Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
I LAG PROLET ARIM SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBlZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA X. évfolyam, 1. szám. Ara 60 fillér 1959. január 1. csütörtök. r s ÉVVÉGI SZÁMVETÉS Irta: OLÁH GYÖRGY a Megyei Tanács V. B. elnöke |j A ltalánosan elterjedt gya\ r\ korlat, hogy évvégén számig etést készítünk. Mérlegre tesz- h szűk az elmúlt évet, kritikus ' zemmel vizsgálva az év során j végzett munkát, számba véve ■redményeinket és fogyatékos■ ságainkat is. Az ilyen számvej tés nemcsak helyes, hanem szük- [ séges is. Eredményeinket fo- ,j cozni, munkánkat állandóan ja, ítani, fogyatékosságainkat ki> küszöbölni csak akkor vagyunk s .epesek, ha egy-egy időszak égeztével visszatekintünk a K megtett útra, még egyszer vé- 1 ;ig gondoljuk a megtett út leg- S ellemzőbb sajátosságait, beható ú .izsgálat tárgyává tesszük a Ij munkát, következtetéseket és ■ tanulságokat vonunk le belőle, i amelyek egyúttal az újabb idő■ szak munkájához szolgálnak dapul. • Az 1958-ban végzett munkát Í értékelve mindenekelőtt azt kell negállapitanunk, hogy alapjá- ian véve sikeresen dolgoztunk i legfontosabb feladat, a Ma- yar Népköztársaság államrend- ének megszilárdítása, politikai is gazdasági helyzetének javí- ása érdekében. Az 1958-as évet | tezdve még alig több, mint egy i.' • esztendő választott el bennün- f cet az 1956 őszén lezajlott el- j enforradalomtól. Ebből Követ- * cezett a legdöntőbb feladat, minden erővel munkálkodni a Népköztársaság helyzetének, törvényes hatalmának megszilárdításáért. Be kellett tetőzni a konszolidációs folyamatot, véget kellett vetni annak a bizonyosfokú ideiglenességnek, amely számos vonatkozásban még tapasztalható volt. i Az év elején már világos volt, hogy 1958 fő politikai feladata az államhatalom to- , vabbi megszilárdítása érdekében az országgyűlés és a tanácsok újraválasztása lesz. A párt- szervezetek, tanácsok és tömegszervezetek. valamint a gazdasági szervek rendszeres, sok- , oldalú, következetes munkájá- íak eredményeképpen 1958-ban tovább javult az ország gazdasági helyzete, méginkább megszilárdult politikailag a párt és •kormány helyzete, erősödött a j magyar dolgozó nép egysége a szocializmus építésének jegyé- oen. Ez megteremtette a választások lebonyolításának előfeltételeit. A november 16-án lezajlott or- a-ággyülési képviselői és tanács- agi választások, hasonlóan az országoshoz, megyénkben is a Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány politikájának Vitathatatlan győzelmét hozták. ^bizonyosodott, hogy a párt és ■{ormány politikája mind belpolitikái, mind pedig külpolitikai Vonatkozásban érthető a dolgosok százezrei és milliói számába és nemcsak érthető, hanem ■ eljesen egybe esik véleményük- ■cel, vágyaikkal, szándékaikkal ns ebből következik, hogy nem- L ".sak egyetértenek ezzel a poli- Itikéval, hanem aktívan támogatlak is. A választásokat barát és ellenség egyaránt nagy figyelemmel kisérte. Barátaink azért, mert velünk együtt meg voltak győződve arról, hogy Magyar- országon a szocializmus építésének ügye megingathatatlanul szilárd alapokkal rendelkezik, mert a dolgozók millióinak aktiéi támogatását élvezi. Az ellenség pedig azért, mert remélte, hogy amit nem sikerült elérnie a nyílt ellenforradalommal — kihúzni a talajt a Magyar Népköztársaság alól, a szocializmus alól Magyarországon —, azt sikerül elérnie a választásokkal. Nos, a választási eredmények kétségtelen bizonyítékát szolgáltatták annak a nagyszerű politikai fejlődésnek, amelyen a maevar nép a felszabadulás óta eltelt 14 év alatt keresztül ment. H iába volt az ellenforradalom előkészítésének több hónapos időszaka, amikor a revizionista nézetek tömkelegével árasztották el az országot, hiába volt a nyilt ellenforradalom, hiábavalók voltak azok az erőfeszítések, amelyeket a vezető imperialista országok, az ENSZ-en belül kifejtettek a Magyar Nép- köztársaság helyzetének meggyengítésére, hiábavalók voltak azok az elkeseredett kísérletek, amelyekkel az „Amerika Hangja”, a „Szabad Európa” és a többi — szocialista országokkal szemben ellenséges magatartást tanúsító — rádióállomások próbálkoztak megkísérelve passzivitásra bírni, vagy ellenszavazásra biztatni a magyar választó- polgárokat. A magyar nép, benne megyénk népe is, politikai érettségről tett tanúságot. Képes volt önállóan, józanul mérlegelni mindazt, amit a felszabadulás óta elértünk a szocializmus építése érdekében, ennek eredményeként a magyar dolgozók élet és munkakörülményei javításának érdekében és képes volt levonni a tanúlságot az ellenforradalomból. A válasz, amelyet a magyar nép adott őszinte örömmel töltötte el barátainkat és porbatiporta az imperialista vágyálmokat, a tehetetlen düh érzését váltva ki ellenségeinkből. 1958. értékelésénél szüksé- * ges beszélni a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Bár az időjárás az elmúlt évben igen kedvezőtlen volt, mégis az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói, a tsz-ek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok erőfeszítései, szorgalmas munkája eredményeképpen Termésátlagaink a vártnál kedvezőbbek voltak. Tovább emelkedett a megye állatállománya és ami igen lényeges, elsősorban a szarvasmarhaállomány. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az állomány növekedésébe!? még nem a tenyésztés, hanem a vásárlás játszotta a döntő szerepet. Ez egyúttal figyelmeztet is bennünket arra, hpgy az új esztendőben amellett, hogy törekszünk az állatállomány számszerű és minőségi javítására, az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk a tenyésztésre. Emelkedtek az állati termékhozamok, a tejhozam, a gyapjuhozam. Az elmúlt év a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése terén is meghozta a maga eredményeit. A végbement konszolidálódást folyamat lehetővé tette, hogy a megye adottságaira támaszkodva határozott lépést tegyünk előre. A feladat elsősorban nem abban jelentkezett, hogy nagy számszerű eredményt érjünk el, hanem abban, hogy a párt agrártézisei alapján a párt és tanácsi szervekben, a tömegszervezetekben és a gazdasági szervekben egyaránt tisztázzuk a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban felmerült különböző problémákat, egyértelmű és világos álláspontot foglaljunk el, ezt az állásfoglalásunkat ismertessük^ megye dolgozó parasztságával*, tovább javítsuk a termelőszövetkezetek munkáját és mindezzel megteremtsük az előfeltételeit az új esztendőben történő gyorsabb előrehaladásnak. Ezirányú munkánkban akadtak fogyatékosságok, mégis úgy kell értékelnünk, hogy lényegében elértük a kitűzött célt. 1VA inden szinten kialakult az egységes vélemény, kezd kialakulni az egységes gyakorlat is. A megye dolgozó parasztsága világos választ kapott a kérdésre, milyen jövő vár a termelőszövetkezeti mozgalomra? A pártbizottságok, tanácsok és a népfront bizottságok együttes tanácskozásai, a termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok számára szervezett találkozók, a termelőszövetkezeti mozgalom 10 éves évfordulóján rendezett gyűlések a széles nyilvánosság előtt hirdették, hogy a termelőszövetkezeteket a magyar parasztság élet-, és munka- körülményei tovább javítása, a paraszti élet szebbé és boldogabbá tétele egyetlen lehetséges útjának tekintjük. Ügy vélem, elmondhatjuk: ma már nincs a megyében dolgozó paraszt, aki ezt az állásfoglalásunkat ne ismerné, nincs egyénileg dolgozó paraszt, aki azt mérlegelné, hogy vájjon községében kifejlődik-e a tsz mozgalom, avagy nem. Ma már más képezi nála a mérlegelés tárgyát: az, hogy mikor és melyik tsz-be lép be. Az év elején a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében megindított munkánk anyagi eredményekkel is járt. 1958-ban 30 termelőszövetkezet és 13 termelőszövetkezeti csoport alakult, összesen 704 családdal. 807 taggal, 11.405 kát. hold földdel. így jelenleg a megyénkben 224 termelőszövetkezet és 135 termelőszövetkezeti csoport működik, közel 24.000 családdal, több mint 27.000 taggal, mintegy 280.000 kh. földön. A régi és új termelőszövetkezetekbe, termelőszövetkezeti csoportokba belépett mintegy 7000 fő. Ezévben megindult az ellen- forradalom által apróbb részekre szaggatott termelőszövetkezetek egyesülésének folyamata, ami lehetővé teszi életképes, sokoldalú gazdaságok ki- fejlesztését. A termelőszövetkezetek tiszta vagyona 1958-ban mintegy 50 millió forinttal 270 millió forintra növekedett, a szövetkezeti alap pedig 40 millió forinttal 179 millió forintra. 1958-ban minden eddiginél jelentősebb eredményt értünk el megyénkben a községfejlesztési tervek teljesítése terén. Az elmúlt évi községfejlesztési tervek elkészítésekor sikerült elérni, hogy a tervek a lakosság széleskörű bevonásával, észrevételeinek és javaslatainak fel- használásával születtek meg. A községek és városok lakosainak tízezrei vitatták meg a tanácstagokkal a készülő községfejlesztési terveket és sok ezerre tehető azoknak a száma, akik konkrét javaslatokat tettek. Az ilyen módon elkészített tervek megvalósítását a lakosság aktívan támogatta. Megyei összesítésben a községfejlesztési tervek éves előirányzata több mint 39 millió forint volt. A november 30-i állapotnak megfelelően a teljesítés jónak mondható. Az éves előirányzat 91.6 százaléka, azaz 35 millió 850 ezer forint folyt be a községfejlesztési alapba. Ezen belül a lakosság által fizetett hozzájárulás teljesítése 79 százalék. A befolyt összegekből megépült mintegy 36.000 m2 út, 138.000 m2 járda, 12 kisebb híd, 20.000 folyóméter vízvezeték, 20.000 folyóméter villanyhálózatbővítés, 65-tel bővült a bölcsődék férőhelyeinek száma, stb. November 30-ig községfejlesztési célokra ténylegesen felhasználásra került 26 millió forint. A községfejlesztési hozzájárulás összegén kívül a lakosság másfélmillió forint értékű munkát végzett el társadalmi munkában, ami alig több, mint fele a tervezettnek. Több község és város jelentős összegeket tartalékolt 1959-ben történő felhasználásra. A városi és községi tanácsok december 31-ig megtárgyalták és jóváhagyták az 1959. évre szóló községfejlesztési terveket. Az előzetes kép azt mutatja, hogy ez évben a tavalyihoz képest újabb lépést teszünk előre a községek fejlesztése terén. Megye 1. összes* tésben töob mint 40 millió forintot tesz ki a közsegfejlesztési tervek összege. Az újonnan választott tanácsok egyik leglényegesebb feladata, hogy a községfejlesztési tervek megvalósítását állandóan kézben tartsák, szervezzék, irányítsák. A községfejlesztési tervek megvalósítása során tovább kell mélyíteni a dolgozókkal annak tudatát, hogy az állami forrásokból történő beruházások és a lakosság községfejJesztési hozzájárulása egy és ugyanazon célt szolgál, egy és ugyanazon erőfeszítésnek két oldalát jelenti, a községek és városok gyorsabb ütemű fejlődését van hívatva megvalósítani. Tovább fejlődött az elmúlt év folyamán megyénk ipara is. A minisztériumi és helyi ipar (Folytatása a 2-ik oldalon) i
