Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 18. szám
1959. január 22. SZOLNOK ..1: LM* b Községi könyvtár a tanteremben NAGYRÉV nem túl nagy település. Lakóinak száma nem haladja meg az 1800-at. De olvasni szeretnek a községben. Elindultunk hát megkeresni a községi könyvtárat, érdeklődni, hogyan tudják és akarják kielégíteni a község lakóinak kul- túrális igényeit. Skola József az iskola egyik tanára és igazgatóhelyettese látja el a könyvtárosi tisztet is. Amíg az egyik tanteremből a másik felé ballagunk, elmondja a könyvtár nehézségeit. (Közbevet 5- leg azt is megjegyezhetjük, Nagyrév kinőtte már iskoláját. A falu öt helyére szétszórt tanítás nem szolgál a tanulmányi eredmények növelésére és a tantestület pihenésének . biztosítására). Beszélgetés közben érünk el abba a tanterembe, ahol a könyvtár helyezkedik el. Ha ugyan könyvtárnak nevezhető az a három ócska szekrény, amelyben az iskolai és a községi könyvtár könyveit őrzik. A padoktól elég nehezen férünk a terem hátsó sarkában álló szekré- nyekhez. Lapozgatunk a kartonok között. Január közepéig ötvennyolcán újították meg múlt évi könyvkölcsönző jegyeiket. Hadd mondjuk meg. mindjárt, hogy az összetétel még nem kedvező, mert a beiratkozottak 90 százaléka tanuló; felnőtt olvasó csak elvétve akad közöttük. A múlt évben az arány jobb volt. Az év végén 277 olvasót tartottak nyilván, akik közül csak 83 volt a 14 éven aluli. MI AZ OKA a megtorpanásnak az elhelyezési nehézségeken kívül? — ezen töprengtünk, amig a statisztikát nézegettük. — Igen egyszerű a válasz — mondotta Skola József. Kevés a könyv. Csak úgy tudunk új könyvet kihozni, ha a járási könyvtárral cserélünk. És itt hadd mondjam még, hogy a község sem tá mogat eléggé minket. 1954 óta vagyok a községben, — azóta könyvtárfejlesztésre nem kaptunk semmit. — És a könyvpropaganda? Ha új könyvek jönnek a járási könyvtárból, akkor a szülőket a gyermekek utján értesítjük. Ez a módszer bevált, egyéb módszert nem alkalmazunk. így folyik a beszélgetés. Annyit már megállapíthatunk, hogy a község vezetői azon az állásponton vannak, hogy a könyvtárnak új helyiséget nem adnak, mert küszöbön áll az új művelődési otthon felépítése, ahol méltó helyet tudnak biztosítani számára. Azonban az í. "étkezés még nem indult meg és addig bizony nagy nehézségek közepette folyik a kölcsönzés. MIKOR vannak könyvtári órák? — Csak vasárnap délelőtt, mert hétköznap reggeltől estig tanítás folyik itt a teremben. Ha önálló helyiségünk lesz, akkor hétköznap este is tudunk könyvtári órát tartant. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy sürgős megoldást találjanak a könyvtár számára. Az emberek általában szeretik a jó könyveket. Pápai László dolgozó paraszt lapján öt könyv is szerepel. Köztük az Lgri csillagok, Két koldus diák. Fekecs Lajos lapján a Csendes Don olvasható. Berkó József, a Haladás Tsz elnöke egész családjával beiratkozott a könyvtárba. Skola elvtárshoz be-bekukk iának az érdeklődők: jöttek-e jó, új könyvek? A falu emberének egyre tágul a látóköre. Meg szeretné ismerni a világot, s a villanyfényes téli estéken ideje is van az olvasásra, művelődésre. Ezt vegyék tekintetbe Nagyréven a község vezetői. Támogassák jobban a saját könyvtárukat. Az emberek öntudatosodásában, művelődésében a befektetett fáradság és összeg bőségesen, kamatostul megtérül majd. — ht. — A HARMADIK Magyarul beszélő szovjet film. Mezőtúr, Dózsa mozi február 2—4. X jvíoegó /] nagykunsági néphagyo- { mány tarka történeteket mesél arról, hogy a két leghíresebb karcagi csárdát, a városbeli Morgót és a határ szélén levő Ágotát a múltban alagút kötötte össze. Ennek egyik bejáratát a pince legsötétebb fülkéjében egy csaj ravert nagy hordó feneke födte el. Ezt azonban csak úgy lehetett az ászokfán egy kicsit odébb gurítani, ha előbb kihúzták a felső dugóját. Pandúrnak meg ilyesmi eszébe se jutna! A más:’: nyílásához meg úgy fértek hozzá, hogy a gádorban felülről lefelé számítva a lépcső kilencedik fokát betolták a failba. De nem akármerre, hanem balfelé. Ezt sem érte volna fel ésszel hivatalbéli ember. így hát nem kellett félteni a titkot. A pandúrok elől e földalatti úton szökdöstek el a mulatozó betyárok, amikor már nagyon égett a lábuk alatt a talaj. /legendákat szövögető öreg pásztoroktól hallottam ezelőtt, hogy egyszer a többek közt Rózis« Sándor mulatozott a Morgóban. Valami hitvány besúgó szavára a pandúrok elállták a csárda ablakát és megverték erősen a bereteszelt ajtót: „Nyisd ki, csárdás, nyisd ki, be akarunk menni!” Nem telt bele több idő, alig néhány piüantásnyi, már is ajtót tárt előttük az öreg csapiár: — „Tesisenek, uraim, tessenek! Van jó borom, hány itcével hozzak?” Sokat próbált vén betyár volt őkelme, jól tudta ő azt, hogy nem inni jönnek. De szeme rebbenése se árulta el, hogy ő is megsejtette ám idejekorán a huncutságot s amikor a puskát tartó pandúrokat az ivóba engedte, akkor már Rózsa Sándor lent troli a sötét alagútban és egy szövétesácda alagdtja ( Avagy hogyan menekültek el a betyárok a pandúrok elől nek világánál elindult Ágota felé. Szépen mondja ezt a hagyomány, a valóság mégis ellent vét. Kisdiák koromban magam is jártam a már azóta lebontott Ágota csárdában. Dementem a pincéjébe is és kíváncsi szemem előtt semmi sem maradt ott rejtve. A jelenleg még fennálló több mint két évszázados Morgó boltíves, sötét pincéjének zcg- zugait is többször átvizsgáltam, végig kopogtatva nyirkos falait. De alagútnak se ott, se itt nyomát se találtam. Nem is volt ilyen a valóságban, csak a népi képzelet alkotta mondákban. Olyan eset történt hajdanán, hogy bércek ormán díszelgő büszke kővár gőgös ura verejtékező jobbágyaival alagutat fúratott a kemény sziklákba, de a bujdokló szegénylegényeknek ugyan ki ásott volna utat az egymástól tíz kilométernél légvonalban is jóval messzebb eső két csárda közt, méghozzá annyi szélesmedrű ér, szinte feneketlen mocsarak alatt? Na, de ha alagút nem is volt, e régi csárdák építői gondoskodtak olyan fáin rejtekhelyekről, hogy a legszo- rongatottabb betyár se álmodhatott volna alkalmato- sabbat. ásztorságot viselt öregektől hallottam — akik nagyon járatosak az efféle dolgokban —, hogy Rózsa Sándor is az Agota-csár- dában rejtőzködött el, amikor már nagyon összefogtak ellene a vármegyék. Nem is jött elő, amíg a pandúrok haza nem takarodtak a pusztákról, belefáradva a sikertelen hajszába. Addig hátán, hasán, kétoldaliam kialudta a síkon állás, széllel futás minden fáradalmát. Álmát nem za-varta a gondolat, hogy üldözői valamiképp