Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
1959. január 4. SZOt.NOK-MFGYEí NÉPLAF 8 \£ak iádkág.----a jásztelek! Alkotmány Tsz góréjából a morzsolásra ke rülő kukoricát. Gulyás Imrénó és Punyi Ferenc szövetkezeti gazda keze gyorsan jár, mert 25 hízómarha, 34 anyakoca, 105 süldő és 35 tehén várja a takarmányt. é?y hónap”» várakozás - semmi eredmény A tisrasasi Rákóczi Tsz no- \ emberben 30 mázsa káposztafélét ajánlott fel megvásárlásra a földmüve&szövetíkezetnek. A megállapodás létrejött, mégpedig azzal a kikötéssel, hogy az árut a MÉK csépai telepének kell elszállítania. Telt-múlt az idő; hat ízben telefonálgattak a joggal bosszús szövetkezeti gazdák — a káposzta azonban maradt. A hatodik beszélgetés a MÉK dolgozója, Szvoboda kar- tars részéről csattanósan, de egyoldalúan fejeződött be: „Nem tárgyalok, végeztem!" Ez bizony neveletlenség; különösképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy éppen az a szerv követett el mulasztást, melynek dolgozója megengedhetetlenül hánya-vetá mádon tárgyal a szövetkezeti gazdákkal. Jobb modorra és sokkal gyorsabb szállításra van szükség!--------------------------------------------23re 12 e*er 500 forint A Harmadik Békekölcsön húzása kellemes meglepetést hozott Balázs Ernőnek, a Szolnok járási TST elnökének; 16246 sorozat, 29. számú kötvényével 25 forintra 12 ezer 590 forintot nyert. — Eső ellen köpönyeg ez a nyeremény — nevetett a szerencsés sportember —, imgjavítta- tom belőle a házam tetejét. Értesülésünk szerint az Ingatlankezelő Vállalatnak egyetlen békekölcsönkötvénye sincs. — Kán..; H Szolnok menyei termelőszövetkezetek vagyona 1958*ban, a gazdasági év végén meghatódta az 1 milliárd forintot _ Tallózás a Szolnok megyei tsz-ek zárszámadási összesítőiében —= A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt év őszén jubilált. Diadalmas elindulásának tízesztendős évfordulóját ünnepelte a Jászságban, a Kunságban sokezer dolgozó paraszt, szövet-* kezeti gazda. Mi vök tíz esztendővel ezelőtt, amikor néhány bátor földművelő megkezdte a nagyüzemi gazdálkodást? Jóformán semmi. Csak a hit, az akarat, és mindannyiunk előtt a kolhozparasztak példája, s azok a nagyszerű eredmények, amelyekkel ők büszkélkedhetnek S előttünk voh az iránytű; pártunk útmutatása, és ösztönzése. Azóta hány, mag hány buktatót kellett átlábólni. Hány, meg hány kétkedőnek kellett újból, meg újból elmondani, és tettekkel bizonyítani, hogy ha göröngyös is az út, ha nehezek is az első lépések, és ha vannak is hibáik; mégis a -nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. is. Hol tartunk ma? Bitói adnak tájékoztatást az úgynevezett száraz számok a Szolnok megyei tsz-ek zárszámadási Összesítőjéből. Elgondolkodva, és örvendezve lapozgatja az ember ezeket az összesítőket. Valamennyi adat újabb bizonyság, újabb meggyőző érv amellett, hogy a dolgozó parasztok felemelkedését. szebb, gondtalanabb életét csakis a nagyüzem biztosítja. Az elmúlt évben 249 mezőgazdasági tsz működött Szolnok megyében. Huszonkilenc még nem gazdálkodott közösen, mert év közben alakult, és így 220 tsz készített mérleget. A zárszámadás adatai az 1958-as év október 31-i állapotát tükrözi. A közgyűléseket mindenütt megtartották, s ezzel párhuzamosan a jövedelemosztást is. Majd megkezdték a termelési tervek összeállítását az idei gazdasági évre. A zárszámadó közgyűlések megtartása után elkészült az úgynevezett megyei merieg, s ebből vettjik az alábbi adatokat. 1958-ban 21152 tag és 17 485 család dolgozott a megye termelőszövetkezeteiben 238 060 kát. hold földterületen. Elérték a milliard«! 1958-ban a tsz-ek gazdasági megerősödése újabb jelentős állomáshoz érkezett. Az összva- gyonuk 1958. október 31-i állapot szerint elérte, sőt 50 miilió forinttal meghaladta dg. 1 mil- liárdot. Egy esztendővel korábban, 1957-ben a tsz-ek összes vagyona 921 millió forint volt. A növekedés 12 hónap alat t 129 millió forint. Átlag . tehat egy- egy közös gazdaság kb! félmillió forinttal növelte közös vagyonát. A beruházott vagyon értéke 1957. október 31-től 1958. október 31-3g 113 millió forinttal nőtt. Igen jelentős az az ösz- szeg, amit építkezésekre fordítottak; 41 millió forint. A tsz-ek — Itt csak es a füihallgatós van-e, se villany. — Újság? — Járni nem jár, a Szabad Földet veszegetünk legtöbbször a postástól. Csak szószaporításnak .szánva teszem meg az ide nem illő kérdést. — Színházba járt-e már? — Karácsonykor múlt két éve, Pesten a lányom vitt el a német cirkuszba, meg színházba. — Melyikbe? — Az operettesbe. Valami gróf is volt a színpadon. MEGHÖKKENEK, s meg se mondom, hogy jómagam a Fővárosi Operett Színházban nem jártam még. Inkább a kemence tetején sorakozó tejesköcsögökre célzok: — Fejnek? — Van egy tehén hornyával.; — Disznók? — Négy. Kettő hízó levágásra.. A kemence melletti sutban 50 kilogrammos cukroszjákok egymás tetején, összesen hat darab. A gazda veszi a kalapját. csak 46 forintjával, az majd 51 ezer forint. Készpénzben 20 700- at hozott ki zárszámadáskor a Jóska gyerek. Az udvar sarát 50 kacsa csapja előlünk menekülve. — Ebből mit árultak? — Eladtunk vagy száz dara-! bot, közel 4000 forint. Szembefordulok a gazdával. — Mátyás bácsi, mondja mcf. nekem, mennyi volt a maga jövedelme ebben az évben? — Hát kérem. Az egy hold 3 háztáji is hozott 5 ezret. Ahogy® számolgattam, az összes olyan 2 60 ezerre rúg. AZZAL A MARKÄBA CSAP-9 j JA csibukja hamuját. Csak ói, pipázik a családban, a gyerekek Jj Kossuthot szívnak. Kaptak azt®) is 7 ezer darabot. Hát így élt 1958-ban egy jász- 71 sági parasztcsalád. Kéri Mátyás i szövetkezeti gazda családja, a | jásziványi és a hevesi útelága- i zás melletti tanyán. 3‘ Borzák Lajos ®: — Nézzünk szét a kamrában is. Deszkalapok közé szorítva acélos jászsági búza. Vaj’ mennyi lehet? — Tizenöt mázsa. Ugyaneny- nyit eladtunk előlegosztáskor. A polcokon befőttek: alma, körte, meggy, cseresznye, szilva. A gazdasszony a fejét ingatja. — Nem is tudom pontosan mennyi: olyan negyven üveg. PARADICSOMOSÜVEG is legalább annyi, ha nem több. Az ablakban meg sárgahéjú gyümölcsökön akad meg a tekintetem: citrom. Nézek rájuk. — Teába használjuk leginkább — válaszolják szónélküli kérdésemre. Megmondom őszintén, lelkesedve búcsúzkodtam afeletti örömömben, hogy a paraszti háztartásba bevonult a citrom is. De az sem lelkesített kevésbé, amit az öreg mondott még a kapuajtóban. — Szereztünk mi 1117 munkaegységet négyen. Számolja 1958-ban 11 millió forint értékű gépet és egyéb berendezést vásároltak; zetorokat, villany- motorokat, különböző gazdasági felszereléseket, stb. Huszonkét millió forinttal nőtt az igás- és a tenyészállatok értéke. Elérte a 88 millió forintot. Tízmilliókról beszélhetünk a tartalékolásnál is. Az idei gazdálkodás biztosítására félretettek (tartalékoltak) isaját erőből 69 millió forint értékű vetőmagot, takarmányt és egyéb szükséges terményt, anyagot. Ismeretes, hogy az idős szövetkezeti gazdákat államunk nyugdíjban részesíti. A jászkun föld tsz-ei ennek ellenére még emellett 1 millió 300 ezer forintot szociális- és kultúrális célokra tartalékolnak. A biztonsági takarmányalapra közel 2 millió forintot helyeztek. Negyven millió forinttal nőtt a megye tsz-einek fel nem osztható szövetkezeti alapja. Ez az érték jelenleg 179 millió forint. A szövetkezeti gazdák átlagos jövedetme hb bavl 1600 forint A szövetkezeti mozgalom erősödésével párhuzamosan nő a tagok jövedelme. A szövetkezeti gazdák részesedése 217 millió forint volt. Ehhez jön még a háztáji gazdaságból szerzett bevétel, ami szűkén számolva 4 —5 ezer forint. A kettő együtt atlag 16 ezer forintnak felel meg. A ledolgozott munkanapok szamát* figyelembevéve megállapíthatjuk tehát, hogy Szolnok megyében a szövetkezeti gazdák átlagos jövedelme megfelel a havi 1500—1600 forintos fizetésnek. A szövetkezeti gazdák jólétének növekedését mutatja a szarvasmarha-, és ezen belül a tehénállomány növekedése. — Ma már eljutottunk odáig, — hogy a háztáji gazdaságokban minden második családnak van szarvasmarhája és minden harmadiknak fejőstehene. A háztáji sertésállomány pedig eléri az 50 ezret. 12 millió 313 ezer liter tej és közel félmillió métermázsa búza ^ a Szolnok megyei termelőszö- * vetkezetek rengeteg árut, terményt és terméket adtak a népgazdaságnak. A termelt 12 millió 317 ezer liter tejből például 8 millió 280 ezer litert eladtak. 202 ezer kilogramm gyapjúval segítették a könnyűipart. összesen 203 millió forint értékű árut adtak Szolnok megye termelőszövetkezetei a népgazdaságnak. S nézzünk néhány érdekes termelési adatot. Búzából 438.186 métermázsát, árpából 178.061 métermázsát, kukoricából 189.719 métermázsát, rizsből 129.056 métermázsát, cukorrépából több, mint félmillió métermázsát termeltek. Cukorrépa után 1,564 000 kilogramm cukrot kaptak vissza. A Szolnok megyei pártbizottság, a Szolnok megyei tanács, és a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága 1958-as februári határozatát szem előtt tartva munkálkodtak a tsz-ek a terméseredmények növeléséért. Felhasználtak 57 ezer métermázsa nitrogén műtrágyát, 96 ezer métermázsa foszforműtrágyát, 10 ezer métermázsa káliműtrágyát'. Tovább fejlesztették és szélesítették a mezőgazdasági munkák gépesítését. Az őszi mélyszántást 2 ezer hold híján gépállomásokkal végeztették. A tavaszi mélyszántást ugyancsak. Gabonából 37 ezer holdat kombájnok, 42 ezer holdat aratógépek arattak, és mindössze csak 9400 hold jutott a kézikaszásokra. íme — ez a néhány szám is bizonyítja, hogy mennyire érvé» nyesült a nagyüzem fölénye. Műtrágyáztak 139 ezer holdat* 14 260 holdon végeztettek vegyszeres gyomirtást. Az előző években a növény- termesztés bevételei mindig meghaladták az állattenyésztés bevételeit. Ez az arány rossz volt. Ezévben az állattenyésztés bevételei már 1 millió forinttal túlhaladták a növénytermesztését. Nőtt az állatok száma; a tehénállomány például 1800-a_l, 7732 marhát állítottak hízóba, ebből 4815-öt még az elmúlt gazdasági évben elszállítottak. Megtörtént a frontáttörés a baromfitenyésztés terén. 1958 elején a tsz-ek baromfiállománya 18 ezer volt. A növekedés 206 ezer. Ebből eladásra került közel százezer. A 3004-es A 3004-es kormányhatározat után kapott kedvezményeket is milliókban mérjük. Műtrágya- és növényvédőszer után közel 4,5 millió forint kedvezményt, a vásárolt tenyészállatok után mintegy 2 millió forint kedvezményt, az áruértékesítés teljesítése után 4,9 millió forint, és gépátlomási munkadíjkedvezmény címén közel 16 millió forint kedvezményt kaptak Szolnok megye termelőszövetkeze-> tei. Még hosszan sorolhatnánk azokat az adatokat, számokat, amelyek — .ahogy mondani szokás — száz szónál is jobban beszélnek. A Szojjiok megyei tsz-ek zárszámadási összesítője győzelmi jelentés. Eltörpül nrellette minden kicsinyeskedő, visszahúzó, fejlődést gátló erő. All. esztendejében" induló szövetkezeti mozgalmunk még soha nem rendelkezett ennyi biztató, és új sikerekre buzdító számmal Használjuk ki a bennük rejlő lehetőségeket. Szekulít®’ Péter I
