Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

1959. február 27. SZOLNOK MEG VEI Ki 3 Új tsz-ben új pártszervezet A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben id. G. Szabó Gäben-, Pos. tás János, Kóré Kálmán, Varga János és Szikszó Lajos, Barabás János elv-társ a járási pártbizottság tagjának je­lenlétében me ga lakítot ták az alapszerveze te t, « titkárnak ' egyhangúlag Szikszó Lajos elvtársai választották. Ukrajnában elkészült a világ legnagyobb hengerműve A világ leghatalmasabb hengersorát beállították a novokramatorszki nehézgép­gyárban. Az új hengermű 15.5 tonnás fémtömbök hen­gerelésére alkalmas. Mp-ként 15 méter acéllemezt gyárt; A teljes automatikus gép évente annyi acéllemezt ké­szít, amennyi ötször körül­érné az Egyenlítőt, 120 ezer ukrán lakásba vezetik be az idén a gázt A tervek szerint az idén Ukrajnában 12 milliárd köb­méter földgázt termelnek ki, — 28 százalékkal többet, mint tavaly. Gyorsabb ütem­ben folyik az új gázvezeté­kek építése, Az év folyamán körülbelül 120 ezer lakásba vezetik be a gázt Ogyesszában, Nyikopol- ban, Sztarobelszkban, Li- szicsanszkban és az ukrán köztársaság más városaiban. Jelentkezés a mezőgazdasági technikumokba A Földművelésügyi Minisz­térium, hogy a gyorsan fejlő­dő szocialista mezőgazdasági üzemek számára kellő számú szakembert képezzenek, újabb mezőgazdasági techni­kumot nyit. /?z általános is­kolák nyolcadik osztályos ta­nulói már most jelentkezhet­nek mezőgazdasági techni­kumokba. Az 1959—60-as tanévben a következő technikumokban nyílik első osztály: Mezőgazdasági Technikum: Szentlőrinc, Mohács, Kalocsa, Kiskunhalas, Orosháza, Fut­nék, Szarvas, Afcauj szántó, Hódmezővásárhely, Székesfe­hérvár, Csorna, Debrecen— Pallag, Gyöngyös, Tata, Szé- csény, Cegléd, Vác, Kaposvár, Mátészalka, Karcag, Mezőtúr, Szekszárd, Szombathely, Keszthely, Nagykanizsa. Mezőgazdasági Leánytech- nik/uim: Debrecen—Pallag, K eszthely, Törökszenfcmifcj ősi, Kiskunfélegyháza, Kőszeg. Mezőgazdasági Gépésztech­nikum: Mezőtúr, Nyíregyhá­za, Szombathely. Kertészeti Technikum: Ba­ja, Kecskemét, Gyula, Sátor­aljaújhely, Nyíregyháza, Bu­dapest (XIV., Egressy út 73.). Erdészeti Technikum: Sop­ron, Szeged. (MTI) Váltás előtt... 1 Jó úton a szocialista munkabrigád MÉG NINCS KÉT HÓ­NAPJA, hogy megalakult a szolnoki Járműjavítóban az első szocialista munkabri­gád. Azóta csiszolják munka- módszereiket igyekeznek a társadalmi életben is szoci­alista emberek életmódját megközelíteni. Mikor meglátogatjuk őket, a váltás idejétől még van egy fél óra és a második műszak máris ott van. Mihályi László brigádvezető tájékoztatja a brigád tagjait a fontos mun­kákról; — Elvtársak, — mondja — legfontosabb a Fűtőház ré­szére elkészíteni a mozdony­süllyesztő csavarorsójának szabályozását, mert esetleg olyan mozdony érkezik ja­vításra hozzájuk, amit ki kell emelni. Ha a munkát a Fűtő­ház nem tudja elvégezni — a mozdony napokra kiesik a forgalomból. A következő a futójavításos gépalkatrészek befejezése. A gyalusok az idomítókat vegyék munká­ba. Nem zavarjuk mi sem, hadd igazítsa el a brigád tagjait. Aki már megkapta a feladatát, megy a géphez. Munka közben beszélik meg a váltótársak á legfontosab­bakat. A mozdonysüllyesztő orsóját menet közben veszi át a váltó. Egy percet sem késlekednek. Mégis ragyog a gép a tisztaságtól, mikor át­adja az első műszak a máso­diknak. LASSAN MEGKAPJA MINDENKI a feladatát. — Megkérdezzük Mihályi Lász­ló elvtársat, milyen ered­ményt értek el januárban; — Áttértünk a darabbérre, tervünket 102.6 százalékra teljesítettük. Az egységidőt 100 munkaórával szaporítot­tuk az osztály javára ter­ven felül. A mi feladatunk az egész üzem munkagépei­nek és berendezéseinek javí­tási és felújítási forgácsoló munkájának ellátása, továb­bá a szerszámok megmunká­lása. Februárra több felada­tot kaptunk. Nekünk kell el­végezni a kovács idomítok esztergályos és gyalus mun­káját, ami havonta legkeve­sebb 600 munkaórát jelent. Ezidáig még ezt a feladatot is megoldottuk, s büszkén mondhatjuk, mióta a brigád felvette a szocialista nevet — selejtet nem gyártott. Mit vár a brigádtól Imre Mihály, a művezetőjük? — Az eddigi eredményeket jó munkaszervezéssel értük el. Mint a januári teljesít­mény mutatja, a jó irányítás szükséges a februári feszített terv megvalósításához. Mint művezető, nem nyúlok át a brigádvezető feje felett. De mondhatom, nincs is szükség arra, 'mert a brigád tagjai közösen beszélik meg a so- ronlévő feladatokat. Biztos vagyok abban, hogy ezt a hónapot is túlteljesítéssel és kifogástalan minőséggel zár­ja a brigád, — fejezi be a művezető. De mit mondanak a bri­gád-tagok? Értek-e el ered­ményt a szocialista együtt­élésben? — MÄR0L-HOLNAPRA nem megy az, — mondja Márvány elvtárs, — de a kezdeti lépéseket már meg­tettük. Mi, férfiak, minden nap együtt vagyunk, és úgy terveztük, a családot is ösz- szehozzuk. Az elmúlt hetek­ben a brigád hozzátartozói­val együtt tartott egy közös összejövetelt, ahol megismer­kedtünk egymással és ezt a kapcsolatot tovább kívánjuk szélesíteni. Rövidesen kollek­tíván megyünk színházba és moziba. Mindezen túlmenő- leg a szakmai képzésre is nagy gondot fordítunk. A brigádban a legjobb kapcso­lat van a fiatalok és idősebb munkások között. Ha van egy kis szabadidő számolunk, mert a forgácsoló gépeknél ez elengedhetetlen. Volf Jós­ka rendszeresen ellát ben­nünket szakmai, politikai és szépiradolmi könyvekkel is. A fontosabb bel- és külpoliti­kai eseményeket ebédidő alatt beszéljük meg. Mond­hatjuk, nagyon örültünk a mezőgazdaságból jövő hírek­nek és büszkék vagyunk ar­ra, hogy brigádunkból Lázár Mihály személyesen is részt- vesz a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében A mun­kapad mellől küldjük harcos üdvözletünket azoknak a tsz- gazdáknak és munkatársa­inknak akik azon fáradoznak, hogy megyénkben és az or­szágban egyaránt győzzön a szocialista nagyüzemi gazda­ság, — ab. — Agitációs módszerek Törökszentmiklósim Számok, szívdobogtató ered­mények, a termelőszövetke­zeti megye cím bizonyítják naponként dolgozó paraszt­ságunk politikai érettségét. A számok bármily lelkesí- tőek is mennyiségükkel, ön­magukban nem fejezik ki azt a nagy munkát, amelyet a párt, a kommunisták, a munkásosztály küldöttei vé­geznek a parasztság feleme­léséért. Az ugyanis világos, a ter­melőszövetkezetek termelési fölénye, vonzóerején kívül szervező munka, agitációs módszerek nélkül nem szü­lettek volna meg eredmé­nyeink, s Törökszentmiklós város sem jutott volna a for­radalmi átbillenés pontjá­hoz. A nagykiterjedésű vá­ros hamarosan felzárkózik tsz-városaink mögé. Hogyan csinálták, hogyan jutottak idáig? Csoportos és egyéni agitáció A termelőszövetkezeti agi- tációnak két formációja is­meretes a városban: a cso­portos és az egyéni. Egyre nagyobb teret az egyéni hó­dít magának. Amíg a sze­mélyre szóló agitációnak elő­nye a kettesbeni közvetlen­ség, ugyanakkor nagyszámú szervezőt,' 1 sok időt vesz igénybe. A csoportos agitá­ció azt jelenti,: a határrész leghaladottabb, a párthoz és a népi demokráciához legkö­zelebb álló gazdáit meghív­ják egy iskolába, vagy az egyik dolgozó paraszt ta­nyájába. Itt is a város olyan részei "kerülnek előtérbe, ahol már volt termelőszö­vetkezet az ellenforradalom előtt. Ide a legrátermettebb, legképzettebb szervezők men­nek a beszélgetésre. Őszin­tén megmondják: az össze- hívottakkal akarják kezdeni a szövetkezést, bennük bízik leginkább a párt A csoportos beszélgetés kevesebb időt, kevesebb em­bert igényel, lehetővé teszi, hogy a legjobb előadók jus­sanak el a város majd min­den parasztjához, s ha jól előkészítik, nem várt ered­ményekkel gazdagít. Mindez az egyéni agitációt termé­szetesen nem nélkülözheti. Az egyéni agitáció kötetle­nebb, s miután egy-egy csa­ládhoz mindig ugyanazok a tsz-szervezők járnak, isme­rik a sajátos egyéni óhajo­kat, másrészt a legmaka­csabb gazdák már meggyő­zött ellenérveikkel nem ruk­kolhatnak ki mégegyszer, hi­szen azt már közösen elve­tették egyszer. Az egyéni agitáció nagyon türelmes meggyőzést feltéte­lez. Előfordul az is, az egyé­ni gazda más népnevelőnek írja alá a nyilatkozatot, mint aki heteken keresztül foglal­kozott már vele. A szervezők emiatt nem gondolnak si­kertelenségre, hiszen a mun­ka dandárját lényegében az az elvtárs végezte el, aki hosszabb ideje járt már a belépőhöz. Területfelosztás A fejlesztési bizottság hat területre osztotta a várost, s magából egy tagot terület­felelősnek jelölt. A terület­felelősök mindig tájékozód­nak a város összeredmé- nyeiről, összképéről, maguk pedig területükről adnak in­formációt. A tsz szervezőket a területfelelősök látják el munícióval, agitációs érvek­kel. A területhez az ott gazdál­kodó termelőszövetkezet, a város egy üzeme, vagy vál­lalata, a városi pártbizottság egy politikai munkatársa, s az ideküldött pártaktívis- ták tartoznak általában. Ha a területen még nincs ter­melőszövetkezet, akkor a ter­melőszövetkezeti városok: (Turkeve, Mezőtúr) küldöt­teit osztják be ide. A területről átcsoportosí­tás addig nincs, míg ott tel­jesen be nem fejezték a kol­lektivizálást. A területfele­lősök bevonják a munkába az azon a részen tanító pe­dagógusokat, az ottani KISZ szervezeteket és a nőtaná­csok asszonyait. Számontart- ják az újjói leginkább ide­genkedő gazdákat, s azokat a legszívósabb, legkitartóbb szervezőkre bízzák. A szer­vezők felelősek embereikért, s addig nem osztanak be hozzájuk másokat, míg ezek­kel eredményre nem jutot­tak. Szemléltető agitáció A város üzletei, kiraka­tai felhívásokkal, jelmonda­tokkal hirdetik: egyet akar­nak, együtt tartanak a ter­melőszövetkezeti mozgalom­mal. Az utcákon transzpa­rensek ismertetik a termelő- szövetkezetek eredményeit, az új belépők kedvezmé­nyeit. A városi tanácsháza előtt a. fejlesztési térkép mellett hirdetőtábla áll. Naponként megjelenik az előző napi be­lépők száma, a legfrissebb eredmények, a termelőszö­vetkezeti mozgalom állása. A városi tanács hangos be­mondója naponként szövet­kezeti műsort sugároz. A be­mondó a legfrissebb, s az ez- évi számokat ismerteti. A tekintélyes gazdákat a ter­melőszövetkezetek üdvözlik a hangos bemondón, s szívé­lyes szavakkal hívják maguk közé név szerint az egyé­nieket. Szervezők képzése és a rétegagitáció Legfőbb szempont, hogy a termelőszövetkezetek régi tagjai, s az újonnan belé­pők alkossák az utánpótlást. Ha egy-egy területen meg­alakul a szervező bizottság, a legtöbb esetben már ők szervezik, fejlesztik az új szövetkezetei. Előkészítésük könnyebben történik, hiszen ismerik termelési eredmé­nyeiket, jövedelmüket, s cél­jaikat. Alkalmakként, lehe­tőleg hetenként — mégis összehívják őket, s felkészü­lési napot tartanak. Elsősor­ban a 3004/1-es kormányren­deletet tanulmányozzák, a felvetődő ellenérvekre dol­goznak választ közösen, s a legjobb népnevelők módsze­reit ismertetik. Tájékoztatót tartanak a Szolnok megyei Néplapból, a járási pártbi­zottság Uj Barázda című ki­adványából, sőt az sem rit­ka, hogy e kiadványokat utána az egyéni gazdák kö­zött szétosztják. A rétegagitáció megvaló­sult a városban. Bekapcso­lódtak például a pedagógu­sok. A tanítók, tanárok olyan földdel rendelkező paraszt szülőket keresnek fel, akiknek gyermekei hozzájuk járnak iskolába. A kiszisták, terme­lőszövetkezeti fiatalok a még egyéni gazdálkodó barátju­kat látogatják. Száznál több kommunista asszony a nők termelőszövetkezeti lehető­ségeivel agitál. A városban nehezen indult az átszervezés. A fejlesztési bizottság helyesen irányított agitációs módszerei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Tö- rökszentmiklós mégis hama­rosan befejezi a kollektivi­zálást. Borzák Lajos 300 ezer forintos nyereség Az ellenforradalom szét­zilálta a mezőtúri Vasipari Vállalatot. A munkáshatalom megerősödésével lábrakapott a vállalat is, megkezdődött az egészséges munka. Dolgozóinkat hatékonyan támogatta a városi tanács, elsősorban Papp József ta­nácselnök elvtárs. Ennek eredményeként a régi vá­lyogfalu, nádfedeles ház he­lyett ma már emeletes, úi üzemi épületben, óraműpon­tossággal dolgozik a vállalat. Múlt évi tervét 110 százalék­ra teljesítette s a párt által kezdeményezett takarékossá­gi mozgalom felkarolásával, a munkafegyelem megszilár­dításával háromszázezer fo­rint nyereséget ért el. A vállalat dolgozói a több­letnyereségből nekik jutó 13. havi fizetés felvételekor is­mét meggyőződnek a békés, eredményes termelőmunka áldásos voltáról. Várnai József v, könyvelő Uj tavasz Tiszajenőn timber sehol, csak a sűrű ■*'' sötétség. Utat keres a ■eflektor és mi tájékozódni oróbálunk. Nicsak, ehol egy ít. Hová vezet? Talán éppen :z visz Czakó Ignác portájá­ba? Nem. Vigye el az ördög, vakdűlő. Azon a széles, egye­nes úton kell mégiscsak to­vábbmenni. Jó lenne valaki, ikitől megkérdezhetnénk, mert így csak tapogatódzás, tévelygés az egész. Sötétben nehéz eligazodni... Eligazodni? Éppen ez a kérdés hozott bennünket ide, 2bbe a két megyével: Bács- Kiskunnal és Pesttel határos jazdag községbe. Pontosab­ban Tiszajenő község is meg nem is. Csak az öregszőlők­ben találhatunk szabályos utcákat. Távolabb a jenői ré­szen öt dűlő, s ott tanyák sorakoznak egymás mellett. De oly sűrűn, hogy már azok is majdhogynem szabályos házsorok. Mindegyik tanya szorgalmas középparaszt ott­hona. Egyáltalán nem ritka­ság a motorkerékpár, de a gazdák előtt még mindig a könnyű csézakocsinak van legnagyobb rangja. Vásárok­ra, búcsúkra azon járnak. A talaj homokos. Sok a szőlő. Egy hold, félhold és mégtöbb a gyümölcsfa. Eb­ből már bárki gondolhatja, miből a jómód. A szívós, fá­radhatatlan • tiszajenői pa­rasztok valamikor megvetet­ték a lábukat ezen a homo­kon és mikor, mikor se, meg­kezdték a zöldborsót termel­ni. Nyárelején náluk a zöld­borsószedéssel kezdődik az első szüret. A szomszédos községek parasztjai még semmiből nem pénzelnek, amikor a jenői gazdák ezer- mázsaszámra hordják a bor­sót a vasútállomásra. S a fo­rintok nem csorognak, ha­nem valósággal folynak ilyenkor a községbe. Ezért mondogatták hosszú évekig, amikor Tiszajenőröl volt szó és a szövetkezésről, hogy Ti- szajenőt hagyjuk csak utol­jára. Hát utolsó akar maradni az a község, amelyiknek ennyi sok szorgalmas gaz­dája és ilyen kiváló adott­sága van? Ez majd elválik, most ne­künk elég a sötét dűlőuta- kon eligazodni. Ha célhoz érünk, talán mi leszünk az eligazítok régi ismerőseink között. Hívtak bennünket. Kedden reggel bejött a szer­kesztőségbe János, a község egyik legügyesebb gazdája a másikkal, az öreg Kobelával. — Gyertek már ki, nem tudjuk, mit csináljunk. Nem ízlik se a kolbász, se a bor. A nagy gondtól nem alszunk. Nekem állandóan remeg a gyomrom — ezt mondta az egyik gazda és az öreg Ko- bela rábólintott, meg hozzá­tette, hogy majd a Czakó Ignácnál találkozzunk. Jó, hát elmegyünk. ^ megyünk is szerdán este a széles, homokos úton a hallgató tanyák kö­zött. Eddig még egy fia te­remtette lelket nem láttunk. S egyszeriben egész hadsereg tűnt szemünk elé. Solcan vannak, Néhányon kerékpárt tolnak maguk mellett s tel­jes szélességében elfogják az utat. Különös érzés fogja el az embert. Éjszaka, és ennyi ember egycsomóban a dűlő- úton. Ballagnak. Hová men­nek, honnan jönnek, mire készülnek? Nyolcvanon, vagy százan is lehetnek. A reflek­tor fénye megbolygatta a sű­rűséget. De nicsak, ott van­nak az ismerősök. Közöttük az is, akit keresünk: Ignác bácsi. Czakó Ignác, ez a népsze­rű, módos gazda, aki egyszer még legény korában megcsi­korgatta fogait és fogadal­mat tett: ha neki fia lesz, nem adja oda cselédnek, in­kább belegebed a dologba. Czakó Ignác most jómódú gazda. Tanácstag és a mi rendszerünk vállalt kezessé­get nála, hogy gyermekeiből valóban nem lesz soha cse­léd, Egyik lánya utolsó fél­évét végzi az egyetemen: gyógyszerésznek készül. Megálltunk. — Menés, vagy jövés, Ig­nác bácsi? — Jövés, de inkább menés. — Hogyhogy? — Ügy, hogy megtörtént, Megalakítottuk a tsz-t. Ben­ne van ez a két dűlő. De azért most már ha itt vagy­tok, gyertek, tanyázzunk ná­lunk egy cseppet. Azért, hogy szövetkezeti lettem, csak eljöttök. __ The még mennyire, Ig­ná c bátyám, most megyünk igazán — és átbe­szélgettük a fél éjszakát Cza­kó Ignáccal, meg a többi szövetkezeti emberrel, akik . lám megmutatták, hogy Ti- . szajenö nem lett utolsó. És hogy mi mindenről volt szó? Hát arról, milyen lesz majd . a szövetkezetük. Erős, gaz- , dag, mert ők ilyennek akar­ják. S ilyen lesz, mert nem akármilyen emberek mond­ják, hanem a legszorgalma­sabb tiszajenői gazdák. Rá­találtak az útra. Pénteken . tartják „keresztvíz alá” egy kis borral, meg efélével az új tsz-t. Akkor adnak neki nevet. Szép nevet választot- ' tak. Üj Tavasz. Ez lesz az egyik . nagy tiszajenői termelőszö­vetkezet neve. Üj Tavasz, nyarat ígérő új tavasz. SZEKULITY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom