Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

? I L 1 VIIA G PROI FTARI A! EGYESÜLJETEKI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 5. szám. Ára 60 fillér 1959. január 7. szerda. EGYENGESSÜK ÚTJUKAT Több támogatást a szolnoki művészeknek ÍZT FOLYTATJUK, AMIT KEZDTÜNK „Jó lenne kiszámolni, homy most az új esztendőben melyik nyomon járunk*’? — Ezt mond­ta kissé tűnődve pár nappal ez­előtt az egyik községi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke. Volt ebbein a kérdésben va­lami bizonytalanság. Hogy mi legyen ezután. Elmúlt egy esz­tendő, néhány feladat megoldó­dott, jónéhány még nem és ta­lán egy, s más határozat most 1959-re fordulva elévül. Amíg tehát nem jön valami újabb, addig is jó lenne kitalálni, mit csináljanak. Mondott szóból ért az ember. A kérdés pedig ha elhangzott, hát arra válaszolni illik, külö­nösen akkor, ha feltehetően má­sokban Is felmerül a kérdés, bogy az új esztendő elején mit is kezdjünk. Elöljáróban hatá­rozottan és félreérthetetlenül le­szögezhetjük, nincs értelme a tűnődésnek és valami különle­ges dolog kitalálásának — 1959- ben azt folytatjuk, amit 1958- ban jól megalapozott munkával megkezd tünk — falvainkban. Közel egy esztendeje, hogy a megyei pártbizottság kiadta a jelszót: „beszéljünk egy nyel­ven”, „tegyük le a garast'*. Ez a jelszó azóta mindjobban élő va- lóság lett. Különböző szintű ta­nácskozásokon tisztáztunk ké­sőbb néhány fontos a mezőgaz- das'ág szocialista átalakításával kapcsolatos kérdést, majd 1958 február 20-án és 21-én sor ke- rü’t a Szolnok-megyel Pártbi­zottság, a Szolnok-megyei Ta­nács és a Hazafias Népfront Bi­zottság kétnapos ülésére. Ak­kor született a Magyar Szocia­lista Munkáspárt agrárpolitiká­jának tézisein alapuló februári határozat. A februári határozat hosszabb időre megszabta a tennivaló­kat. azt is, mit hogyan csinál­junk, s hogyan, miért és milyen eredményeket érjünk el mind a növénytermesztésben, mind az á’lattenyésztésben. Ezekre nézve ágazatonként számok, adatok altnak rendelkezésünkre a cél­kitűzéseket illetően. A baromfi­állomány növelésénél például 1959-ben el kell érni az 1 450 000 darabot. A határozat kimondja egyebek között, hogy különös súlyt kell helyezni a tömegok­tatásra. Foglalkozik a kenyér- gabona, a rizs. a kapások stb. termésátlagának növelésével és még egy sor igen fontos, több esztendőre szóló munkálkodás­sal. Nincs arra tehát semmi szük­ség. hogy bizonytalankodjunk. Fontos követelmény elővenni és ismét áttanulmányozni az ag­rárpolitikai téziseket, a februári határozatot, a különböző egyéb fontos határozatokat, és folytat­ni a megkezdett munkát. Ahol ismerik és ahol újból át­tanulmányozzák a korábbi ha­tározatokat, ott rájönnek arra: sok a tennivaló és nem kell várni semmiféle különleges út­mutatásra. Ezek a mai téti hétköznapok nem szürkék, nem unalmasak, hiszen minden nap történik va­lami új, valami erdekes. A fal­vak sem alusszák téli álmukat, a dolgozó parasztok élénk kul­turális életet élnek, tanfolya­mokra járnak, előadásokat hall­gatnak, a szövetkezeti gazdák termelési terveket készítenek. Bővelkedünk azonban egyéb ese­ményekben is. Ahol már kiosztották a nyereségrészesedést A Szolnoki Állami Erdőgazda­ság dolgozói jó munkát végez­tek az elmúlt évben. Szorgal­muk, igyekezetük nem t maradt nyom nélkül. A gazdasági év­vel náluk befejeződött az esz­tendő (másutt naptári év sze­rint ér véget például: állami gazdaságoknál, gépállomások­nál.) így legkorábban került sor a nyereségrészesedés kifize­tésére. A közelmúltban 295 ezer fo­rintot osztottak az erdőgazdaság munkásainak. Átlagban egy-egy állandó dolgozó 600—1200 fo­rint Nyereségrészesedést Ka­pott. A kukoricatermesztési tanácskozás előkészítése Néhány nappal ezelőtt meg­kezdték a Szolnok megyei kuko­ricatermesztési tanácskozás elő­készítését. Ezen a nagyjelentő­ségű értekezleten a megye ten­nivalóiról tárgyalnak a gyakor­lati gazdák, a megyei vezetők és az ország legkiválóbb kukorica­termesztési szakemberei. A tanácskozással egyidejűleg megnyitják a kukoricatermesz­tési kiállítást. Ennek anyagát a Földművelésügyi Minisztérium bocsátja a Megyei Tanács VB. rendelkezésére. 1536 nyugdíjas szövetkezeti gazda él Szolnok megyében Eddig még nem volt pontos adat arra nézve, hogy hány idős termelőszövetkezeti gazda ré­szesül a megyében állami nyug­díjban. A közelmúltban a ter­melőszövetkezeti tanács megyei -<^ ^ ** » ---------— Ta vasszal megkezdi működését az ország első talajjavító gyára A Heves megyei Felnémet község határában, hatalmas mészkőhegyek tövében gyors ütemben épül az ország első ta­lajjavító gyára. A több mint 20 millió forintos költséggel épülő gyár tavasszal kezdi meg mun­káját és az év végéig csaknem 10 millió forint értékű mészkő- őrleményt ad, amely 80—90 százalékos kalciumkarbonát tar­talmánál fogva igen alkalmas szikes cs savanyú talajok javítá­sára. Ezzel a mészkőporral beterí­tett földek már a javítást követő esztendőben 2—3 mázsával na­gyobb termést adnaik holdan­ként, mint azelőtt, (MTI} irodája elvégezte az űgyneve- , zett felmérést. Eszerint jelenleg Szolnok me­gyében 1536 idős szövetkezeti tag kap az államtól nyugdíjat. Megkezdik a siló- és hibrid-kukoricatermelő társulások szervezését A MESZÖV-től nyert értesü­léseink szerint e héten megkez­dik a siló és hibrid kukoricater­melő társulások szervezését. En­nek az alacsony típusú társulás­nak számtalan előnye lesz. Az egyéni gazdák közösen rendel­hetik a hibrid kukorica vetőma­got, összefüggő területen ter­melhetnek silókukoricát és kö­zösen készíthetnek silóárkokat. A különböző közös tevékenysé­geiket a földművesszövetkezetek szakembergárdája segíti és esetenként anyagi támogatást is kaphatnak, mondjuk a silóárok megépítéséhez. Az állami gazdasági dolgozók örömére 1958-ban ismét szaporodott a jól működő, a gazdasági évet nyereséggel záró állami gazda­ságok száma. Ennek népgazda­ságunkkal együtt a dolgozók is hasznát veszik, mert ahol nye­TEGNAP DÉLELŐTT meg­kezdték a szolnoki Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat új Die­sel üzemének átadását. Igen je­lentős esemény ez, mivel az or­szág első mezőgazdasági Diesel javítóműhelye épült fel. Csere- motoros javítása iránt máris or­szágszerte nagy az érdeklődés. Putnokról, Soltról: Nógrádból, Kaposvárról, Mezőhegyesről, Karcagról stb. bízták meg már munkával. Pedig egyenlőre még csak a kőműves munkák átvétele fo­lyik, a különböző szakipari munkák, s a gépek beszerelése még hátra van, úgy, hogy az üzemszerű javítás csak február elseje körül kezdődik meg. A tetszetős, modern vonalú, új csarnok belső berendezése igen praktikus, a különböző ja­vítási munkafolyamatok sor­rendjében készült. Az orvoslásra váró gépek először az úgyneve­zett hidegmosóba kerülnek, — ahol megtisztítják őket a rájuk ragadt sártól, majd a motortáro­ló és a lugosmosó után a hiba­felvevőbe viszik őket. A hiba­felvevő mellett van az alkat­részraktár és a programozó, melyeknek az a feladata, hogy a szalagrendszerre kerülő mo­torhoz minden szükséges alkat­részt csatoljanak. A szalagon aztán ilyen előkészület után egy motort egy nap alatt rendb'e- hoznak. Az elkészült motorokat próbapadon vizsgálják meg, s a motor tulajdonságait, teljesít­ményét ismertető szavatossági lapot adnak a rendelőknek. A MŰSZAKI vezetők azon fá­radoznak, hogy a javításhoz reséggel zártak, ott lesz része­sedés. Az elmúlt napokban fe­jezték be a leltározásokat és mindenütt most készítik az el­múlt év mérlegeit. Sok állami gazdasági dolgozó teszi fel kíváncsian a kérdést, mikor kerül sor a nyereségré­szesedésre? A mérlegkészítés után, március közepén. Kicsit nehéz lesz ezt a jó két hónapot kivárni, de az viszont vigaszta­ló, hogy Szolnok megye 18 ál­lami gazdaságának többsége minden bizonnyal nyereséges lesz. Minden nap tizenhat tsz belépő Jól kezdődött ez az esztendő olyan értelemben is, hogy to­vább nő az érdeklődés az egyé­ni gazdák részéről a tsz-ek iránt. Különösen ott, ahol a zárszámadás eredményeit ismer­tetik 'a szövetkezeti tagok az egyéni gazdákkal és beszélnek ez évi terveikről is. Az új esztendő első napjaiban, január 5-ig nyolcvankét új be­lépővel gazdagodtak közös gaz­daságaink. A fegyyerneki Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe öten kérték felvételüket, mind­annyian földdel rendelkező gaz­dák. ~ SZP. szükséges alkatrészek minél na­gyobb tömegét a helyszínen gyártsák le. Tervbevették a dugattyúk, csapszegek, esetleg más üzemekkel együttműködve a hajtókarok gyártását. Foglalkoznak a főtengelyek re­generálásával is. Ennek az a lényege, hogy a mostam edzés helyett a nitrálást akarják be­vezetni. A nitrálás jóval na­gyobb felületi keménységet biz­tosít, meghosszabbítja a főten­gelyek élettartalmát. Ez külö­nösen a Magyarországon gyár­tott Zetor-főtengelyeknél jelen­tős, ugyanis azoknál a leggyako­ribb a törés. A nitrálással kap­csolatos kísérleteket az első ne­gyedév végére fejezik be, s a második negyedévben — a to­vábbi kísérletek folytatása mel­lett — országosan elterjesztik. A mintegy másfélmillió forint értékű új üzemrész sokat köny- nyít a gépjavítóbeliek munká­ján. A modern gépi berendezés — így az NDK-ban gyártott elektromos próbapad, a Gépja­vítóban helyileg előállított elek­tromos lúgmosó, a MIRKÖZ Di­PÁRIZS (MTI). A szovjet tu­domány világraszóló sikere to­vábbra is foglalkoztatja a pá­rizsi sajtót. A jobboldali lapok is kénytelenek elismerni a Szov­jetunió új diadalát. Az általános érdeklődésre jellemző, hogy még a nagy párizsi sportláp: az Eauipe is oldalas beszarna­I szovjet űrrakéta közelebb hozta a pillanatot, amikor az ember Is más bolygókra léphet MOSZKVA (TASZSZ). — Az Izvesztyija keddi vezércikkében a szovjet világűrrakéta tudomá­nyos jelentőségén túlmenően ki­mutatja hogy ez egyszersmind a szovjet ipar magasfokú techni­kai érettségének, a szovjet mun­kások bámulatos szaktudásának bizonyítéka is. A rakéta összes műszerei és készülékei kifogás­talanul működtek és teljes egé­szében végrehajtották az előírt tudományos programot. A szovjet űrrakéta felbocsá­tása — folytatja a lap — előse­gíti a bolygóközi rakéták cs a kozmikus rádiókapcsolat töké­letesítését. A bolygóközi rakéta felbocsátásával összefüggő ícl- adalkomplexum megoldása kö­zelebb hozza azt a pillanatot, amikor az ember maga is niás bolygók földjére léphet. Végeláthatatlan áradatban ér­keznek az üdvözlő üzenetek é» táviratok Moszkvába. A lapok­ban és a rádióban tekintélyes tudósok és neves államférfiak méltatjág a szovjet emberek hőstettét. esel adagoló-vizsgáló berende­zés és a többiek biztosítják, hogy a termelési érték Í5—20 új munkás felvételével jelentős mértékben növekedjék. A JAVÍTÓMŰHELY mielőbbi átadása érdekében dicséretre- méltó erőfeszítést tett a Szol­nok megyei Állami Építőipari Vállalat. Javaslatára egyeztek bele a Gépjavító felső szervei, hogy előregyártott* elemeket használjanak az építkezéseknél. (Azokat is használták fel még a nyílászáró szerkezeteknél is.) — Ezáltal május helyett már most sor kerülhetett az épület átadá­sára. s az építők is tetemes zsa- luzási anyagot takarítottak meg. Az építők mellett szól az is. hogy az új Diesel üzemrész épí­tését tervükön felül vállalták, s ígéretüket becsülettel valóra- váltották. Munkájukhoz hegesz­téssel és lakatosmunkákkal se­gítséget adtak a gépjavítóbeli­ek is, bizonyítva, hogy a beru­házó és á kivitelező között jó a kapcsolat. (simon) lót közöl a szovjet rakéta. út4 járói. -v Párizs új nevet adott a ráké4 tának, amely a Nap közelében jár: ahogyan annakidején Hold4 bébinek keresztelték el a szpvt# nyikot, most „Nap-bébi” lett szovjet rakéta új párizsi nme*l Megkezdték Szolnokon az ország első mezőgazdasági Diesel-javítóműhelyének átadását------------- ; „N ap-bébi" — a szoviet űrrakéta új párizsi neve í Hétköznapjainkról

Next

/
Oldalképek
Tartalom