Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. január 23. Szolnok, 1959január Hosszú ser áll a megyei ta­nács nagyterme előtt. A Ve­gyiművek munkásai, a szol­noki boltcik eladói, az iskolá­sok és a nagymamák egyfor­mán kíváncsiak voltak a há­rom szputnyikra, amelyek Brüsszelből szinte egyenesen a mi városunkba érkeztek. Szputnyiik Szolnokon — ez kicsit furcsa, kicsit hihetet­len és mindenesetre szenzá­ciós. Aligha fordult elő ed­dig, hogy két nap alatt hét­ezer ember tekintsen meg egy kiállítást, szólott légyen az bármiről. Ám az űrrakéták és az űr­hajózás korszakában élünk és ma már mindez szinte termé­szetes. Perényi Sanyika például 5 és féléves: a nagymama egye­nesen az óvodából hozta szputnyiknézőbe. Az újságíró tehát interjút készít a pöt­töm fiatalemberrel, aki nagy. korában: tán már holdrakétán fog munkába járni. — Sanyika, láttál már szpwtnyikot? — Nem — hangzik a tömör válasz, de a nagymama fel­világosít, hogy már hallott róla. Sajnos, Sanyika azok­ban az órákban, amikor az égen keringő mesterséges holdakat lehetett látni, rend­szerint az igazak álmát aludta. No és a nagymama, Peré­nyi néni, vajon miit szól a kozmikus perspektívákhoz, melyeket mára megért? — Amikor én fiatal vol­tam, a szenzáció még a pete. fon volt, a némafilm, meg az a néhány szörnyű lármával pöfögő autó. Nagyon lassan ment még akkor az élet. Ké­sőbb eff'jre-másra, jöttek az újdonságok, a hangosfilmek, az autók meggyorsultak, re­pülőgépek kerültek az égre, aztán jött a televízió és most itt a szputnyi.k. Petényi néni megáll a har­madik szputnyik mása előtt és tanulmányozza az ion-fogó berendezéseket. Hiába, válto­zik a világ. Az ajtón hosszú sorban is­kolások vonulnak be. A Be­loiannisz úti általános iskola nyolcadik osztályos tanulói látogatnak a megyei tanács nagytermébe. Pillanat alatt szótrebbennek a terem min­den sarkába. A legtöbben Lajka tartályát tanulmányoz­zák. ahol a hős kutya töltöt­te életének legjelentősebb és utolsó napjait. Nagy felké­szültséggel magyarázzák egy­másnak, melyik berendezés miilyen célt szolgál, hogyan továbbították a kutya álla­potáról szóló jelentéseket a földre. Somos Jánosát meg is kér­deztem, tulajdonképpen mi hajtja előre a Sízputnyikot vivő rakétát. Kis ideig töpreng, aztán határozottan válaszol: — A hátul kiáramló gázok ereje, amely előre,löki a ra­kétát. Bnenos Aires (TASZSZ — Reuter—AFP—AP). Miközben Frondizi elnök Washingtonban tárgyal, az ar­gentínai szakszervezetek szer­dán este elhatározták, hogy helyi idő szerint éjféltől meg­szüntetik a négy napon át tar­tott általános sztrájkot. Szer­dán ismét megjelentek a bur- zsoá lapok. A La Hóra és a Nuustra Pallabra megjelené­sét azonban a hatóságok még nem engedélyezték. Mint a TASZSZ Buenos Aires-i tu­dósítója jelenti, a hatóságok A precíz válasz meglepett: megkérdeztem tőle, tanul­ták-e ezt az iskolában? •— Nem. Az iskolában nem tanultuk, de láttam a televí­zióban egy tudományos ok­tatófilmet, amely elmagim- rázta az űrralcéta működését. íme, századunk gyermeke, aki a televízión tanulmányoz­za a szputnyifcról szóló tudo­mányos filmet. Ilyesmiről még Verne sem írt, ma pedig mindez valóság egy magyar kisvárosiban. És az ajtón özönlenek a lá­togatók.. Megállnak a táblák előtt, megtapogatják — bár tilos — a mesterséges holdak fém burkolatát, belenéznek a tükrös távcsőbe, amely a ra­kéta útját mutatja az éterben, és a2»n vitatkoznak egymás között, miikor ér el az első ember a holdba. Igen, mindez Szolnokon történik, 1959 januárjában. — bd — Növekszik a termelékenység, emelkedik a munkások keresete a rövidített « munkaidővel a Szovjetunióban Az utóbbi években a Szov- jeturiió iparának sok ágaza­tában vezették be a rövidí­tett hat és hétórás munka­napot. A többi között a múlt év során teljesen befejező­dött a szénbányászok áttéré­se a csökkentett munkaidőre, a föld felszíne alatt a mun­kaidő hat óra, a külszíni dol­gozók részére pedig hét óra. Hasonlóképpen csökkentet­ték az ércbányászok, a gra­fitbányászok, a kohászok, a cementgyártók és más ipar­ágak dolgozóinak munkaide­jét Megkezdték az áttérést a csökkentett munkaidőre a vegyipar több ágában. Az idén megkezdik a munkaidő csökkentését a gépgyártás­ban is. Ez a szovjet üzemek dolgozóinak csaknem egy- harmadát érinti. *A munkaidőcsökkentést mindenütt rendkívüli ala­possággal készítették elő. A gyárak vezetősége a szak- szervezetek bevonásával ki­dolgozta a részletes intézke­déseket, növelte a munkás­létszámot, gépesítette a na­gyobb fizikai munkát igény­lő munkafolyamatokat. — A legtöbb gyárban automata- és félautomata gépeket állí­tottak be a termelés folyto­nosságának biztosítására, a munka termelékenységének növelésére. — A munkaidő csökkentésével egyidejűleg bérrendezést hajtottak végre, hogy a rövidítés ne csök­kentse a munkások kerese­tét. Az alapos előkészítés és bérrendezés eredményeként a rövidített munkaidő követ­A kubaiak rokonszenv- tüntetése az új kormány mellett m'mmv'iwvrv’rrnt’ivviT'V’rrrv'i'rwi'TTVTTrii’mtTiwrrrv Argentínában továbbra is feszült a helyzet „katonai övezetté” nyilvání­tották a hűtőházak környé­két és egyes más városnegye­deket. Ugyanakkor tengerész- gyalogság szállta meg a La Pláta-i olajfinomító műveket. Az ötmillió lakosú Buenos Airesbe újabb és újabb kato­nai egységek érkeznek, köz­tük lovassági és gyalogsági alakulatok Entrerios és O- rientes-tartományból. A La Prensa című lap jelentése szerint a sztrájk idején csu­pán a Villa Devoto elnevezé­sű fegyintézetbe 250 sztrájko­lni szállítottak. (MTI) Havana (Reuter). A ku­baiak csaknem egymilliós tö­mege vett részt szerdán dél­után Havanában egy tö­megtüntetésen, amelyen tá­mogatásáról biztosította Ur- rutia elnököt és Fidel Cast- rot, a forradalom vezetőjét. a tüntető felvonulás Havana utcáin több mint két óra hosz- szat tartott. A menet kubai zászlókat és transzpareaseket vitt magával, amelyeknek fel­iratai a bűnösök megbünteté­sét követelték és tiltakoztak a külföldi beavatkozás ellen. Az elnöki palota elé elvonuló tömeg éltette Fidel Castro! és forradalmi dalokat énekelt. Fidel Castro a tömeg előtt másfélórás beszédet mondott. Elutasította az amerikai és a mexikói lapok és politikusok bírálatát a kubai kivégzések­ről. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban rága-. lomhadjáratot folytatnak a kubai forradalom ellen, mert tudják, hogy a kubai kor­mány kilátásba helyezte a külföldieknek adott kon­cesszió felülvizsgálását. Castro, akinek beszédét a hallgatóság ünneplésével többször félbeszakította, ki­jelentette, azért követeli min­denki a háborús bűnösök megbüntetését, mert ez a büntetés igazságos. Hozzátet­te, hogy csak azokat végzik ki, akik gyilkosságokat kö­vettek el. Közölte, hogy kérni fogja az Egyesült Államokat, adja ki a területére menekült háborús bűnösöket. (MTI) A Magyar Rádió Szolnoki Adójának műsora január 23-án Szív küldi szívnek szíve­sen. — Mezőgazdasági hír­adó. — A Magyar Hirdető műsora. — Élőszóval! — hí­rek, riportok a nap esemé­nyeiből. — Űttörőhíradó. mii it mii nini tinin tini iioiiiMi Kii mi ii din Francia lapok Mikojan amerikai útjának mérlegéről Párizs (MTI). A párizsi pol­gári sajtó, emely az utóbbi napokban negatívnak igyeke­zett feltüntetni Mikojan ame­rikai útjának mérlegét, most hangot változtatott. A párizsi polgári lapok kommentárjai szinte egybehangzóan úgy vé­lik, hogy a német kérdés el­mozdult a holtpontról. A pá­rizsi sajtó valószínűnek tart­ja, hogy a nyugatiak enged­ményeket tesznek. A degaulleista Combat sze­rint ütött az engedmények órája. A lap kommentátora megállapítja, hogy az állam- szövetség gondolatát ma nem tartják olyan megvalósít h t tatlannak és elfogadhatatlan­nak az amerikai külügy­minisztériumban, mint két hete. (MTI). A HALÁL SZÖVETSÉGE — Ax Adenauer—De Gaulle kapcsolatok háttere — DE GAULLE RAKERÜLÉSE szágban a Bonn és közötti diplomáciai HATALOM­Franciaor- Párizs tevé­kenység megélénkülést-.űz vezetett. Couve de Murville eddigi bonni nagykövet kül­ügyminiszterré történő ki­nevezése a de Gaulle kabi­netiben egyrészt, Blanken- horn nyugatnémet NATO- képviselőinek a szövetségi kormány franciaországi nagykövetévé történt kineve­zése másrészt, megmutatja, hogy milyen jelentőséget tu­lajdonít mindkét kormány a francia-német kapcsolatok­nak; Maga Adenauer nyíltan ki­fejezésre juttatta, hogy üd­vözli a májusi puccsot és de Gaulle tábornok beiktatását francia miniszterelnökké. Bonn helyeslésének a negye­dik köztársaság temetéséhez megvannak a maga mély okai. A nyugatnémet impe­rializmus azt reméli, hogy a Franciaországban megválto­zott politikai helyzet elő­nyösebb lehetőségeket nyújt saját hatalmi igényeinek a megvalósítására. De Gaulle népellenes in­tézkedései terhes lidércnyo­mástól szabadítják meg a nyugatnémet imperializmust. A bonni kormány veszélyt szimatolt — és nem ok nél­kül — a Francia Kommunis­ta Párt növekvő befolyású ban saját agresszív céljaira nézve, amely egy új francia rípfFontkormány létrejötté­ben és Franciaországnak .. j.wTO-ból való kilépésében állt. Egy ilyen fejlődés so rompókat állíthatott volna « nyugatnémet imperiali-mus- nak, mint az európai száraz­föld fanatikus NATO-hatal- mának előre-haladása elé. A de Gaulle-politika megszabadítja , a nyugatné­met imperializmust az elszi­getelődéstől és a kétfrontos pozíciótól, amelytől annyi­ra félt. Ugyanakkor véget vet a kormányválságok ál­landó láncolatának, amelyek Franciaországot eddig inga­tag, megbízhatatlan NATŰ- szövetségessé tették és meg­teremti a feltételeket a két imperialista partner szoro­sabb koalíciója számára. ADENAUER DE GAUL- LETÓL a NATO-politil:á- nak az eddigieknél aktívabb támogatását várja. Nyugat- Németország azt akarja, — hogy Franciaország mint második legerősebb NATO- hatalom az európai száraz­földön, hátvédje legyen a nyugat-német imperializ­musnak — amely maga az első helyre tart igényt — agresszív és revizionista ke­leti politikájában. Adenau­er továbbá azt reméli, hogy a francia atomháborús ku­tatás és az úgynevezett EURATOM uránkincseivel meg tudja lazítani függő vi­szonyát Amerikával és ön­álló hatalommá tud válni az európai szárazföldön. De Gaulle is azoknak az imperialista francia körök­nek képviselője, akik az Amerikától való ' függőség lazítását kívánják, Francia- országot az Egyesült Álla­mok és Anglia után harma­dik atomhatalommá akarja tenni a NATO-n belül. Az Egyesült Államok el­utasítóan állnak szemben a nyugatnémet és francia im­perializmus függetlenségi tö­rekvéseivel — főképpen az atomfegyverkezésben. Saját gyengeségük miatt ezért Nyugat-Németország és Franciaország bizonyos hatá­ron belül egyesítik erőfeszí­téseiket, hogy létrehozzák az „európai-kontinentális” atombombát. Mint ismeretes néhány német rakétaspecia­lista, közöttük Schardin pro­fesszor a háború után a St. Louis-i francia katonai in­tézetben folytatja kutatása­it, ahol távrakétákat fejlesz­tenek ki és nyomási kisérle teket végeznek atomrob'oan- tásokhoz. Ugyancsak nyílt titok, hogy nyugatnémet szakemberek már hosszabb idő óta részt vesznek a fran­cia rakétakisérletekben Co- lomb-Bechar mellett a Sza­harában. A FÜGGŐSÉG Nyugat­Németország és Franciaország között kétoldali. Franciaor­szágnak Németországgal szemben előnye van az atom­kutatásban és hasadó anya­gokkal való ellátottságban, másrészt viszont Franciaor­szág véres gyarmati politiká­ja miatt a csőd szélén áll, és rá van utalva NyugatrNé- metország pénzügyi támoga­tására. Ez a tény valószínű­leg az idők folyamán döntő tényezővé válik a nyugat­német-francia kapcsolatban. A francia imperializmus csak úgy tud nagyobb füg­getlenséget elérni az USA imperializmussal szemben, ha fokozottan függő viszony­ba kerül Nyugat-Németor- szággal. NYUGAT-NÉMETORSS! AG pénzügyi támogatása a fran­cia imperializmus számára részint az atomfegyverkezést, részint — még fokozottabb mértékben — az algériai gyarmati háborút támogat­ja. így például — amint a Münchenben megjelenő „Süddeutsche Zeitung” 1958. október 9-i számából kide­rül — a St. Louis-i intézetet milliós összegekkel támo­gatja a nyugatnémet kor­mány. Nyugat-Németország ezenkívül 840 millió márkát vitt be az un. Európai Gaz­dasági közösségbe, amely lé­nyegében francia észak-af­rikai vállalkozásoknak ju­tott. További fizetések, több mint 1 milliárd márka ér­tékben az úgynevezett Euró­pai Fizetési Unió keretében történtek. Ellenszolgáltatás­ként Adenauer a francia atomtitok kiszolgáltatásán kívül a nyugatnémet kon­szernek fokozott részvételét kívánja Afrika kizsákmá­nyolásában. A nyugatnémet érdeklődés elsősorban a mi- urentániai vasérctelepekre, az Akjout melleti réz- és kőolajelőfordulásokra és a francia gyarmatok egyéb nyersanyagforrásaira irá­nyul. Már 1957 márciusá­ban egy nyugatnémet-fran­cia gyarmatokat, hogy a nyugatnémet ipar további behatolását előkészítse. A nyugatnémet és francia imperialisták közös érdekel persze nem szabad, hogy el- í'eledtessék a kettőjük között fennálló ellentéteket. Ezek részét alkotják azoknak a sokrétű ellentmondásoknak, amelyek ingataggá teszik a látszólag oly szilárdan ösz- szekovácsolt NATO-épít- ményt. E. C. keztében a termelés nem csökkent, hanem emelkedett. Növekedett a munka terme­lékenysége és a munkások keresete is. A kohászati ipar­ban például a termelékeny­ség a munkaidő rövidítése ellenére két százalékkal nőtt. A szénbányászatban — ahol az áttérés a munkaidőt ne­gyedére csökkentette — az egy főre jutó termelési érték műszakonként csaknem két százalékkal emelkedett. Ki­magasló eredménnyel járt a munkaidő rövidítése a moszk­vai elsőszámú Golyóscsap­ágy Gyárban, amely a gép­gyártási üzemek közül kísér­letképpen elsőként tért át az új rendszerre. A gyár össz­termelése az új rendszerben húsz százalékkal növekedett. A munka termelékenysége 13.6 százalékkal nőtt meg, munkások átlagkeresete csaknem 10 százalékkal nö­vekedett. A munkaidő csök­kentése ellenére a kedvező termelési adatok következté­ben a béralap felhasználása csökkent, s csökkent az ön­költség is. A szakszervezetek bevoná­sával készítik elő a munka­idő csökkentését a többi iparágban is. Különös gon­dot okoz például az áttérés a textiliparban. Ebben az iparágban ugyanis a szovjet üzemek a gépkihasználást 94—96 százalékra emelték és a munkaidő megrövidítését úgy kell végrehajtani, hogy a gépkihasználás hatásfoka ne csökkenjen. A textilipari üzemek tervei szerint új műszakok beállításával biz­tosítják a termelés növelését és az áttérés sikerét. — Ugyanakkor azonban biztosí­tani kell azt is, hogy a tex­tiliparban foglalkoztatott nők részére ne legyen kedvezőt­len a munkaidő rövidítése, ne növekedjék meg az éjsza­kai műszakok aránya, Kísér­letképpen a kosztromai Lén- árugyárban vezették be első­nek az új típusú négy válta­kozó műszakkal való terme­lést. A gyár tapasztalatait általánosítva valamennyi textilipari üzem részére le­hetővé válik a munkaidő rövidítése. A szovjet szakszervezetek gondoskodtak arról is, hogy a munkaidő csökkentésével, illetve az ötnapos munkahét bevezetésével párhuzamosan átszervezzék a szakszerve­zeti kulturális intézmények, művelődési otthonok, továb­bá a különböző szolgáltatási intézmények, üzemi étkez­dék, bölcsődék, óvodák mun­karendjét is. Több városban, ahol a munkaidő rövidítése a dolgozók nagy többségét érinti, a szakszervezetek ja­vaslatára megváltoztatták a városi közlekedés menet­rendjét is. A városokban a villamos és autóbusz, vala­mint a trolibuszjáratok már a megváltozott munkakez­dési időponthoz alkalmaz­kodnak. Hamarosan nyugati munkabizottság! alakul, amely kidol­gozza a január 10-i szovjet jegyzékre adandó választ Washington (AP). — Washingtonban hamarosan megalakul a nyugati munka- bizottság. amely kidolgozza a német békeszerződés megkö­tését sürgető január 10-i szovjet jegyzékre adandó összehangolt választ. Az AP szerint bizonyosra vehető, hogy a Nyugat eluta­sítja a Szovjetunió javasla­tát, valamint a békeszerző­dés tervezetét. Számítani le­het azonban arra, hogy az Egyesült Államok és szövet­ségesei felkérik a Szovjet­uniót, tárgyalja meg velük együtt a berlini kérdést, az egész német kérdés széle­sebb keretében. (MTI). Űzted élei és a „szerelmi üzlet** New York (MTI). — A Reuter beszámol arról, hogy a Columbia Rádiótársaság hétfőn 55 perces adást köz­vetített, amelyben a New York-i üzleti élettel szoros kapcsolatban álló prostituál­takat, nyilváncsház-fulajdo- nosnőket és kerítőket szólal­tatta meg. Mint az adásból is kiderült, Walt Street-i kö­rökben az a szokás, hogy a nagyvállalatok tulajdonosai csinos hölgyekkel kedvesked­nek üzletfeleiknek. Az egyik nyilvános ház tulajdonosnője elmondotta, hogy minden év­ben könyvet ad ki a „lá­nyok" fényképgyűjteményé­vel, s a kiválasztott hölgyet „házhoz szállítják’*. Az üzle­ti világnak és a prostituáció- nak ez a kapcsolata sokszor komoly zsarolási ügyekhez vezet. Harc a rendőrterror ellen — a görög parlament vitája a demokratikus szabadságjogokra tömörülés) interpellációjáról, amely az ország belső életé­nek normalizálásával, a de­mokratikus elemek üldözé- „ sével foglalkozott. Zanisz liberális képviselő, volt mi­niszter követelte, helyezzék : hatályon kívül a „rendkí­vüli törvényeket”, a diktatú­ra eszközeit. Galinosz, a de­mokratikus unió képviselője kifejtette, hogy a deportált demokratákat besúgók jelen­tései alapján tartóztatták le. A terror ellen foglalt állást Papandreu, az ismert füg­getlen politikus is. A demokratikus unió ti­zenkét képviselője törvény- javaslatot terjesztett be a 375. sz. törvény eltörléséről. Ismeretes, hogy e törvény j alapján készülnek halálra ítélni Manolisz Glezoszt, a görög nép nemzeti hősét is. A törvény katonai bíróság . előtti gyorsított eljárásra, s . : a halálbüntetés gyors végre- ■ hajtására ad szabad kezet a • kormánynak. (MTI.) ATHÉN (MTI.) A görög parlamentben kedden foly­tatták a vitát az EDA (egy­séges demokratikus baloldali

Next

/
Oldalképek
Tartalom