Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

1959. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ SZKP XXL KONGRESSZUSÁRA A kongresszus előtti napokban A Szovjetunióban az elmúlt napokban tartották meg a köztársasági pártkongresszusokat, a területi és a váro­si pártkonferenciákat. A napirenden mindenütt Nyikita Hruscsov beszámolója téziseinek megvitatása szerepelt, majd pedig megválasztották az SZKP XXI. kongresszusá­nak küldötteit. Taskent Üzbekisztán Kommunista Pártjának XIV. kongresszu­sa felmérte azokat az ered­ményeket, amelyeket a köz­társaság az elmúlt évtizedek alatt élért. A köztársaság ipara ma már egy év alatt 16.5-szer annyi árut termel, mint 1913-ban és 3.5-szer többet, mint 1940-ben. Szá­mos iparágban Üzbekisztán már nemcsak egyes keleti országokat, hanem néhány nyugati kapitalista államot is elhagy. Hasonló eredménye­ket értek el a mezőgazdaság­ban is. Az utóbbi öt évben az üzbég kolhozok 13.7 mil­lió tonna gyapotot adtak a népgazdaságnak. Tavaly gya­potcserjéből 2,946.000 tonnát szedtek ■ le, vagyis 205.000 tonnával többet, mint 1957- ben. Baku Azerbajdzsán Kommunista Pártjának •XXIII. kongresz- szusa a köztársaság hétéves fejlesztési tervével foglalko­zott. Soroljunk fel néhányat a terv távlatai közül. , A következő hét évben az eddigi termelés egyharmadá- val több olajat hoznak a fel­színre, 250 új gyárat és üze­met építenek. Több, mint 50 új iparcikk gyártását ho­nosítják meg. 1965-ben 11 milliárd kilowattóra elektro­mos energiát állítanak elő, ami 7-szer szárnyalta túl Tö­rökország termelését. Öt új televíziós központ épül. Mint­egy 330.000 család költözik új otthonba a következő hét évben. Bemutatta műsorát a Szicíliába utazó Budapest táncegyüttes Februar 4—8. között a szicíliai Agrigentoban rende­zik meg az immár hagyomá­nyos nemzetközi népművé­szeti fesztivált. Az ünnep­ségeken 23 tagú magyar mű­vészküldöttség vesz részt, köztük a Budapest tánc- együttes. Vasárnap a feszti­válra utazó együttes bemu­tatta műsorát, amelyet a kö­zönség nagy tetszéssel foga­dott. Hruscsov elvtárs beszámo­lója téziseinek vitájában köztársaság szerte 1,200.000 ember vett részt. A kongresszus küldöttei el­mondották, hogy a köztársa­ság dolgozói mind szilárdab­ban győződnek meg a párt politikájának helyességéről, még teljesebben ismerik fel e politika bölcsességét. A dolgozók különösen magasra értékelik, hogy a párt idő­ben leleplezte és szétzúzta Malenkov, Kaganovics, Mo­lotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely a XX. kongresszus politikai irányvonalával szemben állt és letért a lenini útról. Tallin pedig 4.6-szer többet készí­tettek. Az utf’ bi öt évben az észt kolhozok és szovho- zok 35 százalékkal több húst és 33 százalékkal több tejet állítottak elő, mint koráb­ban. A hétéves terv során az ipar össztermelése 1.8- szeresére emelkedik. Frunze Észtország Kommunista Pártjának XI. kongresszusán I. Kebin, a Központi Bizott­ság első titkára számolt be a köztársaság nagyarányú fejlődéséről. Az ipar 1958- ban 9.3-szer annyi árut ter­melt, mint 1940-ben. A fenti időszak alatt az elektromos­energia termelés 6.2-szeresé- re emelkedett. Pamutszövet­ből tavaly, 1940-hez viszo­nyítva — 5-ször, lenáruból — 3-szor, gyapjuanyagok- ból — 2.8-szer, bőrcipőböl Kirgizia Kommunista Pánt­jának X. kongresszusa meg­tárgyalta, milyen távlatokat tár a hétéves terv a köztár­saság elé. Ennek alapján a köztársaság 1959—1965 évek­ben á következő fejlődési színvonalat éri el: Az ipari termelés több mint 2-szer szárnyalta túl a jelen­legi színvonalat. Különö­sen nagy gondot fordítanak, a textil- és élelmiszeripar feilesztésére. 