ráakadhatnának. Puha ágya, sült tyúkkal kaláccsal, kancsó borral terített asztala lent volt egy kis külön pincében, ahova a csárda nagy szabadkéményének a füstfogójából lehetett leereszkedni egy szűköcske kürtőn keresztül. Hát akadt volna hvvatalbéli kopó, akt ilyen helyen szimatol utána! Ott koccintgattak pedig az ivóban. A karcagi csendbiztos, meg a hajdúsági komiszáros vállvetve fogadkoztak, hogy tűvé tették a maguk határát s merik állítani, hogy a betyár nincs se a Kunföldön, se a Hortobágyon! Eltalálták, mert nem is ott volt, hanem alatta. Mikor aztán feljött, elővezették neki a csárdaáí- lásból abrakon tartott pej lovát. Elrepült rajta, mint a madár. Fenn a betyár a nyeregben, A két lába rézkengyelben. Ö bírja az egész pusztát, Méregeti szélit, hosszát; gyszer Fábián Pista a híres, nyalka sárréti betyár lakta ezt a pincét. Ez idő alatt egy bocskoros kis öreg ember érkezett a csárdához, kutyafekvésnek való ócska szűr a vállán. Az ivóban meg az állási szekerek utasai közt ténfergett jóidéig. Végre nagy csendesen szót eresztett firhangos bajusza a'ól: „Csárdagazda, hallja már! Pistát keresném én, a Pistát. Mert tulajdonképpen a bihari vielspán volnék én, hallja”. A csárdás közelebb hajolt az öreghez, akinek nem hivatala, hanem kapott jelszava volt a bihari vicispánság. S ő is odasúgta neki a jelszó párját: „Ha nagy medáliát hozott kend, adja ide, majd jön erre Pista a héten, vagy azután, átadom én neki hűségesen”. De a rejtekhelyen időző betyárt még a hírhordó vén „bizományosnak” se árulta el. SZŰCS SÁNDOR Vigytízsun k egészségűn kre! Ha az alábbi tanácsokat mindig szem előtt tartjuk, sok fertőzésnek, megbetegedésnek vehetjük elejét. Ha melegünk van, ne igyunk hideg vizet, súlyos gyomor- és torokhurutot szerezhetünk. Gondoljunk a fogunkra is, forró leves közben ne igyunk hideg vizet, mert a fogzománc egy-kettőre megreped. A beteg, lyukas fog pedig ízületi és gyomor- bajnak lehet okozója. Étkezés előtt mindig mossunk kezet, ez a legelemibb tisztasági szabály. Sokan nem bírják a tejet, különösen a gyermekek. Ne erőltessük, mert könnyen gyomorrontást, vagy étvágytalanságot okoz. Helyette nyáron igyunk gyümölcsszörpöt, télen citromos teát. Renyhe emésztésnél nem kell mindjárt hashajtót szedni. A sok testmozgás jó hatású lehet. Tegyünk nagy sétákat, reggel tornázzunk, éhgyomorra igyunk langyos vizet. vagy aludttejet. Ha ez sem használ, együnk édes lekvárt, vagy aszalt szilva kompótot. Télen ne hordjunk szűk cipőt, vékony, szoros kesztyűt, Háztartási tanácsok Az ablak homályosodását megakadályozhatjuk, ha az ablakmosó vízbe két-három csepp glicerint teszünk. Benzin minden háztartásban készenlétben kell, hogy legyen. Tartsuk elzárt helyen, ahol avatatlan kéz nem érhet hozzá, főleg azonban távol minden nyílt lángtól, vasalótól, tűzhelytől. A benzinben tisztított holmit nem szabad rögtön vasalni, sem tűz közelében szárítani. Lehetőleg nyitott ablaknál tisztítsunk benzinnel. Gumiárábikumot, ha megkeményedik, alkoholos vízzel lehet felhígítani. Kompótot, frisset, ha főzünk, tegyünk bele egy kis vajat, lényegesen javít az izén. A lámpabél sokkal világosabban ég, ha használat előtt három órára ecetbe áztatjuk, megszárítjuk s ígytesz- szük a lámpába. Izzadás ellen, ha- az kismérvű, lehet háziszerekkel próbálkozni, de ha nagyobb- fokú, vagy a háziszer nem használ, orvoshoz kell fordulni. — Hónaljizzadásnál: kámforos vízzel kell minden este lemosni és behintő- porozni. Vagy egy más mód: benedvesítjük kölnivízzel, majd formalinálkohollal, utána szalicilpúderrel kell behinteni. Gyógyszertárban vásárolható. Lábizzadás ellen naponta hűvös lábvíz, frissen mosott harisnya és szalicilsavas hintőpor alkalmazandó. Kenyeret, szárazát, vízfürdőben, gőzön egy fél óráig tartunk, friss lesz. Nylonkendőbe csomagolva napokig teljesen friss, puha marad. mert akadályozza a vérkeringést s így hamarább megfagyhat kezünk, lábunk. Ha torokfájós gyerek van a házban, aki ápolja, az is öblögesse torkát fertőtlenítő szerrel, így nem terjedhet tova a fertőzés. Szagos hússal ne kísérletezzünk, a gyomormosás nagyon kellemetlen eljárás! HETI ÉTREND Csütörtök: Kelkáposztaleves, véreshurka ecetes tormával. Péntek: Burgonyaleves, bum- dás alma. S zombat: Káposztaléleves kolbásszal, babfőzelék pirított hagyma feltéttel. Vegyes kompót. Vasárnap: Csontleves koc- katésztával, sertés oldalas sütve párolt káposztával. Farsangi fánk. Hétfő: Savanyú tojásleves, sajtos makaróni. Kedd: Rizsleves, virsli vagy párolt kolbász lecsóval és burgonyapürével. Szerda: Kaszásleves füstölthússal, karalábé főzelék, bundáskenyérrel. Előkészület a sertésvágáshoz A sertésölés munkáját meg- könnyítjük. ha már az előző napon megtesszük az előkészületeket. Minden edényt, amire szükségünk lesz ké szítsunk elő, mossuk meg. deszka, dézsa, zsíros bődön, teknő tiszta és szagtalan legyen, a késeket fenjük ki. A fűszereket vásároljuk meg, amit kell törjük meg, a hagymát vágjuk fel, a fokhagymát áztassuk be, a hurkába való rizst tisztítsuk meg. A hentes leölés előtt ne hajszolja a disznót, mert a húsa kemény lesz. A sertés- vágásKoz hajnalban kell hozzáfogni. így a jó előkészítéssel estére minden mun-i kát befejezhetünk. A serqa^ Divat Középszürke fehércsikos Hskosztüm. Mohazöld taft kisestélyi ruha. tés feldolgozásánál törekedjünk a változatosságra, kivált, ha egy télen kétszer is vágunk. Véres hurka öt-hat darab zsemlyét apró kockákra vágunk, világosra megpirítjuk, tejjel, — abáló lével megáztatjuk, hozzákeverhetünk egy-két bögre párolt rizst, darált kövér húsokat és egy tenyérnyi kifőzött szalonnát apró kockákra vágva. Ezután hozzáöntünk annyi vért, hogy inkább híg legyen, mint sűrű. Fűszerezzük sóval, borssal, jól összetört szárított csomborral, tört kapormaggal, majoránnával, pirított hagymával. A véres hurkát tovább abáljuk, mint a többi hurkát szoktuk. Ha nincs elegendő bél a töltéshez, a maradék hurkaanyagot feldarabolt hálóba göngyöljük és nem főzzük ki, hanem csak sütjük és ezt használjuk el először. Citromos kolbász Hozzávalók: 80 dk kolbászhús, fél citrom, egy zsemlye, só, bors. A zsemlyét tejbe áztatjuk, kicsavarás nélkül jól széttörjük, az átdarált kolbászhúshoz vegyítjük és a citrom levével, finomra lereszelt héjával jól összedolgozzuk, fűszerezzük, és a bélbe töltjük. Csak gyors fogyasztásra használható, füstölni nem lehet Füstölt szalonna zsírban abálva A füstölésre szánt szalonnát 10 percig forró zsírba tesszük a zsír olvasztásakor. Utána besózzuk, és 8—10 nap múlva papírba csomagolva átkötve füstre tesz- szük. L
