Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. január 2z. MIKOJAN elutazott az Egyesült Államokból New York (AP). A. I. Mi­kojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese kedden délután, helyi idő szerint 15,45 órákor haza indult a new-yorki repülő­térről. Halifa. — a Skandináv Lé­giforgalmi Társaság menet­rendszerűen közlekedő négy­motoros repülőgépe később Befejeződtek a szovjet—csehszlovák kereskedelmi és gazdasági tárgyalások A szovjet fővárosban be­fejeződtek a csehszlovák és a szovjet küldöttségek ke­reskedelmi és gazdasági tár­gyalásai. A két küldöttség tagjai megvitatták az egyes nyersanyag-iparágak fejlesz­tésével kapcsolatos együtt­működés fokozásának kérdé­seit; A tárgyalások a megfelelő jegyzőkönyvek aláírásával fe­jeződtek be, (TASZSZ). jelentette, hogy egyik motorja kigyulladt. A repülőgép mű­ködő motorjaival azonban si­mán leszállt az Uj-Found- land-szigetén lévő Argentia katonai repülőtéren. Szemtanúk elmondották, hogy a géphiba nem okozott riadalmat az utasok, körében. Mikojan társaságával és a többi utasokkal együtt jó hangulatban felkereste Ar­gentia repülőterén a tiszti klubot, majd megtekintett egy sporteseményt. Az Országos Béketanács ülése • Az Országos Béketanács szerdán délelőtt megkezdte tanácskozását a városligeti Gundel-étterem emeleti he­lyiségében. Darvas József el­nöki megnyitójában üdvözöl­te az ülés külföldi vendégeit, a hazánkban tartózkodó cseh­szlovák papi küldöttség tag­jait: dr. Eduard Oliva kápta­lani helynököt, dr. Skoda László főszerkesztőt, dr. Zá- reczky István kanonok-plébá­nost, továbbá Erwin Koch evangélikus lelkészt, az Or­szágos Béketanács alelnöhét. Ezután Hantos János, a Bé­ketanács titkára mondott be­számolót. (MTI) Haladás történt a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten Genf (AP). A nukleáris fegyverkísérletek megszünte­téséről tárgyaló genfi érte­kezlet keddi ülésén bizonyos eredmény mutatkozott a leg­fontosabb ellenőrzési kérdé­seik részletes megvitatása so­rán. A 3 nagyhatalom egy- --------------------­Az angol Országos Sséntanács felmondott 3500 bányásznak London. Háromezerötszáz bányász — zömében wale- siak — két hétre szóló fel­mondást kapott az Országos Széntanácstól, hivatkozással a tárnák bezárására. Ez a lépés, jóllehet nem jött váratlanul, újabb ko­moly megdöbbenést és elke­seredést keltett a bányász- ság körében, mert a rideg­hangú felmondólevél nem ajánlott más állást, s az ál­dozatok többsége családos, élemedettkorú ember, aki munkás életét a széniparban töltötte. iLaem tucLmás ipaír ban elhelyézkeditr. Fokozza az elkeseredést a tömeges elbocsátások vár­ható lavinaszerű hatása a helységekben, ahol az elbo­csátottak laknak, és ahol oly sok kenyérkereső vásárló­formán erőfeszítéseket tett a kísérletek beszüntetésének el­lenőrzési módszerei körül tá­madt kelet-nyugati ellentét elsimítására és az értekezlet­hez közelálló körök szerint a kedden lezajlott vita volt a legrészletesebb az értekez­let kezdete óta. A vita foként annak a ja­vasolt 180 megfigyelőálio- másnak személyzeti összeállí­tásáról folyt, amelynek célja megakadályozni, hogy a há­rom nagyhatalom bármelyike is kijátssza az atom- és hid- rogénfegyver-kísérietek meg­tiltásáról szóló egyezményt. Carapkin szovjet küldött kijelentette, hogy a keddi ülésen elhangzott egyes nyu­gati javaslatok újabb szovjet kezdeményezéseik lehetősé­geit nyitották mag. Az AP jelentése szerint Carapkin azt mondotta, hogy az amerikaiak és britek „lé­pést tettek előre”, amikor el­ejtették azt a követelésüket, hogy a nukleáris robbantási kísérletek felfüggesztéséről szóló egyezményt összekap­csolják az általános leszere­lésről szóló tárgyalások előre, haladásával. (MTI) VÉLEMÉNYEK a német kérdés rendeséséről B er 1 i n (MTI). Adenauer kancellár szerdán estére a Schaumburg-palotába kérette a bonni parlament pártfunk­cióinak vezetőit. A kancellár előreláthatólag Dittmarm he­lyettes külügyi államtitkár­nak, valamint Grewe profesz- szornak, Nyugat-Németország washingtoni nagykövetének Mikojan amerikai látogatásá­val kapcsolatos jelentéseit is­mertette. Adenauer tagadta, hogy a német kérdés megoldása és a békeszerződés megkötése Németországgal elősegítené a nemzetközi enyhülést. A kancellár kijelentése még saját pártja képviselői­nek körében is levertséget okozott. Attól tartanak, hogy az általános leszerelésre vo­natkozó nemzetközi kérdések sorában a német egység és a békeszerződés kérdésének súlypontja az utolsó helyre kerül. A NÉMET SZOCIÁLDE­MOKRATA PART EL­LENJAVASLATAI A NÉMET KÉRDÉS RENDEZÉSÉRE Bonn (DPA). — A német szociáldemokraták kedden új­ságírók előtt kifejtették, hogy nézetük szerint mily módon kellene foglalkozni a német kérdés rendezésére tett szov­fUMXiwummmenmrnmmmmms ;et javaslatokkal. A követke­ző gondolatok megvitatását szorgalmazzák: A Nyugatnak egységes el­lenjavaslatokat kell előter­jesztenie a szovjet szerző­dés-tervezettel szemben. El lehet utasítani a német békeszerződést, amíg meg nem valósítják Németország egyesítését, de a Nyugatnak késznek kell lennie arra, hogy tárgyaljon az európai biztonsági rendszerről. Ezzel összefüggésben tárgyalni kel­lene a Berlin biztonságát érintő pótmegállapodások megkötéséről (esetleg az ENSZ bekapcsolásával.) A harmadik és szociálde­mokrata nézet szerint a leg­jobb lehetőség az lenne, ha a Nyugat külön egységes javas­lattal élne a német kérdés­nek és az európai biztonság problémájának a megoldásá­ra. Ismét vissza lehet térni arra a javaslatra, hogy a né­met kérdés megoldására ál­landó négyhatalmi bizottságot alakítsanak, melyben tanács­kozó jelleggel részt vennének Németország két felének kép­viselői. A nyugatnémet kormány­nak ösztönöznie kellene a Nyugatot, fontolja meg, mi­ként tárgyalhatna a Szov­Párizsi jelentések PÁRIZS (MTI.) Párizs környékén az árvízhelyzet továbbra is kritikus, bár a Szajna Párizs alatti szaka­szán a víz szintje alább szállt. Kedden nagy esőzés kezdődött meg Franciaor­szágban és tartanak attól, hogy újabb árhullám söpör végig a Szajnán. A meteo­rológusok január 23-ra az ár újabb emelkedését helye­zik kilátásba. A párizsi múzeumokat sem hagyja érintetlenül a Fran­ciaországot elborító drága­sági hullám: a francia hiva­talos lap keddi száma ren­deletét közöl a múzeumok beléptidíjainak új szabályo­zásáról. A világhírű Louvre- múzeum beléptidíját az ed­jetunióval — mondotta a német szociáldemokraták szóvivője. A nyugatnémet kormány ed­dig még nem is dolgozta ki saját javaslatait. Magától ér­tetődő az is, hogy meg kell vitatni valamennyi nyugati ellenjavaslatot, nem pedig csak a nyugatnémet kormá­nyét. NEW YORK (AP). A New­sweek kedden „történelmi változás az Egyesült Államok németországi politikájában*' címmel közölt cikkében azt állítja, hogy bár az Egyesült Államok álláspontja Berlinre és Németországra vonatko­zóan hivatalosan változatlan, amerikai kormánykörökben két megoldást mérlegelnek, amely megoldás elősegítené a jelenlegi zsákutcából való kijutást. E két megoldás: 1. a két Né­metország „konföderációja”, amely átmeneti jellegű lenne és a tényleges újraegyesíté­sig állna fenn; 2. Nyugat-Né­metország fővárosát Bonnból Nyugat-Berlinbe helyeznék át és hivatalos kapcsolatot léte­sítenének Nyugat-Németor- szág és Kelet-Németország között. A Newsweek szerint a NATO diplomatái e tervet szerzője után „Murphy-terv’*- ének nevezik. (MTI). A nyugatnémet külügyminiszter lehetségesnek tartja a négyhatalmi konferenciát BONN (Reuter) Brentano nyugatnémet külügyminisz­ter a kereszténydemokrata párt parlamenti csoportjá­nak vezetői előtt kijelentet­te, hogy elképzelése szerint négyhatalmi konferneiára ke­rül sor. Brentano valószínűnek tart ja azt is, hogy szovjet- amerikai tárgyalásokra ke­rül sor, véleménye szerint azonban az Egyesült Álla­mok nem dönt szövetségesei nélkül. Id kubaiak félmilliós tüntetést rendeznek a havanai elnöki palota előtt Batista-rendszer hívei ellen indítottt eljárást. Fidel Castro, a kubai forra­dalom vezetője kijelentette, hogy a háborús bűnösök el­len folytatott perek egyes tárgyalásain vádlóként részt kíván venni. Ezeket a tárgyalásokat an­nak a forradalmi büntetőtör- vénykönyvnek az alapján tartják meg, amely törvényt a felkelők a múlt év február­jában dolgoztak ki, amikor még a hegyekben rejtőztek. (MTI) 025 milliárd tonna-kilomé­tert, Ázsia vasúti teherfor­galma 1957-ben 250 milliárd, Nyugat-Európáé 216 mil­liárd. Afrikáé 50 milliárd 200 millió, Dél-Amerikáé 27 milliárd 900 millió, Óceániáé pedig 14 milliárd 100 millió tonna kilométer volt. 1953 óta a vasúti teherfor­galom 51 százalékkal emel­kedett Ázsiában, 48 száza­lékkal Kelet-Európábán, 12 százalékkal Óceániában 3—3 százalékkal Észak- és Dél- Amerikában, világ-átlagban pedig 25 százalékkal. (MTI.) MIKOJAN AMERIKAI ÚTJA Mielőtt Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes elin­dult volna az Egyesült Álla­mokba, egy másik szovjet' utas vágott neki egy sokkal hosszabb útnak. Ez az utas az SZSZSZR—1959, a mes­terséges bolygó volt, amelyet az év első napjaiban röpítet­tek fel a világűrbe. A két utazás összefügg. Mikojant úgy fogadták az Egyesült Államokban, mint annak az országnak küldött­jét, amely ezt a páratlan tu­dományos eredményt — el­sőnek a világon — elérte. A múlt év végefelé az Atlas rakéta fellövése és a gazda­sági válság jeleinek enyhü­lése után az Egyesült Álla­mokban már kezdték elfelej­teni az 1957-es és 1958-as tudományos és gazdasági ku­darcokat., Sokan már azt hit­ték, hogy az amerikai tudo­mány behozta lemaradását, amelyet az első szputnyik fellövése tárt fel. A szovjet űrrakéta termé­szetesen elsősorban tudomá­nyos célt szolgál, azonban a nagy szenzáció közepette az amerikaiaknak módjuk nyílt arra, hogy ismét meg­állapítsák: a Szovjetunió vál­tozatlanul tartja előnyét a tudományos kutatások terén. S emlékszünk arra az időre, amikor az Egyesült Államok az atombomba egyedüli bir­tokosának érezte magát: mi­lyen féktelen zsarolási kí­sérletekre próbálták felhasz­nálni „monopóliumukat”. A Szovjetunió azonban nem akar tudományos és kato­nai erejével fenyegetni. Mi­kojan amerikai útja éppen ezért nem valamiféle erőpo­litikának, hanem éppen el­lenkezőién: a Szovietunió őszinte békeakaratának és tárgyalási készségének volt , bizonyítéka. De a Szovjet- , unió legutóbbi sikerei min­den nyugati újságírónak el- ( vették a kedvét attól, hogy ( a szovjet miniszterelnökhe- lyettes látogatását a gyenge- 1 ség jelének állítsa be. Ellen- 1 ben más, igen érdekes dolog történt. Ez a momentum nemcsak 1 politikai, hanem lélektani szempontból is érdekes, és tükrözi azt, hogy végered­ményben 12 év szovjetellenes rágalmai sem tudták kiölni az amerikai népből az érdek­lődést és a megegyezés vá­gyát a második világháború nagy szövetségese tekinteté­ben. Valószínűleg nemcsak a szovjet államférfi nagy ügyességének és kitűnő egyé­ni képességeinek tulajdonít­ható, hogy az amerikaiak ér­deklődéssel és rckonszenvvel kísérték végig útját. Mikojan felismerte azt, hogy az ame­rikai nép belefáradt Dulles háborús akrobatamutatvá­nyaiba, és éppen ezért na­gyon sok új barátot tudott szerezni a bét nagyhatalom közötti megegyezés gondola­tának. Amikor a szovjet minisz­terelnökhelyettes 'január 20- án hazautazott az Egyesült Államokból, útitarsolyában valami olyasmit vitt, ami az utóbbi években nagyon-na- gyon ritka és nehezen kap­ható cikk volt a nemzetközi politikában: a bizalmat. Nem lehet természetesen azt mon­daná, hogy az alapvető poli­tikai kérdések közül bárme­lyik is megoldódott volna. >an csaknem két órán át be­szélgettek egymással Berlin­ül, a német kérdésről, a le­fegyverzésről, a kereskedel- ni kapcsolatok fejlesztéséről, ■s a személyes látogatások «yakorilbbá tételéről. Nem egyeztek meg semmiben, de lem is ez volt a céh Egysze­rűen: megismerni egymás gondolatait. Nagyon nehéz negítélni valakit, ha óceá- vok és ezer kilométerek vá­lasztják el tőlünk. Éppen ízért ez a találkozó segítheti i jövendő megegyezések, tár­gyalások előkészítését. Függetlenül az amerikai ílnöikkel és a Dulles külügy- niniszterrel folytatott tár­gyalásoktól, Mikojan útjának egalátob olyan fontos részei ycltak azok a látogatások, amelyeket egyszerű emberek­nél, háziasszonyoknál, szálló^ iásoknál, vagy kereskedők­nél tett. A szovjet miniszter- elnök már járt az Egyesült Államokban és most saját szemével akart meggyőződni arról, hogyan él az amerikai nép. Az amerikai újságok, a televízió, a rádió végig ve­zető helyen számoltak be út­járól, és ebben a minőségé­ben Mikojan nemcsak állam­férfi volt, hanem, egyszerű szovjet polgár is, aki a ba­rátságot lürdette két nép kö­zött. Mikojan ezenkívül mint üz­letember is nagy benyomást keltett az amerikai közvéle­ményben. A News of the World című angol lap azt írja, hogy Mikojan amerikai útja diadalmenet volt. ,,A Szovjetunió kereskedelmi szakértője megnyerte a gya­korlatias gondolkozást, ame­■. rikai üzletembereket. Márpe-I1 dig a nemzetek jó viszonya-!, nak alapja a kereskedelem.'’ I Az egyik világlap azt írta, j hogy Mikojan tárgyalásai ■ megtörték a hidegháború; jegét. j Ez azonban túl szűk fogai-j| mazás. Nemcsak a hivatalos" tárgyalások, hanem maga aj látogatás ténye és körűimé- ! nyei is hozzájárultak a nem-5 zetközi politika széljárásának ■ felmelegedéséhez. Az egy- " i szerű amerikaiak megértet- ■ ték, hogy nem okvetlen szűk-*] ségszerűség farkasszemet *; nézve, hidrogénbombák ár- ■ rtékában élni és hogy igenis:! lehetséges az együttműködési' a két nagyhatalom között. S S ha ma már nemcsak"1 egy-két amerikai üzletem-!: bér, hanem mind szélesebb" tömegek gondolkoznak így, ha S ( megérik egy jövendő együtt-!, működés gondolata, ha tehát" az amerikai és a nyugati gon- ■ dolkodásmód változott vala-* mit, ha Mikojan őszinte és! egyenes válaszai nyomán! megértették, hogy eddig saját! propagandájuk rabjai voltak," hogy a Szovjetunió valóban* békét és élénk kereskedelmet" akar: — a látogatás elérte! célját. Eredményei, kézzelfog-« ható konkrét eredményei csak ! a jövőben fognak megmutat-» kozni egy esetleges külügy- ■ miniszteri értekezlet, vagy ■ éppen csúcstalálkozó forrná-1 jában. * Mert van valami, egy lát-" hatatlan építőanyag a nem-" zetközi politikában, amely! nélkül minden megegyezési lehetetlen, és ez a bizalom.! Mikojan a bizalom követe-" ként utazott Amerikába, és-j küldetését eredményesen tel-g jesítve tért vissza a Szovjet-" unióba. Baracs Dénes ! — ........ ■ ■ A Szovjetunió és a kelet-európai !országok első helyen állnak a világ vasúti teherforgalmában New York. Az ENSZ na­pokban közzétett jelentése szerint a Szovjetunió és a kelet-európai országok meg­szerezték a vezető helyet a világ vasúti teherforgalmá­ban. Míg 1956-ban az Egyesült Államok állt az első helyen, 1957-ben a Szovjetunió és a keleteurópai országok vasúti teherszállítási forgalma egy­billió 225 milliárd tonna- kilométert tett ki, az egész világé kétbillió 807 milliárd tonna-kilométert, Eszak- Amerikáé pedig egybillió digi 50 frankról 100 frank­ra emelték. Mona Lisa és a Milói Vénus megtekintése te­hát azután kétszer annyiba kerül a francia vagy a kül­földi látogatónak. Párizs többi múzeumában is hason­ló arányban drágultak meg a beléptidíjak. A Debré-kormány minisz­tertanácsi ülésen foglalkozik a márciusi községtanácsi vá­lasztásokon alkalmazandó választási rendszer kérdésé­vel. A polgári lapok mind­eddig hallgattak az előkészü­letekről, csak a kommunis­ta sajtó fedte fel, hogy a kormány kivételes hatalmá­val élve új választási rend­szert kíván rendeleti úton megállapítani. A korábbi választójogi törvény 503 {francia városban tette lehe- ítővé az arányos rendszer ■ alapján való választást, az ! új reakciós tervek 156-ra, il- íletve 93-ra szorítanák le ezt Sa számot. • ■ erejének megvonása a hely­beli kereskedőket és más foglalkozásúakat is sújtja majd; ahogy mondani szok­ták, „a tárnával együtt hal meg a falu is”. Will Paynter,, a bányász szakszervezet walesi területi szervezetének elnöke kije­lentette: — Szakszervezetünk har­col tagjaink kidobása ellen. A walesi nép, az egyházak, a városi hatóságok, a szak- szervezetek, a politikai pár­tok teljes támogatásukat ígérték a mindennapi kenyé­rért folytatott harcukban. — Most a helyzeti ko­molyságára akarjuk rádöb­benteni Londont. Három­négyszáz walesi bányász vo­nul január 29-én a parla­ment elé. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom