Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

'vtun ppöienniAi SZOLNOK MEG VEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 11. szám. Ara 50 fillér 1959. január 14. szerda. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAZ Kőteleken is lehet előre haladni Jobb ellátottságot a Járműjavító mozijának így község a városok árnyékában rwr wvvvvtvttwtw* Nagyarányú munka­siker efr, széleskörű versenymozgalom a Szovjetunióban a XXL kongresszus tiszteletére MOSZKVA (MTI). Két héttel az SzKP XXI. kong­resszusának megnyitása előtt a Szovjetunió minden részé­ből új, nagyarányú munka- siKerekről adnak hírt a la­pok s a rádió adásai. A kongresszus előtt újabb nagysikerű kezdeményezések születnek a szovjet üzemek­ben, bányákban, építkezése­ken. Moszkva építői például elhatározták, jóval a határ­idő előtt teljesítik egész évi építkezési tervüket és terven lelül többezer négyzetméter­nyi lakóterületet adnak át a rendeltetésének. A szovjet főváros sok üzemének dolgo­zói bejelentették: az SzKP XXI. kongresszusának meg­nyitására, január 21-re telje­sítik januári tervüket. (MTI). Meg kell szilárdítani a mezőgazdasági szakvezetést és biztosítani keli a takarmányaiét A Karcag! Városi Tanács YB jelentése a Megyei Tanács YB e’őtt A megyei tanács VB kis­termében tegnap délelőtt a Karcagi Városi Tanács VB 1958. évi jelentését tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A jelentés tetemes hánya­dát teszi ki a város mezőgaz­daságának fejlődéséről szóló, sok gonddal, tárgyilagosság­gal és őszinteséggel elkészí­tett beszámoló. Kiviláglik ebből, hogy a város vezetői a tsz-mozgalom fejlesztése térin elérték a maguk elé tűaött célt. A termelési terv maradéktalan teljesítése azonban nem sikerült. Ennek részben a kedvezőtlen időjá­rás, részint a tsz-ek kezelé­sébe került földek gyenge Uj filmek, új beruházások a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat terveiben Az elmúlt évi mozi műso­rában számos érdekes filmal­kotást láthattunk. Sok új lé­te- ítményről számolhatott be a vállalat. Az új év terveiről kérdeztük Burányi Sándort, a vállalat műsorpropaganda osztályának vezetőjét. A kö­vetkezőket válaszolta: — Az új filmévad is igen érdekesnek ígérkezik, hiszen ebben az évben mintegy 135 új magyar és külföldi film bemutatását tervezzük. A magyar filmek közül külö­nösen kiemelkedőek a Ház a sziklák alatt, Felfelé a lejtőn, Don Juan legutolsó kalandja. Bogáncs és a Tegnap című filmalkotások, valamint a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása 40. évfordulója tiszteletére bemutatásra ke­rülő Álmatlan évek és a 39- es dandár című filmek. A külföldi filmek közül fi­gyelemreméltó a február 19 és 26 között a Magyar—Szov­jet Barátsági Hónap kereté­ben megrendezésre kerülő szovjet film ünnepi hetén be­mutatandó Hattyúk tava, A félkegyelmű, Hárman jöttek az erdőből. A barát-: országok filmjei közül különösen ki­emelkedik az Ahol szeretni sem szabad című csehszlo­vák—NDK közös produkció De új, haladó nyugati filme­ket is vetítünk. így a Holnap egy más nap lesz című olasz Ember az égben angol, Tisz­tességtudó utcalány, francia és az Őfelsége kapitánya cí­mű amerikai filmeket. — jó filmekben tehát nem lesz hiány. Uj beruházásokra is sor kerül ebben az évben? — Természetesen. Közel kétmillió forintot fordítunk az állami filin'zinhd-ak tata­rozására és műszaki fejlesz­tésére. Uj, nógyszázférőhe- lyes modern szélesvásznú filmszínházat kap még ezen­kívül Turkeve. Sőt tervünk­ben szerepel még egy 300— 350 férőhelyes új. szintén szé­lesvásznú mozi létesítése is Ráltóczifalván. Komolyabb átalakításokra is sor keiül. Megyénkben három helyen, így Tiszafüreden, Török-zent- miklóson és Jás.