Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

1959. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & A segítség és a jó szó aranyat ér a felvilágosítást Panaszokra válaszolnak az illetékesek A MÉSZÖV orvosolta a jogos sérelmet Arról szeretnék felvilágo­sítást kapni, jár-e nekem nyugdíj — szerénykedik a hetvenévesek szorongásával a kenderesi tanácselnök szo­bájában Adamecz Pál. — Mezőgazdasági munkás vol­tam, uradalmakban aratós- kodtam és most már —öreg­ségemre elkelne egy kis se­gítség. Várakozóan tekint Molnár Lászlóra, talán egy kicsit a kiutasítástól is fél, mert bi­zony fejderesítő hosszú élete alatt sokszor kapta már így. hivatalbéliektől a szót: Várjon sorára. De csak egy percig tart a szo­rongás. Egy ügydarab alá­írása után fordul az elnök, hellyel kínálja az idős em­bert és kezdi magyarázó szó­val. — Ha tudja igazolni mun­kában eltöltött éveit Ada­mecz bácsi, magát is ugyan­úgy megilleti a nyugdíj, mint másokat. A papírok körül azonban baj van. A fakult „munkás könyvön” kívül nincs sem­mi egyéb. S abba is csak az van beírva, hogy nyáron át hol aratott az idős ember. Ez viszont kevés — állapítja meg az elnök, és mikor lát­ja, a másik nem érti, türe­lemmel kezdi a magyaráza­tot. Szinte szakaszról-sza- kaszra sorolja a rendeletet, de nem a paragrafusok nyel­vén, hanem egyszerű, vilá­gos szavakkal. S végül meg­nyugszik Adamecz bácsi. — Ha nem jár, hát nem jár. Mit csináljunk — só­hajtja öregesen. Majd kezet nyújt, s mielőtt még átlépné a küszöböt, megköszöni úgy, ahogy az illik. Arcán pedig látszik: megértette a magyarázatot és a „jár, nem jár” kétségei eloszlottak. Két mondatig is alig ju­tunk el az elnökkel, újra nyílik az ajtó. Idős néni „se­gélyügyben háborítja” — ahogy mondja — a tanács vezetőjét. IJövid emlékezés, aztán már intézkedik is Molnár László. Rendelkezik a környezettanulmányozás­ról, s bíztató szavakkal vi­gasztalja a pityergő nénikét. Abba is hagyja a sírást, s reményfeletti örömében bol­dogan tipeg az ajtóig. Onnan visszanéz és bólint, mint a közeli ismerősöknek szokott. Utána mások jönnek. Ki földügyben, ki másmilyen ügyes-bajos dologban. Úgy lépnek be az elnök szobá­jába — különösen a fiatalja —, mint akik biztosak ab­ban: itt választ kapnak. S ha pillanatnyilag mégsincs megoldás, a jó szóval is megelégszenek. — Ebben a szívmelegítő értékben nincs hiány Kenderesen. Az elnök és Németh Antalné vb-tit- kár nem fukarkodnak vele. De intézkedésekkel sem, erre vall a panaszügyek in­tézésének megszervezése is. Az elnök a mezőgazdasági-, kereskedelmi- és pénzügyi dolgokkal foglalkozik, s a titkár pedig mindazzal, ami előfordul még ezen kívül. — Csak így lehet csinálni, — mondják szinte egyszer­re. — Ha ötletszerűen intéz­nénk, keveredés lenne, s az­tán késne a segítség Néhol pedig igen-igen elkel, özvegy Varga Béláné és a gondozásában lévő kis uno­ka például nélkülözött, mert nem fizette néhány alkalom­mal a tartásdíjat az apa. A járási tanács segítségével in­tézkedtünk, s azóta Vargáék házatáján könnyebb az élet. Persze, ez csak egy a 114 elintézett bejelentés közül, ami az elmúlt évben érke­zett a községi tanácshoz. S a szoros szervezettség, az emberség és figyelem a ta­nács dolgozóinál is érvényre jut. Szinte nem is lehet ta­lálni olyan ügyet a szép rendberakott jegyzőkönyvek között, amelyen 8, vagy 15 nap múltán — ha éppen na­gyobb kivizsgálást kívánt — ne lenne feltüntetve a ho­zott intézkedés. Elmaradás? Egy árválkodik csak, s az éppen a mezőgazdasági fel­ügyelő szorgalmát, figyelmét bírálja. Ottjártunk óta azon­ban már az is elintéződött, mert a tanács vezetői sze­mélyükben vállaltak garan­ciát. Es ez nagyon szilárd biztosíték. Jó ezt így látni, leírni. De még jobb tudni: Kenderesen a községi tanács vezetői, dolgozói , emberséges emberek Minden ügy — a legkisebb­től a legnagyobbig — egy­ben az ő ügyük is. Ügy kez­denek intézéséhez, hogy köz­ben így számolnak: Ha mind­járt csak szóval tudunk is segíteni, akkor is segítünk, mert a jó szó az aranynál is többet ér. Megnyugvást kelt abban, aki kapja. Kupái Lajosné tiszaderzsi lakos levélben kérte a szer­kesztőség segítségét ügye in­tézéséhez. Megírta, hogy a tiszaderzsi földművesszövet­kezet I. sz. üzletében volt alkalmazásban, mint eladó 1956 augusztusa óta. 1957- ben férjhez ment s 1958 aug. 19-én egy fiú gyermeknek adott életet. A szüléstől szá­mított 6 hónap még nem járt le, amikor 1958 december 23-án a felmondást megkap­ta. Munkája ellen kifogás nem merült fel, s a munka­kör sem szűnt meg, hiszen helyette mást alkalmaztak. Tigyi István a Földmű­vesszövetkezetek Szolnok megyei Központjától az aláb­biakat közölte: Bizonyára emlékeznek még az olvasók a fenti című cikk­re, amely lapunk január 21. számában jelent meg. A szol­noki Szociális Otthon dolgo­zóinak sérelmére a városi tanács egészségügyi osztálya már másnap válaszolt. Kö­zölte, hogy Czakó Mária és társai bejelentését a korábbi cikk alapján megvizsgálták, ismertették velük az idevo­natkozó rendeletet, amely kimondja: az Intézetnek mindazon dolgozói, akik élel­miszerekkel bánnak — bent- étkezésre kötelesek. A köte­lezően bent, illetve intézetben „Kupái Lajosné panasza jogos. A földművesszövetke­zet ig. elnökének 1958. de­cember 23-i határozata tör­vénytelen. E határozat fi­gyelmen kívül hagyta a Munkatörvénykönyv Végre­hajtási Rendelete 37. § (1) f. pontját, mely szerint „ter­hes és szoptatós nőnek a terhesség ideje alatt, illető­leg a szülést követő hatodik hónap végéig ... felmondás­sal munkaviszonyát meg­szüntetni nem lehet”. Ennek értelmében intézkedtünk, hogy a fóldművesszövetkezet ig. elnöke a törvénytelenül megszüntetett munkaviszonyt állítsa helyre. Egyben figyel­meztettük, hogy a jövőben hasonló törvénysértést ne kövessen el.’’ étkezők napi 4 forint étkezé­si díjat fizetnek. Az intézet azon dolgozói, akik nincsenek a konyhán foglalkoztatva, illetve élelmi­szerekkel nem dolgoznak — mint jelen esetben Czakó Mária és társai — azok, ha az étkezést igénybe kívánják venni, naponta 7.40 Ft-ot kö­telesek fizetni térítési díj cí­mén. Az érvényben lévő ren­delet értelmében tehát a pa­naszosok kérelme nem telje­síthető. Kedvezően nyert elintézést Fogarasi Sándor és társai ügye, amelyet szintén a már említett cikkben írtunk meg. Az I. fokú tűzrendé­szed hatóság 'most már nem j avasolta, hanem elren­delte a Szolnok, Kossuth Lajos utca 3. sz. alatti föld­szinti lakások ablakain lévő rácsok eltávolítását a tanács illetékes csoportja felé. A városi tanács építési közlekedési csoportja feb­ruár 5.-i határidővel utasí­totta az Ingatlankezelő Vál­lalatot a vasrácsok eltávolí­tására. Tudomásunk van ró­la, hogy február 2-án a vál­lalat emberei hozzáfogtak a munkához. iiiimiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiimiiimmmiiiiiMi Kerékpár* tulajdonosok figyelmébe! Az utóbbi időben mértéktele­nül elszaporodtak a kerékpárlo­pások. Annak ellenére történt ez, hogy rendőri szerveink _ mint más ügyekben is _ sok eredményes nyomozást fejeztek be. Megállapítható, hogy igen sok esetben maguk a kerékpártu­lajdonosok azok, akik a lopást elősegítik; gépüket úton-útfélen őrizetlenül hagyják. Az „ello- pott”-ként bejelentett kerékpárt rendőreink nem ritkán a város valamely távoU részén találták meg elhagyatva. Ebből kiderült, hogy az elkövető nem eltulajdo- nítási szándékkal vitte el a ke­rékpárt, hanem „csak haszná­latra”. Ilyesminek könnyen ele­jét lehetne venni lakattal, lánc­cal... A jövőben rendőreink még szigorúbban vizsgálják a mulasztásokat s az őrizetlenül, lezáratlanul hagyott kerékpárok tulajdonosait pénzbírsággal sújt­ják. Eegyen ez a rövid felhívás jó­indulatú figyelmeztetés a kerék­pártulajdonosok felé! Ha meg­szívlelik, felesleges kiadástól, felesleges kártól kímélik meg magukat. Pintér István szolnolki városi és járási ügyész — nagy — Intézkedés a „Kis ügyekből — tengeri kígyó« c. cikkben felvetett panaszügyekben Bizonyítványosztás után.,. Maradék ételek felhasználása Talán nincs is olyan csa­lád, ahová ne érkezeit volna haza egy-egy gyermek bizo­nyítványával boldogan, vagy szorongó szívvel. Sok-sok iz­galom előzte meg ezt a na­pot. Jogos vágyaik, megala­pozatlan remények, bizako­dás, szomorú lemondás. Tud­juk, hogy ezekben a napok­ban a szülők gondolatai ;s a bizonyítvány körül forognak. Kérdés, vajon milyen ered­ményt ért el gyermekük? Ha szép eredménnyel végezte a félévet, joggal örülhet a szü­lő, gyermek egyaránt. Nem mindegy, hogyan fo- gádjuk, hogyan értékeljük gyermekeink munkáját, ered­ményeit. örüljünk együtt ve­lük, dicsérjük kitartó szor­galmáért. Tudnunk kell, hogy sok-sok fárasztó óra, hét, hó­nap munkája előzte meg egy- egy szép értesítő elnyerését. Igen helyes és értékelendő, ha a szülőben él az egészsé­ges becsvágy, minél többet tudjon, minél jobban felké­szült legyen a gyermeke Az ezért végzett okos szülői se­gítésit csak helyeselni lehet. Vannak azonban szülők, akiknek nem a gyermekük tudása, ismeretei a fontosak, csak a jó bizonyítvány. A szülők egyrésze különösen ér­zékeny erre. Ne haragudjanak a szülök arra a nevelőre aki a jelesek közé — a tanuló érdekében, ha megérdemli — beírja a rosszabb jegyet is. Keressék fel a nevelőt, mondják el őszintén problé­máikat a gyermekkel kapcso­latban. Az ilyen megbeszélés seken legtöbbször a gyermek továbbfejlődése érdekében helyesen tisztázódnak a prob­lémák. Sajnos, vannak olyan szü­lők is, akik egyszerűen tudo­másul veszik, akár jó, akár rossz a bizonyítvány. Ez „le­töri” a jó tanulót, de közöm­bössé teszi a rossz tanulót is. Lesznek, akik túl szigo­rúan ítélkeznek gyermekük félévi munkája felett. Gon­doljunk egy kicsit arra is, hátha ezzel a gyenge ered­ménnyel egy kicsit minket is leosztályoztak. A mi szülői munkánkat! Megtettünk-e mindent gyermekeink nyugodt tanu­lása érdekében? A kérlelhe­Herbert Widdling holywoo- di szépségszakértő évek óta foglalkozik az öregedő film-, sztárok „megfiatalításával” és így nagy hozzáértéssel nyilatkozott az öregedés je­leiről. A szépségszakértő szerint az öregedésnek négy­féle jelentkezési formája van; az arcon, a hajon, az alakon és a járáson mutat­kozik meg. Widdling szerint a nők fi­atalos megjelenése szem­pontjából a járás sokkal fon­tosabb, mint a legtöbb nő gondolná. A járás függ a testsúlyától, a mozgékony­ságtól és a nő belső bizton­ságától. Widdling azt java­solja az asszonyoknak, hogy tornával és észszerű étrend­del tartsák meg karcsú vona­laikat. Különböző tényezőktől függ, hogy az arc elárulja-e a nők igazi korát, vagy esetleg még idősebbnek mutatja őket. Az arckifejezésben mutatkozik a múló idő a legkevésbé, fel­téve, hogy az arc nem elhí­zott, vagy túl sovány. Ha- zugságnélkül mondhatjuk te­hát tiz éve nem látott ba­rátnőnknek: „Igazán semmit sem változtál!” teilen szigorúság, a fenyítés nem biztosítja mindig a kí­vánt eredményt. S ha úgy érezzük, szükség van a fenyí­tésre, nem előbb kellett vol­na ezt alkalmaznunk? Gyak­ran egy jó szó, biztatás töb­bet tehet, mint a vasszigor! Ezért szólunk a szülőkhöz bizonyítványkiosztás Idején, az új félév küszöbén. A szü­lőkhöz, akik nagyon sokat te­hetnek tanuló gyermekükért! Az arcbőr öregnek vagy fiatalnak mutathatja az ar­cot. Sok festéket használó nők arcfesték nélkül időseb­beknek tűnnek. Az arcbőrt tehát nagyon gondosan kell ápolni. Kétféle ráncokat különböz­tetünk meg: függőleges és vízszintes ráncokat. A víz­szintes ráncok például a homlokon — kevésbé — árulják el a nők igazi korát, mint a függőlegesek. Vízszin­tes ráncai már 20 éves lány­nak is lehetnek, anélkül, hogy öregítenék az arcát. A függőleges irányúak azonban annál veszélyesebbek, külö­nösen a száj és orr körül. Minden függőleges ránc tíz évvel öregít. A függőleges ráncok általában 35—40 év között jelentkeznek. Ezeket okvetlenül el kell tüntetni, — mondja Widdling. A továbbiakban azt állít­ja, hogy „a szemek csillogá­sa” nem annyira fontos, mint gondolnánk. Sokkal fonto­sabb a fogak: ha jól ápol­tak. fiatalabbnak tüntetik fel az arcot. A haj az évek múlásával sokszor elveszíti fényét és ha még szürkülni kezd, a legfi­atalabb arcot is öregíti, Száraz zsemlyét vagy kif­lit felfrissíthetünk, ha hideg vízbe mártjuk és forró sü­tőben pár percig sütjük. Megmaradt leveshúsból hús­pástétomot készíthetünk. Maradék leves zöldséget franciasaláta készítésére használhatjuk. Maradék szárazfőzeléket felhígítva újraízesítve leves­nek készíthetünk el. A maradék tojásfehérjé­nek igen sok felhasználási lehetősége van. Habcsókot, gyümölcshabot, felfujtat ké- szíthetünk'belőle. Maradék sült és főtt hú­sokat rakott és töltött főze­lékek, tészták elkészítésére használhatjuk fel. A maradékok felhasználá­sánál azonban igen nagy óva­tossággal járjunk el, nehogy az esetleg már megromlott ételek mérgezést okozzanak. Ha valami gyanú áll fenn a maradékok frisseségét te­kintve, inkább öntsük ki, vagy adjuk az állatoknak. Télen jó hideg helyen tart­suk a maradékokat. Nem használhatunk fel olyan éte­leket, amelyek nyers anya­gokkal vannak megszórva, mint mákos, túrós kiíőtt tész­ták, mert ezekben ételmér­gek keletkezhetnek. Újra felhasználáskor mindig jól forraljuk , fel és alaposan süssük át a maradékokat. imiiHminiiiiiiiiiiiiiiitiiimiiiiiiiiiiiiiimiiii fi2ti étcend Csütörtök: Káposztáleves kol- bászkarikákkal. Marhapörkölt galuskával. Péntek: Burgonya le vés, lekvá­ros bukta. Szombat: Tarhonyále vés. Tej­feles ponty rizzsel. Vasárnap: Aprólékleves. Töl­tött csirke zsírban sült burgo­nyával. Kompót. Krémes lepény. Hétfő: Köménymagleves. Tú­rós cs-uoza. Kedd: Karalábéleves. Babfőze­lék kolbásszal. Szerda: Almaleves. Rakott bur­gonya. R-né írnom Szép iégiza hétfő az öregedésről Friss levegőt téten is a lakásba! Egészségünk egyik alapfel­tétele a jó levegő, a jól szel­lőztetett lakás. Zárt lakásban a levegő hamar megromlik, a kilégzés, a fűtőtestek rnű- ködése, a főzéstől keletkező gőzök és ételszag miatt. La­kásunkat naponta többször is szellőztessük, takarítás alatt pedig huzamosabb ideig. Nyá­ron akár egész nap is nyitva tarthatjuk az ablakokat, ha a helyiség portól védett helyen van. Télen sokkal nehezebb a helyzet, mert a hosszas szel­lőztetéssel a falak nagyon kihűlnek. Legtökéletesebben a ke­reszthuzat cseréli ki a leve­gőt. Igaz, hagy ez csak ott al­kalmazható, ahol a ház megépítésénél erre tekintet­tel voltak. Télen 4—5 percig tartó kereszthuzat többet ér, mirtt egy fél óráig tartó egy­oldalú szellőztetés. Termesze-r lesen ez alatt óvaJ<odjunk a meghűléstől. Sok helyen azért idegen­kednek a szellőztetéstől, mert kimegy a meleg, pedig a f riss levegő a fűtés által hamarabb felmelegszik. Vigyázzunk a szénfűtéses kályhák, valamint a petró­leumfőző kezelésére, mert ezek is erősen rontják a le­vegőt, ha rosszml működnek. A helyesen szellőztetett la­kás egészségügyi fontosságát még sokan nem tudják, pedig az nagyon sok betegségnek lehet okozója. Egészséges gyermekeket csak jól szellőz­tetett lakásban lehet nevelni. mvrTrmrnmviv'rrrrvirrtvrrrirnrnwmvrrrrnrprmmrrr 'fauangi díuat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom