Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

SZOLNOK-MEGYBt NÉPLAP 1959. január 1U. t ÜOftátozink Ufóit e/m? Szép élet az úttörőélet Mi, jászkiséri pajtások igen kedveljük az úttörő élétet. Őr­sünk, a Gyöngyvirág őrs ki is elégíti minden igényünket. Csa­jági Mária pajtás őrsvezetőnk mindig talál ki valami újat. Egy­szer a község öregjeinek segítünk takarítani, vizet hordani. Más­kor szavalóversenyeket rende­zünk, közösen tanulunk és ját­szunk is eleget. A karácsonyi vakáció sem választott szét ben­nünket összejöttünk mindig, s közösen készültünk fel az őrsi próbákra. Szép faliújságunk és őrsi fa­lunk van. Az őrsfalon fényké­peink, az úttörőélet 12 pontja, s az őrs tagjainak tisztségbeosz­tása található. Faliújságunk ké­szítésében Nagy Mihály tanár pajtás is sokat segít. Ilyen mozgalmas az úttöröéieé Jászkiséren. Fazekas Borbála Jászkisér. Csapatunk fontos eseménye a jubileumi kulturális verseny ének, hangszerszóló, mesemon­dó, szavaló és sakk számainak lebonyolítása. Énekversenyben Nagy Ágnes pajtás lett az első. Szavalásban Kánya Katalin, hangszerelésben Pádár Mária győzött. Legjobb mesemondó Szépes Zsuzsa, míg a legjobb sakkozó D. Szabó Márta lett. A győzteseket könyvekkel jutal­mazta csapatunk. Bagi Aranka őrsvezető, és Vitz Veronika hírvivő, Kunhegyes. Vidám karnevál Karcagon Délután 3-kór már tele volt a Kálvin úti lányiskola folyosója egyenruhás úttörőkkel. Az ünne­pély első számaként Szarka Má­ria 12 hónapról írt versét olvasta fel, majd tizenkét pajtás egy- egy hónapnak öltözve jelent meg, közöttük jómagam áprilist hoz­va a színre. Játéktanulás után 5 órakor jutottunk ünnepélyünk csúcspontjához. A Május 1. Ter­melőszövetkezettől kapott kis­malacot és tortát sorsoltuk ki. A 122-es tombolaszámmal Tóth Il­lés lett a malac tulajdonosa. A tortát Vinis Róza és Molnár Zita nyerték. Molnár pajtás ugyan Elek Sándorral megfelezte nye­reményét. Boldogan meséltük el szülé­inknek ódaháza, milyen jól érez­tük magunkat. Lajtos Mária őrsvezető, Karcag. Úttörő bábjátékosok Kulturális verseny Kunhegyesen Át 1131-es számú Kossuth Lajos úttörőcsapat kedves ün­nepséget rendezett a közelmúlt­ban. A KIMSZ megalakulásának 40. évfordulóján tartottunk csa- patösszejövetélt. A KISZ otthon­ban Kiszel Sándor KISZ-titkár üdvözölt bennünket, s mondott rövid ünnepi beszédet. Az ötö­dik raj műsorral lépte meg az ünneplőket. A világ ifjúságának himnuszával zártuk az ünnep­séget M A 7Ö3. sz. Damjanich János út­törőcsapát Hí. rajának Tigris őrse a többek között elismert „báb együttes” is. Nem ők ugyán a bábok, de ők azok, akik mes­terien mozgatják és beszéltetik maguk készítette bábuikat a kis bábszínpadon. A most lepergett téli szünidő­ben sem voltak tétlenek. A sok helyre kapott meghívásuk közül egynéhányat „sikerült teljesíte­niük”. Nem tudták ugyanis min­denhová eljutni —- bár szerettek Zord a fejed, érdemes l TALÁLÓS KÉRDÉSEK: t. Fekete kisasszony áll a szo­bában, Kicsit is, nagyót is ráknak a szájába. Mi az? 2. Még is főzzük, meg ts sütjük, míg sem, esszük meg. Mi az? ,t. Az vágyók, aki vagyok, és mégsem vagyok az, aki vagyok, mett ha az lennék, aki vagyok, nem volnék az, alti vagyok, i. Éget, de nem gyújt, tüzes, vö­rös, áe fiéfn lángót. Ml az? II. SZÓREJTVÉNYEK: 1. GERE A COSADSARZSA- VÓRL 2. ÜELRP A ZNÉEH ÖK IK DJUTA OLH LÁL ÉGM. * Héti rejtvényeinket összeállí­tották: Szíjjártó Teréz szászbere- ki, B. Nagy Sándor turkévei, HércZegh Erzsébet hjrkevei. Nagy Mária jászberényi pajtá­sok. A rejtvényeket ügy adjatok postára, hogy azok január 14-ig megérkezzenek szerkesztősé­günkbe *-**>»=-—----------­Mú ltheti rejtvényeink megfejiese volna —, de gyorsán eltelt a szünidő, és most már komoly harcot folytatnak a „félévi előtti” finisben á jobb tanulmányi ered­ményért... Ifjúvezetőjük: Bátorfi József „művészeti és műszaki” irányí­tásával első ízben az MSZMP megyei bizottságánál szerepel­tek, ahol sok derültséget keltet­tek az őket méghallgató kispaj­tások körében. E szereplésüket dicsérettel nyugtázta országjáró „MISKA BÁCSI”, ki éppen ak­kor erre járt. A városi tanács, á Titász Vál­lalat, a Szakszervezetek Taná­csa kebelében rendezett kará­csonyi télápó ünnepségek egyik kedvelt műsorszámá volt fellé­pésük. Az elismerő tansokon kí­vül a Beloiannisz úti csapat­vezetőség dicséretét kapták: Keskeny Sándor, Mészáros Zol­tán, Muhart László, Sáros Csa­ba és Túróczi László bábjátékos pajtások. Kiss Gabriella uttórötudosítő. aMWWMMMMMNNNKNMwwww Munkácsi Eíísébef Ssolnok. Nagyon örülünk, hőgy á Sor- sod-mégyei pajtások is értesül­ték általad Fórumunkról Nyu­godtan írd meg a páj­Megkezdődött a jubileumi országos kultúrverseny A Magyar Űttörőszovetsóg Or­szágos Tanácsa által meghirde­tett: mesemondó-, szavaló-, éneik-, és hamgszerszólo kultúr- versenyek első fordulójának ver­senyed tartják most élénk moz­gásban az úttörőcsapatokat szer­te az országban, A téli szünet­ben sok csapatnál érmék jó meg­szervezésére használták ki a rendelkezésre álló időt a csapat­vezetőségek. Egyre több csapattól érkeznek be hírek arról, hogy a téli szü­netben megtartott rajösszejöve- teJek alkalmával egyes verseny- számokban már az őrsök leg­jobbjai mérték össze tudásukat és a küzdelemben eldőlt a raj- elsőség sorsa. Ezek utón már a csapatdöntőben vehetnek részt győztes pajtások. Vannak csapatok, ahol még nem indult meg a kultúrverse- nyen való versengés. Segítsé­gül néhány tanácsot szeretnénk most adni a verseny elindításá­hoz. ÉN LK VERSENYBEN három dalt '-ell előadni a ver­senyző pajtásnak: egy munkás- mozgalmi dalt, egy úttörődalt és égy népdalt. É témakörön belül á Versenyző pajtás maga vá­laszthatja meg a dalokat. Kívá­natos, hogy a népdalt saját szü­lőföldje népdalai közül válassza ki. A versenyző hangszeren is kísérheti önmagát. SZAVALÓVERSENYBEN két verset kell előadnia a ver­senyzőnek : egy munkásmozgal­mi, vagy úttörőtémát tartalma­zó verset és egy klasszikus ver­set. A témán belül a verseket maga választja ki a versenyző. MESEMONDÓVERSENYBEN égy regény, vágy növeliáfésüet és egy népmese, vagy ballada lé­hét az előadandó darab. A sze­replő hősre legjellemzőbb része­ket válassza ki az előadó. Pár- fc jszédes részeknél két szereplő is skerepelhet. A HANGSZERSZÓLÖ versenyben elsősorban hegedű, zongora harmonika, furulya, ci- tera vagy egyéb pengető« hang­szereken kitűnően játszó pajtá­sok vehetnek részt. Egyes ese­tekben fa vagy rézfúvó, eselló- és cimbalomjátókosok is szere­pelhetnek. E versenyszámba i a bíráló bizottság a díjak odaíté­lésénél a hangszerkezelésen kí­vül a műsörváiasztást tekinti döntőnek. Tánezeneszara, vagy operettmuzsika a versenys/á- mokban nem szerepelhet A csapatokon belüli versenye­ket január végéig, esetleg feb­ruár hó 15-ig kell megrendezni. A járási, körzeti, kerületi és városi versenyeket április 1-ig kell megrendezni. A megyei és budapesti döntő­ket május 1-ig bonyolítják le. Az országos versenyt 1959 nya­rán a Csillebérci Nagy-táborban rendezik még. Rajta, Pajtások! Versenyezzetek minél többen a győzelem eléréséért, kultúrál.s önképzésetek fejlesztéséért! Pályázóink figyelmébe4 A Forum nagy rajzpályázatá- nak nyereményeit a vidékiek­nek postán elküldtük, a szolnoki pajtások egyrésze szerkesztősé­günkben átvette. A két első di­jat nyert pályázó: Tassy Mihály tiszaföldvári és Demeter Kata­lin szolnoki pajtások a nyáron jutnak el kétheti üdülésre. LCf év Egy évnek immár vége. Emlékszem, épp egy éve Is így ültünk, boldogan... Az óra üt. Éjfél vau. Az új évet köszöntve Poharak csengnek össze. Nincs semmi, ami örök, Rohan a perc, s az öröm. § míg e verset körmölöro, És á perceket ölöm, A boldogság úgy elönt, Mert roppant remek érsee> A vén december végén Szépet, úját remélni. Boldogan, csendben élni,., A* inga lassan kileng, S csodálkozva suttogom: Ezerkilencszázötvenkilenc... t, TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1 II. 1 Macskafarka, 2. Hagyma. SZÓREJTVÉNYEK: „Fölszállott á páva, várme­gye házára, Sok szegény legénynek szabadulására'*. tásnák, szeretettel várjuk leve­leit és megfejtéseit. IHUiöstrSe!^ A&árejev Leonids Különös tör­ténetek cíösű könyvéből 2. Éoldög új évét kíVánüfife az Úttörők Fóruma levele­ző pajtásainak. 3. Sok szerencsét a rejtvény- 'S®l,,,BlBilB>>B>l,>«Mss*Mw**««**i»isM#«t«is*si*f«»8tis*si*ssBSi»««»fli»s*s*iwi*«M»s! fejlőknek az új esztendőben- j III. MŰVELTSÉGI TOTO: 1, x S Baláss Éva Szolnok Helyesen fejtették meg: Szolnokról: Patai Erzsébet, Magi Mária, Faragu Gizella, Makai Málta, Pólyák Mária, Szabó Darinka, Korcsmá­mé Gábor. Hajdás Erzsébet, Bádonyi Mária, Kun Anna, Pótári Edit, Munkácsi Erzsébet, Munkácsi Károly, Urbán Margit, Dobos Judit, On­dók Jolán. Tiszagyendáról: Ignácz Rozália, Veres Sándor, Héder Mi­hály, Virág Esztike, Nagy Mária. Turkevéről: Horváth László, Lisznyai Erzsébet, J. Nagy Sándor, ifj. B. Nagy Sándor, Szabó Julianna, Kohári Erzsébet, Kcós'^Zsuzsanna. Tiszaföltívárról: Ágoston Mária, Jakab Er­zsébet, Száraz Irén. Tiszapüspökiból: Benedek Margit, Markót Margit. Karcagról: Kun Katalin, Sz. Kiss Ilona. Lajtos Mária, Állami Általá­nos leány iskola Árvácska-őrse. Jászárokszállásról: Bobák Ferenc, Bor­dás Gizella. Besenyszögről: Felkér Hóna. Törökszentmiklósról: Seller Magdolna, Kun Tibor, Hámori János. Jászberényből: Ifj .Csirke András, Járomi Sándor, Nagy Mária. Alattyánről: Varga József. U jszászról: Hromannai Erzsébet, Lugosi Margit.Kisújszállásról: Márta Erzsébet. — Kengyelről: Szőke írén, Mi'ena Évike, Köteles Julianna, Horrlyik Ro­zália, Köteles Mária, Gulyás Erzsébét. Vezsenyröl: Lukács Sándor. — Kunhegyesről: Lévai Lajos, Barabás Imre, Sánta H$tre. Kenderesről: Kun Ella. Kunmadarasról: Cs. Kiss ^Ubert. Kuncsorbárói: D, Ács Mar­git. JászkisérrÓl: -Czifra Ilona, Czakó Julianna, Fazekas Borbála, é. Nagy Júlia. Rákőczifalváról: Barna Julianna. Jászboldogházáról: Varga József. Cserkeszöllöböl: Imrei Lajos. Szandaszöllősről: Kálmán Magdol­na. Jás/Jákóhalináról: Csipe Imre. Csépáról: Túri Béla. Pusztabánré­véről: Barna Anna. Kétpórói: Kocsik Magdolna. Tiszabőről: Bagi Mar­git, Borbély. Julianna, Berényi Erzsébet, Erriődi Magdolna, Vasa Erzsé­bet, Szászberekről: Serfőző Rozália, Nagy István, Szijjártó Teréz. Me­zőtúrról: Jakucs Julianna, Bíró Ilona. Turkevéről: Herczeg Erzsébet. Jutáimat kap: Márta Erzsébet Kisújszállás, Fazekas Borbála Jósz­Kiser. Táncoló cipellő Volt egyszer egy nagyon hiú leány. Anyja szegény volt, éjjel-nappal mosott, hogy meg­szerezze a szűkös kenyérrevalót. A leánya meg csak napestig cifrálkodott tükre előtt, illegetle magát és azon törte a fejét, hol lesz valami táncmulatság, bál, lagzi, ahová el­mehet. Egyszer fényes bálra készült az ország fejedelme. A hiú leány sirt-rítt otthon, meri nagyon szeretett volna elmenni. Megfájdult a foga arra a pillangós, cifra cipellőre, amit már régóta nézegetett a kalmár boltjában. Addig sirt-rítt, míg a szegény anyja össze­szedte kevés pénzecskéjét s elment a kal­márhoz. — Ne vedd meg — tanácsolta a boltos — nem lesz benne köszönet, meglásd. — Annyit sír, rí a lányom, nincs szívem megtagadni tőle — mondta a jószívű anya. Leszámolta a pénzt és vitte haza a cipót. Épp jókor, mert a kürtösök már fenszóval hirdették a bál kezdetét. A lány meg se köszönte, mohón kapott a cifra cipő után. Felöltözött a legszebb ruhá­jába, aztán felhúzta a cipőt. De alig tett vele pár lépést, megtörtént a baj. A cipellők anélkül, hogy a lány akarta volna, táncolni kezdtek. Ugráltak, bokáztak, s vitték a hiú lányt, akinek már elment a ked­ve a tánctól. De a cipők nem engedték. A lány sikoltozott, sírt, jajgatott, az emberek nevet­tek, a Cipók táncoltak, s a hiú lánynak tán­colnia keltett, ha akarta, ha nem. De ne gondoljátok ám, hogy a cipellők a fejedelem báljára röpítették a lányt. Dehogy. Az erdőbe vitték, végigtáncoltak minden tüs­kebokor mellett, s csak akkor álltak meg, ami­kor a lány véresen, tépett ruhával már csak­nem elájult. Akkor leroskadt egy bokor mellé s megfogadta, hogy soha többé nem lesz hiú. Jó lecke volt ez. Mazáránszorgott és anyjának szorgalmas, rendes kislánya lett. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom