Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. február 28; Visszhangok Macmillan ú'járól Kulisszák mögötti diplomáciai tevékenység Bonnban és Washing­tonban a szovjet—angol tárgyalások alatt Moszkva (TASZSZ). Mat- vejevy az Izvesztyija londoni tudósítója a lap pénteki szá­mában megállapítja, hogy Bonnban és Washingtonban kulisszák mögötti diplomá­ciai tevékenység folyik a szovjet—angol együttműkö­dés ellen. Rámutatott, hogy az an­gol—szovjet viszony megja- vulásának lehetősége Nyu- gat-Németoirszágban és az óceánon túl megijesztette a legmakacsabb hidegháborús politikusokat. Ezek a politi­kusok attól félnek, hogy a legkisebb haladás is jelenté- kényén csökkentheti a nem­zetközi feszültséget. Eisenhower elnök szerdai nyilatkozatát londoni újság­írókörök nyílt kísérletnek te­kintik arra, hogy nyomást gyakoroljon Londonra, ami­kor az angol kormányfő a szovjet vezetőkkel folytat eszmecserét — írja Matvejev. A Daily Mirror, a Daily He­rald és a Daily Express cí- oooooooooooooooooooo­Dulles megbeszélést folytatott Berlinről Washington (AP.) Mint az AP jelenti, Dulles csütörtö­kön a kórhában több mint egy órás megbeszélést foly­tatott az amerikai külügy­minisztérium három vezető munkatársával a berlini kér­désről. A megbeszélésen, amelyet Dulles kérésére tartottak, találgatások szerint felmérik azt a lehetőséget, hogy „gya­korlatilag megszakadt Mac­millan és Hruscsov tárgya­lása a kritikus berlini prob­lémáról.” mű angol lapok kereken ki­mondják, hogy Eisenhower e nyilatkozatával meg akarta torpedózni a csúcsértekezlet lehetőségét. * London (MTI). A nyugati lapok többsége pénteken olyan hírmagyarázatot közöl, amelyek Macmillan Szovjet­unió-beli látogatását ered­ménytelennek tüntetik fel. A Times című tekintélyes angol lap azonban megálla­pítja: Macmillan Moszkvá­ban folytatott tárgyalásainak eredményes, vagy eredmény­telen voltát csak akkor tud­juk megítélni, ha azt vizs­gáljuk, elvégezte-e Macmil­lan azokat a feladatokat, amelyeket maga elé tűzött. „Macmillan valóban sze­rény célt tűzött ki magának. Tehát nem lehet azt állítani, hogy látogatása kudarccal jár, feltéve, hogy az angol miniszterelnök elérte célját, márpedig mindeddig nem történt olyasmi, ami arra utalna, hogy ez nem sikerült neki.” (MTI) ......... Ve ndégek érkeznek a tanácsköztársasági ünnepségekre A Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsá­gának Párttörténeti Intézete, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi In­tézete és a Hadtörténelmi In­tézet ötnapos tudományos ülésszakot rendez az Akadé­mia épületében. A tudomá­nyos ülésszakot március 16- án nyitják meg. A tudományos ülésszakon képviseltetik magukat a Szovjetunió, Kína, Csehszlo­vákia, Lengyelország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia, Bulgária és Albánia történeti és párttör­téneti intézetei, valamint Ausztria, Olaszország és Franciaország marxista tör­ténészei. Az ülésszak gazdag programját a Magyar Ta­nácsköztársaság harcosainak felszólalásai is színesítik. MEGDRÁGULTAK A CITROEN GÉPKOCSIK A francia Citroen gépkocsi gyár az adók emelése és a nyersanyagárak drágulása következtében öt százalékkal emelte gépkocsijainak árát. ■ ----------— Ha mmarskjöld nem kezdeményez az ENSZ-nél a berlini kérdésben New York (MTI.) Ham­marskjöld, az ENSZ főtitká­ra sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy ezidőszerint nem szándékozik kezdeményezni az ENSZ-nél a berlini kér- --------­A francia munkapiacon egyre súlyosabb a helyzet Az Humanité