Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

I 4 S20LNOK-MEGYEI NÉPLAP '•353. január 6. A MUNÍCIÓRÓL A mezőgazdasági termelés fo­kozásáról szóló Szolnok megyei határozat azt írja elő: az állami gazdaságok 1909-ig minden kát. holdra 2 töi’zsfoarornflt állítsa­nak be. A terv merész, s a meg­határozott cél érdekében min­denkinek a legtöbbet kell ten­nie. Különösképpen az olyan üzemrésznek, mint a Héfci Álla­mi Gazdaság baromfikeltető ál­lomása is. Nincs is különösebb baj. 1968- ban 170 ezer csibét, 28 ezer puly­kát, 12 ezer gyöngyöst keltettek itt ki. S az állomás felkészült arra, hogy 1959-ben a mull év eredményeire ' számítva, növe­kednek az igények a naposcsibe iránt. Ebben az évben 264 ezer CvSábél keltetnek. Majdnem száz­ezerrel többet, mint előző év­ben. Vaskor András vezető sze­rint még ez a terv is tágítható. A múlt évben például 61 ezer csibét kértek az állami gazdasá­gok, és. a dupláját, 120 ezret Vittek el.­A szép terv egyedüli árny­oldala talán a pulyka és gyön­gyös iránti érdeklődés vissza­esése. Gyöngyösiből például jó, ha a múllévi felét kikeltetik az érdektelenség miatt. A Héki Állatni Gazdaság 60 ezer baromfit nevel fel ezév- ben. Nyilvánvaló, keltetöéllo- mása ellátja naposcsibével a társgazdaságokat is. A termelő- szövetkezetek is legalább 40 ezer csibére számíthatnak. Sőt, ügy tervezik, még az egyéni gazdál­kodóknak is jut a hiékiefc kel­tetéséből. A 12 állami gazdaságnak szál­lító keltetőállomás nagy gondot földit a haiároza' ama előírá­sára, miszerint a legjobban meg­felelő tájfajtákat kell kialakí­tani. Nálunk a bronzpulyka és a sárga magyar tyúkféle nev e­lése a legkifizetődőbb. E célból a mosonmagyaróvári, és a sopro­ni állami gazdaságból kértek törzskönyvezett állománytól szár­mazó tojásokat. Ezenkívül a megyénkbeli Csorbái Állami G azdaság mlntaMhyc szelének tojásaiból is keltet majd az ál­lomás. 1959-re megnövekedőit kapa­citással kezdtek munkához. A multévben- meglévő keltelőgé­pekhez még kaptak egy tíz-vei kapacitású keltetőberendezést. Az első szállítmány január 2í>-én indul útnak. 1953. december 31- én beraktak 15 ezer tojás;? s ezév január 7-én újabb tétel be­rakására kerül sör. Ettől kezdve folyamatosan keltetnék tízezres tételekben. A keltctőállornas vezetője még 1958 augusztusában végigjárta az állami gazdaságokat, s min­den baromfitenyésztésre alkal­mas épületet megiszemlélt az igazgatókkal, s azt hasznosítani is fogják 1959-ben. A keltetőállo­más az állami gazdaságokkal együtt azon dolgozik, hogy min­denáron végrehajtsák a határo­zat baromfitenyésztésre vonat­kozó részét is. Lányok — fiúk — nagylányok — Az első idei iskolanap Szolnokon — Tudásuk, életszemléletüknek: a tudományos alapokon nyugvó szocialista világnézetnek alapja. * \~777i / ~ Gimnázium I UeVieqJlLf. l/c. osztályú­■ ...................ban leányok, fi úk együtt tanulnak — azaz ma: beszélgetnek. Tanáruk, Valkó Mihály indította meg a diskur­zust: „Ki nuivel töltötte a szüne­tet?” Több diák más városba uta­zott, az itthomruiradottuk leg­kedvesebb szórakozása az olva­sás volt. Hihetetlen mennyisegű könyvet kaptak és vásároltak a „szabadrendelkezésű’’ ajándék- összegekből. Lipták András a „Diadalmas ember"-t Olvasta, Vélsz Edit Edgar Allan Poe ver­seit; Radies Erzsébet a „Csendes Don"-t. Lazányi ZoUán szívesen emlé­kezik vissza a „Carmen“ előadá­sára, de nem titkolja, hogy Jósé alakítója — szerinte — túlját­szottá szerepét. Öröm hallani, milyen alapos kritikával bírál­nak e még félig-gyermek fiata­lok egy-egy színházi előadást — A kabarénak is kell mon­danivalót adnia — véti Pongrácz Mária, — A Szigligeti Színház szilveszteri műsora adós maradt ezzel. Köszler Éva „érthetetlenül édeskés’’-nek találja a „Fekete szem éjszakáját’’. — Mi volt annak a filmnek a mondanivalója? — kérdi vá­ratlanul Valkó Mihály tanár. — Nem tudom... — hangzik a zavart válasz. — Ne búsuljon, magam sem! — jegyzi meg az örök-vldám pe­dagógus. Helyeslő nevetés a diáksereg válasza. A beszélgetés során kiderült, hog't házifeladat — 'tern vo*t. A diákok mégis jól használták f*l a szünidőt; pihentek, szórakozva tanultak, művelődlek. Kórunk, társadalmi rendünk f'atalaígi- hoz méltóan. — b. t. — Vezetésre termett elnök — újabb eredmények 1958-ban nagyot lépett előre a Szolnok Szabadság Tsz, — vé­lekedett Seller bácsi a minapi beszélgetésnél. Ö harmadik éve tartozik a szövetkezet nagy csa­ládjához. Igaz, 9 esztendeje jár­ja a közös utat, de 0 évig a Tisza Antal Tsz tagjaként dol­gozott. É rövid beszélgetés alatt is magáról ejtett legkevesebb szót. Inkább azt méltatta nem kis örömmel, hogy az elmúlt gazdasági év újabb eredménye­ket hozott a Szabadság Ter­melőszövetkezetben. Vezetésre termeti elnök kezé­ben van az irányítás, s a tagok is nagyobb szorgalommal dol­goztak. Elismeréssel szólhatunk Ozsválh Béláról, Kovács Ist­vánról. akik a tehenészetben egész éven át helytálltak. Érde­mes megemlíteni, hogy a tsz alakulásakor állami segítséggel vásárolt 16 szarvasmarha he­lyett' ma 50 fejőstehén áll az is­tállóban. Az állatállomány to­vábbfejlesztése érdekében az idén fokozzák a takarmányter­mesztést. Harminc holdon siló- kukoricát vetnek és zöld futó­szalagot létesítenek. Saját ká­rukon tanulták meg az elmúlt évben, hogy a takarmányhiány a tejtermelés csökkenésével üt vissza. A cél pedig az, hogy ál­landóan emelkedjen a tejterme­lés, az állattenyésztés hozama. Ehhez a takarmányon kívül jó­szágszerető emberekre van szük­ség, olyanokra, mint Homoki Ferenc, Tugyi Lajos, Gyetvai István juhász, Bede Mihály, id. Modla István, Bozsó Mihály és Ferenc, akik a rájukbízptt álla» , m unka módsze r-átadassal" ör­vendezteti meg a kis növendé- cét... — Meggyőződhetett róla, hogy i gyerekek szívesen jöttek ismét skólába. Azt hiszem., az iskola- tczdésnél csak a nyári sztinet- lek örülnek majd jobban... * T/ 7 Technikum C7T, -K-öttQund. ipari tagoza­1 ............------------tán a IV./a. os ztályban Hargitai István ta­nár statisztika-órát tart. Úgy látszik, a diákok a szünetben is szorgalmasan pótolgatták a pó­tolnivalókat — igen szép felele­tek hangzanak el. A munkaügyi statisztika a munkabérekkel, a termelékeny­seggel és e két tényező egymás­hoz való viszonyával foglalko­zik, — mondja Várhelyi Tibor, majd a termelékenységi muta­tók megállapításának módjait ismerteti. Példaként a szolnoki Papírgyárra hivatkozik, hol üzemlátogatáson is járt. Simon József KISZ-ütkár a béralap-tényezőkről beszél: — A szocialista társadalom­nak az a törekvése, hogy az át­lagbérek állandóan emelkedje­nek ... —Tudna erre példát mon­dani? — szakítja félbe Hargitai István tanár. Pár másodperces gondolkodás után elhangzik a helyes felelet: — Rendeztük a pedagógusok fizetését, felemeltük a nyugdíja­kat, — majd visszatér az előbbi témára: — Az átlagbérek emel­kedésének arányosnak kell len­nie a termelékenység növekedé­sével; mégpedig ■ úgy, hogy né­hány százalékkal mindig az utóbbi járjon elöl. Érdekes a fejtegetés, s hogy az, arra nem csupán a helyeslő tanári főbólogatás a bizonyíték, hanem a diáktársak figyelmes némasága is. — Ezek a diákok maholnap kilépnek az életbe — a gazdasági összefüggések pon­tos ismeretében kezdik meg nemsokára fontos munkájukat, i l toknak úgy viselik gondját, mint sajátjuknak. Czira Sán- dorné asszony lettére igen fon­tos munkát végez. Jórészt az ő igyekezetétől, szaktudásától függ, hogy az egészséges kismalacok­ból szép sonkasüldők, jó hízók legyenek. Most 55 sonkasüldüré kötöttek szerződést. Ezen kívül 19 növendékbikát hizlalnak, amit szintén szerződéses alapon ad­nak át júniusban. Az idei terv­ben szerepel a baromfi törzs szaporítása is. Év végén Imre Balázs bácsi a jelenlegi 270 tyúk helyett négyszázat gondoz majd. A primörházban és a száraz­földi kertészetben , dolgozó ta­gok már most serénykednek, hogy minél korábban piacra vi­hessék terményeiket. Dimú Ven­del kertész irányításával ápol­ják a már négylevélben lévő korai retket, pikírozzák a mint­egy 10 ezer paradicsom- és pap­rikapalántát. nevelik a több mint 30 ezer fej szabadföldi salátát. A jószágállomány, az 50 hold cukorrépa, és a kertészet az a jövedelemforrás, amely biztosít­ja, hogy a 30.15 forintos mun­kaegység értékét inkább fölöz­zék. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a vezetőség jó irányítása mellett a tagok mun­kakedve tovább növekedjen. S azok is. akik ma még többször ■ mulasztanak, könnyen vannak a közös munkával, jobban szív- i ügyüknek tekintsék a termelő- i szövetkezet fejlődését, erősödé­sét és szorgalmas munkájukkal ; segítsék azt. AI LT l virradóra 1 megfagytak I — ■■■ ■■■— ......■— a tócsák; az za prónép nagyokat csusszanva §igyekezett rajtuk a Beloiannisz Üutcai általános iskola felé. Kel­lemes temperatúra fogadta a §gyermekeket a tantermekben — |az iskola gondos igazgatósága Begy nappal előbb előfűtési ren- ! Jelt el. | Ladányi Imréné pedagógussal ! a II. leány osztályba, lépünk. — |E lőzltés megbeszélés alapján 1 „népszavazást" rögtönziink; a gikicsinyek kézfelemeléssel sza­vaznak, hogy tanuljunk-e, be- |s2 élgessünk-e. Szabad csod.ál- !kozni: az utóbbi javaslat álig énéhány szavazatos többséggel 1 győz. § —-No, kislányok, szoktak-e 1kedves szüléitek újságot ol- svasni ? — teszi fel Ladányi Im- Uréné pedagógus az első kérdést: jg — Igeeeen! — csilingel hosz- §szán a helyeslés. jf — Miről olvasott apukád, Ka­rika? Milyen fontos eseményről shallottál? Ü A csöppség feláll, nagykomo- slyan tanakodik, aztán kivágja: ^ — Pesten már leesett a hó! BÜgy-e, tanítónéni kérem, ml is gépítünk majd hóembert, ha ná- Elunk is havazik? 1 Nevetés, helyeslés hállik, egy- §egy apró tenyér is összecsattan... §nem kevesen viszont olyan igye­kezettel jelentkeznek felelésre, =hogy majdnem kipottyannak a |pádból. I Kenderesi Márti a szerencsés; sbüszkén adja hírül: | — A Szovjetunióban holdra- skétát lőttek fel. Apu azt mond­ája, hogy már el is indult a Nap Ekörül. = A „kozmikus-témát” követően |a kisebbség kívánságára olva­dási bemutatót tartanak a gye­rekek. Sárosi Anikó akár a rá­dióban szerepelhetne, de Ötvös §Marikának sincs oka a szégyen- skezésre. Sőt! Édesanyját is ta- &nítgatja a betűvetésre. A tanító­id néni azon melegében hasznos 4 februári határozat nyomán 264 ezer csibét keltet az idén a Héki Állami Gazdaság keltető állomása belépési nyilatkozat aláírásától. Esetleg nem tartották elég sta­bilnak a tsz-ek alapjait. Ezek a kétkedők láthatják, hogy a szö­vetkezeti mozgalom törvénysze- reűn erősödik, ezzel egyidejűleg szélesedik, terjeszkedik. A megyei zárszámadási össze­sítő adatai, számai hitelesek. — Nincs azokban semmi szépítés, semmi nagyzolás. Akik egész évben ezekért az eredményekért munkálkodtak 1958-ban, azok elmondhatják, fáradozásuk nem volt hiábavaló. De a szövetkeze­ti mozgalom harcosai olyan em­berek, hogy nem pihennek meg habáraikon, hanem a harcot a tsz-ek további megerősítését, megszilárdítását folytatják. F olytatni is kell. Ma még több erkölcsi alapja varr valamennyi termelőszövetkezeti gazdának ahhoz, hogy hívja az egyéni gazdákat, beszélgessen egyénileg dolgozó paraszt tár­saival a nagyüzem fölényéről. Mondja el. hogy a szorgalmas egyéni gazdákkal megerősödve még tovább jutnak és még na­gyobb sikereket érhetnek el. A zárszámadások összesítőjé­nek adatai egészében tükrözi a megye szövetkezett mozgalmá­nak előrehaladását. Az agitáto­rok használják fel ezeket a szá­mokat. Amt azonban megvan, a megyei Összesítőben nagyban, az ugyanúgy megvan valameny- nyi községben kicsinyben. Dol­gozzák fel a tsz egy esztendős eredményeit, s így lássák el ma­gukat munícióval, érvekkel, té­nyekkel. induljunk elvtársak új munkára, új sikerekre. szp. \ Szolnok megyei termelő- I 7\, szövetkezetek 1958-ban el- 5 ért eredményei fölött nem me- 1 hetünk el szú nélkül, vagy csak léhány szóval. Amit a szövetke- ,eti gazdák az elmúlt évben el- 1 trtek, abban, azokban az ered- 1 nényekben a jövőt láthatjuk. »Iunkasikereikben megkereshet­ők ;r kommunisták áldozatos, 'áradlságot nem ismerő lendü- etes munkáját, a szakemberek forgalmát, a megyei, járá­si és a községi vezetők sok-sok tasznos tanácsát, — hiszen mindezek együtt véve alkotják t sikereket. Ide tartozik még pártunk és -ormányunk világos és egyértel­mű politikája, amely félreérthe- .etlenül mutatja az utat mind íz egyéni gazd_ák, mind a szö­vetkezeti gazdák számára. Az jj úton járó embereket pedig segíti’ nemcsak anyagilag, ha- íem erkölcsileg is, hogy a lehe­tő leggyorsabban beletanulja­lak a nagyüzemi gazdálkodás tok tudást igénylő munkájába, gyarapítva saját vagyonukat az ;gész népgazdaság hasznára. Sokatmondóak a Szolnok me­gyei tsz-ek zárszámadásai ösz- sze&í tőjében lévő számok. Elér­keztünk odáig, hogy 1959-be for­dulva itt, a Tiszántúlon, hazánk leggazdagabb szövetkezeti ha­gyományokkal rendelkező me­gyéjében nem száz, hanem ezer- millió forinttal mérjük a tsz-ek vagyonát. E gymilliárd 50 millió forint a Szolnok megyei tsz-ek vagyona. Ez még azt is jelen­ti, — talán legf.gntosabbként —, hogy a közös gazdaságok nem egyhelyben topognak, hanem szigorúan és kérlelhetetlenül . haladnak mindig előre és min­dig előbbre. Bizonyságául annak az igazságnak, hogy övék a jö­vő, s hogy fejlődési lehetőségei . beláthatatlanok. Igen, mert ön­kéntelenül az jut az ember esiil- be hogy ez a mozgalom, amely ma egy esztendő alatt 129 mil­lió forinttal növelhette a közös vagyont 12,313.000 liter tejet és közel félmillió métermázsa bú- i zát, több mint félmillió méter- i mázsa cukorrépát termelt és 1 adott a népgazdaságnak, mivé I lesz majd mondjuk tíz észtén- ' dő múlva. Hány millió méter- 1 mázsa búzát, cukorrépát és hány 1 millió liter tejét ad tíz év múl­va a népgazdaságnak. Egészen 1 bizonyos, hogy többszörösét a mostaninak. De az "is eszünk- 1 be juthat, hogy már ma is a < többszörösét adhatná. Hogyan? Úgy és akkor, ha Szolnok me­gye területén nem 283.060 kai. holdon, hanem ennél jóval na­gyobb területen folyna nagy­üzemi gazdálkodás. Az egyénileg dolgozó parasz­tok, akik olvasták a zárszáma­dási összesítőből vett jelentést, bizonyára csodálkoztak. S talán az fogta meg őket legjobban, milyen hatalmas méretű a kö­zös gazdaságokban a mezőgaz­dasági munkák gépesítése. A tsz- ek 88.400 holdon termeltek 1958-ban gabonát. S ennek a ha­talmas területnek túlnyomó többségét gépek vágták. Csak egytizede maradt a kézikaszák­nak. Sokezer parasztember ta­karította meg erejét vagy fordí­totta másra és helyette munkál­kodott az aratógén. a kombájn. Mi ez, ha nem annak az elvnek bizonysága, hogy a tsz-ekben Végre nem szolgája, hanem ura földiének a paraszt ember. U ra és parancsolja. Hogyan parancsol? Olyan módon, hogy kényszeríti a földet a több­termésre. Ezt mutatja az a ren­geteg műtrágya, amit az’el­múlt évben felhasználtak. Nem , ezer mázsákat, hanem tizezer| mázsákat, összesem 163 ezer mé-jj termázsát. | Nagyok az arányok, hatalma-1 sak a méretek. Százezrekről, —f milliókról van szó, bármit is = vizsgálunk. Ezekre a hatalmast arányokra és méretekre ma mári bízvást alapozhatnák még azok; a kétkedők is, akik belátták már; a nagyüzemi gazdálkodás elő-; nyét, de ilyen A'agy olyan meg-i gondolásból még óvakodtak ai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom