Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-21 / 17. szám
laoM. január 21. ö Kis ügyekből — Uíg>fyí — A koreográfia görög eredetű szó; értelemszerű for. ditása táncírást jelent. Fogalmi köre azonban sökktd tá- gabb ennél; beletartozik a táncmozdulatok papíron való rögzítésének módja, a tánc megtervezése, sőt tágabb értelemben maga a táncművészet is. A koreográfus szó azt a személyt jelenti, aki koreográfiával, azaz táncírással, tervezéssel foglalkozik. — A táncírást, szinte egyidejűleg az orosz Nizsinszkij és a francia Laban találta fel a századforduló táján. Módszerét egyik művész sem hozta nyilvánosságra; ennek ellenére az — több, kevesebb módosítással — világszerte elterjedt, noha még napjainkban sem használják mindenütt. A koreográfia jelei, akárcsak az orvostudományban a latin nyelv, vagy a zeneművészetben a kotta jegyei, nemzetköziek. A tánc- irást mégis helytelen lenne „tánckottánaik” neveznünk, mert a hangjegyeknél annyiban kevésbé egyértelmű, hogy a jelek mellett sokkal több írásos jegyzetet kell nyújtanunk, . mitte ákoUáh T lát- ~ fiadé/hltisa jí&njuíilivci, .tu p — Hazánkban dr. Lilgosy Enima teát igen sokai á táncírás elterjedéséért. Az alapelemek felhasználásával minden koreográfus — így magam is — saját rendszerrel dolgozik. A munkának ezt a részét legtalálóbban, gondolom, a gyorsíráshoz hasonlíthatnám-. Magasabb fokon a legjob gyorsírók sem igazodnak el egymás sorain. — A táncírás nem könnyű dolog; fegyelmezett idegrendszert, fejlett ritmusérzéket, gyakorta pedig sok türelmet kíván ... „A bajadér” koreográfiájának megtervezés előtt hosszú időt töltöttem a Verseghy Könytárban. Indiai tánc jeleneteket kerestem, hogy a távolkeleten játszódó operett légkörét minél hívebben érzékeltethessem. Köny- nyű belátni, hogy Kálmán Imre magasszínvonalú európai zenéjére lehetetlen a más szerkezetű hindu zenére alkotott táncokat lejteni — ezért az alapmotívumok felhasználásával terveztem meg az operett koreográfiáját. — Szeretném, ha vélemé- nyem miatt nem érne a szerénytelenség vádja: nézetem szerint a koreográfus munkája nehezebb, mint a rendezőé. Az utóbbinak a már meglévő művet kell híven visszaadnia; míg a koreográfusnak nemcsak betanítania kell a táncszámokat, hanem megterveznie is. Akár a rendező, úgy a koreográfus is igyekszik figyelembe venni a művészek jellegzetes adottságait; s a lehetőségekhez mérten azoknak megfelelően alakítja művét. — Amint tévedhetetlen tudós, úgy csalhatatlan koreográfus nincs,.. Ezért hallgatom meg minden tervezésnél szívesen feleségem (Zilahi Kati. A szerk.) tanácsait. — A táncírásról még ennyit: fontos ismeret. Megyénkben szemmel láthatóan és örvendetesen terjed a népi táncok szeretete a KISZ-szervezetek, kultúrotthonok munkája nyomán. Ügy vélem, valamennyi táncöktató helyesen teszi, ha a koreográfiával, vagy legalább annak alapelemeivel megismerkedik. N.A’embertoen kaptunk levelet a szolnoki szociális otthon három dolgozó já- jától. Azt sérelmezték, hogy tőlük 7,40 forint napi koszttérítést követelnek, holott a többi tizennégy dolgozó négy forintot fizet. A panaszosok sorait november 29-i lapszámunkban közöltük. Kértük az illetékeseket, vizsgálják meg a sérelmet, s amennyiben jogosnak találják, megfelelő intézkedéssel orvosolják azt. A kérő szó süket fülekre talált Sem a szociális otthon vezetője, sem a Városi Tanács VB Egészségügyi Osztálya nem válaszolt. Eleinte arra gondoltunk, hogy rnár a megtett intézkedésről kívánnak bennünket tájékoztatni, azért vártunk türelemmel. Hetek múltán személyesen beszéltünk Czakó Máriával, a panaszosok egyikével. Elmondotta, hogy minden maradt a régiben. Még mindig nem közölték velők, miért kell nekik többet fizetni az élelemért. Feltesszük a kérdést, vajon hány hónapig várjunk még a válaszra? Vagy hová írjunk levelet — növelve a bürokráciát — a panaszosok ügyében, ha a lapban megjelenő bírálatot is figyelmen kívül hagyják az illetékesek? Még régebbi keletű ügy Fogarasi Sán. dór és társai panasza. A múlt év nyarán kértek segítséget a szerkesztőségtől, a Szolnok, Kossuth utca 3. szám alatti földszinti lakások ablakain lévő rácsok eltávolításához. Ezt az épületet korábban nem lakás céljára használták, az ott lakó családok 1957 elején kapták meg. Többíziben szóban kérték az Ingatlan- kezelő Vállalattól az ablakrácsok leszerelését. Hiába várták intézkedésre, így a Városi Tanács VB Építési- Közlekedési Csoportjához fordultak A kertvárosiak kérése, — *o Saoinoki Földművesszövetkezet válasza Zilahi Kati és Bársony Zoltán utolsó próbája színpadra lépés előtt. rdekességek - PuRcsaS49ok HÁNY ÚJSÁGOLVASÓ ÉL a VILÁGON? A Földet benépesítő kétmilliárd ember közül igen kevesen olvasnak újságot: minden ezer ember közül csupán 94. Naponta körülbelül 223 millió példányban jelennek meg világszerte az újságok, Európában 2237 napilapot adnak ki, — napi 127 465 000 példányban. AZ IMAKÖNYVET MEGFŐZTE A lannioni templomban a mise elején egyszerre csak azt hallatták a hívek, hogy az egyik asszony felkiált: „Szent Isten, az imakönyvem!” — azzal ész nélkül kirohant, az történt ugyanis, hogy amikor a jámbor asszony leült a helyére a templomban és kinyitotta kézitáskáját, elhülve látta imakönyve helyett a piacon becsomagolt húst. Hazarohant és gyanúja beigazolódott: sietségében az- ima- könyvét dobta be a vasárnapi evesbe. Ott találta félig megfőzve a zöldség és a szentké- V'r között. VIDÁMAK LESZÜNK A SPENÖTTÓL Borsó és gomba gyakori- fogyasztása következtében könnyebben kerülünk veszekedős hangulatba, mondotta Sörrenson dán orvos, aki éveken keresztül figyelte a táplálkozás hatását a lelki életre. A karfiol és a spenót viszont növeli az életkedvet és kis mennyiségű sör rendszeres fogyasztása kedvezően hat a lelki egyensúlyra. (Az „Humanité”-bői) MESTERSÉGES ÉJSZAKA A SARKI REPÜLÉSHEZ A sarkvidéki repülőjárat utasait nyáron nem engedi aludni az „örökös nappal". Ezért aKLM holland repülő- társaság „altató álarcokat" bocsát utasai rendelkezésére, ha ezeket felkötik, úgy érzik magukat, mintha teljesen sötét szobában lennének. Praktikus és könnyű papucsokkal is hozzásegítik az utasokat a teljes kényelem és pihenés érzéséhez. BÜCSÜ A „ROTONDE‘'TÓL Akik jártak valaha Párizs ban a Montparnasse-on, néhány órát biztosan kitöltöttek a „Rotonde”-ban is, amely 1903-ban mint kis bár kezdte működését. A legutóbbi években többször átalakították már, most filmszínház nyilik a helyén. Oscar Wilde és Kisiling az első látogatói közé tartoztak. Picasso, Braque, Derain, Vlaminck, Max Jakob, Apollinaire, Modüiani is törzsvendégei voltak. Az akkori tulajdonos, Monsieur Libion részvétből néhány képet vásárolt ModigUanitól. Lenin is járt a Rotondeba, nagyon gyakran sakkozott ott. Amikor 1903-ban a Rotonde megalakult, a festők egyik kedvenc helye lett. A tulajdoné- kiállította képeiket a vendéglő helyiségeiben, sőt még a lépcsőházban is. (A „Basler Nachrichten” hő'' „Nekünk, Kertváros-i lakkosoknak .nincs sok válogatom valónk, mert egyetlen Jegy bolt — a földművesszö* vetkezető — áll rendelkezé- ísünkre. Az üzletben a Kol- »lár házaspár dolgozik. — S Mindketten megérdemlik a * legnagyobb elismerést. Az «üzlet vezetője jó humorú 0 ember, ügyes, egyszóval — * mindenki szereti. A szükségleteket állandóan és fo* iyamatosan beszerzik, meg * vagyunk vele elégedve. | Velük igen,, de az üzle- í tünkkel nem. Szűk, kicsiny, | korszerűtlen. Amikor áru | érkezik mindég külön gonÍ *dot okoz, a ládák, dobozok, hordók stb. megfelelő elhelyezése. Ha pedig bemegy a boltba 5—6 vásárló, akkor jmár mozdulni sem lehet s ez | nem túlzás, így van a szó J legszorsabb értelmében. Az • épület ütött, kopott, a vilá- Jgítás gyér, szinte állandó a ♦ félhomály a helyiségben. A ♦berendezés is elavult, szóival sok a kifogás, j Mindezt összefoglalva, mi a kertvárosi lakosok arra kérjük a földművesszövetkezet igazgatóságát, hogy ezt a régi, szűk és ócska üzletet cserélje fel egy mu- tatósabbal, ha lehetséges építsen a vevők kényelmét is szolgáló szebb, nagyobb méretű modern üzletházat. A Szolnok megyei Néplap szerkesztőségétől az a kívánságunk, lapunkban adjon helyet kérésünknek. A kertvárosi lakosok nevében Gosztonyi Árpád.” * Szívesen ' teljesítettük a kertvárosi dolgozók kérését, levelüket leközöltük. Előzőleg azonban felkerestük a Szolnoki Földművesszövetkezetei, ahol Farkas Kálmán kiskereskedelmi üzemágveze. tőt arra kértük, válaszoljon, a nyilvánosság előtt a kertvárosiak kérésére. Farkas Kálmán elvtárs a következőket mondotta. KULTURÁL'S HtREK A Volgámén t.i Jarosziav városban szobrot emeltek N. A. Nyekraszovnak, a nagy orosz költőnek. A moszkvai Lenin Könyvtárban kiállítást rendeztek John Milton műveiből, a költő születésének 350. évfordulója alkalmából. * A szovjet állam 1969-1965- ben több mint 3 milliárd rubelt fordít ú;- nyomdaválla- latok építésére és a meglévők rekonstruálására. * Az ukrán könyvkiadóvália- latok 1958-ban több mint ezer szépirodalmi művet adtak ki, összesen 40 millió példányban. „A kertvárosiak problémáját ismerjük. Az a helyzet, hogy az ottani üzlethelyiség egyáltalán nem nevezhető korszerűnek, de az 1957-es állapothoz képest még is van némi javulás. Akkor még ránézni is rossz volt. A föll- művesszövetkezet igazgatósága azon van, hogy évről- évre javítson valamit, mint a berendezésen, mint a portálon. Az elmúlt évben végeztünk is korszerűsítést, s ez- évben még tovább korszerűsítjük a berendezést. Éppen ezekben a napokban vásárolunk újabb tárgyakat. Sajnos azonban jelenleg még nem tartunk ott, hogy új üzlethelyiséget építsünk. Van ugyan beruházási keretünk, de ezt a pénzt 1959- ben még fontosabb munkálatokra kell fordítanunk. Nevezetesen ezévben négymillió forint beruházással megépítjük a gyümölcs és zöldség raktárát és a tartósító üzemet. A gyümölcs és zöldség tároló raktár már hosszú idő óta nélkülözhetetlen. Ha tető alá kerül megoldódik Szolnok város lakosságának egy évek óta vajúdó problémája. Megfelelő mennyiségű és minőségű gyümölcs és zöldségfélét tarolhatunk. Bizonyosra veszem, hogy a kertvárosi dől - gőzök egyetértenek azzal, hogy ez mindennél fontosabb”, — mondotta Farkas kérelmükkel. Eredménytelenül. Ekkor juttatták el •panaszukat a szerkesztőséghez. Mi is csak a Városi Tanács VB Építési- Közlekedési Csoportjához fordultunk, mint az IKV felettes szervéhez. Szeptember 24-i válaszlevelükben am', értesítettek bennünket, hogy „ ;.. a rácsok eltávolításét kizárólag tűzrendésze ti szempontból áll módunkban eltávolítani. A levétel foganatosításához szükséges az, hogy a tűzoltóság rendelje el a rácsok levételét. Ezideig azonban a tűzrendésze ti hatóság részéről ilyen intézkedés felénk nem jött, csupán az, hogy a rácsok levételét Javasolja. A tűzoltóság ilyenértelmű állásfoglalása mellett a rácsok levételéhez szükséges hitelt biztosítani nem tudjuk. Ügyben részünkről gyorsan intézkedni csak a tűzrendésze ti rendelkezés útján lehet, ezért kérjük a tűzrendészeti hatóságot felhívni, hogy a rácsok levételét felénk írja elő”. Mit tehettünk? Levéllel fordultunk most már a tűzrendészeti hatósághoz, s kértük: „írja elő” a rácsok leszerelését. Ezután egy tűzoltó tiszt elvtárs személyesen járt szerkesztőségünkben, s tájékoztatott bennünket; ők a maguk részéről megtették a szükséges intézkedést a városi tanács illetékes osztálya felé. Eddig sem történt semmi. Azaz — mégis. Az egyik érdekelt novemberben bennrekedt a lakásában, ugyanígy karácsonykor. Dörömbölcsükre a szomszédok első ízben a házban lévő lakatost hívták „mentésre”, másodszor pedig a szomszédban István napot ünneplő vendégek törték fel az ajtót. Mi történt? A Wertheim-zárat nem tudták kinyitni belülről, s a próbálgatás során beletörték a kulcsot. „... a rácsok levételéhez szükséges hitelt biztosítani tudjuk” — olvastuk a tanács levelében. Ez lenne az akadály? — Százezrek kellenek 12—14 ablakrács leszerelte- téséhez? A szóbanforgó lakásokban gyermekek vannak. Néhány helyen gázrezsó. A szülők dolgoznak, a gyermekek egyedül is maradnak a lakásban. Tűz üthet ki. De még felnőtt ember is mit csináljon azesetben, ha történetesen izgalmában beletöri a kulcsot az ajtózárba, s erős rács van az ablakain? Meg- hányja-veti; mi a különbség a „javasolja” és „előírja” között? Mindenesetre a lakók (szerintünk jogos) panaszán nem segít az egyre szaporodó ügydarabok tömkelegé. Végre el kellene intézni kérelmüket. N. K. Kálmán elvtárs. rm^rrrrwvivri'rrrrrriviiw'rfvmv’vw'mmmivnű'rvrrw Készül a farsangi kirakat cl Adám László és Kovács Ágnes a Szolnoki KISKER V. 15. sz. boltjának kirakatát rendezi. t
