Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

1959. január 6. / SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP AZ ÉLET VISSZAVÁR >lasz film. —- Játssza a szolnoki öngyilkosok éjszakája Rőmá- oan. Ezzel az egy mondattal foglalhatnánk össze röviden a Eilm tartalmát. Az alkotók cél­ja — mint ahogy azt a film végén el is mondják — az volt, iogy az öngyilkosjelölteket meg­állítsák a döntő lépés előtt, visz- szaszóíítsák őket az életbe, s ha az csak egyetlen esetben sikerül is, már nem dolgoztak hiába. A cél érdekében négy öngyil­kos ember sorsát, tragédiáját hozzák a néző elé, s mindezt egy ötödik, Linda szemével lát­juk, aki maga is véget akar vetni életének, de egy orvos az utolsó pillanatban megakadá­lyozza hogy a folyóba vesse ma­gát. Linda végigkíséri éjszakai útján a mentőorvost, s így is­meri meg a munkanélküli tra­gédiáját, aki a halálban keresett menekvést. Giuliával a kórház­ban találkozik. Ez a fiatal leány egy kerítő kezei közül vetette le magát az emeletről. Öt az or­vosnak sikerült visszahozni az életbe, s Giulia most már is­mét élni akar. Vörös Csillag mozi jaa, 15—21 A harmadik állpmás egy ma­gányos kis öregasszony otthona. Rosa néni ajkait azonban már örökre lezárta a gázhalál, csak egy hosszú búcsúlevél beszél sok szenvedéséről, az emberek kegyetlenségéről és megnemér- téséről, azokról, melyek ször­nyű tettéhez vezették. Hajnalfelé érnek az elegáns villába, ahol egy gazdag, de sze­retet nélküli felnőtt leány éle­tébe pillanthat be Linda. Ez a kislány még akkor sem kapott élvhajhászö anyjától szeretetet és megértést, amikor a legna­gyobb szüksége lett volna rá. Leány léttére gyermeket szült, s a társaság megvetésétől félő anya elragadta tőle gyermekét, aki az egyetlen örömet jelentette számára. Linda most már nem érzi sa­ját szerelmi bánatát annyira le- sújtónak. Megfogadja az orvos tanácsát, visszatér férjéhez, hogy új életet kezdjen. A film tragikus történetei valóban elgondolkoztatóak. Lé­nyegében az alkotók azt próbál­ják bizonyítani, hogy az ember­nek vállalnia kell az élet küz­delmét, nem szabad megfuta­modni a nehézségek elől. Az egyéni sorsok azonban mindvé­gig a társadalomtól függetlenül peregnek a nézők előtt. Az al­kotók nem vonnak le társa­dalmi következtetéseket, néhol szirupossá, szentimentálissá vál­nak. Kitűnő a film szereplőgárdá­ja. — Elsőként kell említenünk Anna Maria Ferrerot, aki Giu- liát alakítja, valamint Luisa szerepében Anna Maria Pieran- gelit. Ugyancsak emlékezetes Arnoldo Foa Cesare-ja. Ahol „szolid, társasági aiaoon“ koppasst jók Az emberek több­sége jó szórakozás­nak tartja a kár­tyáit, mellyel el le­het űzni a hosszú­ra nyúlt téli esték unalmát. — Akit azonban rossz sor­sa a szolnoki Tisza-szálló kár- lyaszobájába vezérel, s leül játszani, egy-két óra múlva üres zsebeit tapogatva rájön: az ördög bibliáját forgatják itt. Pedig csak szolid, társasági alapon folyik, a játék. Römiben 2—4—10, ultiban 1 forintos ala­pon (piros dupla). Első hallásra úgy tűnik, egy forint nem sok. Ennyit lehet szórakozásra áldozni. De szá­moljunk csak. Tíz lapos „kopo­gós römiben1', ha csak tíz par­ti bői áll egy „buli’’ s közben még a „kis-buli’‘ figurát is ját- szák, közel 300.— forint cserél gazdát röpke félóra alatt. S egész estén át 3—4 asztalnál? Erről nem szól semmiféle sta­tisztika, de a nyertesek sem. Az „ulti" — sokaik kedvence sem szelídebb. Itt nehéz volna forintos „értékelést" adni, . csu­pán érzékeltetni lehet: szombat este a társaság egy jellegzetes figurája megkontrázott piros ultival annyit vágott zsebre, amennyi egy átlagkeresetű em­ber egy napi bére; kerek 60 fo­rintot. S mindezt 10 perces „ve- rejtékes munka" után, csak úgy szolid társasági alapon. Mert ezt. mindig hangsúlyozzák itt.. Hazárd hozás nincs, mi csak azért játszunk, mert unatko­zunk S ennek az unat- | kozó társaságnak is megvannak a jellegzetes figurái. B. a zenész, aki életének egyhar­madát tölti el itt, J. , bácsi, aki hosszú szipkájával szájában egy lecsapni készülő sashoz hason­lít, P., aki mikor „leég'’ nem játszik, mert mint mondja, lá­bára esett a „yoli“’ és lesántult. Ök itt a „császárok" akiknek döntő szavifk van a nem ritka szabályvitákban pró és kontra. ök sohasem pénztelenek. Mi­ből, honnan — erről nem lehet beszámolni, mert nincs arra adat, honnan kerülnek elő a marókra való papírpénzek^ S ha véletlenül, de ez talán éven­te egyszer történik meg, mégis leégnek, akkor „mutyiznak’’. — Összefognak azzal, akiknek még akad egy kis pénzmagja s az­tán megegyeznek: a nyert ösz- szeg feles. A császárok utón rangszer int következnek e spontán kiala­kult hierarchiában az alcsászá- rok: a „macskázók’“. Róluk tud­ni kell: nem kártyáznak, csak macskáznak vagyis fogadnak A Szolnoki SZÍNHÁZ január 7. szerda Szigligeti műsora este 7 orakor OLYMPIA január 8. csfitöröb este 7 óra OLYMPIA — TUDOMÁNY -lECumKA— Lehef-e élet s légkör a többi bolygón ? Napjainkban, amikor egyre közelebb kerülünk a bolygóközi utazás megvalósulásához mind gyakrabban felmerül a kérdés, nem-e csak csalóka álmot kerget az emberiség, amikor meg akar­ja vetni lábát a többi égitesten, milyen gyakorlati haszna van az űrkutatásnak, és egyáltalán le­hetségesélet a Föld útitársain: a Marson, a Vénuszon, a Holdon és a többi bolygókon. Előfordul, hogy a Mars vala­milyen állócsillagot takar el, s ilyenkor észrevehetjük, hogy a bolygó peremén eltűnő csillag fénye csökken. Ez azt igazolja, hogy a Marson van légkör. A Vénusz szilárd felszínére nem láthatunk rá a bolygót borí­tó vastag felhőtakaró miatt. Te­hát a Vénusznak te van légköre. Ugyancsak légköri képződménye­ket figyelhetünk meg a Jupite­ren és a Satumvson is. Hosszú időn át nyomát sem ta­lálták a Hold légkörének, ellen­ben a Satumus egyik holdján vastag légkört fedeztek föl. Hamarosan kiderült, hogy az égitestek méreteinek egymagvk- ban nincs lényegbevágó szerepük a légkör kialakulásában. Az üstö­kösök tömege ugyanis parányi, több milliárdszorta kisebb, mint a bolygóké s mégis terjedelmes légkörük van pályájuk napközeli szakaszán, a Naptól távol halad­tukban viszont lefoszlik róluk a gázburok. A légkör is anyag. A parányi gázmolekulákra szintén érvényes a tömegvonzás törvénye. Föl­ennek vagy annak a lapjara, miután a parti minden tagjának lapját alaposan körülnézték. Nem kis rizikóval jár ez. Déhát aki mer, az nyer? S ha véletle­nül az egyik fél zöldfülű, akkor Cs. vagy F. a legnevesebb macskézók már viszik is a pi­roshasút. Persze az ő iparáguk­hoz némi kis beugratási gya­korlat is szükségeltetik. A má­sik felet előbb meg kell arról ,.győzni”, hogy érdemes macs- kázini, különösen velük, akik csak éppen azért álltak vele egyáltalán szóba, mert van ki- dobnivaló néhány száz forintjuk. íme a társaság „nagyjai'*. Az apróbb, kártyahercegecskéket és grófokat a terjedelem szabta határok miatt nincs mód bemu­tatni. Az egyszerű »gyak­ran pityókás han­gulatban asztalhoz .illőkről pedig csak annyit érdemes ide feljegyezni: ők azok, akik fut­nak a pénzük után, amit a fentebb felsoroltak néhány órás „keservesen izzasztó munka után“’ kicsikartak a szerencse közbeiktatásával a zsebükből. — nagy — illlilllllllIiillllllilIIHlHlllHIIHiillllHllllltllUiiillllillilillillllltlit A Szolnoki Damíanícb adó miisora január 6-án Levelezőinknek válaszolunk. — Sporthírek. — A Mezőhékl Állami Gazdaság dolgozóit köszöntjük. — Élőszóval! Hírek riportok. — A me­zőtúri fazekasok története, — Mező­gazdasági híradó. dünk légköre azért nem szóródik szét a világtérbe, mert a Föld hatalmas vonzóereje magához láncolja. A felületen érvényes vonzóerőt az égitest tömege és gömbjének sugara határozza meg. E két. tényezőt együttesen az égitestek sűrűsége fejezi ki. A nagyobb fajsúlyú égitestek fe­lületén tehát nagyobb a vonzó­erő. Dehát mindez önmagában még nem magyarázza meg a tényeket. Hiszen a Satumus említett hold­ja nem sűrűbb, mint a mi Hol­dunk, s mégis az egyiknek van, a másiknak nincs légköre Ugyanez a helyzet a Mercurral és a Vénusszal. Amannak gya­korlatilag nincs légköre, a Vé­nusznak sűrű légköre van. A légkör létrejöttének másik lényeges oka tehát a tömegen, illetve a sűrűségen kívül kere­sendő. Ilyen ok a hőmérséklet. Holdunk felületén a hőmérséklet 14 napon át plusz száz C fok fölött van, a Satumus holdján viszont sohasem emelkedik a mí­nusz 100 fok fölé. A Mercur nap­sütötte részén 400 foknál maga­sabb a hőmérséklet, ám a Vé­nusz és a Föld sokkal hidegebb. A hőmérséklet szerepét a ki­netikus hőelmélet magyarázza meg. Eszerint a hő nem egyéb mint a testeket alkotó molekulák mozgási energiája. A testet fel­építő molekulák állandó rend- szertelen hőmozgásban vannak. Ez a mozgás annál szaporább minél nagyobb a test hőmérsék­lete. A molekulák a rendszertelen mozgás következtében állandóan ütköznek egymással. Miként, az összeütköző biliárdgolyók egyike lelassul, a másik pedig felgyor­sul, akként a molekulák között is számos sebességének fordulhat elő. Ám minden hőmérséklethez tartozik egy átlagos közepes se­besség. A molekulák legtöbbje ezzel a sebességgel mozog, s a náluk lassúbb és gyorsabb mole­kulák száma nagyjából egyfor­ma. A szobahőmérsékletű levegő molekuláinak közepes sebességv egy kilométer másodpercenként.. De nyilván szépszámmal akad­nak köztük olyanok, amelyek pillanatnyilag mo~dulatlanok és olyanok is, amelyek a közepes sebesség többszörösével mozog­nak. S most egy érdekes mozza­nathoz érkeztünk. Mindazok a molekulák, amelyek szerencsés ütközések révén 11,2 km/mp se­bességre gyorsulnak, megszök­nek a Föld légköréből. Ez a se­besség ugyanis a Föld felszínére érvényes kritikus sebesség. Ezzel kell majdan az űrhajót is indí­tani, hogy elhagyhassa földün­ket. A molekulák „szökésea nem hirtelenül megy végbe, hiszen mindig kevés az olyan molekula, amely a kritikus sebességet el­éri. Sokat foglalkoztatta a csilla­gászokat a. Mars légköre. Vajon van-e benne oxigén, vízgőz, és általában milyen összetételű le­het. A Mars hidegebb és kisebb is, mint a Föld. A „szökési se­besség” ott csupán 5 km/mp. Ér­dekesek a Mars légkörére vo­natkozó elméleti meggondolások. Minthogy bennük megragadhat­juk az egész probléma lényegét, számadatainkat a Marsra vonat­koztatjuk. A Mars felületén a legmaga­sabb hőmérséklet nem emelke­dik plusz 300 Kelvin fok, azaz plusz 27 Celsius fok fölé. Jeans képlete szerint ilyen hőmérsékle­ten csak azok a gázok kapnak 1 km/mp-nél kisebb közepes sebes séget, amelyelcnek molekula­súlya 7 fölött van, El kellett tehát tűnnie a 2-es molekulasúlyű hid­rogénnek és a 4-es molekula- súlyú héliumnak. Az oxigén (32), a ráz gőz (18) és a széndioxid (44) tehát elméletileg még ott ma­radhatott a Marson. Foglaljuk össze az elmondotta­kat. A légkör molekulái a hő­mozgás miatt állandóan szökés­ben vannak, s az égitest csak ak­kor tarthatja vissza őket, ha megfelelő nagyságú vonzóereje van. A nagyon nagy hőmérsékletű égitesteken, így a napon is, csak a nagy vonzóerő kötheti meg a légkört. A Mercuron és a Hol­don a magas felületi hőmérsék­let miatt a gázok közepes hő­mozgása megközlíti a szökési se­bességet, róluk tehát a légkör akkor is hamarosan megszökne, ha állandóan pótlásáról gondos­kodna valaki. A Holdat a mes­terségesen feltöltött légkör mo­lekulái a molekulasúly sorrend­jében hagynák el, s a nehezebb molekuláknak esetleg évszáza­dokra vagy évezredekre leime szükségük a teljes szökéshez. A hideg felületű testek vastag légkört tarthatnak lekötve ak­kor is, ha tömegük csak Hold nagyságrendű. Az üstökösök .légköre Nap kö­zelében alakul ki, de a magot övező gázburoknak, a kómának és a csóvának az anyaga folyton pótlódik. Az üstökösöknek sem napközeiben, sem naptávolban nincs állandó légkörük. Az elmélet tehát pontos fel­világosítást tud adni minden olyan égitest légköréről, amely­nek felületi hőmérsékletét és a felületen érvényes szökési se­bességét ismerjük. S ha ismerjük az égitest korát, Íróasztalunk mellett is kiszámíthatjuk, hogy mely gázfajták alkothatják lég­körét. Az elmélet igazolásául meg* említhetjük, hogy a Marson a leggondosabb színképvizsgálatok­kal sem sikerült" kimutatni olyan gázt, amelyet az elmélet eleve APRÓHIRDETÉSEK A PAIiOTASI Állami Gazdaság bér- elszámolásban jártas férfi munka­erőt keres azonnali felvételre. Je­len* kezes a gazdaság központi iro­dájában. Telefon: 28—55. > A JANOSHIDA1 Földműveöszövet- kezet boltvezetőt keres, vegyesbolt­ba. Erkölcsi bizonyítvány szüksé­ges. A HEKI Állami Gazdaság Alcsi-szi­get üzemegységébe, valamint köz­pontjába nagy gyakorlattal rendel­kező Diesel-motor szerelőket, mező- gazdasági géplakatost és villanysze­relőt azonnal felvesz. Munkahely: Héki A G. Szolnok Alcsi-Gzigeti üzemegysége. Jelentkezés a gazda­ság központjában, Mezőhéken. GYORSA és gépírónőt többéves gya­korlattal — azonnal alkalmazunk. Gyógyszertári Központ, Szolnok, Z agyvaré kasi út. VIZSGÁZOTT kazánfűtőket felve­szünk. A pályázók személyesen je­len tűzhetnek a Szolnoki Sütő’nari Vállalat köznontjában, Szolnok, Sal­lai Imre üt 17. 30 db i'ésűs-merinöi anyajuhot 2—4 éves korig — vennénk. Hunyadi Tsz. Besenyszög. STABlL-kazán fűtőt és karbantartó géplakatost keresünk üzemünk ré­szére. Dohányfermentáló Szolnok, Vöröshadsereg útja l—3. 1000 n-öi szűz-homok Cserkeszöllő- ben eladó. Értekezni lehet: Nádud­vari Mihály nál. Állami gazdasagok, terme-* löszö Vetkezetek? figyelem? Termelőszövetkezetünknél az alanti takarmányféleségek kaphatók na­gyobb mennvisógben: Nyersszelet 700 mázsa, takarmányrépa 300 má­zsa, zsombolya 300 mázsa, szudání siló 100 köbméter. Arak a helyszí­nen megegyezés szerint. Szabadság Termelőszövetkezet, Tlszaderze.- Te­lefon: 4j

Next

/
Oldalképek
Tartalom