Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

1959. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 így dolgozik a KQJ ALL egészségünk négyéves őre A KÖJÁLL — azaz Köz­egészségügyi-Járványügyi Ál­lomás — afféle modern gondviselés. Csendesen, fel­tűnés nélkül dolgozik; s me­gyénk majdnem félmillió la­kosa közül alig párszáz tud­ja, mit köszönhet ennek a nagyfontosságú egészségügyi intézménynek. Eredményei láttán könnyen úgy vélné a szemlélő, hogy a KÖJÁLL több évtizedes, tapasztalatok­ban gazdag múltra tekinthet vissza, holott..s — ... alig múlt valamivel négy esztendős, — mondja dr. Harczos György főorvos. — Intézetünk célja, hogy a lakosság számára olyan kör­nyezetet biztosítson, mely nemcsak az egészségügyi bán- talmaktól és a fertőzés ve­szélyétől mentes; hanem a szellemi és fizikai képessé­gek kifejlesztéséhez, fokozá­sához is hozzájárul. Könnyű belátni, hogy egész­ségügyi szempontból a töme­gek veszélyeztetettségét első­sorban a járványok jelentik. Majdnem minden megyei egészségügyi szervvel jó kapcsolatot tartunk fenn. Az ők s a magunk vizsgá­latai alapján kutatjuk az egyes területek egészség- ügyi helyzetét; s igyek­szünk meghatározni a meg­betegedések, elhalálozások környezeti okait. Intéze­tünk különös figyelmet for­dít az egyes vidékek társa­dalmi és természeti hely­zetével kapcsolatos — úgy­nevezett — tájbetegségek­re. Munkánk során tanulmá­nyozzuk az egyes egészség- ügyi intézkedések hatékony­ságát is. A fiatal KÖJÁLL — túl­zás nélkül mondhatjuk an­nak — fennállása óta értékes eredményeket ért el. Említ­sük e helyen csupán a has­tífuszt, melyben négy évvel ezelőtt évente nyolcvan-szá- zan- betegedtek meg; tavaly már csupán huszonnyolcán. A hastífusz ellen vívott harc nem könnyű. A betegségen átesettek két-három százalé­ka bacillusgazda marad; azaz a szervezetéből időn­ként eltávozó kórokozókkal környezetét állandó fertőzési veszélyben tartja. A „környezet” fogalmába nemcsak az otthon tartozik ebben az esetben, hanem a munkahely, sőt a szomszéd­ság is. Egy-egy bacillusgazda 2—300 személy évenként tör­ténő védőoltását teszi elen­gedhetetlenné. Dr. Harczos György főor­vos úgy találja, hogy ez a munkának csak kisebb része. Komolyabb feladatot jelent a bacillusgazdák felkutatása, ellenőrzése. S hogy a KÖ­JÁLL dolgozói részére ez sem megoldhatatlan — azt éppen az eredmények igazol­ják. A rettegett gyermekparali- zis (Heine-Medin kór) le­küzdése érdekében kormá­nyunk évek óta jelentős összegeket áldoz. A gyógy­szer azonban önmagában kevés; még akkor is az, ha a betegség diagnoszti- zálásokar azonnal alkal­mazzák. Vajon miért? — A köznyelven gyermek- paralizisnek nevezett beteg­ség és az ellene alkalmazott Gamma Globulin között va­lóságos versenyfutás alakul ki a szervezetben, — fejte­geti partnerünk. — A kór­okozók a gerincvelő elülső szarvacskáinak mozgató ideg­sejtjeit igyekeznek megtá­madni; ha az immunizáló szer megelőzi őket: a tudo­mány győzött. Ebből, gondo­lom, érthető, miért szükséges a kellő időben alkalmazott védekezésre törekednünk. Valamelyik fiók mélyéről tavalyi statisztikák kerülnek elő. Megyénkben kilencven­hat esetben fordult elő Heine-Medin megbetegedés, melyből csak négy végződött halállal. Szolnok megye ez­zel egészségügyi szempont­ból igen előkelő helyre ke­rült hazánk többi megyéje között. Nem újságírói mentegető­zés. hanem valóság; egy cikkben ismertetni a KÖ­JÁLL egész működési terü­letét — lehetetlen. — A munka sokoldalúságának egyik jellemző — ha talán nem is legfontosabb — ada­léka: A KÖJÁLL dolgozói­tól származik egy kétszere­sen értékes tartalmú jelszó. Erre gondolunk: „A trágya az udvaron több betegség — a szántóföldön több termés”. — Naponta kísérem őszin­te figyelemmel a híreket, me­lyek megyénk termelőszövet­kezeti mozgalmának örven­detes előretöréséről számol­nak be — említi dr. Harczos György főorvos. Gazdasági életünk átalaku­lása bennünket is új, más- jellegű feladatok elé állít. A műveltebb szövetkezeti embernek mahonap nem kell magyaráznunk, meny­nyire egészségtelen — és gazdasági szempontból ká­ros — dolog trágyahalmo­kat felmagasítani az udva­ron. Az újonnan adódó felada­tok mellett a mi munkánk is könnyebb lesz: a nagyfontos­ságú légyírtást — például — egyszerűbb egy jól megszer­vezett nagyüzemben megol­dani, mint az imitt-amott el­szórt tanyákon. — Ma két épületben meg­osztva, három helyen dolgo­zunk. Igen értékes segítséget biztosít számunkra már jö­vőre a három éves terv, — így a KÖJÁLL vezetője. — Három-négy millió forint kö­rül ingadozó beruházással önálló épületet, sok új labo­ratóriumi eszközt kapunk. Az anyagi segítségen túlme­nően is igen értékes szá­munkra pártunk és kormá­nyunk megbecsülése, melyet így juttat kifejezésre mun­kánk iránt. Mi úrság a tilmsiudióban A Hunnia Filmstúdióban megkezdődtek Fehér Imre rendező „Gyalog a menyor­szágba” című mai tárgyú filmjének próbafelvételei. * A Budapesti Filmstúdió művészei Mohácson meg­kezdték a Busó-járás című néprajzi film forgatását. — Szakértő: Raffai Anna, ren­dező: Lestár János, operatőr: Sára Sándor. Az Egészség- ügyi Minisztérium megrende­lésére elkészült Janovich Já­nos kisfilmje, címe: Járvá­nyok ellen, a védőoltások fontosságáról szól. * A Pannónia Filmstúdióban a zene és az ének felvételek kivételével befejeződtek a „Per a város ellen” című film szinkron munkálatai. Szinkronszereplők: Egri Ist­ván, Mádi Szabó Gábor, Peczkay Endre, Szekeres Ilo­na. Simor Erzsi, Zách János, Erdödi Kálmán, Zsolnay Hédi, Kállay Ilona, Med- nyánszky Ági, Sennyei Vera, Gordon Zsuzsa, Agárdy Gá­bor, Basilides Zoltán, Petites Sándor, Apáthy Imre. * Elkezdődnek az Igor és társai, Láthatatlan kötelék és a Kopogj bármelyik ajtón című (ideiglenes cím) szovjet filmek szinkronfelvételei. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora február 22-én, 9 óra (223 ni) Kubán Szolnoknak! — címmel közvetítjük a Kubánban működő Magyar-Szovjet Baráti Társaság műsorát. 23-án hétfőn, 17 órakor Szív küldi szívnek szívesen. — Előszóval! Hírek, riportok a nap eseményeiből. — A faluban hal­lottuk! — Mezőgazdasági riport- műsor. — Magyar nóták, csárdá­sok. Sporthírek. A Nap kél: 6,39 h-kor: nyugszik: 17,17 h-kor. A Hold kél: 16.34 h-kor, nyugszik: 5,44 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhöát- vonulások, sok helyen kisebb havazás, havaseső, helyen, ként eső. Mérsékelt, időnként élénk nyugati északnyugati szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet három—hat fok között. Távolabbi kilátások: szeles idő, kisebb havazások- kél és esőkkel. (MTI.) — KILENCEZER köbmé­ter kavicsot és 1390 tonna ce­mentet használnak fel az új szolnoki híd építéséhez. — A TIT ismeretterjesztő moziban ma délelőtt negyed 10 és 11 órakor Homoki Nagy István színes filmjét, a Cim­borákat mutatják be. — NÉGYHÓNAPI BÖR­TÖNBÜNTETÉSRE ítélték Sztojka Sándomét, a nagy- révi varázsitalfőző, csaló asz- szonyt. — A SZOLNOKI JÁRÁS úttörői készülnek a Tanács­köztársaság 40. évfordulója alkalmából rendezendő sza­való. mesemondó. ének és hangszerszóló versenyre. A körzeti versenyeket március 15-én rendezik. — A MEGYEI NÉPI EL­LENŐRZÉSI BIZOTTSÁG február 25-én délelőtt 9 óra­kor a megyei tanács VB ter­mében ülést tart. Napiren­den: a Xöldmüvesszövetkezeti ícervek gazdálkodásáról ké­szült jelentés megtárgyalása; a kisipari termelőseövetkeze- lek vizsgálatának megbeszé­lése. od&ó-i tefíen id aan.... Riport a hortenziáról és a szép ciklámenről A tavaszt zöldelő, virágos rétek, virágzó fák jelentik, másképp el sem lehet kép­zelni. a virág látása azonban máskor is jól esik. Ilyenkor télen a szobába zárt ember talán még jobban örül, ha vi­rágot lát, mint tavasszal, vagy nyáron, amikor annyi sok van belőle. Rózsi néni, a pálinkás asszony Furcsa szokása volt Nagy Józsefné ceglédi lakosnak. Ami kis himmi-hummija ter­mett az udvarbeli eperfán, azt kifőzette a városi szeszfőzdé­ben, mondván: egy kis pálin­ka sosem árt a háznál. Ez ön­magában véve nem volna kü­lönös; más is főzd; pálinkát. Igen ám, de Nagyné nemcsak hogy főzetett, hanem vásárolt is az eperléből. S ha úgy hozta a sor, a lúgkövet sem hagyta a véletlenül felfede­zett tulajdonosnál. Mikor aztán jól összeszedte magát, felpakolt, s irány Ti- szabő, árusítani. Csinálta ezt több éven keresztül, úgyany- nyira, hogy a kis községben már égész nagy vevőköre ala­kult ki. Kitől tojást, kitől pénzt kapott. S hogy vélet­lenül ki ne fogyjon a forgó- pénzből, a változatosság ked­véért Cegléden aztán a to­jást értékesítette. Igen ám. de egyszer betelt a pohár Egy csere út alkalmával őri­zetbe vette a rendőrség köz- ellátás érdekét veszélyeztető és árdrágító üzérkedés miatt. Talán mondani is felesle­ges, Rózsi néni a tárgyalá­son nem érezte bűnösnek ma­gát. — Dehogy vagyok én bű­nös, tisztelt bíróság — csőr- fölt a törökszentmiklósi Já­rásbíróság tárgyalótermében. A tanúk is bizonyítják: ren­desen, becsületesen keresked­tem. Itt van például a „szár­mazási igazolvány”. Bizonyít­ja e kis papír, hogy a pálinka az enyém volt. S az meg hogy néha pár litert vásárol­tam hozzá; igazán nem bűn. Mennyi volt az a kicsi? Jó- szerint meg sem állapítható. A tanúk csak így emlékez­nek: Sokszor vettünk eper­pálinkát Rózsi nénitől, a pá­linkás asszonytól. Mert nevé­ről senki sem ismerte az asz- szonyságot, ezt igyekezett eltitkolni. A bíróság 1 év és 5 hónap börtönre ítélte és 300 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. —nagy— iitMititiiiniMmiimMHiiHiiimiiMhiiiiiiiiitiimimiiMiiiiiiiiiiHiiiiiiimiiiimiimniiiiiiHim SZOLNOK MEG\hl Molnár Pali bácsi, idős vi- rágkertész vezet végig az üvegházak során, s közben magyaráz: — A Kertészeti Vállalat „cikke” a virág. Emellett persze dísznövényeket, dísz­fákat is tenyésztünk, sőt idén bevezetjük a primőr zöldség­félék termesztését is. Belépünk egy üvegházba. Kellemes, párás meleg, há­rom hosszú, kőtörmelékkel behintett asztalon virágcsere­pek ezrei sorakoznak, ben­nük apróbb, nagyobb palán­ták. — Ez a sor itt primula, ez meg hortenzia — mutat a pa­lántasorokra Pali bácsi. — De milyen meleg van itt — jegyzem meg. — Pedig ez nem is a leg­melegebb: csak 15 fok. Min­denfajta virágnak más és más a hőigénye. Van, amelyik a hidegházban érzi jól magát, ott 5—6 fok a hőmérséklet. Ez, ahol most vagyunk mér sékelt; a „kimondott” meleg­házban 20 fokon felüli a hő­mérséklet, — Hányfajta növényt te­nyésztenek itt? — Ezt pontosan csak az iro­dán tudnák megmondani. Is­merem mindnek a nevét lati­nul is, tudom, melyiket ho­gyan, milyen talajban kell szaporítani, de hogy mennyi van belőlük, még nem szá­moltam. Ügy kétszázfajta le­het. Míg a „nagy ház" felé bal­lagunk, elmeséli, hogy az új üvegház tavaly készült el. Befogadóképessége körülbelül annyi, mint a többi kilencé együttvéve. Ez már modern, széntüzelésű — vizfiitéses. Bent valóságos trópusi kép és meleg fogad. Pálmák, fi- kuszok, lelógó futó, kúszó nö­vények, filodendronok és a hőmérő 28 fokot mutat. Ez valóban „■meleg"-ház. — Itt virágoztatjuk a nővé­r filmszínházuk műsora 1959. FEBRUÁR 23—35-IG: Abádszalók 24—25 Csendes Don in. Cibakháza 23—25 Nővérek Fegyvernek 23—25 Amiről az utca mesél Jánoshida 24—25 Múló évek Jászalsószentgyörgy 23—24 Don Quijote Jászapáti 23—25 Csendes Don III. Jászárokszálllás 23—52 Életem árán Jászberény 23—25 Tengerész revű 23—26 Jégkirálynő Jászdózsa 24—25 Csendes Don I. Jászjá kőhalma 23—25 Ember született Jászkisér 23—26 Csendes Don I. Jászladány 23—25 Rita Kenderes 23—25 Az élet küszöbén Kisuiszállás 23—25 Mindhalálig Kunhegyes 23—25 A „Fecske” küldetése Kunmadaras 23-25 Sipka szoros hősei 23 Történetek Leninről (du. előad.) Kunszentmárton 23—25 A tizenkettedik órában Mezőtúr Dózsa 23—25 Csodakú. (du. ifúsági előadás) 23—25 Félkegyelmű Mezőtúr Szabadság 23—25 Az én drága párom Öcsöd 23—25 Ég és föld között Rákóczi falva 23—25 Csendes Don II. Szolnok Vörös Csillag 23—25 Szállnak a darvak Szolnok Tisza 23—25 Amit nem lehet elfelejteni Tiszaföldvár 23—25 A harmadik Tiszafüred 23—25 Éjjeli őrjárat Tiszakürt 24—25 Párbaj Törökszentmiklós 23—25 Kék nyíl 23—25 Szállnak a darvak Turkéve 23—25 Két színésznő, egy szerep Ujszász 213—25 A fejedelem bajnoka Karcag 23—25 Gitáros lány Négy esztendővel ezelőtt gyúlt fel Cserkeszőlőn a vil­lany. A vezetéképítés nem (olcsó mulatság — az állam .erejéből nem futotta egyszer- 're mindenüvé. Göblyös And- )rás, Molnár Imre és még hu­szonhét társa fogott össze, 'hogy másfél kilométer hosz- Jszúságban társadalmi mun- ) kával és anyagi áldozattal .vezetéket építsen. Mire elké­szült a mű — már csak ti­zenkilencen maradtak ... Tíz ) ember szívében az önzés lett .úrrá... Közülük K. Kálmán an­nakidején egy százast adott )a közös költségekhez — a .bankót azonban visszaku- nyerálta. M. István műsze­rész, ki ma vígan világít, (hegeszt a mások által épített .vezeték áramával, egy fillér­rel, egy kapavágással sem (járult hozzá a közös erőfe­szítéshez. Nem járult hozzá 'a „szegény” B. Gerzson sem, .'aki amellett, hogy feleségé­Í vel jól keres, hárem hold szőlőn „tengődik”. Még sze­rencse, hogy a villanyszám­lára valót hónapról-hónapra h „összekuporgatja”j nyékét — mutat körbe Pali bácsi. Tényleg, itt már virá­gokat is lehet látni. Egy szé­les, hosszú asztalon horten­ziák sorakoznak. Egy másik asztalon tyúk- tojásnyi cserepekben renge­teg apró, kereklevelű palánta. — Ezek a ciklámen-cseme­ték. De van itt olyan is, amelyik már virágzik. Ez a sokszínű a begónia, ez meg amarillis — mutat egy cso­mó rózsaszín, liliomhoz ha­sonló virágra Pali bácsi. Az állványok alatt száraz hagymák, tövek, gumók tömkelegé. A szegfűhajtatóban renge­teg ezüst-zöld levelű szegfű, mindegyiken két-három szál kipattanni készülő bimbó, né­melyiken már virág is. — Megírhatja — búcsúzuk az öreg —, hogy ez hamaro­san az üzletekbe kerül. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet — jut eszembe a közmondás. Tűnő­döm: mennyi jó ember lehet ebben az alföldi városban, ahol ez a sok virág mind gazdára talál... — PM — önző’ emberek írott jog szerint nem kö­vettek el törvénysértést az emlegetettek; ez igaz. — Az emberi becsület azonban — gondoljuk — minden parag­rafusnál erősebb kellene, hogy legyen. Nem is emlí­tettük volna fel a vezeték­építők régi sérelmét, ha nem született volna napjainkban ismét olyan kezdeményezés Cserkeszöllőn, amely hasz­nos a falu népének — s melynek megvalósulását a régi igaztalanság hátráltatja. Az történt, hogy a szorgal­mas vezetéképítők elhatároz­ták: ártézi-kút fúrásával ja­vítják meg környékük vízel­látását. A községi pártszer­vezet és tanács dolgozói nem­csak helyeselték a gondola­tot, de anyagi segítséget is kilátásba helyeztek. Göblyös András, Molnár Imre ismét munkához látott; sorrajárta a házakat, megkérdezte a gazdákat: Belesegítenének-e a közös munkába? Sok-sok „igen” hangzott el, de a „nem”-ek száma sem — A TISZÁBÓL MEN­TETTÉK KI Tóth Gyuláné 61 éves szolnoki asszonyt, a hídépítő vállalat munkásai. A mentők kórházba szállították az asszonyt. — KEDDEN ESTE ÉRKE­ZIK SZOLNOKRA a Len­gyel—Szovjet Baráti Társa­ság négytagú küldöttsége. A delegációt az MSZBT megyei elnöksége fogadja. — KÉT ÉVE ALAKULT, s ma már tizenhat tagja van a tiszasülyi általános iskola ze­nekarának. Vezetőjük Já- nossi István Lajos tanár nagy odaadással foglalkozik képzésükkel. A szülői munka- közösség által nemrégen ren­dezett jelmezbálon már az ifjúsági zenekar muzsikált. — TEGNAP TARTOTTAK Tiszagyendán a szovjet filnt- hét ünnepi megnyitóját, me­lyen az úttörők adtak kultúr­műsort, majd a „Hajsza” című szovjet filmet mutatták be. — EGYÉVI BÖRTÖNBÜN­TETÉSRE ítélte a kunszent­mártoni járásbíróság Szító Eleket, aki nemlétező föld­területre kötött szerződést. Az ítélet nem jogerős. — A VÁROSI KISZ BI­ZOTTSÁG feldolgozza a KISZ Központi Bizottság munkásifjúságról szóló hatá­rozatát. A városi üzemekben megvizsgálja az ifjúság hely­zetét. — JÁTÉK KÖZBEN leesett a hintáról Cetényi Csaba 5 éves farmosi kisfiú. A men­tők kartöréssel szállították kórházba. — EZ ÉVBEN csaknem 3 ezer belföldi utazásra szóló vasúti jegyet adott ki az IBUSZ szolnoki kirendeltsé­ge, külföldi utazásokra kö­zel százat. — AZ OPTIMISTA tragé­dia bemutatójával készül a Tanácsköztársaság 40. évfor­dulójára a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium színját­szó csoportja. A próbákat Csanád Vilmos magyar ta­nár vezeti. A színdarabot március 20-án mutatják be. — FARSANGI TÁRSAS- VACSORAT rendezett Ken­deresen a KIOSZ helyi cso­portja. A bevétel 50 százalé­kát elküldték a fóti Gyer­mekvárosnak. — TOVÁBB JAVUL A MEGYE SZÉNELLÁTÁSA. A jövő hét folyamán több- száz vagonos brikett, nógrádi és mátrai szénszállítmány ér­kezik. A fagyveszély elmúltá­val isimét kapható lesz a köz­kedvelt pécsi iszapszén is. — MÁRCIUSBAN kéthe­tes látogatásra harminc tagú művészküldöttség utazik a Szovjetunióba, ahol megte­kintik a moszkvai és lenin- grádi képtárat, valamint egyéb művészeti nevezetes­ségeket. A küldöttségben a szolnoki Művésztelepről hár­man vesznék részt. volt csekély. Azok, akik an­nak idején munkát, forintot adtak a vezetéképítéshez, be­csapottnak érezték magukat; mint mondották, attól tarta­nak, hogy úgy járnak, mint 1955-ben... Lehetne-e ezen a bajon se­gíteni? — kérdezték az épí­tés hívei. — Ügy gondoljuk, lehetne. Fogjanak össze bát­ran a gazdák; joggal számí­tanak az állam segítségére. Bízzanak egymásban, de ne vakon! Nem csak okos szó­val, de papirossal „felfegy­verkezve” keressék fel az ér­dekelteket; kérjék meg őket, hogy aláírásukkal hitelesítve tegyenek felajánlást munká­ra, anyagi hozzájárulásra. — Ahol a legtöbb az összefogó, ott fúrják meg a kútat! így igazságos ez. Azok pedig, akik a villanyvezeték építé­séből nem vették ki részü­ket: munkával tegyék jóvá a mulasztottakat. Fáradozásuknak a jobb vízellátáson túl is meglesz a jutalma. — Visszaszerzik szomszédaik megbecsülését, tiszteletét. — borváró —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom