hogy a mezőgazdaság 1958. évi eredményei alapján sike­rült javítani 1957-hez ké­pest a lakosság élelmiszer- ellátását. sőt az élelmisze­rek minőségét is. A mezőgazdaság tavalyi eredményeiről többek között elmondotta: A mezőgazdaság a növény- termelési tervét — a kedve­zőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyész­tési tervét jelentősen túlha­ladta. A tavalyi mezőgazda- sági termelés így értékben mintegy öt százalékkal ha­ladta meg az 1957-es évit. A termelésen belül nőtt az ál­lattenyésztés részaránya, a növénytermelés pedig az ér­tékesebb kultúrák irányába tolódott el. (Folytatás a 2. oldalon) Ot új termelőszövetkezet Az újonnan alakult Bocskai Termelőszövetkezet után va­sárnap megszületett a város harmadik új, számszerint 10. termelőszövetkezete. A pár­napos termelőszövetkezet az Ujbarázda nevet viseli és a város bartai részén gazdálko­dik. Az Ujbarázda után kedden este megalakult a Földvár- homcki dűlőben H. Tóth Lu­kács gazda vezetésével a Ber­csényi. Egyelőre nyolcán 50 holdra fogtak össze, Török- szentmiklós alatkai részén a gazdák Fekete Irhre csoport­ja most. szervezi az Uj re­ménységet. Az Ujreménység a város tizenkettedik terme­lőszövetkezete és februárban ez áz ötödik új termelőszö­vetkezet. Február 5. óta Tö- rökszentmiklóson kéiszázhar- minckilencen léptek be 1300 hold földdel. NEHEZEN VART PILLANAT.. volt, hogy Pintér János kengyeli egyéni gazda aláírja a belépési nyilatkozatot. Egy egész utca, sőt a községben sok paraszttársa őt fi gyelte, mit csinál. MEGYEI HELYZETKÉP A Jászságban tartózkodó megyei ipari munRásbrigá- dok e hét elején új hadállá­sokba vonultak, mivel az elő­ző községekben sikeresen vé­gigvitték a helyi agitátorok­kal karöltve a mezőgazdasag szocialista átszervezését. — Hétfőn újabb három község­be költözködnek át, hogy ott is segítsenek a dolgozó pa­rasztoknak a helyes út meg­választásában. Tiszasülyről Jászalsószent- györgyre, Jászkisérről Jász- szentandrásra, Jászberény­ből Jászapátiba ment át a megyei pártbizottság muniL kásbrigádja és hétfőn már meg is kezdték a munkát, TANÁCSKOZTAK a JASZALSÖSZENT- GYÖRGYI TSZCS-K ELNÖKEI A megyei munkásbrigád kezdeményezésére a községi lejlesztési bizottság összehív­ta a termelőcsoportok elnö­keit, hogy megbeszéljék ve­lük: lépjenek egyet a szövet­kezeti gazdálkodás utján és alakuljanak át termelőszö­vetkezetekké. A megbeszélés eredménye nyomán a közeli napokban rendkívüli közgyű­lésre hívják össze a tszcs-k ITT TARTUNK Egyre jobban tért hódít megyénkben a nagyüzemi gazdálkodás. Naponta ar­ról adhatunk hírt. hogy új termelőszövetkezetek alakulnak, s . a dolgozó parasztok százai írják alá a belépési nyilatkozatokat. Ebben az évben február 16-ig 10 752 belépő 60 414 kát. hold földterülettel választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. A négy termelőszövetkezeti város mellett tizenhat termelőszövetkezeti község van megyénkben. Szolnok megye földterületének 62 1 százaléka tartozik a szó cialista szektorhoz. Térképünk a régi és új termelőszövetkezeti városokat, illetve községeket mu­tatja. tagságát, ahol megtárgyalják a tsz-íejlesztés kérdéseit, jAszapAtin — Hétfőn a nagyállásúti ha­tárrészen a dolgozó paraszt­ságnak egy része megbeszé­lésre ült össze és elhatároz­ták, hogy szakítanak a kis- parcellás gazdálkodással. — Húsz taggal, 200 holdon ala­kult meg a termelőszövetke­zet, amely Uj Élet néven kezdte meg működését. Ked­den megtartották a vezetőség választást is, „UTÖCSATAROZASöK” JÁSZLAD ANY'BAN Termelőszövetkezeti köz­ség lett ugyan Jászladány, de a községi tsz-fejlesztési bi­zottság továbbra is folytatja azoknak a megnyerését, akik még.nem tértek rá a szövet­kezeti gazdálkodás útjára. — Felkeresik az agitátorok a kívülálló dolgozó parasztokat és hirdetik: mindenkinek a szövetkezetben a helye. Hét­főn harmincnyolcán léptek be a szövetkezetbe és 323 holddal bővült a tsz-ek terü­lete, — JASZSZENTANDRA- SON IS UJ TERMELŐ- SZÖVETKEZET ALA­KULT — A jászszentandrási Megy- gyesi határrészen, amit ed­dig a legnehezebb terepnek tekintettek, most Aranyka­lász néven tizenkilenc taggal 210 holdon új termelőszövet­kezet alakult. Működik egy előkészítő bizottság is és hét­főn harminchárom dolgozó paraszt lépett be a termelő- szövetkezetekbe. Az új belé­pők többsége középparaszt. Ml A HELYZET TISZA- FÖLDVARON? Lapunkban már hírt ad­tunk arról, hogy az elmúlt hét szerdáján új termélőszö- vetkezet alakult Tiszaföld- váron Aranykalász néven. Huszonketten 180 hold terü­leten alakították meg a tsz-t, de azóta nem múlt el egy nap sem úgy, hogy ne gyara­podott volna taglétszámuk es természetesen földterüle­tük is. Ma már kétszázhar­minc tagja van az Aranyka­lász Tsz-nek, 1450 holdon megkezdték a közös mun­kát. Tiszaföldváron 207 belépő, 1257 kh. területtel erősítette a közös gazdaságokat. A föld terület 83 százaléka tartozik a szocialista szektorokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom