Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-20 / 301. szám
1951. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vöröskereszt es tankönyvesére kezdődött megyénkben. Néhány nappal ezelőtt a Jászberényi Aprí tógépgyár Vörös- kereszt Szervezetében osztották ki az új tagkönyveket. „Hűség a néphez9 hűség a párthoz!“ C zerda délután ünnepségre & gyűltek össze a szolnoki Járműjavító fiataljai a szépen feldíszített vörös-teremben. — Több mint száz üzemi fiatal foglalt helyet és ott voltak a város alapszervezeteinek KISZ titkárai is. Az ünnepség napirendje az új, vörösfedelű tagsági könyvek kiosztása volt. S a megyében először itt került sor a tagkönyvek átadására. — A mai ünnepség jelentős határkő szervezetünk életében — mondotta megnyitójában Földi László alapszervezeti titkár. Ma kapják meg a fiatalok a hat évre szóló tagkönyveiket és ezzel megszűnik a KISZ tagság ideiglenes jellege. Az ünnepi gyűlésen Tímár Gyula, az üzem KISZ bizottságának titkára mondott beszédet. Szólt a tagkönyvkiosztás jelentőségéről, amely mintegy befejeződése a KISZ szervezeti és politikai megerősödésének. Beszélt arról, hogy az üzemi KISZ szervezet eleget tett névadója, Schönhercz Zoltán emlékének, mert jól dolgozott és mind a politikai munkában, mind az ifjúság nevelésében megállta helyét.-— Továbbra is úgy akarunk dolgozni — mondotta többek között Tímár Gyula elvtárs —, hogy méltók legyünk a KISZ tagságra és eleget tegyünk a reánk váró feladatoknak, jelszavunk szerint „Hűség a néphez, hűség a párthoz”. A KISZ titkár beszéde után az ünnepség legszebb és a fiatalok emlékezetében legmaradandóbb része következett; a tagkönyvkiosztás. — Bihari László elvtárs, a városi KISZ bizottság titkára adta át negyvenhat fiatalnak új tagkönyvét és tanácsolta nekik; maradjanak ezután is hűek a néphez, osztályukhoz, a párthoz és úgy őrizzék, tiszteljék tagkönyvüket, mint legdrágább kincsüket. Amikor mindegyik fiatal megkapta az új tagsági könyvét, a gyűlésen résztvevő idős kommunisták, a munkásmozgalom régi veteránjai szóltak a fiatalokhoz. Dobos István és Mátyás Lajos elvtársak, a régi fiatalok küzdelmes életéről beszéltek. A munkásosztállyal kapcsolatos határosat megvalósításáért f\reg este van már hét óra tájban faluhelyen. Ügy szokás az Abádszalókon is, hogy megetetik a jószágot és utána a házba húzódnak, csupán az a gazda mozog, aki a begyűjtőhöz viszi az esti fejősből származó tejet. A Lenin Tsz kocsisának is a tejszállítás az utolsó fuvarja, Hozott is vagy 15 kannával. — így szokták estémkint *— mondja Zdusek Károly tejátvevő. — Tudja, én már megszoktam, talán akkor sem ha-zu- dok, ha az ország legidősebb tejátvevőjének vallom magam, má - úgy értve, hogy én 25 év óta ezen az egy helyen dolgozom. Napi 1200—1500 liter tejet veszek át. Lehet, hogy igaza van Zdusek bácsinak, mert nem hinnénk, hogy az országban van egy másik olyan tejátvevő, aki 25 éve egy helyen dolgozik. Ez a 25 év bizony azt árulja el, hogy becsülettel helytállt. Sem a vállalat, sem a tejszállító gazdák nem éltek panasszal ellene, ö mellette szól az is, hogy 1958-ban 210 ezer liter — törzskönymleg szerződött — tejet gyűjtött bs. A Lenin és az Aranykalász Tsz-en kívül még 17 egyéni gazdával kötött szerződést. A kis tejátvevőhely gondos gazdáról tanúskodik. A tisztaság példás. Egy állványon 153 gazda és a 2 tsz próbavételi üvegjei sorakoznak, gondosan kitakarítva. flz átvevőterem közepén egy C-'*' érdekes billenős edény látható állványon. Meg is kérdezzük Zdusek bácsit, hogy mi célt szolgál ez az ördöngös masina? — Huncut mesterség ez, kérem. Valamikor csak szaglásztuk a behozott tejet, hogy jó-e, vagy sem. Ma nincs már arra szükség, mert a ,.Bilaktometer” a legcsekélyebb hibát is segít megkeresni. A vízért bizony nem fizet az állam, de nem is szállíthatunk a városnak vizezett tejet. irányításáért, termelési eredményeinkért. Nagyobb gondot fordítunk a tanácsülések megszervezésére, az üzemi tanács ‘tagjainak aktivizálására. Nagy szerepe van a felvilágosító munkának is. A párttagok feladata, hogy a pártonklvüli tömegek között jó kapcsolatot kiépítve törekedjenek a kölcsönös bizalom megteremtésére. Jellemezze ebben a munkában a párttagokat a szerénység, a határozottság és a politikai szilárdság, a párt politikáját eltorzítani akaró minden kispolgári és burzsoá nézettel szemben. Nagy gondot fordítunk a munkásoknak a termelésben és egyéni életükben felmerülő problémáira. Javaslatokkal, jó tanáccsal, s ha szükséges, a problémák megoldásával nyújtunk segítséget részükre. A pártszervezet, a gazdasági, műszaki vezetők és dolgozók kapcsolatának megjavítása érdekében arra törekszünk, hogy ne csak a munkabeli, hanem a személyi kapcsolatok is tovább javuljanak. Nagyon kell vigyázni, hogy a kapcsolatok javítása nehogy elvi engedmények, a munkafegyelem lazulásának útján történjen. A műszaki vezetők, mint a termelés parancsnokai határozott irányítói legyenek munkaterületüknek, de emellett olyan kapcsolatot teremtsenek dolgozóinkkal, amely a kölcsönös bizalom alapját képezi. A pártszervezet határozata alapján a vállalatvezetés feldolgozza a Központi Bizottság határozatát, s a műszaki vezetőkkel, osztályvezetőkkel közös értekezleten beszélik meg a tennivalókat. A pártvezetőség igen fontosnak tartja, hogy minden módszerrel harcoljunk az önelégültség, az elbizakodottság, a protekció, megvesztegetés maradványai ellen. A Központi Bizottság határozata foglalkozik az életszínvonal emelésének kérdésével. Valamennyien tudjuk, hogy a kitűzött feladatok végrehajtásának egyik fő tényezője a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosság. Üzemünk az utóbbi két évben számottevő eredményeket éri: el. Most tovább kívánjuk fej’eszteni az önköltségcsökkentő, az anyagtakarékossággal az újító mozgalommal foglalkozó brigádok munkáját. Különös gondot fordítunk a termelékenység nö- Három és félszázalékos zsírtarta-íj velésén túlmenően az anyag lom után kaphatja meg a ter-y és az energiával való takaré meló az alapárat, az ezen felüliéi kosságra. ftartalom kilogrammonként ÜF5 céiki tűzésünk, hogy e fel 50 Ft-os felárral fizethető ki aj. termelőnek. A gazda is érdefceltgadatok megoldásáért folyó haragban, hogy minőségi tejet hozzon a begyűjtőbe. Mert ha tri-n«, ,.. , . zezi, a zsírtartalma csökken ésg**CVIÍIt 8/ »1 ha 3,5 százalék alá esik, akkor arányos százalékban, levonunk az alapárból. Hát ilyen aztán nem igen van nálunk. Általában 3,5— 4 százalék között mozog a zsír-Ía turkevei Vörös Csillag Tsz- tartalom, a Lenin Tsz-é 4 2. Je-2ben- A pártszervezet javaslatára lenleg legjobb azonban Földházi%az igazgatóság nemrégen új Sándor tehenének: 4,3-as zsírtar.timunkaegységtáb'ázatot készített, falómmal rendelkező teje. Csakkmert a, kifogásolta, hogy Vegyesek 160 munkaegyseget is az a baj, hogy ez az eQV ^tiengíeíjesííenek havonta, s nem magas zsírtartalom van az összesfjmindig volt az egység mögött között — fejezi be rövid lájé-xmunka. koztatóját Zdusek Károly. # A szövetkezet igazgatósága úgy U,módosította a mjinkaegységnor- '~Vivánjuk a 25 éve egy he- 2mát, hogy egy ember ne teljesülvén becsülettel dolgozó Ehessen havonta 60—65 munka- tejátvevőnek, hogy még hosszúdegységnél többet. Inkább keve- éveken keresztül twábbra is$sebb, de jobbminőségű munká1 friss erőben, jó egészségben Iá-s-¥ végezzenek a tsz-tagok, mert ez sa el feladatát. xutóvégre is saját érdeküket szol— ab — tt-gálja. Az 1958 október 19-én meg- I jelent párthatározat széleskörű ' vizsgálat alapján elemzi a munkásosztály helyzetét és a munkásosztállyal kapcsolatos feladatokat. A Szolnoki Papírgyár pártszervezetének vezetősége kibővített ülésen tárgyalta és nagyjelentőségűnek tartja a Központi Bizottság ezen határozatát. A határozatot és az azzal kapcsolatos feladatokat decemberben a pártbizalmiakkal ismertetjük, s január első hetében nyílt taggyűlést tartunk, melyre a pártonkívülieket is meghívjuk és megtárgyaljuk üzemünk dolgozóival a Központi Bizottság határozatából adódó tennivalókat. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a párt irányvonalának az eddiginél jobb érvényesítését üzemünk életében. Elsősorban a pártszervezet, a vállalatvezetés és a tömegszervezetek kapcsolatát kívánjuk javítani. A pártvezetőség tagjai az eddigi általános megbeszéléseken túl többet vesznek részt műszaki és egyéb értekezleteken. így minden olyan helyi rendelkezés, mely a dolgozók többségét érinti, legyen az bér, munkaügy, vagy bármi más, a vállalatvezetőséggel és a pártszervezettel történő előzetes megbeszélés után kerül végrehajtásra. Nem kis feladat a munkás- osztály felelősségérzetének növelése a szocializmus építése iránt. Ezzel kapcsolatban komoly javulás tapasztalható, de még ma is előfordul, hogy egyes esetekben vagy közömbösségből, vagy a felelősségérzet hiányából a dolgozók nem vetik fel problémáikat, a tapasztalt hiá- nyoságokat egyes fontos feladatok végrehajtása során. Ezért a jövőben nagyobb gondot fordítunk a munkások ilyen irányú nevelésére. Elsősorban az egyéni beszélgetéseket tartjuk legjobb módszernek, de igen nagy jelentősége van a negyedévi tanácskozások jó előkészítésének és megtartásának, va’amint az úgynevezett szabad pártnapoknak. Növelni kívánjuk az üzemi tanács felelősségérzetét az üzem munkaegység táblázat cot üzemünkben is társadalmi üggyé tegyük. Ennek érdekében a jövőben még nagyobb gondot fordítunk a negyedéves munka» versenyek szervezésére, s arra, hogy a dolgozóik kezdeményezései még jobban felszínre jussanak. A beruházási, felújítási és egyéb műszaki tervek elkészítésénél ügyelünk arra, hogy azok valóban a termelés növelését, az önköltség csökkentését szolgálják. Továbbra is fenn kívánjuk tartani azt a módszert, hogy a tervek elkészítése előtt a dobozoktól bekért javaslatokat megvizsgáljuk és a jó elgondolásokat, javaslatokat a tervek elkészítésénél érvényesítjük. Törekszünk továbbra is a munkakörülmények javítására, egészségesebbé tételére. Igen jól bevált üzemünkben az 1958-ban bevezetett időbér plusz prémiumns teljesítménybérezés. Ezt a bérezési formát továbbra is fenn kívániuk tartani, s arra törekszünk, hogy azt a jövőben még ösztönzőbbé tegyük. Igen helyesnek tartjuk a nyereségrészesedést, mert az ösztönözte dolgozóinkat a több és jobb termelésre, az önköltségcsökkentésre, az anyagtakaré- kc'íságra és ennek eredménye folytán a múlt évben — s előreláthatóan ez évben is — egyhavi nyereségrészesedést biztosítottunk. A pártvezetőség megállfrpí- totta, hogy üzemünkben kulturális vonalon is van előrehaladás. Látjuk azonban azt is. hogy az eredményeket tovább fokozni, kultúráltabb életet biztosítani csak politikailag és szakmailag művelt emberekkel lehet. Tervbe vettük a most folyó szakmunkásképző- tanfolyam elméleti színvonalának emelését. Jelenleg 110 dolgozónk vesz részt szakmai tanfolyamon. A jövőben törekedünk arra, hogy a fontosabb beosztásban lévő dolgozóink részére továbbtanulási lehetőséget biztosítsunk. Ezen túlmenően nagyobb gondot fordítunk a kultúrház, s a klubszoba orogramiánsk alakítására. Igv például elhatároztuk, hogy szakirodalmat is rendszeresen járatunk. Mint igen fontos feladatot kezeljük még az ifjúság nevelését. Máris több kulturális, sportolási és szórakozási lehetőséget teremtettünk. A pártszervezet és a KISZ szervezet munkáién túlmenően arra törekszünk, hogy a fiatalok polit'kai és szakmai nevelését üzemünkben társadalmi üggyé tegyük. Zsarnai György a Papírgyár párttitkára Holdkövető rádióállomás épül Rákosligeten A magyar űrhajózási bizottság ülést tartott, amelyen a bizottság tagjai az elmúlt időben végzett tevékenységüket ismertették. Horváth Tibori a bizottság tagja a Rákosligeten épülő holdkövető rádióállomás építkezéséről beszélt. Az állomás fontos központja lesz a mesterséges holdak megfigyelésének. A tervek szerint az állomás 1959 tavaszán megkezdi működését- (MTI)
