Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
VJUfí PPM ETAPJAI EGYESÜLJETEK! 4 •4 (SZOLNOK MEGYEI \ Mi történt Mezöhéken? X A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A'MEGYE! TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 34. szám. Ara 50 fillér 1939. február 10. kedd. Itáliai úiinaplá Társadalmi ellenőrök vizsgálják a kisiparosok tevékenységét l l ► ► ► l ► t í ► ► Vasárnapi győzelmi jelentés a törökszentmiklósi járásból 56 százalékra növekedett a szocialista mezőgazdálkodás Vasárnap tovább erősödött Kengyelen a korszerű gazdálkodás eszméje. E napon összesen harminc gazda 215 holddal válaszolt igennel a haladás hívó szavára. A belépők közül a Mező Imre Termelőszövetkezethez tizenegyen csatlakoztak, a többiek a Dózsa, Sallai, Vörös Hajnal területét szaporították. Varjú gazda és Földvári Nagy György 7 holdas gazdálkodók már beosztásukat is megtalálták. Varjú fogatos lesz, azt a két lovat hajtja, amelyet ő hozott a közösbe. Földvári viszont traktorra ül. A községben a vasárnapi eredményeket is beleszámítva, százhetvenegyre nőtt az utóbbi időben szövetkezeti útra lépett parasztok száma, s 83 százalék a termelőszövetkezetek részaránya. A közel 14 ezer holdas határban 1800 holdon tengődik még a „nagyapám is így csinálta’’ felfogás. Az átszervezést lelkes kommunista Babinszki Ferenc elvtárs irányítja, s a most belépett gazdák is beállnak a csatasorba, úgy hogy rövid idő kérdése, meddig legyen egyéni is a faluban. Kétpó 88 százaléknál tart Vasárnap húszán hagytak fel az egyéni gazdálkodással, nyolc idős parasztember pedig földjáradék ellenében 46 hold földet adott át a Zöldmező, Dózsa, Szabadság Termelőszövetkezeteknek. a legutóbbi 3 nap alatt negyvenegyen 272 hold földdel tértek át a szövetkezeti gazdálkodásra. A faluban 88 százalék a megállíthatatlanul előretörő fejlődés területe. Kuncsorbán hatvanon, Fegyverneken harmincon hagytak fel a régivel Kuncsorbán e hónap pár napján hatvan gazda 390 holddal írta alá a belépési nyilatkozatot. Február 6—9-ig száztizenhat holddal nőtt a szövetkezeti gazdaság, s vasárnap újabb 48 holddal. Fegyverneken vasárnap kilencen, a múlt héten pedig huszonhatan gyarapították a szövetkezeti gazdák táborát Hol áll a járás ? Hétfői jelentés szerin* 56 százaléknál, ami földterületben 38 ezer holdat jelent. Február eddig eltelt egy hetében a törökszentmiklósi járás területén kétszázötvenké: gazda 1458 holddal szakított az egyéni gazdálkodással. Az erősítés egyre érkezik Vasárnap számos szolnoki nagyüzem munkásai a termelőszövetkezeti tagokkal együtt győzték meg a még húzódo- zókat. Hétfőn megjöttek Tur- keve, Mezőtúr termelőszövetkezeti városok kiszista küldöttei. Öt hétig segítenek a falubeli elvtársaknak. A kengyeli KISZ bizottság ifjúsági népnevelő brigádot alakított, ezt a módszert a kun- csorbai, kétpói KISZ szervezetek is követik. A törökszentmiklósi járásban 1958-ban hatalmas ösz- szegű terméskiesést jelentett az egyéni gazdálkodók alacsony termésátlaga. Népgazdasági érdek, s az idő sürget. Nincs mire várni, s a törökszentmiklósi járás községei nem is gondolkodnak tovább, fenntartás nélkül követik a párt szavát, s lépnek az új már 10 éve taposott útjára. B. L. A jászságból jelentik Megmozdultak a jászladányi tszcs-ék is Vasárnap délelőtt a jászladányi Ürmösháti részen gazdálkodó I-es tipusu Haladás Tszcs tagjai rendkívüli közgyűlésre ültek össze. A tagság elhatározta, hogy Haladás néven új tsz-t alakítanak. Tizenkét tag irta alá a belépési nyilatkozatot, s az új belépők az agitátorokkal együtt indultak a dolgozó parasztok meggyőzésére. Az új tsz-nek jelenleg 120 kát. hold földje van. A környékbeli dolgozó parasztok is figyelemmel kísérik az átalakulást és az első napon már három dolgozó paraszt lépett be az új tsz-be, mégpedig: Tánczos B. István 12.5, Rimóczi Elek 8, Mészáros Albert 13 holddal lépett be az új tsz-be. r Átalakult termelőszövetkezetté a Fekete Föld és a Petőfi Tszcs is Hétfőn délelőtt a községben két termelőszövetkezeti csoport tagsága is összeült, hogy kövesse a Haladás példáját. Elsőnek hétfőn a Petőfi Tszcs alakult ’át Önállóan gazdálkodó termelőszövetkezetté. A Petőfi Tsz-nek tizennyolc tagja lett. Közvetlen utána a Fekete Föld Tszcs tagsága is elhatározta, hogy lépnek egyet a szövetkezeti gazdálkodás utján. A tsz-be huszonnégy tag lépett át. A legújabb jelentés szerint a község földterületének 62 százaléka tartozik a nagyüzemi gazdaságokhoz. Az elmúlt 3 nap 10 százalékkal emelkedett a szocialista szektor területe. A szocialista mezőgazdaságért... Megyénk dolgozó parasztjai falunapokou tanácskoztak a vezetőkkel a szövetkezésről Mester szálláson rövidesen győz a szövetkezeti mozgalom Mesterszálláson végső győzelem előtt áll a szövetkezés. A földterület 79 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik, s a ma még egyénéiig gazdálkodók is egyre jobban orientálódnak a szövetkezetek felé, érdeklődnek irántuk. Erről tanúskodik az is, hogy vasárnap délelőtt zsúfolásig megtöltötték a kultúrtermet, s Vadász elvtárs, a járási pártbizottság első titkárának bevezető szavai után feszült figyelemmel hallgatták Ragó Antal országgyűlési képviselő mezőgazdasággal foglalkozó beszámolóját. Ragó elvtárs hangsúlyozta — többek között, — hogy hatalmas ütemben hódít tért a szövetkezeti mozgalom. Példaként megemlítette, hogy Győr megyében 38 község és több puszta teljes egészében áttért a közös gazdálkodásra. Megyénkben is — főleg a kunhegyesi járásban — nagy az előrehaladás. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a fejlesztésben, hanem a tsz-ek gazda sági megerősödésében is számottevőek az eredmények. Utalt arra, hogy csak a gabonatermést nézve, 7 millió 400 ezer forinttal több jövedelme lett volna a kunszentmártoni járás dolgozó parasztjainak, ha szövetkezetekben dolgozva elérték volna a többi tsz termésátlagát. Ezután a falu spekulánsai elleni intézkedésekről, a termelőszövetkezeteknek nyújtandó állami támogatásról beszélt, majd Mesterszállás forradalmi erőire hivatkozva kifejezte azt a meggyőződését, hogy a községben rövidesen győz a szövetkezeti mozgalom. Nagy tapssal fogadott beszéde után több — részben magánjellegű kérdésre adott választ, Meg kell gyorsítani Tiszasasen a mezőgazdaság szocialista átalakításának ölemét Zsúfolásig megteltek vasárnap a tiszasosi községi művelődési otthon széksorai. Több mint kétszázan jöttek el a falu lakosai közül, hogy meghallgassák Gyólai János, a kunszentmártoni járási párt- bizottság munkatársának beszédét. Gyólai elvtárs előadásában elmondta: a község határának jelenleg 12 százaléka van nagyüzemi gazdaságok kezén. A továbbfejlesztésre azonban Az új Szele vén yen utat tör Népes falugyűlésen találkoztak vasárnap Horváth Imre elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával, megyei tanácstagjukkal a szele- vényi dolgozó parasztok. Az előadás ideje alatt a résztvevők feszült figyelemmel hallgatták az előadó szavait, aki tájékoztatta őket a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseiről; — Azt akarjuk, — mondatta beszédében többek között Horváth elvtárs, — hogy a falun az elmúlt években megteremtődött jólét tartós legyen. Ezt azonban a mai állapotok alapján nem lehet biztosítani, mert a jólét szilárdulásához évrőlJásztelek is lépjen egyet Nánási László országgyűlési képviselő kereste fel a község dolgozó parasztjait, hogy tájékoztassa őket a külpolitikai kérdésekről. — Délelőtt a Hazafias Népfrontnál mintegy 20—25 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszttal vitatták meg a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, a jövő útját. Majd meglátogatta Nánási elvtárs Kónya Ferenc 12 holdas középparasztot. A beszélgetés során sok szó esett a termelőszövetkezetekről, természetesen elsőnek a helybeli Tol- buchin és Alkotmány Tsz- ről. Mind a két termelőszövetkezet kivívta a falu dolgozó parasztainak elismerését. Jól gazdálkodnak, szorgalmasan dolgoznak és természetesen év végén a tagoknak is bőven jut a jövedelemből. Az egyéni gazdák elismeréssel nyilatkoznak a termelőszövetkezetről, de mégis van bizonyos tartózkodás a szövetkezeti gazdálkodástól. Ma még a község területének kisebbik hányadán folyik a szocialista gazdálkodás, de január óta már 17 fővel szaporodott a tsz-ta- gok száma. Ez arra enged következtetni, hogy itt is, mint a megye más községeiben, megkezdődött a fejlődés és egyre többen választják a közös gazdálkodás útját. A falugyűlésen, mely este 6 órakor kezdődött, több mint 300-an vettek részt a kultúrházban. Az értékes beszámolót vita követte. — Többen elmondották, hogy egyetértenek a párt- és a kormány jelenlegi politikájával. Bakonyi Sándor 14 holdas középparaszt felszólalásában arról beszélt, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása, a biztos élet csak akkor lehetséges, ha béke lesz, mert építeni csak így lehet. Az előadás után a község úttörői adtak kultúrműsort, majd a termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák fehér asztalnál vitatták a falu jövőjét. évre több termék szükséges. S a többet csak úgy tudjuk előteremteni, ha követve a szocialista országok helyzetéből előttünk álló példákat, — szocialista’ nagyüzemeket teremtünk a mai kis parcellák helyén, A továbbiakban arról beszélt, hogy pártunk és kormányunk anyagiakban mindent megtett a szövetkezeti gazdálkodás támogatásáért. Megalkotta a 3004-1-1959-es rendeletet, amelyik a kezdéshez és a megerősödéshez kedvező feltételeket teremt parasztságunk számára. A hallgatóság között ülő idős és fiatal parasztemberek arcán látszott: szívesen veszik a világos szavakat. Többen kifejezést is adtak helyeslésüknek. Ez mutatja, hogy a szelevényi gazdák között is egyre inkább népszerűbbé válik a szövetkezés gondolata; minden lehetőség megvan. S a község dolgozó parasztjai élnek Is ezzel. Ezt mutatja, hogy az év elejétől tizennyolc gazda lépett a község termelőszövetkezetébe s mosrt .újabban ismét nyolcán kérték félvételüket a Rákóczi Tsz-be. Majd az e területen mutatkozó feladatokról szólva elmondta: meg kell gyorsítani a községben a szocialista átalakítás ütemét. Ezt szinte követeli a jelenlegi helyzet, ha nem akarjuk, hogy parasztságunk a lehetőségek mellett is, néhány év múltán a mostaninál rosszabb helyzetbe kerüljön. Kedves vendéget is üdvözölhettek a tiszasasiak. Falugyűlésükre ellátogatott Rágó Antal elvtárs, a járás országgyűlési képviselője. Ragó elvtárs felszólalásában az ország gazdasági és politikai helyzetéről tájékoztatta a község dolgozói parasztjait Tisza fenyőn a szövetkezés mellett szólnak Mint a megye több községében vasárnap Tisza tenyőn is falugyűlésen találkoztak a község szövetkezeti gazdái és egyénileg dolgozó parasztjai. Fülemen Lajos elvtárs, a gyűlés előadója ismertette az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusának határozatait és a szovjet mezőgazdaság nagyszerű eredményeit. A helyi viszonyokról szólva a község szocialista átalakításának kérdéseiről beszélt. A gyűlés résztvevői több kérdést intéztek az előadóhoz. „Mi a közös mellett vagyunkI“ — mondták a tiszabői gazdák Nem tudnánk pontosan, hány százan lehettek, de a hosszúranyúlt falugyűlés végén is percenként csapódott az ajtó, s a későn jövők nyomták előre a hallgatóságot. Középparasztok, kispa- rasztok, a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai, háziasszonyok jöttek megtudni: mi a valóság a falu kollektivizálásában. Azt már szombaton este kimondta az összevont pártaktíva: munkához kezdünk, szólít a történelem. A legmakacsabb gazdák viszont úgy tették: — Előbb meghalgatjuk, mit mond a képviselő. Fazekas József, Huba Imre, Balati Imre középparasztok nyilatkoztak így, de az egésiz falut az érdekelte, mi a kormány állásfoglalása. Olyan beszélgetésfélére sikerült az a falugyűlés. Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő beszélt a közbeszólások helyeslése közepette. — Ha egy termelési rend túlélte önmagát, nem állhat senki ellenébe, dőreség, balgaság lenne, ha mi, magyarok próbálnánk elszigetelődni a világhelyzetben. S aztán miért is kellene a máj magyar parasztnak is arra a sorsra jutnia, ami a nagyapjáé volt? Minden tekintet a képviselőre szegeződött. — A régi időben azt mondta a parasztember, könnyű a postásnak, vasutasnak — holtáig nyugdíjat kap. S lám csak, megértük, hogy a parasztember is ugyanúgy nyugdíjba mehet, mint az orvos, a gyógyszerész, a tanító. A képviselő önmagáról is vallott: — Emberek! Magam is kisgazdapárti politikus voltam, de jó idejében beláttam, s lássák be maguk is: nincs más út, csak a szocialista gazdálkodás útja. Érthettek ebből mindany- nyian, s hogy mennyire a paraszti értelemre hatott a szó, az a gyűlés után mutatkozott meg. A tanácsházára is elkísérte a képviselőt a nép. A kérdések jóformán egyértelműek voltak: — Mennyi lese a nyugdíj? Mit fizetnek a földjáradék fejében? Mikor szervezik át Tiszabői? — Még ebben az évben — kapták meg a világos feleletet. — Hát, mi nem akadályozzuk a fejlődést —> búcsúztak el a választók képviselőjüktől; Mindezt nemcsak szavuk, tetteik is bizonyítják. Zárszámadás óta harmincketten keresték fel kitöltött belépési nyilatkozattal a Petőfi elnökét, a község földterületének 57 százalékán épül már a szocializmus. Tissn súlyról jelentjük: Megalakult a Búzakalász Tsz, egy nap alatt 47 gazda lépett a szövetkezeti útra Ezekben a napokban Tisza- sülyön soha nem tapasztalt eleven élet zajlik. A község egyéni gazdái egymás után lépnek a szövetkezeti útra. Vasárnap este harmincöt gazda 290 hold földdel új termelőszövetkezetet alakított. A szövetkezet neve: Búzakalász, s területe a kőtelki határrészen lesz. Az új szövetkezeti tagok elnökül id. Páz- mándi Bélát választották, aki 14 hold földet vitt a közösbe Az új tsz tagjai úgy tervezik, hogy még tovább erősítik szövetkezetüket. Az elnök és Peszeki László gazda szinte minden nap szervez egy-egy új gazdát. A vasárnap igen sokat jelentett Tiszasüly szocialista átalakításában. Az új szövetkezet harmincöt tagján kívül ezen a napon még további tizenkét gazda lépett a község termelőszövetkezeteibe. Ma falnnap llliádszalókon Ma, február 10-én 18 órakor Abádszalókon Halas Lajos, a Munkásőrség országos parancsnoka tart falunapot.