1965-ben a köz­társaságban több, mint 3 milliárd kilowattóra elektro­mos energiát termelnek. Ez egy lakosra számítva a leg­jobb eredmény Közép- és Közel-Keleten, de túlszár­nyalja Angliát és Franciaor­szágot is. A hétéves terv vé­gén 3-szor annyi olajat ter­melnek, mint tavaly. Selyem és gyapjúszövetből átlagban 8-szor annyit készítenek majd a tervidőszak végén, mint napjainkban. Jelenleg a köztársaságban 10.000 lakos között 2-szer annyi főiskolai hallgató tanul, mint Francia- országban és 6-szor annyi, mint Törökországban. Országszerte nutria-tenyésztői tanfolyamokat rendeznek Az elmúlt esztendőben in­dult meg hazánkban állami támogatással a nutria te­Jól beváltak a könnyű szovjet motorfűrészek A téli fakitermeléshez új szovjet gépek érkeztek a magyar erdőkbe. A Druzsba motorfűrész kezeléséhez csak egy személy szükséges és nemcsak a végkitermelésnél lehet használni, hanem a gyérítésekhez, a döntéshez, a daraboláshoz, a gallyazáshoz is. (MTI. , Csökken a lóállomány — tovább gépesítik az állami gazdaságokat Az állami gazdaságok az idén tovább fokozzák a me­zőgazdasági munkák gépesí­tését. Már a tavaszi munkák idejére 60 csehszlovák gyárt­mányú Zetort, 30 könnyű, növényápoló traktoi't, 23 db 413-as és 10 F—100-as szov­jet gyártmányú nehéz trak­tort állítanak munkába. A tervek szerint az idén meg­háromszorozzák a gazdasá­gokban a silókukorica vetés- területét. Az értékes takar­mánynövény betakartásának megkönnyítésére hat új siló­kombájnt vásároltak a gaz­daságok. A növekvő géppark egyre inkább kiszorítja a lófoga­tokat. Négy megyei gazda­ságban az idén már teljesen megszüntetik a lóíogatokkal végzett munkát, a többi gazdaságban pedig a tavalyi 100 kát. hold helyett 150 kát. hold földterületre jut majd egy pár ló. Háromszáz személyes különvooat megy megyénkből Moszkvába Az elmúlt évben igen sok átogató kereste fel a Szov- etuniót. A turisták többsége Moszkvát és Kievet tekintet- e meg, de jónéhányan elju- ottak Leningrádba is. Él- nénybeszámolók százain nondották el hazajövet a lá- bttakat, a Szovjetunió nagy íredményeit, a szovjet em- jerek vendégszeretetét, s nindazt, amiben részük volt i néhánynapos látogatás ilatt. Üzemekből, termelőszövet- cezetekből és az értelmiség cöréből egymásután keresték :el az emberek a Magyar Szovjet Baráti Társaság Me­gyei Elnökségét. Mindenki­nek az volt a kívánsága, — tegyék lehetővé számukra a Szovjetunióba való utazást. Az illetékes szervekkel meg beszélve most lehetőség nyí­lik a kívánságok kielégítésé­re. Aprils 27 — május 5-e között 10 napos időtartam­mal háromszáz személyes különvonatot indít az MSZ- BT a moszkvai Május 1-i ünnepségek és a város meg­tekintésére. Az útiköltség 1680 forint plusz 250.— forint váltópénz A jelentkezések már meg­kezdődtek. A jelek szerint a különvonat férőhelye kevés nek bizonyul. Azok részére, akik esetleg nem tudnak a külön vonattal elutazni, el­áruljuk, — lesz még az év folyamán lehetőség kievi moszkvai vagy leningrádi lá­togatásra. F. L. nyésztés. Az igénytelen nö­vényevő víziállat értéke egyenként 1300—1500 fo­rint. A levágott állatok húsa ízletes, gereznájáért 200—400 forintot fizetnek, a fogukból dísztárgyakat készítenek. A nutria-tenyésztés fellen­dítése érdekében az idén in­gyenes nutriatenyésztési alap­tanfolyamot szerveznek az ország különböző vidékein. A vidéik tanfolyamokra Za­laegerszegen február 21-én és 22-én, Békéscsabán feb­ruár 22-én, 23-án, Kecske­méten március 7—8-án, Pé­csett március 7—8-án, Szé­kesfehérvárott pedig március 21—22-én kerül sor. (MTI.) Mindenhol , mindent lát AZ ASSZONY beszaladt a községbe valamiért, így az­tán embere vigyázza addig a két nebulót. — Jobbadán mondva, maga is részese a leckeírásnak. Számtanozás járja éppen, s ebből bizony elkel valami az apának is. Már azért, mert fontos tisztséget visel Simonváros István. A jászapáti Alkot­mány Termelőszövetkezet- bein ő az ellenőrzési bizott­ság elnöke. Különben épp oly kaszás, kapás ember, mint a többi. Társadalmi megbízatása az ellenőrzés. A tagság bízta meg vele egy évvel ezelőtt. Márpedig, akire ötmillió forint értékű termelőszövetkezeti vagyon őrzését bízzák, nem lehet akármilyen ember. Erre a bizalomra rá is kell szolgálni. Simonváros István azt te­szi. Harmadmagával hű őre a termelőszövetkezeti tagok vagyonának. Fejenként 190 ezer forintra vigyáz. Ennyi ugyanis az egy főre eső va­gyonérték. Aztán az is az ellenőrzési bizottság gondjaiba tartozik, hogy igazságosan részesed­jen mindenki. Negyvenhat forintot osztottak az idén egységenként. Nem mindegy. Váljék közüggyé a társadalmi tulajdon védelme — A Megyei Ügyészség vezetőjének nyilatkozata — Felkerestük dr. Kiss Endrét, a Megyei Ügyészség ve­zetőjét, s megkértük, nyilatkozzék a társadalmi tulaj­don védelmével kapcsolatos tapasztalatairól. — A TÁRSADALMI TU­LAJDON védelme — kezdte dr. Kiss elvtárs — az ügyész­ség központi feladata. — A Központi Bizottság és a me­gyei párt végrehajtó bizott­ság idevonatkozó határozatá­nak megjelenése óta értünk el eredményeket. A rendőr­ség és az ügyészség nyomo­zó munkája javulásának kö­vetkeztében több nagy bűn- cselekményt derítettünk fel és vittünk bíróság elé. Ilyen volt például a Magos János és társai ügy (többéves bör­tönbüntetéseket szabtak ki benne) és a mostani Szabó Nándor és társai ügy, ahol a ügyész a társadalmi tu­lajdon nagymérvű megkáro­sításáért halálbüntetés ki­szabását kérte. — Persze, az ügyészség nemcsak az elkövetett bűn­cselekmények felderítésével, hanem megelőzésükkel is igen sokat törődik. Ennek érdekében a szocialista szek­torokban előadásokat tar­tottunk . és tartunk. Azt sze­retnénk elérni, hogy a társa­dalmi tulajdon védelme az eddiginél jobban közüggyé váljon, mindenhol felelősség- érzettel foglalkozzanak vele. Sajnos, ezzel kapcsolatban még komoly fogyatékossá­gok tapasztalhatók a gazda­sági vezetők körében is. Az Alcsiszigeti Állami Gazda­ságban például - hosszú időn keresztül nem indítottak el­járást a kártevők ellen, — szemethunytak ténykedésük felett. Különösen kereskedel­mi és vendéglátóipari .vona­lon tapasztal!" "> hanyag­Uj rendelkezéseket készí­tenek a Művelődésügyi Mi­nisztériumban a középiskolai jelentkezésekre és felvéte­lekre vonatkozóan. A készü­lő rendelkezés szerint az ál­talános iskola nyolcadikos tanulói március 15-ig je­lentkezhetnének középiskolai felvételre. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a fél­évi bizonyítványosztás után küldenék ki az iskolákba. A régi határidő megváltoz­tatására azért van szükség, mert az edigi gyakorlat sze­rint, akit nem vettek fel technikumba, csak májusban kapta meg erről az értesí­tést. Ekor viszont a gimná­hogy valakinek csak egy­két munkaegységgel is töb­bet, vagy kevesebbet írnak-e be. Hígításról ugyan évek óta szó sincs már náluk. Elírás is egyre ritkábban. Zárszám­adáskor figyeltek fel, hogy az egyik állattenyésztőnek három hónapi borjúnevelés helyett kilenc hónapit írtak jóvá. Tizennyolc munkaegy­séget jelent az. Az állattenyésztéshez tar­tozik az az eset is, hogy ta­valy tavaszon panaszkodni jöttek az üzemegységekből. — Nem lesz elég a takar­mány — mondták a tehené­szek. Körüljárta a bizottság a telepeket. Utána összehívták a vezetőséget, s javaslatot tettek, hogyan osszák be az állatállomány „élelmiszer­készletét”. Bizony bekazalaz- ták akkorra az első kaszá­lást, mire elfogyott a régi takarmány. Hát ennyit jelent az ellen­őrzés. Meg sokkal többet. Ott van a leltározás. Az 1-es számú üzemegy­ségnél felvették a lucernát és a vörösherét. — Nem így lesz az, embe­rek! — nézi Simonváros a papirost. ság. A szolnoki Nemzeti szálló és étterem például huzamosabb időn keresztül leltárhiánnyal zárt, mégsem keresték az okot. csak ak­kor tettek feljelentést, mikor már 100 ezer forint hiány­zott. , — Tapasztalható az is, hogy nem mindig feddhetet­len embereket állítanak fe­lelősségteljes posztra, s azok élnek is a lehetőséggel. Jár- dány István, a szolnoki Jár­műjavító volt szertár főnö­ke például építőanyagokat lopott, okii-atokat hamisított ennek érdekében. Meg is kapta „jutalmát” (2 évet), de esete intő figyelmeztetés — százszor is gondoljuk meg, kire bízzuk a fiép vagyonát. Még most is nagyon visszás esetek tapasztalhatók ezzel kapcsolatban. Több vállalat­nál például deklasszált ele­meket alkalmaznak éjjeli őrnek, önkéntelenül is az ember eszébe jut a közmon­dás: kutyára hájat bízni... — De nemcsak a túlságos liberalizmus ellen kell küz- denünk a gazdasági vezetők körében. Sokszor előfordul, hogy olyan ügyekben is az ügyészséghez fordulnak, — amikben saját hatáskörük­ben fegyelmileg vagy a tár­sadalmi bíróság bevonásával intézkedhetnének. Ebből is következtetni lehet arra, hogy néhány hely — így a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat, s a jász­berényi üzemek — kivételé­vel nem fordítanak kellő gondot a társadalmi bírósá­ziumok lezárták a jelentke­zést s így elestek a tovább­tanulási lehetőségtől a tech­nikumi felvételből kimara­dottak. A rendelkezés — mint ar­ról hírt kaptunk — jobban érvényre kívánja juttatni, hogy a felvételt ne csak a felvételi vizsgától, hanem a jelentkező általános tanul­mányi eredményeitől is füg­gővé tegyék. A technikumba és a gimnáziumokba általá­nos közepes eredményig vennék fel a diákokat és a pótfelvételek során olyanok is számításba jöhetnek, akik év végéig közepesre javítot­tak. Kerékpárra ültek, ki a ta­nyára. Tényleg pontatlan volt a felmérés. A lucerna sokkal több lett, a vöröshere jóval kevesebb. Vagy. Egyesültek a jásziványi Törekvéssel. Az ottani veze­tőség nem sokat adott a pon­tosságra. Megnéztek egy kaz­lat, megsaccolták, aztán kész volt a leltár. VAGONSZÁMRA hiány­zott a szalma, amikor Si- monvárosék utána néztek: Van is tekintélye az ellen­őrzésnek. Gyakran szólnak az emberek. — Nézd már meg Pista, mi ebben az igazság! Nem kell kéretni, megy mindig szívesen. Még kérés nélkül is. Az volt ugyanis eddig a gyakorlat: negyed­évenként végeznek nagy fel­mérést. Ám a tapasztaltak után úgy határoztak: 1959- ben havonként tartanak ál­talános ellenőrzést. S ezt ő irányítja, Simon­város István, az ellenőr­zési bizottság elnöke, öt­millió forint közös vagyon őre, egy nagy termelőszövet­kezeti család mindent látó tekintete. — borzák — gok létrehozására és műkö­désére. Ezen is. sürgősen vál­toztatni kellene. — Előfordul olyan eset is, hogy a vezetők csak a hiba megtorlására gondolnak, de a nevelésre már nem. Ebből kifolyólag apró ügyek miatt is elküldenek néha dolgozó­kat, akiket aztán az illetékes szervek az eset felülvizs­gálata után visszahelyeznek. Természetesen ilyenkor ki kell fizetni visszamenőleg a fizetésüket. Jónéhány ezer forintot adott ki ily módon az 51-es sz. AKÖV is. Ez is elgondolkoztató, a dolgozók­kal való alaposabb foglalko­zásra figyelmezteti a veze­tőket. \ — AZ ELMÚLT félévben nemcsak a bűncselekménye.; feltárásában, hanem az oko­zott kár megtérítésében is komoly eredményt értek el a rendőrségi és ügyészségi szervek. Különösen a mező­túriak végeztek jó munkát. A megyei ügyészség például többszáz esetber felszólította a vállalatokat, hogy pereljék az okozott kárt is. Többmil­lió forint kártérítést eredmé­nyezett ez. Eddig ugyanis a vállalatok azt hitték, hogy a bűnesetek feljelentésével ele­get tettek kötelezettségük­nek. Pedig ez korántsem így van. Arra kell törekedniök, hogy a bűnözők megbünteté­sén túlmenőleg az okozott kár is megtérüljön. Ha erre nem gondolnának, nagyon visszás esetek fordulnának elő. Till Miklós volt vadá­szati felügyelő például több­évi börtönbüntetést kapott. Ha ezzel elintézettnek ven­nék az ügyet, kiszabadulá­sa után a harácsolt pénzből szerzett háza , értékesítéséből másfélszázezer forinthoz jut­na. Helyes, igazságos volna ez? Ezért indítottunk most utólagosan 155 ezer forint ér­tékben keresetet a háza iránt, illetve a kár megtérítése ér­dekében; — ÉRDEKESSÉGKÉNT említeném meg, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok ará­nya örvendetesen csökkent az elmúlt félév alatt a vádlottak között. Ez a tsz- ek megszilárdításával, gaz­dasági eredményeik növelé­sével, a tagok jobblétével el- vitathatatlanul kapcsolatban van; — Befejezésül annyit: Az ügyészség a jövőben is min­den tőle telhetőt megtesz a társadalmi tulajdon károsí­tásának megelőzéséért, illet­ve a bűnözők íelelősségre- vonásáért. (si). 3000 naposcsibét libát, pulykát nevelünk Termelőszövetkezetünkben úgy vélekednek a tagok: ér­demes a baromfival foglal­kozni. Tervünk szerint ebben az évben háromezer napos­csibét tenyésztünk. .Emellett liba- és pulykaneveléssel is foglalkozunk. Mindegyikből 590—500-at kívánunk felne­velni. Tavaly mindössze 16 pulykánk és 68 libánk volt. s mégis azt mondjuk: érdemes a liba nevelésével, hizlalásá­val bajlódni. Tojást ml adunk a kelte­téshez, s a szolnoki baromfi- keltető állomással kötött szer­ződésünk alapján ezer csibét február második hetében ka­punk, kétezret márciusban, ugyanekkor a libákat, míg a pulykákat áprilisra várjuk.^ A csibéket koncentrált táptakarmánnyal etetjük, a pulykák neveléséhez a juÍjá­szat melléktermékeit is fel­használjuk. Ivanics József Szandaszöllős Vörösmező Tsz imiiimiiiiiiiiimiiiiiiHiiimiiiimitmmiitiiiiMimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiii Március 15-ig lehet jelentkezni a középiskolákba yoooooooooooooooo-ooooooooo Simonváros István a jászapáti Alkotmányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom