Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
SZOLNOK-MEGYEI NÉPLAP 1959. január 1. 1. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1959. / / • f • •• ®* •• 7 Újévi oromok b SZTK — Te csavargó, azt mondtad, hogy korán hazajössz! — Na és... nem jól mondtam. Még alig virrad. — Igazán figyelmesek. A főorvos úr tényleg megérdemli a zenés köszöntőt —’! — Arról is szó lehet majd nővérke. Csak előbb részesítsen első segélyben bennünket. Felesleges a vekkert felhúzni. Újév napián senki sem alhat el, bár az ébresztés nem éppen díjtalan. Ha máskor nem, Űjév napion feltétlenül megérkezik a kémények gyógyítója is. Mit várnak labdarúgócsapataink az újévtől? (Csak síurko’ók olvassák) 21 csapat — 21 kívánság Jászberényi Vasas: Jó aprítógépe*, Szolnoki MÁV: Helikoptert, mert melytől az ei er felek megijednek, és -»mozdonnyal mennek”, sok a elfelejtik a góllövést. megáUÓ! És neheZen haladnak előre. Szolnoki MTE: Kevesebb bábája legyen a csapatnak, mert a sok bába közt elvész a gyerek. Szolnoki Kinizsi: Gazdagabb cukorrépa-termést, hogy a vereség után ne legyen keserű a szájuk ize. Martfűi MSE: Olyan cipőt gyárf- 6anak, amivel sok gólt rúghatnak a bajnoki forduló második felében is, hogy továbbra is a tabella élén maradjanak. Továbbá egy narcias óvónőt, aki az óvásokat hivatalból ir>'zpe. Jászberényi Lehel: Egy jégszekrényt, hogy tartósíthassák eddigi eredményeiket. Jászapáti Vasutas: Gyorsvasutat a vonalba”, hogy biztosabban haladjanak az élen. Mezőtúri Honvéd: Több ..csatározást”, hogy a vidéki utakat is bírják és pontosan érkezzenek haza. Jászárokszállás: Több tornászt a csapatba, hogy feljebb tudják tornászni magukat a tabellán. Tm. Fáklya: Reflektort a ..fáklya” helyett, hogy el ne tévedjenek az útelágazásnál. Továbbá o’yan válaszfalat. mely elválasztja a .,jó keresztapát” az edzőtől. (Bár ez bajos, mert egy ember nem válhat ketté.) MAFC: A vidéki mérkőzéseire ..egy kis hazai” is legyen, mert az octhon hagyott hazai néLkül nincs ^•őzelem. Tiszaföldvár: Kisebb „mellényt” győzelem után, mert nagyban nem lehst fotbalozni. Karcag: Igmándit a csapat soffőr- jének, hogy gyorsabban járjon. Így nem kell két pontot elajándékozni. Kunszentmártoni sportkörnek: Egy kotlóstyúkot, mely összetartja a csapatot. . . ko-kot-kot. . . Tm. Vasas: Egy olyan vaslé+rál szerkesszen a főmérnök, amin csak felfelé lehet menni. Jászberényi Vasas II.: Tilalomtáblát Karcag határába, mely megtiltja, hog> a Vasas II. helyett a nagycsapat léphesse át a város határát. Szó. MÄV II.: Minden játékosnak „horgonyt”, hogy ezen a helyen lehorgonyozhassanak. Fegyvernek* Egy olyan szövetkezeti boltvezetőt intézőnek, aki nemcsak a forintokat, hanem a gólokat is számolja. Kunhegyes: Az öntöző telepet a pálya mellé építsék, hogy könnyen „lemosható” legyen a vereség. Kisúiszállás: Legalább még ötször szervezzék át a csapatot, hogy senki ne féljen tőle. (Az ősszel a Néplap is kiáll ellenük). Abony: „Olajmentes” területet, mert akkor a focisták nem léphetnek „olajra”, s megint egységes lesz a csapat. * A cikk nem a sportrovat vezető műve. Kimondottan laikusok írták. Óvással élni a jövő Szilveszterkor lehet. cAmi kelik, nem míllk „Több édesanya éa leendő édesanya hiába Tárja a babakelengye utalványt. Van köztünk olyan asszony Is, akinek már meg van a babája, de kelengye sehol. Mindennap megyünk ebben az ügyben a községi tanácshoz, de ott semmivel sem tudnak biztatni, azt mondják várjunk ,, ,‘< Palócz Lászlóné, ’ Jászfényszaru, Kossuth L. u. 8. sz, lakos leveléből; —■ Szervusztok, gyerekek! Ugye, nem tudjátok, mit hozott nektek a bácsi...? ...? A csecsemőkelengye utalványotokat. Taglózás * — Lgy esztendő sajtóhiba terméséből — Eltelt egy esztendő s most a Jász-Kun Kakas sarokba szorítja a „szedőgép ördögét”. Egy tövises csokrot nyújt át neki saját művéből, a sajtóhibákból, mely bőt szép termés volt 1958- ban is. Milyen jót derül az olvasó, mikor ez a kis ördögöcske közbelép s például elsikkaszt egy parányi ékezetet a betűkről. — Egyébként ez a legkisebb csíny- tevése. Ilyenkor a szerkesztő esetleg csak dünnyög s egy ka- rillal többet fogyaszt a szokásosnál. Mindenesetre attól messze jár, hogy a haját tépje. Hogy mindjárt az év elején kezdjük — január 16-án ezt olvashatjuk egy címben: „Képzőművészeti körök országos grafikai pályázata”. Szóval így mutatkozott be Aztán egy november 9-i lapszám címében nem lopta el az ékezetet, csupán megcserélte: „Tizenhatezer ember”. Persze mást is tud — nemcsak az ékezetet, hanem a betűket is megcseréli. Február 13-án így keresztelte el ifjúsági mozgalmunkat két címben is egymásután „Kisiszták”. Szóval ezek csak apróságok, kár rajta különösen bosszankodni. De nézzük meg mikor formában van! Március 5-én „Paraszti vasárnap” című cikkben —■ csupán egy sort emelt el az oldalból, pontosabban Hudu Má- ;yás 10 holdas egyéni paraszt fe- elgetéseiből. így ez jötjt ki: „Tavaly — említi, fia hullott el. Valami hirtelen felbukkant, eddig ismeretlen vízinövényt ettek ...” Na tessék! A cikk szerencsétlen szerzője eredetileg így írta: „Tavaly — említi fia — 50 lilából 25 hullott el.” Lehet ezt kibírni egy újságírónak? b. z. jelzésű riporterkollegánk előbb a iáját tépte, majd mikor rájött, logy ez fáj, s az amugyis gyérebben terem kobakján, mint az említett vízinövény, három adag kofein-citráttal enyhítette fájdalmát. Azóta mindenesetre messzire elkerüli a törökszentmiklósi Hudu portát vézna termetére és a Hudu fiú meglehetős izomerejére hivatkozva. Néha a sporttudósítónak is hasznos, ha nemcsak tudósítani, hanem jól futni, birkózni, vagy boxolni is tud. Andrássy József sporttársat, lapunk jászberényi tudósítóját joggal kergethették volna meg a Jb. Vasas és a K. Lombik focistái, mikor március 11—i tudósításában így regélt róluk: „A hátvédek közül dicséret illeti Túrit lelkes, odaadó játékáért, ki ismét zedett a Lombik kapujára azonban lövés alig ment kacsapata legjobbja volt.” A kis ördögünk tehát kitermelt egy új fajta állatot a patás kacsát s méghozzá egy jó focicsapat jólábú játékosai közül. S a poén, hogy a 14-i lapszámban hozott helyreigazítás március 10-i cikket korrigált. S közben ezen a napon — hétfő lévén — meg sem jelent a Néplap. Sok-sok hetet ugrottunk át. s csak kapásból azt a sajtóhibát említjük, amivel 1958-ban elbúcsúztatott a nyomda ördöge. December 30-1 lapunk egyik sport értékelése ezt mondja: ..Sok együttes jó helvezésében jelentős szerepe volt a kifogástalan küzdőszelemnek, s az elkeseredésnek, nem utolsósorban a ió erőnlétnek. „Persze elkeseredés helyett lelkesedést írt a szerző. Reméljük ezzel végleg elbúcsúztunk az elmúlt évi ördögöcs- kétől s minél később fogadjuk az újat. *) A címbe sa1 tőhiba csúszott: „Tallózás” lenne! Szilveszteri hirdetések Figyelem! Megyénknek az a tizenhárom felnőtt lakom, aki még nem aktívája sport rovatunknak, azonnal jelentkezzék Vinczc Janón sporttársnál jegyzéikibevétele végett. házzal, Wartburggal rendelkező, jólkere- sö diplomás fiatalember keresi lelkiekben szegény, púpos, sánta vagy süket öreg nő ismeretségét. Je'ige: „Én nem hiszem, hogy normals vagyok...” * Százezer forintos A „Vidám kooor- lottónyereménnyel, só’1 bővítési munkálataihoz szakképző jótorkú kőművese két, ácsokat és k dobólegényeket ke résünk. Erkölcsi b zonyítvány nei szükséges. Ajánlat! kát „Juszt se bor tatjuk le azt a cs« hót” jeligére a 'Szó no'ki V. V. címét kérünk. I
