Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-13 / 10. szám
A S70LN0K-MEGYEI NÉPLAP 1959. Január 13. Neon fényes isiállóm■ gépesített takarmányozás A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben található a megye legkorszerűbb, legjobban gépesített tehenészete. A nagy százas istállót neonvilágítással szerelték feL Dávid Zsigmond és K. Tóth Zsigmond tsz-tagofe háromnegyed- köbméteres függöpályás bukócsillébe rakják a takarmányt. így egyszerre tíz tehén részére elegendőt tudnak a helyszínre vinni. Mikor a csille tele van, egy ember a jószágok elé tolja, s ott Pedig egy karmozdulattal kiüríti tartalmát. Ezzel a módszerrel 15—20 perc alatt 110 tehénnek a takarmányát behordják. Miután a takarmányt a Jószágok elé rakták, K. Tóth Lajos tehenész kinyitja a záró rácsokat, s kezdődik az etetést Talán legjobban ennek örülnek a tehenészek. Az istállót olyképpen építették, hogy a trágyát a tehenek alól egy félmé'errel hátrább, egy kisebb mélyedésbe húzzák, s innen az egészet egyszerre egy trágyalehúzó szán segítségével eltávolítják. A lehúzó szán az összegyűjtött trágya* egy magasított csúzdán kérésziül egyenesen a pótkocsira borítja, amely elszállítja. A kezelés egyszerű. Oláh Károly rááll a szánra, S. Tóth Lajos pedig villaheggyel a szán előtt igazgatja a trágyát. _ A szánt egy villany- motor húzza a magasított csúzdára. A munkás-paraszt szSvelség legyében M egyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom határozott, biztos lépésekkel halad előre, a párt és a kormány helyes politikája, a munkásosztály segítsége nyomán. A tsz-gazdók nem bánták meg elhatározásukat. Munkájuk során gyakorlatban is igazolódott előttük a közös előnye az egyénivel szemben. Bátran is néznek az egyéniek szemébe, mikor arról beszélgetnek velük, hogy „jer közénk, komám”. Van mivel érvelni. A közös munka eredményei nagyobbak, mint az egyénié. Ipari üzemeink segítségét még most is élvezik és hosszú időn keresztül élvezni fogják a termelőszövetkezetek gazdái. A tsz patronálási mozgalom újszerű, egészséges formái most vannak kialakulóban, melyek hívatottak arra, hogy szélesítsék a munkásosztály és parasztság közötti igazi elvtársias, baráti kapcsolatot. Ennek a kapcsolatnak elmélyítése és kiszélesítése politikai állásfoglalás a mező- gazdaság szocialista átszervezése mellett, a szocializmus felépítéséért. Minél jobb és egészségesebb ez a kapcsolat, annál gyorsabb. és rögmentesebb lesz az út a felemelkedés és a jólét felé. K orábban, a tsz-mozgalom kezdetén ipari munkásaink csoportosan keresték fel a termelőszövetkezeteket. Vasárnaponként egy-egy üzem gépkocsija állt meg a tsz udvarán. A munkások megjavították a mezőgazdasági gépeket, segítettek építkezni, melegházakat készítettek, és úgyszólván mindenben támogatták az új szövetkezetét. * Nem egy esetben a patronálás során fontos anyagokat is adtak a szövetkezetnek. Nem volt ritka eset az sem, hogy ipari munkásaink szabadságuk idején és vasárnaponként megjelentek a szövetkezet földjén, és segítettek az aratásban, a borsószedésben, kapálásban és más mezőgazdasági munkában. így tették ezt a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói is a kengyeli Sallai Tsz patronálásánái. Jó kapcsolat alakult ki a szövetkezet és az ipari üzem párt- szervezete és dolgozói között. Az ellenforradalom alatt sem hagyták magára a termelőszövetkezetet. Kimentek hozzájuk, és megmagyarázták az ellenforradalom célját, segítettek a közös megvédésében. Mégis az ellenforradalom leverése után a patronálási mozgalomban némi törés állt be. Az ipari üzemek, köztük a Vegyiművek sem tudták biztosítani a korábbi nagyarányú anyagi segítséget, mert új rendelettel szabályozta kormányzatunk — helyesen a patronálás feltételét. M a már az ipari munkások közvetlenül is érdekeltek a termelésben, üzemük gazdasági tevékenységében. Nem áll módjukban ezreseket kitevő közvetlen segítséget adni, mert az már a nyereségrészesedés rovására megy. De nincs is szükségük a termelőszövetkezeteknek az ingyenes segítségre, mert kormányzatunk a 3004-es rendeletben eddig soha nem látott segítséget adott. Ezzel a közös gazdaságoknak nyújtott támogatással nagyban megnövelte kormányzatunk a tsz-ek gazdasági fejlődésének lehetőségét. Ha a szövetkezetek jól és ésszerűen használják fel ezt. a támogatást, biztosítani tudják az egyenletes fejlődését a közös gazdaságnak. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ipari üzemek nem adnak segítséget a továbbiakban. Erről szó sincs. Csak ez a segítség elsősorban a politikai és kulturális irányú támogatás lesz. A Vegyiművek ma sem zárkózik el attól, ha a Sallai Tsz-ben például egy villanymotor elromlik, meg ne javítsa. Az egy- kétszáz forintos kis munkák elvégzése továbbra is megy. A vállalat egyes építkezés, vagy tsz-fejlesztést célzó munkához segít megszerezni az anyagot. De nem kisebb támogatás az sem, ha a termelőszövetkezet építkezni akar, és sürgős az az építkezés, vállalkozó hiányában az ipari üzem soronkivül elvégzi a munkát. Természetesen rendes ellenszolgáltatás mellett, mely nem csökkenti a vállalat eredményét. így volt ez a közelmúltban is. A Vegyiművek szereztek be anyagot a Sallai Tsz-nek. Befejezték a virágház építését. A kisebb gazdasági gépeket megjavították és ezután is megadják a lehetőséget a hasonló munkához, csak a termelőszövetkezet igényelje azt. 1959-ben a Vegyiművek tovább szélesíti a patronálási mozgalmon keresztül kapcsolatát a Sallai Tsz-szel. A párttagok a taggyűlésen megtárgyalták a patronó- lás legfontosabb kérdéseit, és úgy határoztak, hogy ebben az évben még több segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. A párt és KISZ szervezet felkeresi a Sallai párt- és ifjúsági szervezetét. Megbeszélik az évben nyújtandó segítséget. Most már csak az a fontos, hogy szerződésben rögzítsék azokat az igényeket, amit a szövetkezet vár az ipari üzemtől. Ügy tervezik, hogy a politikai segítésen túl- menőleg szakmai, könyvelési, és kisebb munkák elvégzésével támogatják a tsz-t. Ezen kívül terveznek közös kirándulást is, amely közelebb hozza a patronáltakat a patronálókhoz. A patronálás módszerében újszerű, most van egészséges fejlődésben, de alapjában véve nem más, mint korábban. A cél: ipari üzemeink munkásai segítsék a termelőszövetkezetek fejlődését, hogy minél előbb a munkásosztály, és a parasztság egészséges kapcsolata folytán megyénk szocialista mezőgazda- sági megye legyen. mrn. ab mm JanuáU Uétk Az utcán már ég a villany. Korán esteledik. Csak itt-ott látni még egy-egy későn járót. Csendesnek látszik a falu, ám ez csak látszat. Eleven pezsgő élet van itt este is. Sok helyről a rádió hangja szűrődik ki, szomszédok, ismerősök forgatják a szót a világ helyzetéről, a gazdálkodásról. Bent a főtér közepén szép új kultúrotthon ontja fényeit a sáros utcára. Vele szemben a földművesszövetkezeti italmérés álmosan pislog. Most üresen tátong, nagy ritkán ha betéved valaki. Mondja is a földművesszövetkezeti italbolt vezetője: — Ilyenkor, előadások idején kevés a vendég. A kultúrotthon nagytermében kucsmás, télikabátos gazdálkodók hallgatják nagy figyelemmel Popovics Antalt, a Palotást Állami Gazdaság agronómusát. Igaz, nincs valami meleg, mert az új cserépkályhákban még nem lehet fűteni, ahogy kellene. Azért senki sem hagyja el a helyét. Az előadás arról szól, ami legégetőbb, legfontosabb a besenyszögi gazdák számára, a rizstermelésről. Ráadásul jó szakember az előadó, évente közel 2500 holdon termeli az Alföld aranyát, a rizst. Ismeri a termelés minden mesterfogását. Jól tudják ezt a gazdák is, tanulni akarnak tőle. Az előadás alig fejeződött be, máris számtalan kérdést tesznek fel. Tóth Dezső egyéni gazdálkodó azzal kezdi — mit tegyünk, hogy ne 14 q legyen holdanként az átlagtermés, hanem 20 vagy 25 q. Az előadásban volt már erről szó, de ő is, meg a többi rizstermelők is még pontosabban akarják tudni. A választ megkapják. A jó agrotechnikán kívül használjanak több műtrágyát. Hogy mennyit? Semmi esetre se egykét mázsát, mert ez nem hozza meg a kellő hatást. Leghelyesebb — mondja Popovics Antal —ha a műtrágyamennyiség eléri, vagy meghaladja a 4—f‘/s mázsát. Szuperfoszfátból legalább 21/: mázsát, pétisóból is 2 mázsát. Persze vigyázni kell a pétisó használatával, mert kárt is lehet vele okozni. Ha fejtrágyázni akarunk, mikor haragos- zöld a rizs, semmi szín alatt nem szabad pétisót használni, sőt ilyen esetben helyes, ha vagy éheztetilc a rizst, vagy pedig csökkentett vízre poralakú foszfortartalmú műtrágyát szórunk ki. A községi tanács vb-elnökétől, Szurmai elvtárstól tudtuk meg, hogy nem ez az első előadás. Eddig már három előadást tartottak. Volt szó a szarvasmarhatenyésztésről, állatbetegségekről. A következő előadás a hibrid- kukorica termesztésről, illetve általában a kukorica termesztéséről lesz. Az előadást Hajdú Ferenc, a Palotán Állami Gazdaság főagronómusa tartja. A terv szerint a tél folyamán 20 hasonló témájú előadás lesz. Ezen kívül működik egy ezüst- kalászos tanfolyam is, melyre 30-an járnak. A hallgatók a Lenin és Kígyósközi Tsz tagjai, valamint 5 egyéni gazda is van köztük. Működik egy népközépiskola, mely eddig 11 foglalkozást tartott. A tanfolyamot átlag 35—40 fő látogatja. Az ismeretterjesztő előadásokon kívül a tanfolyam hallgatói már közös kirándulást is szerveztek. A téli estéket hasznosan használják fel, művelődésre, szórakozásra a besenyszögiek. Igen okosan azt tartják szem előtt, hogy most van a tanulásnak az ideje, nyáron kevesebb idő jut ilyenekre. Vágási Kálmán ................................................................................................................................................... ^^,-,-VS^»vv-.^-u-,/VVVVVVVljr A lottó tárgynyereményeiből is jutott megyénkbe Az idei első lottó játékhéten sorsolták a tavalyi év 51. hetének jutalomtárgyait Fortuna ezúttal sem -'feledkezett el megyénkről. A többezer lottózó közül ismét hét játékost örvendeztetett meg kisebb-nagyobb tárgynyereményekkel. Többek között megyénkbe került a jutalomsorsolás egyik főnyereménye, a kétszobás családi ház is. Ezt Pásztor Zoltán jászalsószentgyörgyi lakos nyerte 7233 935 számú szelvényével. Másik igen jelentős értékű ny« reményt — egy televíziós ki szüléket — Szabó Béláné tiszs földvári lakos nyerte. Ezeke kívül 5000 forintos vásárié: utalványt nyertek: Kondrt Sándor berekfürdői, Ács Ke roly vezsenyi és Ignác Lajc szolnoki lakosok, s egy táska rádiót. Kovács József rákóczifa' vai lakos. Katona Antalné Tisza sülyi lakost egy „Panni” robc góval lepte meg a szerencse a esztendő első lottó tárgynyere mény sorsolásán.