jelentése szerint a francia munkapia­con egyre súlyosabb a hely­zet. A teljes munkanélküli­ek száma mintegy 200.000 fő. A részleges munkanélkü­liek száma egy év alatt húszszorosára növekedett. Két és fél millió franciát sújt a munkaidő csökkené­se. A francia szociális helyzet igen jellemző vonása, hogy mind több iparágban és mind több megyében alakul ki munkásegység a dolgozók követeléseinek elfogadtatásá­ra. Kedden a vegyiipari dol­gozók a legtöbb helyen tel­jes egységben tárták elő kö­veteléseiket. Országos vi­szonylatban is teljes a szak- szervezeti egység a vegy­II belga bányászok folytatják harcokat Brüsszel (TASZSZ.) A Bel­ga Általános Szakszervezeti Szövetség jobboldali vezető­sége határozatot hozott, hogy a belga bányászoknak csü­törtöktől kezdve meg kell szüntetni két hete húzódó általános sztrájkjukat. Ez a határozat erősen felháborí­totta a belga dolgozó töme­geket. Borinage bányászainak szakszervezete szerda esti gyűlésén elítélte a jobbol­dali vezetőség kapitulációját, s úgy döntött, hogy folytatja a sztrájkot egészen a győze- lemig. (MTI.) rban. A vegyipari dolgo­zók négy legnagyobb szak- szervezetének képviselői együttes ülésen közösen ha­tározták meg a dolgozók kö­veteléseit. désben. Hangsúlyozta azon­ban, hogy az ENSZ hatás­körében sok tárgyalási lehe­tőség van, ha az érdekelt fe­lek ezt kívánnák. Küszöbönálló moszkvai uta­zásával kapcsolatban kije­lentette, nincs szándékában sem elkerülni, sem kezdemé­nyezni a berlini kérdésről szóló megbeszéléseket szov­jet vezető személyiségekkel. A főtitkár rámutatott, hogy moszkvai útja során fel fogja vetni a világűrrel és a leszereléssel összefüggő kér­déseket. A medve és az oroszlán NAPOK ÓTA tartózkodik már Macmillan, a brit biro­dalom miniszterelnöke a Szovjetunióban. A második világháború évei óta nem fordult elő, hogy az angol kormányfő a Szovjetunióba látogatott volna. Most azon­ban az angol miniszterelnök rászánta magát az útra és maga is meglepődött a szívé­lyes fogadtatáson, amelyben moszkvai házigazdái részesí­tették: „Ügy érzem magam, mint az oroszlán, aki hirte­len felfedezi, hogy a medve ölelése nem töri össze a bor­dáját ...” — mondotta Mac­millan a Kremlben. A moszk­vai Uj Idő című folyóirat így kommentálja ezt a monda- tit: „Ezek a szavak természe­tesen mosolyt fakasztottak a szovjet emberek arcán, hi­szen a brit „oroszlánnak” vi­lágosan látnia kell az orosz „medve” törekvéseit és szán­dékait. Köztudomású, mit akar a szovjet kormány: meg akar tenni mindent, hogy el­hárítsa a harmadik világhá­ború veszélyét; meg akarja találni a megegyezéshez, a szovjet—nyugati kapcsolatok megjavításához vezető utat”. Ha a medvének világosak is a szándékai, az oroszlánról azonban ezt már kevésbé le­hetne elmondani. Macmillan útjának eredményei végered­ményben azon múlnak: mennyire őszintén törelcsze- nak a nyugatiak a hideghá­ború megszüntetésére, a vi­szályok felszámolására. Egye­lőre még nem tudjuk ponto­san vajon az angol miniszter- elnök milyen tervekkel érke­zett Moszkvába, mit akart megvitatni és milyen javasla­tokat terjesztett be. Egy azonban biztos: ez volt az első lépés ahhoz, hogy — Mi- kojan amerikai látogatása után — megpróbálják felépí­teni a megértés hídját kelet és nyugat között. A legsúlyosabb vízalatti akadály, amely e híd fel­építését gátolja, a német kér­dés, amely ßzinte gócpontja a leszerelés, az európai biz­tonság és a világbéke megőr­zése egész Problematik ójá­nak; Mint ismeretes, Hrus­csov legutóbbi beszédében le­leplezte a nyugati imperia­listáknak azt a törekvését, hogy isimét a külügyminiszte­rek meddő vitatkozásaival helyettesítsék a tárgyaláso­kat. Tizennégy év telt el a második világháború befeje­zése óta és ezalatt a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei számtalanszor tárgyaltak egymással a német kérdésről — mindannyiszor eredmény nélkül. Volt úgy, hogy a nyu­gatiak a napirend fölött foly­tatott végtelen diskurzusba fullasztották a Szovjetunió megegyezési készségét, más­kor pedig Dullesék a kor­mányfők genfi tanácskozásai­nak eredményeit tették illu­zórikussá. Alighanem Hruscsov beje­lentésével függ össze az is, hogy Macmillan az eredeti programot megváltoztatva, többször is tárgyalt soronkí- vül Hruscsovval. Ugyanakkor az amerikai politikai körök véleményét kifejező New York Herald Tribune ismét figyelmeztette a Moszkvában tartózkodó angol miniszterel­nököt: tulajdonképpen nem folytathat hivatalos tárgyalá­sokat a nyugat nevében. HRUSCSOV BESZÉDESEN a külügyminiszterek meddő vitatkozása helyébe a kor­mányfők értekezletét javasol­ta, mint azt a fórumot, amely hivatott megoldást találni a berlini kérdésre és a német probléma egészére. Eisenho­wer másnapi sajtóértekezle­tében elutasította ezt a gon­dolatot, ami annak bizonyí­téka, hogy az Egyesült Álla­mokban ismét a makacs, me­rev, agresszív irányvonal ke­rekedik felül. Természetesen a továbbiak attól függenek, hogy Macmillan és Hruscsov, a Szovjetunió és Nagybritan- nía tárgyalásaiban milyen eredmények születnek, és hogy a rugalmasabb, tárgya­lóképesebb angol diplomácia irányzata győzedelmeskedik-e a nyugati táborban, vagy is­mét a makacs militaristáké; Mint ismeretest a Szovjet­unió, május 27-ig adott határ­időt arra, hogy a NATO-ha- t § Írnak módot találjanak a nyugat-berlini darázsfészek felszámoláséra. A Szovjet­unió több javaslatot terjesz­tett be Berlin nyugati öveze­tének szabad várossá való átalakítására, a német béke- szerződés megkötésére, Né­metország demillitarizálására, leszerelésére. Előbb-utóbb az erőoolitika legmegátalkodot- tabb nyugati híveinek is fel kell ismemiök az igazságot hozzá kell fogniok a kérdés megoldásához. Mindenki tud­ja, hogy a páncélos hadosz­tályok, amellyel egyes őrült nyugati tábornokok fenyege­tőznek, nem megoldást, ha­nem világháborút jelentené­nek. A megoldás: tárgyalni és pedig a legmagasabb szin­ten, a kormányfők szintjén. A BRIT »OROSZLÁN*» Moszkvában megismerheti — ha eddig nem hiiitte volna — az orosz „medve” békés szán­dékait. Küldetése akkor jár igazi eredménnyel, ha nyo­mában a többi nyugati ha­talmak is fölismerik az igaz­ságot és megkezdődnek az annyira várt tárgyalások a nagyhatalmak között, a hidegháború megszüntetésére és az égető kérdések meg­oldására; — bd — ........ ...................... A Pravda a latin-amerikai államokkal való kereskedelmi kapcsolatokról A Komszomol Központi Bizottságá­nak IV. Plénuma MOSZKVA (TASZSZ). A Komszomol Központi Bizott­ság IV. Plénuma befejezte munkáját. Csütörtöki ülésén határozatot hozott; a Kom­szomol szervezetek hogyan vegyenek részt az iskola és az élet közötti kapcsolat megerősítéséről, a közokta­tási rendszer továbbfejlesz­téséről szóló törvény végre­hajtásában. SZÖVETKEZETI GAZDA a leq,öre(j,ebh jáiz-niaqyai ieklödni, hogy a faluval tart-e a kis tanya közössége, hanem, fiához. — Enyém a tanya, meg a föld is, enyém a döntés joga — mondta Kakuk József tsz- tagnak, aki fölkereste Andrá­si Józseffel Kakukra különösen hara­gudott, mert amikor bemen­tek a szobába, Andrási Jóska fogott vele kezet, Kakuk meg csak lehuppant a székre. — Azért, hogy öreg vagyok, már kezet sem fognak velem? — mondta és csak akkor bé­káit meg, amikor Kakuk Jó­zsef odament az ágyhoz, ahol az ebédutáni pihenőjét tar­totta az öreg. Lekezeltek. — Most már beszélgethe­tünk — szólt a 102 éves em­ber. A két agitátor elmondta, hogy mi célból kereste fel a nagyszéki tanyát. Az idős ember egy kicsit nagyot hall, ezért az ottlévő lánya tolmá­csolta a népnevelők szavát. — Fiam: ahová ti, oda én is! Aláírhatod a nevemben, azt a papírt. Legalább 80 esztendeje küszködik egyedül a földdel id. Pataki János. Tizenkét gyermeket nevelt fel ezen a jászsági pusztán és fiai már eddig is szövetkezeti gazdá­nak vallották magukat. Lász­ló, Vilmos és a tanyában élő ifj. Pataki János sógora: Tóth D. László is megelőzte az apát, s a családból csak a leg­öregebb és a legifjabb maradt kívül eddig a szövetkezésből. A családfő, aki arról beszél, hogy a német császár komaru dója sem tudta komandírozni öt, mert nem akarta megér­teni az idegen szót, most mégsem kötötte meg magát az újjasi szemben; — Fiaim és a szomszédaim is azt mondták — szól egy ki­csit erőlködve az aggastyán —, hogy a puszta számára a szövetkezés a jó, hát bele­megyünk. Szájén látszik, hogy akarna még mondani valamit: ajka csendesen mozog és szeme a szobában lévőkre téved, mintha tekintete kérné: se­gítsetek hát a beszédben. S lánya oda is hajol föléje, szót váltanak, szót értenek és a vendégek is megtudják, hogy mit akart mondani az öreg. Az újságot akarta em­líteni, amit még most rendszeresen elolvas — de csak vasárnapóként, mert ak­kor jut az ki a tanyába — s az újságban volt, hogy új élet kezdődik a jászsági pusztán... A 102 éves ember vajmi keveset fog már kapát, vagy kaszát. Tavasszal, nyáron az őszi napsütésben körül­járja ugyan a gazdaságot és cseresznyefa botjával megiga zítja a trágya szélét, vagy odaver a szalmakazal oldalá­hoz, hogy takarosadban áll­jon, de ereje kevés munkához. Talán a puszta szeretete fokozza benne az élethez váló ragaszkodást. De tud mosolyogni, aprón nevet­gélni, úgy öregesen, elmélá- zón. Amikor fia azt mondta neki, hogy a Kossuth Tsz tag­jai lettek, hogy: „új életet kezdtünk, apám”, az öreg így felelt: — Majd meglátjuk, mit hoz a jövő. TÓTH JÓZSEF Brazília, Chile, Columbia és más latin-amerikai álla­mok közvéleményének széles rétegei egyöntetűen elisme­rik — írja a Pravda —. hogy a Szovjetunióval való keres­kedelmi kapcsolatok hiánya halálos csapás az illető or­szágok külkereskedelmére. Latin-Amerikának még min­dig nincs kereskedelmi kap­csolata sok országgal. Kül­kereskedelmi forgalmának nagy része az Egyesült Ál­lamokba irányul. Az ameri­kai monopolisták ellenőrzik déli szomszédaik termékei­nek árát, önkényesen csök­kentik e termékek bevitelét az Egyesült Államokba. Ez az eljárás óriási károkat okoz a latin-amerikai orszá­goknak. — Országunk kereskedel­mi kapcsolatai a teljes egyen­jogúság elveire épülnek, mindennemű katonai vagy politikai feltétel nélkül — folytatja a Pravda. — Latin- Amerikában növekszik a mozgalom a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztéséért, annál la inkább, mert az amerikai monopolisták áthatolhatat­lan fallal próbálták körül­venni a latin-amerikai fél« vevőpiacokat és ezzel válság­ba döntötték ezeket az orszá­gokat. Az élet követeli, hogy bontsák le a falakat és en­gedjék be a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés friss levegőjét Latin-Ame* rikába — írja a Pravda, — (MTI.) Angol cementgyárosok szövetsége nagyobb mennyiségű tüzelőolajat vásárolt a Szovjetunióban Az angol portlandcement- gyárosok szövetsége nagyobb mennyiségű szovjet tüzelő­olajat vásárolt. Az első 11. ezer tonnás szállítmány tíz napon belül érkezik Angliá­ba. Ezt további négy-öt ra­komány követi majd. Az ár egy részét cementben fize­tik. Ezzel kapcsolatban a Fi­nancial Times kiemeli, hogy a németek szinte teljesen el­pusztították a szovjet olaj­mezőket, de a szovjet szak­értők ezt rövid idő alatt helyreállították. Miután a termelés rohamosan emelke­dett, az összes terveket bá­mulatosan túlteljesítették, 1958-ban már elérték a 113.5 millió tonnát, jóllehet az 1946-ban készült terv 1960-ra csupán 60 millió tolnát irányzott elő. Az elmúlt két évben a Szovjetunió évente 6 millió tonna olajat expor­tált; ennek háromnegyed ré­szét Európába, főként a skandináv országokba szállí­tották, továbbá Olaszország­ba, Franciaországba, Görög­országba, Hollandiába és Bel. giuimba; 1.5 millió tonna pe­dig Európán kívüli országok­ba került, méghozzá egymil­lió tonna Egyiptomba, a ma­radék Dél-Amerikába. A cikk táblázatot is kö­zöl, amely szerint a szovjet olajtermelés részesedése a világ olajtermeléséből 1952- ben 7 százalék volt, 1958-ban pedig már 12 százalék. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiHiiiHiiHittitniiiiii Pályázati felhívás hazai alapanyagokból készülő alkoholmentes üdítő italok előállítására A Magyar Vöröskereszt pá­lyázatot hirdet alkoholmen­tes üdítő ital előállítására. Az ital tartalmazzon értékes táp­anyagokat, vitaminokat és ásványi sókat, amelyek a kellemes ízt és az ital üdítő hatását fokozzák. A pályá­zóknak az üdítő ital gyártás- technológiáján és összetéte­lén kívül mellékelnáök kell a készítmény mintáját is. A pályamunkák benyújtási ide­je: 1959. szeptember 15. A műszaki leírást és az üdítő italt a Vöröskereszt Egészség- Kulturális Osztályához (Bp„ V., Arany János u. 31.) kell eljuttatni. (MTI) Ha az élet hirtelen meg­állna a tanya-szobában, bi­zony akármelyik múzeum kiállíthatná az emberekkel együtt az elmúlt évszázad ta­nyasi élet képeként. Nem lehet megmondani például, hogy melyik öre­gebb: a szuette ágy, vagy rajta az ember, aki 1857 ok- c tóberében született és most * is jóegészségnek örvend. Ős- ' régi sublót húzódik az ablak mellett, a hosszúlábú vastűz- 1 hely belsejében csutkaszár ' ropog, s fent a kemence tor- * kán macskák dorombolnak, ; ! hosszan elnyúlva a melegen. Í Űj életünk szele nem járt 1 még ebben a jászapáti tanya- 1 t ban. a Pataki-család: a 102 I í éves Pataki János és leg- ‘ kisebbik fia — aki szintén János — él már hosszú évii- 1 zedek óta egyhangúságban, ■ megrögzöttségben, szürkeség- i ben a nagyszéki dűlő kicsiny '■ tanyaházában. Csak három 1 és fél hold nyújtózik a tanya körül, ami az övék. A mes- gyét már évek óta a Kossuth és az Alkotmány Termelőszö­vetkezet földjei fogták közre és ha a föld érezni tudna, akkor lehetne mondani: szo­rították, talán az összeroppa­násig feszitgették. De sem a föld, sem a Pataki-család érezte eddig, hogy körülöttük új élet feszül, hogy másként ’ terem a föld és mások az em­berek. A Pataki-családot sem ke- ‘ resték fel eddig a szövetke- , zetiek, míg meg nem kezdő- : \ dött a nagy tsz-mozgalom. i Azt mondták, hogy egy 100 ' 1 éves ember nem tud haladni , 5 a korral. I S mennyire megsértődött id. Pataki János, amikor fel- ■ keresték tanyáját a népneve- < lök. és nem hozzá mentek ér- <

Next

/
Oldalképek
Tartalom