árokszállúson alakítjuk át az eddigi normál berendezést szélesvásznúra — Búcsúzóul még arra va­gyunk kíváncsiak, hogy mi­lyen forgalmat várnak erre az évre? — Több mint 32 ezer film­előadást rendezünk ebben az évben és hozzávetőlegesen mintegy ötmillió látogatóra számítunk. — cs — minősége volt az oka. Jobb munkaszervezéssel mintegy tíz százalékos munkaegység- megtakarítást lehetett volna elérni, ami természetszerűleg növelte volna a munkaegy­ség értékét. Megállapítja a jelentés, hogy az állatállomány fej­lesztése továbbra is súly­ponti feladat; ezzel párhu­zamosan további építkezé­sekre kell sort keríteni s biztosítani kell a takar­mányalapot. A VB munkaterve szerint 1959-ben hét ülésen tárgyal­ják majd a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatokat. A vita során Szente i László elvtárs, a karcagi városi ta­nács VB elnöke többek kö­zött kijelentette „El akarjuk érni, hogy városunkban minden szarvasmarhára 1400 öl si­lókukorica jusson.-’ Kovács István elvtárs-, az MSZMP városi titkára hely­telenítette, hogy a traktoro­sok egy része — rosszul ér­telmezett munkabeosztás folytán — vonakodik szánta­ni. Véleménye szerint javíta­ni kellene a gépállomási dol­gozók és a szövetkezeti gaz­dák viszonyán. Csótó István elvárs, a me­gyei tanács VB elnökhelyet­tese utalt arra, hogy a város kevés hízottmarhát ad a nép­gazdaságnak. Ezen csak a talkarmányalap növelésével lehet segíteni; ahhoz viszont gazdagabb öntözésre van szükség. Az öntözés lehetősé­gei adottak a karcagi határ­ban. ,A legolcsóbb vízgazdál­kodás a nyári mélyszántás!'1 — jegyezte meg Csótó elv­társ. Szabó István elvtárs, a Bánhalmi Állam j Gazdaság főagronómusa a Nagykunsá­gi Kísérleti Gazdaság által a városnak nyújtót értékes se­gítségéről beszélt; s hangsú­lyozta a helyi adottságok ki­használásának fontosságát. Horváth Imre elvtárs, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára javasolta a vá­ros vezetőinek, hogy a jövő­IIHHflIilMiHüliHit ........................... Ta gkönyvcsere után Megkapták az új KISZ tagsági könyvet Tiszaföldvár—Ö- szőlő ifjú kommunistái Január 20-án lejltezeloi tanfolyam kezdődik Jászberény ben A rádiók és az irodagépek „ “ Naponta 18—20 | új belépő megyénk| termelő­szövelkezeleibe | Az elmúlt év gazdasági § eredményei nyomán egyre = több egyéni gazda kéri fel- g vételét a közös gazdaságok- g ba. Január elsejétől megyénk g termelőszövetkezetei 208 új = belépővel szaporodtak. Leg- g többen a termelőszövetkezeti ff városok tsz-eibe lépnek be. g Turkeve és Karcag termelő-1| szövetkezeteinek közgyűlése g A tejtermelés, tejfogyasz­tás emelkedése szükségessé teszi, hogy mind több jól- képzett tej kezelő dolgozzék szerte a megyében, az or­szágban. Ezért az élelmezés- ügyi minisztériumban meg­született az elhatározás: ja­nuár 20-án ismét elkezdőd­nek a tejkezelő tanfolyamok. — Kereken öt évvel ez­előtt került sor utoljára erre — emlékszik vissza Farkasdi Gyula, a Szolnok megyei Tejipari Vállalat jászberé­nyi üzemének vezetője. Ak­koriban csak 2—4 hét volt egy-egy tanfolyam időtarta­ma; a most indulóké már hat hét. így írják ezt elő a meg­növekedett követelmények. A kellő alapismeretekkel ren­delkezők igen sok elméleti és gyakorlati tudással gazda­godnak majd. Az előadásso­rozat szintje miatt csak azok vehetnek részt az oktatáson, akik legalább egy éves szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. — Kik jönnek az iskolára? — A tejipari vállalatok dolgozói, az ország minden részéről. — Egy-egy csoport 30 főből áll. Férfi és nőhall­gatók váltják majd egymást; a tanfolyamsorozat előre lát­hatólag másfél évig tart. Szeretnénk, ha a tejipari dolgozók továbbképzése után minél több termelőszövetke­Medvegy Pál, a Vasipari Vállalat rádiórészleg vezetője bonyolult műszerekkel állapítja meg a hibát a rádiókban. Nemcsak rádiókat, hanem villany vasalót, porszívógépet, több mint 100 új belépő ké-1 parkettkefét, hajszárítót s egyéb villamosberendezéseket relmét hagyta jóvá, § is javítanak itt. Megyénkben igen sok a vállalat, közület. A Vasipari Vál­lalat egy külön részlege Bódi Pál, Kanyó István és Pál László javítja elromlott író- és számológépeiket, 350 —100 irodagépnek havonta gépkarbantartását is ellátják. Tele­fonhívásra még vidékre is mennek s a helyszínen végzik el a javítást. zeti gazda és állami gazda­sági dolgozó is részt venné a tanfolyamon. Mint a világon minden, a tejszakma is szakadatlanul fejlődik. 1958-ban — például — már nem volt szabad a tejet „tompítani”, azaz szó­dabikarbónáitól, vrgy forma­iinnal savtalanítani. A tej­ipari vállalat szeretné elérni, hogy idén már pasztőrözés nélkül, csupáh hűtéssel óvott tejet szállíthasson Budapest­re. A többszöri pasztőrözés ugyanis nehezebben emészt­hetővé teszi a tejet, ugyan­akkor csökkenti tápértékét. — Nem kétséges, hogy a tanfolyamot elvégzett dolgo­zóink tudásukat továbbadják majd munkahelyükön, — jegyzi meg Farkasdi Gyula üzemvezető. — Ezzel nem­csak a saját munkájukat könnyítik meg, hanem javít­ják a tejellátást is. Társada’mi munkában épül a iánoshidai páriklub Jánoshida pártházának át­alakítását párttagok és pár- tonkívüliek társadalmi mun­kában végzik; eddig — csu­pán a bontási munkáknál — 450-re tehető a felajánlás­ként teljesített órák száma. Termelőszövetkezeti és egyé­ni gazdák fogatai végezték |az anyagfuvarozást. A párt­iház és a klub építésének |költségeihez Jánoshida lakos­sága több mint 60 ezer fo- jjrinttal járult hozzá. Könyv- |tár, televíziós készülék, tár­sasjátékok sokasága várja imajd a klub látogatóit. Mától | úi tormában | jelenik meg a Néplap | Közöljük kedves olvasó­inkkal, előfizetőinkkel, hogy |a mai naptól kezdve az ed­digieknél nagyobb oldalmére- ftekben jelenik meg lapunk. |Ezzel visszatérünk az eddig |(technikai okok miatt) átme- |netileg alkalmazott kis for- Imátumról eredeti lapnagysá- |gunkra. | Ennek megfelelően hétköz­napokon 6 oldal, vasárnap 8 poklai terjedelemben jelenik gjmeg a Néplap. Ara: hétköz­nap 50, vasárnap 60 fillér. Az előfizetési díj változatlan. 1 A Szolnok megyei Néplap | szerkesztősége és kiadó = hivatala. ben csatoljanak jelentésük hoz intézkedési tervet, mel; ■ a hiányosságok kiküszöbölé' sére tervezett módszereke tartalmazza. Megemlítette hogy a tsz-eknek a jövőben na gyobb gondot kell fordíta niok tartalékalap képzésé re. így a munkaegység ér tekének ingadozása nen lesz az időjárás függvénye Varga ifié.: elviárs, a ME SZÖV igazgatóságának elnö ke a magasabb munkaegység érték érdekében azt javasol ta, hogy a szövetkezeti gaz­dák igyekezzenek előbbrehoz­ni a primőráruk érésidejét. Czinege Lajos elvtárs, a: MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára méltányolt: azt az igyekezetét, melyet í város vezetői, pártszervezet: és szövetkezeti gazda-társa­dalma tett a ‘ mezőgazdaság eredményes működése érde­kében. Ugyanakkor helytelenítette némely tsz magatartását mely a mindent „felülről1 várásban nyilvánul meg. A takarmányalap biztosításé; ra azt javasolta, hogy ne i vetésterületet határozzák meg, hanem azt, hogy szá­mosállatomként 10 -köbméter jóminőságű silótakarmányl készítsenek. Ugyanezért 10— 15 százalékos rátartást aján­lott a takarmányalap terve­zésénél. Czinege Lajos elvtárs ki­fejtette, hogy az állattenyész­tésben a szarvasmarha-, — majd a sertéstenyésztés a leg­fontosabb ugyan, mégsem szabad a baromfiról megfe­ledkezni. Az exportálni kí­vánó szövetkezetnek elsősor­ban a pulykát és gyöngy­tyúkot ajánlotta. Igen részle­tesen foglalkozott az öntözés fontosságával. „Ahol más mód nincs rá, — említette, — öntözzünk akár primitív mó­don, de akkor is öntözzünk!'’ Ezután a tsz-ek vezetési kér­déseivel foglalkozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom