Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
SEGÍTSÉG M 4. csípés szatirikus oldal 1959. Mi történik a megyéken fá te*®? ( Hasznos tanácsok arról, hogy I milyen legyen a jó színikritikusi Szemléltető rajz azok számára, akik még kételkednének abban, hogy a nagyüzem legyőzi a kisgazdaságot. A tsz-tagok igen hatásosan agitálnak az egyénieknél Az egyik kunsági községben a református templom ha- rangozója is tsz-be lépett 1. Kritikát csak 70 éven felüli szakállas aggastyánok ír- l \ hatnak, akik legalább kilenc h‘J' ^ diplomával, három akadémiai tagsággal rendelkeznek és Shakespeare- től, Molieretől, Bemard Simultál és Ibsentől ajánlólevelük van. 2. A kritikusnak süketnémának kell lenni, csaik így nem férhet kétség tárgyilagosságához. Még ennél is sokkal előnyösebb, ha vak is, mert mutogatással sem lehet megvesztegetni. 3. A kritikus csak felfelé nézhet a szereplőkre, ezért a kritikát ajánlatos hason- csúszva írni. 4. A kritikus, mielőtt kritikáját a szerkesztő asztalára tenné, mutassa meg azoknak, akikről írta, nyomja kezükbe ceruzáját, hogy a nekik nem tetsző részieket kihúzhassák. 5. A kritikus sohase té- ; vessze szem elől, hogy a gazdasági tényezők a legfontosabbak, ezért a legrosszabb darabról is dicsérően írjon, nehogy a kasszát „megfúrja”. 6. Az okos kritikus a kritikát a szereplőkkel íratja és az igazgatóval láttamoztatja. 7. A legeslegokosabb kritikus meg se nézi az előadást, hanem a műsorplakát alapján himnuszt ír a szereplők dicsőítésére. A kritikusok kritikusa: RÓKÁI STEFI A gyereknek is kell a változatosság llj stilisztikai szakkinyvvel gazdagodott a megye «— Hát akkor jössz? n- Megyek Andrisom, de még a stafirung nincs egészen rendben. — ... De a szövetkezetbe gondoltam. — De szépen kondítanak most a reformátusoknál — Ja kérem, a harangozó új módon dolgozik tegnaptól kezdve. &mbít a iíq,l... A mesterséges megtermékenyítő állomás dolgozói gyakran hosszas késéssel érkeznek meg. —■ Te Szegfű — én már unom a várást. Kezdjünk ki Samuval. Meghatottan forgatjuk kezünkben a kis fehér füzetet. Végre megyénk is az élre tört a magyar nyelv védelmében. A Tisza Cipőgyár kultúrotthona megreformálja veszendő nyelvünket és tájékoztatójában példát mutat a korcs nemzedékeknek, hogyan kell nyomtatásban új (és főleg érthetetlen) stílust terjeszteni, természetesen nagyüzemi méretekben. A mélyen szántó tanulmány már második mondatától kezdve halhatatlan stílusbeli borzalmakat tartogat számunkra. Ez a mondat így hangzik: „A közeljövőben ezen elv figyelembevételével lényeges változást kívánunk dolgozóink részére biztosítani.” Ezen mondat nem mond kevesebbet, minthogy biztosítja a dolgozók részére a változást. Sokmindent lehet biztosítani a magyar nyelv szabályai szerint, de változást nem. Azonban ez csak enyhe bevezető, mert a füzetke imigyen folytatja: „Dolgozóink egy része nincs tisztában annak lehetőségével, amelyet könyvtárunk részére nyújtani tud.” Ebből a jámbor olvasó két dolgot tudhat meg: először is azt, hogy nemcsak a könyvtár tud az ő számára, hanem ő is tud a könyvtár számára lehetőségeket nyújtani. Másodszor azt, hogy a könyv sajátos helyesírási szabályai szerint nem azokkal a lehetőségekkei' nincs tisztában az olvasó, amelyet a könyvtár nyújtani tud, hanem annak lehetőségével, ami a magyar nyelv szabályai szerint meglehetősen fonákul hangzik. Ezután egy olyan mondat következik, amely a rejtvényolim- piászon is résztvehetne. — „Kezdve a képes meséskönyv, a kalandos ifjúsági regények, a szépirodalmon keresztül egészen az útleírásokig és nem utolsó sorban a szakmai ismeretterjesztő és társadalomtudományi könyvek megtalálhatók”. Azt hisszük, szép vasárnapi szórakozást nyújtunk az olvasónak, amikor megkérjük, fordítsa le a mondatot magyarra. Beküldeni nem szükséges. „A fiatalság okozta könynyelmüség is adjon ezen a területen bölcsességet...” — hangzik a legközelebbi meghökkentő megállapítás. — Ugyancsak törhetjük a fejünket: fiataljaink miként hasznosítsák ezt a jótanácsot. Arról már nem is érdemes bővebben szólni, hogy egy helyiség általában nem korlátolt, hanem korlátozott befogadóképességű. A korlátolt jelzőt inkább emberekre szoktuk alkalmazni, de a világért sem szeretnénk, ha ezt a kis brosúra szerkesztői esetleg személyeskedésnek vennék. A kis könyv végezetül felsorolja, milyen új tanfolyamokat indítanak. Sajnos, a nyelvhelyességi tanfolyam feltűnő módon hiányzik a fentebb ismerteti stilisztikai szakkönyvből. Pistike most a nagy hajóval akar játszani Falura is elviszik a kultúrát A szolnoki sikertelenség után vidéken mutatták be a Csintalan menyecskét. — Tyhüüüj — milyen komédiásokat hozol ide ecsém. — Ne ijedjen meg tata — egy művészi színdarabot adnak estére... Nem látja a díszleteket? A szokás hatalma A Fülést lapozgattuk a minap, a rejtvények, elmés kérdések, különböző talányok és szívdermesztő izgalmas képregények univerzális folyóiratát, ahol a bridzs szerelmeseitől az Északi Sark rajongóig mindenki megtalálja, amit keres S ahogy egymásütán fejtettük meg (a megfejtésekre lapozva) a furcsa talányokat, hiába kerestük a Három testőr megoldását. Lapoztunk előre, lapoztunk hátra: hiába. Pedig ott állt a felírás: Dumas művét képrejtvényre átdolgozta Cs. Horváth Tibor; Mit kell itt kitalálni? — töprengtünk, amíg a három dali testőr Richelieu herceg intrikáin rágódik. Aztán rájöttünk: a rejtvénylap vélet- lánül saját folytatásos regényét is rejtvénynek nézte. — Megfejtettük! bd. GY VÁLTOZATA A letolást Tilosak kapja .íme esüg méreg rotyog Így járnak most a lovagok Ebcsont sem sajog potyára Cs a főnök nadrágja bánja rágja bánja
