Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-18 / 41. szám

1959. febrfeár 18

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

NOVEREK

Aleksze.j Tolsztoj „Golgotha” című regénye első részének színes, magyarul beszélő szovjet filmváltozata.

Bemutatja a szovjet film ün népi hetén az nyadi” Mozi,

öcsödi „IIuEgy családban

— öt tudós

A napokban az egyik népszámlálási ív érdekes adatról számolt be. Alma-Áfában él egy család, amelynek öt tagja tudós.

A 70 éves családfő Zsumat Doszkarajev, a történelem- tudományok kandidátusa, — Kazahsztán egyik legismertebb nyelvjárás-kutatója.

Fia, Hamza, a Kazah Tudományos Akadémia levelező tagja, orvostudós.

Másik fia, Aubakir, két évvel ezelőtt egy őszibúza-faj- tával tette ismertté nevét a mezőgazdasági tudományokkal foglalkozó tudósok körében.

Harmadik fia, Gabassz, a történelemtudományok kandidátusa, felesége, Ralija pedig az orvostudományok kandidátusa.

Említsük még meg, hogy a családfő 35 éves koráig nyomorgó pásztorember volt és iskoláit csak a szovjet hatalom éveiben végezte el.

KÖZNAPI DOLGOK titkai

Köznapi dolgokról szeretnénk az elkövetkezendőkben írni. Olyasmiről, ami valamennyiünk életéhez hozzátartozik, természetesnek vesszük és talán eszünkbe sem jut: mi minden történik, amíg elénk kerül. Vajon ki töpreng azon, hogyan készül a halászlé és ki készíti, amíg jóízűen kikanalazza? A szabóról már valamivel több fogalmunk van, de hogy mi minden történik, amíg vállunkra feszül az öltöny, azt legfeljebb a próbán sejtjük. Egy szépen bekötött könyv legfeljebb némi irigységet ébreszt bennünk a tulajdonos iránt és nem gondolunk a könyvkötő munkájára. S hogy mi minden történik, amíg az üzletek kirakatai elénk tárják pompás választékukat — kérem senki sem lát a ponyva mögé,

Ä HSLÁSEté

kis tényezőn, hogy «2 ízek a halászié finom összhangjává olvadnak-e össze, vagy sem. A jó halászlé — mondják — olyan, hogy az ember nem tudja, forró-a, vagy csak tüzes.

■~7/ülönben ez a halászlé konkurenciát csinál Mihályiné más műremekeinek. Az emberek betérnek és legfeljebb rántott pontyot ren délnek mellé, holott ott van még a pontypaprikás, amely tejföllel és galuskával készül (a szakácsnő kedvenc étele), vagy a borban főtt, majd gombás mártással sütött halszelet, a hal-fatányéros, amely roston (vagyis paprikás lisztbe mártva és megsózva), rántva (morzsával és tojással), a párizsi (liszt és tojás) és orly módra (sör és tojás palacsintaszerű keveréke) készíteti háromféle halat, pontyot, süllőt, harcsát tartalmaz. És persze, még a többi különlegesség is.

A szakács valamennyit szívesen készíti, valamennyinek örül. De szereti — ahogy ő mondja — a ,,legutolsó főzeléket” is. Harminc éve főz, de még mindig szerelmes az izekbe, még mindig kergeti őket és minden nap új diadal számára, ha eléri a kívánt kombinációt.

Körülbelül ezt illik tudni, amikor a vendég odafordul a pincérhez:

— Kérek egy halászlét, BARÁCS DÉNES

0 címzett ritkán ismeretien

Tessék csak megkérdezni egy szolnokit: „Láttad már az automata levélszekrényt?” alkalmasint felkiált: „Hol szerelték fel, mikor?” Felelni nem könnyű rá; a kíváncsi érje be azzal, hogy már jó régen ... Csak mi közönséges halandók nem tudtuk, hogy városunk levélszekrényeinek zöme: automatikus. Ez a technikából mind ismertebbé váló szó jelen esetben azt magyarázza (?), hogy a kiürítést végző postás bőrtáskája s a levélszekrény egy mozdulatra nyílik, zárul — mégpedig úgy, hogy a postás hozzá sem ér a levelekhez.

Hány járás van Szolnokon ?

Nem, kérem, nem a megyében — azt tudom, hogy hét; ugyanakkor hét járási jogú város. Elismerem, a kérdés nem volt egészen pontos — ezért annak helyesbítését megtakarítandó, azonnal válaszolok: Városunkban 25 kézbesítő járás van, mellettük hat külterületi. Egy járás — egy táska. Az 1. sz. postán veszik át kézbesítésre a küldeményeket levélhordóink. Ha a londonival versengő köd szállná meg Szolnokot, a kézbesítők akkor sem tévednének el. Nem egy közülük több mint húsz éve postás így Kiss Imre, Kiss Antal, Süveges Sándor, Sárkány András, Szél István. — Szúrópróba alapján győződtem meg róla: jobban ismerik Szolnokot, mint a saját tenyerüket. Azonnal kivágták, honnan indul, hová torkollik a legeldugottabb köz — tenyerük „élet-” és „sorsvonaláról” sokkal kevesebbet tudtak. (Lehet, hogy ennek más az oka... Nevezetesen: postásaink felvilágosodott emberek, akik nem hisznek a babonában).

Kényelemszerető levelezők

kedvéért említem meg: ajánlott, expressz, légiposta küldeményekkel nem keli besétálni a postára. Bőven elég, ha az előírt értékű bérmentesítésnek eleget tesznek — a bérmentesítési vizsgálat során annak megfelelően kezelik levelüket. Tessék?... A feladóvevény?? Azt az udvarias posta díjtalanul kézbesíti a feladónak.

Címzett ismeretlen

Ha igaz, hogy a jó tehenész egy kicsit állatorvos; hogy a„jó eladó egy kicsit pszichológus — az sem valótlan, hogy a jó postás egy kissé detektív. Félreértés ne essék: eddig még senkifia őrizetlenül hagyott (és elemeit) kerékpárját nem kerítették meg — annál több „tévelygő epistolát” igazítottak útba gazdájához.

Ezt is Szentesi Károly postafelügyelőtől tudom, aki postai látogatásom során atyai szeretettel kalauzolt s igazított útba a kézbesítési rejtelmek sűrű erdejében. Titokban gyanakszom: nem is bosszús a hiányosan címzett levelek miatt — azok „igaz útra terelése” izgalmas feladat számára.

— Nagy József, Szolnok, — olvassa az „Ismeretlen” jelzésű rekeszből kiemelt lapok egyikéről. — Mit gondol, hány Nagy József lakik Szolnokon?

— Tíz ... vagy ötven ..; Minden esetre sok... De melyiké a lap?

— Azt majd kézbesítőink kiderítik! Reggelenként elővesszük az ilyen „szófukar” címzésű küldeményeket; postásaink élőt« felolvassuk a címzettek nevét. Ha valamelyik levélhordó ismerősnek talála: jelentkezik. A háznál azután tapintatosan érdeklődik: van-e Nagy Józsefnek rokona, ismerőse, boldog őse Kőteleken. Ha van: odaadja a lapot; ha nincs: próbálkozunk tovább.

Adódik úgy is, hog/ valaminő szerv „hivatalt alapít” városunkban. A MÁV például „K. P. M. Közúti Igazgatóság, Szolnok” címre írt. Egyszínű eset — a küldeményt visszairányítják Pestre. Előfordul, hogy valaki nem tudja szolnoki ismerősének címét, csak telefonszámát. A postásoknak ennyi is elég. Egy hivatal tértivevé- nyes küldeménnyel örvendeztette meg (?) O. L. szolnoki lakost. — Minden szabályszerű volt, ,csak” a feladó hiányzott. Most meg kell kérdezni O. L.-t, melyik hivataltól kapott levelet.

— Kerül városunkban

tréfáskedvű levelező

is, — említi Szentesi Károly felügyelő. — öt arról lehet megismerni, hogy a jól bevált ABC helyett egyiptomi mintájú képírást alkalmaz...

Könnyű volt egy így címzett (?) levelet eljuttatnunk a Kolozsvári út 8-ba; rádió-adótorony volt rárajzolva. Egy másikra: habos söröskorsóba pottyanó labda, felette egy női keresztnév. Sörkedvelő kézbesítőink egyike a név alapján csalhatatlanul megállapította, hogy a levél nem a MAV- pálya söntésébe, hanem a Strandvendéglőbe kívánkozik .:.

Kétségtelen, hogy a levél- kézbesítésnél is gyönyörködtető dolog a változatosság. Postásaink mégis ezt kérik: Címezzünk gonddal, pontosan — így gyorsabban ér célhoz levelünk.

■— borváró —

Második igazításig készítik

a konfekciót

Félkész-ruhák forgalomba hozását tervezi a kereskedelem

BIZONYARA sokan bosz- szankodtak már, amikor az egyébként jóízlésre valló és konfekció iparunk fejlődését dicsérő készruha vásárlása esetén a testhez álló zakó mellé egy olyan nadrágot kaptak — vagy éppen megfordítva —, amelyik néhány centivel hosszabb — vagy bővebb — volt a kelleténél. Ilyenkor mit tehet a vásárió? Fogja a még boltszagú ruhát és viszi a szabóhoz, alakítani. Külön pénz, külön várakozás s ha éppen zsúfolt az alakító cég munka- programja, újabb bosszúság.

A kereskedelmi szakemberek hosszú évek tapasztalata alapján most elejét akarják venni a bosszankodásnak. — Ügy tervezik: a forgalomba hozandó konfekció árúkat nem készítik el teljesen, csak a második igazításig. A vásárló, amikor az üzletben kiválasztja a neki tetsző ruhát, közli észrevételeit és

'„ZTavabx“egy cipőboltban

(7\ an egy asszony Szolno- ” kon, aki jobban ismeri a halak ízének titkait, mint bárki más. Szerelmes ezekbe az ízekbe: a puha, finom húséba, amelyet vékony, karcsú szálkák tartanak össze, amelyet vörösborban főz, vagy amelyhez mártást készít, hogy enyhén sós legyen, vagy 'csípősen paprikás, hogy a sült fehérségét, vagy a főtt hús puha szürkeségét érezze a fogyasztó.

Mihályi Mátyásnénak hívják a szolnoki Halászcsárda főszakácsát. A hal könnyű étel. de ha valaki fél életén keresztül kóstolja és lebegő illata között él, akkor a hal is kalóriadús, nehéz eledellé változik és ezért Mihályiné épp olyan termetes, mint többi kollégái a szakmában. Ezt különben ö maga is tudományos alapon magyarázza:

— Statisztika igazolja, hogy aki jól tud főzni és szereti a jó ételeket, az mind meghízik.

De azért fürgén mozog, s felcsillan szeme, amikor a frissen készült halászlé illata terjengem kezd. Harminc éve főz már. Három évtizede Totyognak körülötte a fazekak, semmiféle statisztika nem tudná utánaszámolni, hány tízezer adagot készített már el és hányszor csettintett már elégedetten a kóstolók közepette.

Hogyan készül a halászlé?

Kifelé ..lUtat, ahol Erdei Miklósné egy hideg szobában aprítja a pontyokat és harcsákat. Erdeiné a halmészáros. Szőke vékony asszony: ő maga 45 kiló, de volt rá eset, hogy 84 kilós harcsát szeletelt darabokra. Három asztalon nyújtózott el az. óriási fogás. Erdeiné így télen — holtszezonban — 50 kiló halat tisztít meg gyors mozdulatokkal pikkelyektől, uszonyoktól: mindentől, ami nem kell a levesbe. A vér marad, az kell az ízhez. Tisztítás után már nem szabad megmosni a halat.

A halak ott úszkálnak a medencében, pontosan két és fél mázsa a súlyuk. Most öt nap kell hozzá, amíg a vendégek megeszik őket, nyáron egy is elég ennyihez.

— Ha forintjával kifizetnék, ahány halat megtisztítottam, nem irigyelném a lottónyerteseket — mondja a vékony Erdeiné, amíg a nagy bárddal csapkodja a halak néma. tátoaó fejét. Néav éve

dolgozik itt, hat gyerekre keres férjével együtt.

Miközben ő a hideg állatokkal oajlódik — és ilyenkor télen a helyiségben is hűvös van, hiszen csak így lehet megtartani a halakat — benn a konyhában már forr a hagymás, sós lé, 30—40 liter egyszerre, a fejek is benne Totyognak egy ideig, amíg aztán át nem törik valamennyit egy szitán. A hús, a velő a nagyszerű lébe fő.

— Egy adag halászlére egy deka paprika jut — mondja Mihályiné, miközben egy nagy tálba annyi paprikát önt, amennyi a mi háztartásunkban fél évig elegendő. A tűzhelyen pedig zsír rotyog. Néhány kavarás, a paprika a zsírba kerül, közben már a halszeletek is a nagy lábosba vándoroltak. A paprikás zsír egyetlen mozdulattal elindul útjára a rotyogó lében. Előbb csak az egyik sarkot festi pirosra, aztán a forró áramok magukkal sodorják, megkerüli a gertnedarabokat, a fövő húst felveti és lehúzza a kavargó, forró lé és páf pillanat múlva az egész lábos a halászlé ismert jó színében úszik.

S micsoda íz! A frissen készült, fél órája kupáncsapoit hal húsa hogyan omlik szét az ember szájában...

Hát ez a művészet.

— Hiába is magyaráznám én a pontos titkokat, hiszen úgyis az utolsó pillanatban dől el valami lemérhetetlen

ALIG 30 perccel a záróra előtt nagy tömeg vásárol a

14. sz. kiskei'eskedelmi cipőboltban. Asszonyok, lányok és férfiak, gyerekek próbálgatnak kedvükre.

— Milyen cipő után a legnagyobb az érdeklődés? — kérdezzük az üzlet vezetőjét.

— Csodálkozni fognak, — válaszol, — mert megjött a

Levél

r

a Surjáni Állami Gazdaságból

KISZ ügyben

sülésem szerint abba csak két hónapi bélyeg került be.

És most, amikor országszerte kiosztották az új tag- könyveket, ilyesmiről nálunk szó sincs, sőt a múlt év tavasza óta egyetlen taggyűlés sem volt.

Mindez főleg nem a tanács és a pártszervezet hibája, hanem a vezetőségé, mert mi segítség kell ahhoz, hogy egy háromtagú vezetőség egybefogja a fiatalokat?

Hogy mi ennek az oka, arra kérnék választ a vezetőségtől.

V. E.,

aki KISZ-tag szeretne lenni

tavasz. Ne értsenek félre, a vevők meghazudtolták a meteorológiát, és erősen tavaszt hirdetnek a cipőkereskedelemben. Az elmúlt napokban rendkívül sok szandált és körömcipőt adtunk el.

— A kereslet igen nagy a kombinált balerina cipő után, amelynek ára 130—140 forint között mozog. Szinte líajsza van a pántos szandálokért is. Sajnos, még nem tudunk szolgálni belőle, de remélhető, idejében kapunk a nagykereskedelemtől.

— A kereslettel szemben milyen a választék?

— Nem rossz, a tavalyinál jóval bővebb. Külpnösen megnövekedett a választék a körömcipőkből fazonban ás színben. Ha visszatekintünk csak öt évre, a különbséget nem is tudjuk felmérni.

— A VÁLASZTÉK növelése a cipőiparban ma már követelmény. Azért merem ezt kijelenteni, mert mi vagyunk közvetlen kapcsolatban a vevőkkel és bizony, eddig soha nem látott módon megnövekedtek az igények. Ez eg>~ részt úgy nyilvánul meg, hogy kifogásokat emelnek egyes fazonok ellen. Ha sima a papucscipő feje, az a baj, ha meg mintás, akkor simának szeretnék. Másrészt a vevő újszerű fazonokat magyaráz és elképzelése szerint szeretne vásárolni. A gyártó üzemeknek nagyon

rá kell kapcsolni, hogy ezeket a megnöveKedett igényeket ki is tudják elégíteni.

— Örömmel mondhatom, azért csak tudunk ma már megfelelő cipőt adni. •

— Különösen kedvelt és a vevők által szeretett típus a mezőtúri Cipész KTSZ által tervezett és gyártott bevont rámáju, rámán varrót bőrtalpú papucscipő és az általuk gyártott körömcipő. Itt a követelmény a színek változatossága lenne.

— Hogy visszatérjünk a választékra, ez talán a nők részére a legkedvezőbb, mert több, mint húsz szép fazonban válogathatnak.

— GYERMEKCIPŐKBŐL

sem állunk rosszul. A múlt évben igen sokan keresték a lakk szandálokat és cipőket. Ma már bővelkedünk benne. A leánykáknak 23—30 számig lakk kötős cipőket adhatunk. Nemutolsó sorban bőven rendelkezünk gyermek fehér cipővel, aminek tavasz- szal van nagy keletje.

— A férfiak sem mostoha

gyermekek, mert számukra is van választék. Mintegy 10 —12 fazonban elégíthetjük ki igényeiket. A most igen kedvelt és keresett szimplatalpú, nyújtott fejű modern cipőből is 270 forint értékben, fekete és barna színben adhatunk a vevők rendelkezésére, — fejezi be a 14.-es cipőbolt vezetője: ab. —

mindjárt megejtik a próbát is. A próba eredményeképpen aztán az erre kijelölt ktsz, vagy helyiipari vállalat vagy éppen a bolt műhelye bizonyos összegért kívánság szerint igazítja a ruhát. Budapesten már néhány áruházban kipróbálták ezt a módszert és az első tapasztalatok szerint a vásárlók tetszésére talált.

Hogyan áll ez nálurik? Van-e remény a félkész konfekció bevezetésére üzleteinkben? erről kérdeztünk meg néhány kereskedelmi szakembert.

A MEGYEI tanács kereskedelmi osztályán nyert ér- értesüléseink szerint már tárgyalások folynak ebben az ügyben. A Megyei Áruforgalmi Bizottság ruházati szakcsoportjának legközelebbi ülésén külön napirendként szerepel. S reméljük, végleges döntés is születik.

S amiért eddig Szolnokon még nem kísérleteztek a félkész konfekcióval:

— Helyiipari vállalataink és ktsz-eink kapacitása az elmúlt időkben teljesen ki volt töltve — mondja Dobos István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Most odaértünk, hogy korábbi intézkedések alapján a kapacitás nagyobb részét a lakosság igényeinek kielégítésére kell fordítani. S reméljük: megtaláljuk a megfelelő összhangot, amelyek segítségével be tudjuk vezetni a félkész árúk árúsítását.

MIT MONDANAK még a szakemberek? A Textilnagykereskedelmi Vállalat a tapasztalatok összesítése után nem zárkózik el a kezdeményezés elől.

A kereskedelem részéről tehát nincs különösebb akadály. A végszót persze majd az igazítást végző vállalatok vagy ktsz-ek mondják ki. — Reméljük, részükről sem lesz nagyobb nehézség s vásárlóközönségünk nem kis örömére megjelenik majd az üzletekben a félkész konfekció.

l 1957-ben harminc taggal : KISZ szervezet alakult Sur- ■ jánban. Akkor Szabó Tamás - elvtárs, a tanács részéről, Varró László elvtárs pedig a pártszervezet részéről minden t segítséget megígért a fiata- s lóknak.

t Három-négy hónapig nem is volt hiba a szervezet mű- 1 ködösében. A vezetőség Farkas Péter elvtárssal az élen, . jól ellátta feladatát.

1 Í958 tavasza óta azonban

1 mintha nem is létezne a

j

c KISZ. Az ideiglenes tagsági e könyvet kiosztották, de érte-