Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-18 / 299. szám
195. december 1?, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A háromszoros élüzem Szolnoki Vízügyi Igazgatóság ünnepe elé EGY ÉV a mérlegen Hogyan dolgozott ax idén a turkevei Vörös Csillag Tsx pártsxervezete ? AZ ESZTENDŐ VÉGEN aem[csak az üzemeik, a termelőszövetkezetek veszik számba, hogy milyen eredményt hoztak a ti- [ zenkét hónap szorgos hétköznapjai, hanem a pártszervezetek í kommunistái is visszatekinte• nek évi munkájukra. Legtöbb •helyen emelt fővel, büszkén be- ; szélnek az elmúlt hónapok ese- ;ményeiről és élénken emlékeznek az év első felének történe- ; téré. : A turkevei Vörös Csillag Tsz | pártszervezetének titkára, Nagy ; Sándor elvtárs is úgy beszél a ; népes alapszervezet idei tevé- ; kenységéről, mintha nyitott : könyvből olvasná, amit mond. : — Ez évi munkánk akkor 'szembetűnő — mondja Nagy • Sándor elvtárs —, ha figyelem- | be vesszük, hogy 1958 januárjá- ; ban hol tartott a tsz a gazdasági \és politikai életben, s most hol ; tart. A különbség óriási. : A párttitkár elvtárs szavai • nyomán kibontakozik a szövetkezet egy évvel ezelőtti képe ; Az elmúlt esztendei termésünk ; betakarításához 40—50 százalék- ; ban idegen munkaerőt kellett • hívni. A tagok egy része is csak [készpénzért volt hajlandó részt- [venni a termés betakarításában. [A rizs betakarításnál résztvevők !90 százaléka is kívülálló, ,.kész- ! pénzzel fizetett” ember volt. A Itagság nem vett részt rendszere- [sen a munkákban és emiatt ta- [ valy, december 1-én még 500 [hold töretlen kukoricánk volt. ! AKKORIBAN AZ A HÍR járttá, hogy érdemes volna talán sányban két olyan utófeszített csőzsilip épült, melyhez hasonló nincs több Közép-Európában. A tiszaderzsi és tisgasülyi vízkivételi mű 25, illetve 18 millió forintos beruházással épült, 1960- ra több mint 75 ezer »hold föld belvíz szabályozását teszi lehetővé. Az elmúlt tíz év utolsó öt esztendejében 306 millió forintos beruházással dolgozott a Vízügyi igazgatóság. Államunk nem sajnálja a pénzt a vízügyi szolgálattól, mert hiszen a nagyösszegű befektetés végeredményben a dolgozó parasztság hasznára, javára történik. S a Vízügyi Igazgatóság vezetői, dolgozói ezt tartják szem előtt. Az elmúlt tíz esztendő alatt mintegy 200 kiváló dolgozót, sztahanovistát, árvízvédelemben kitüntetett harcost neveltek. Hatan kormánykitüntetésben részesültek. Két főmérnökük fizikai munkásból küzdötte fel magát a jelenlegi posztra: tanulásai, akarattal. Tíz év alatt háromszor nyerték el a büszke élüzem címet. T íz éves múltra tekint visz- sza a Vízügyi Igazgatóság. Azóta nap, mint nap azon munkálkodnak, hogy termékeny- nyé, védetté tegyék Tiszántúlnak ezt a. részét és hogy még nagyobb termést, még több jövedelmet kényszerítsünk ki a földből. Pár nap múlva ünnepelnek. Az eredményes, jó munka jogos büszkeségével emlékeznek sikereikre. Munkálkodjanak az eljövendő időben is erőben, egészségben hazánk és népünk hasznára. BL. Dologszerető emberekkel növekszik a Lenin Tsz tagságai — ezt hangoztatták az abádszalóki Béke Tsz tagjai az egyesülő közgyűlésen | övő héten, december 23-án J Szolnokon, a Megyei Tanács nagytermében ünnepség lesz. A Magyar Kultúrmérnöki Intézmény 80., az egységes állami vízügyi szervezet 10. évfordulójára emlékezünk ezen a napon. A megtett útra, arca a hatalmas fejlődésre, amely ezt a megyét vízgazdálkodás tekintetében, rangban az elsők közé emelte. Az ünnepségen szó esik majd a háromszoros élüzem Szolnoki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak, vezetőinek elismerésreméltó és fáradhatat-’ lan munkájáról. Arról, mit tettek és mit tesznek a jövőben annak érdekében, hogy még előbbre jussunk, még jobban kihasználjuk gazdag adottságainkat. A felszabadulás előtt a népellenes uralkodó osztálynak kevés gondja volt arra, hogy víz- gazdálkodásunkkal valamelyest is törődjön. Erre a vidékre nagyon ráillett akkoriban a népköltés eme néhány sora: „Ki fogyott a tóból mind a sár, mind a viz. A szegény barom is csak a gazdára níz”. Talán sehol Európában ilyen elhagyatott vízgazdálkodási kultúrát nem találtunk a felszabadulás előtti időkben, mint éppen itt a Jász- Kun földön. Az elhanyagoltságon azonban nincs sok csodálkozni való, nem volt egységes irányítás, s a különböző szétszórt vízgazdálkodási társulatok elnökei között gróf Szapári Gyulának, báró Urbán Gáspárnak és ehhez hasonló nemes urak nevével találkozunk. Érthető, hogy nem volt semmi előrehaladás. A munkás-paraszt állam 1948- ban államosította a vízgazdálkodási szerveket és a szolnoki központtal létrehozta a hát megyére kiterjedő vízügyi szolgálatot. Tíz esztendő alatt gondos, áldozatos munkával vízügyi szerveink megoldották a párt által rájuk bízott feladatot. A nagy munka méreteinek jellemzéséül ismerkedjünk meg néhány fontosabb számmal, — adattal. A Szolnoki Vízügyi Igazgatóság közel háromezer dolgozója 7 ezer négyzetkilométeres működési területen 673 ezer holdat mentesített az árvíztől. A Tisza, a Zagyva, a Tárná, a Tarnóca, a Bene és a Kőrösök mentén 867 kilométer hosszúságban ár- vízvédelmi védvonalon vigyáznak a föld termésére, a dolgozók munkájának gyümölcsére és a folyók közelében lakók életére is. Csak a nyárigát társulások működtetésével 45 ezer hold termését biztosítják évenként Szolnok megyében. Az elmúlt tíz év alatt épült a szájöli, a tiszaföldvári töltés, az Öcsöd, Kunszentmárton közötti gát. Most építik a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz árvízvédelmi gátját 4600 méter hosszúságban 1 millió 120 ezer forintos költséggel. A Szolnoki Vízügyi Igazgatósághoz tartozik a tiszai hajózás — Szolnok — Tiszabura és Szolnok — Csongrád útvonalon — biztosítása, övék a folyamszabályozás. Egy folyóméter véd- mű elkészítése 3000 forintba kerül, s tíz év alatt 12 millió forintot költöttek erre. S ami mindenki előtt a legközismertebb, leginkább számontartott ez a csapadékban szegény földterületek öntözése. 1948-ban mindössze 12 ezer kát. hold öntözött területünk volt, ma 82 ezer holdon rendezkedhettek be öntözéses gazdálkodásra a szövetkezeti gazdák, az egyénileg dolgozó parasztok. A Vízügyi Igazgatóság feladata a belvíz szabályozás. Tiszakürtön és Tiszavarmegszüntetni a termelőszövetkezetet és egyes • minisztériumi küldöttek hangoztatták, hogy állami gazdaságot kellene csinálni a tsz-ből. Ez azonban nem történt meg:.. — :.. mert a kommunisták nem engedték — foglalja össze a múltat a tsz irodájában összegyűlt tagok egyike. És ezzel mindent meg is mondott. — Azt határoztuk januárban — fűzi tovább a szót Nagy Sándor —, hogy mi majd kihúzzuk a szövetkezet szekerét a kátyúból; azaz segítünk talpraállítani a gazdaságunkat. Ekkor megindult nálunk egy egészséges folyamat. Az év eleji nagy eseményeket legpontosabban a jegyzőkönyvek tükrözik. Az egyikben az áll, hogy a tsz vezetőségét felfrissítették és elnöknek Gönczi Lajost, a volt párttitkárt tették meg. A másik jegyzőköry • szerint a pártvezetőséget erősítették meg olyan emberekkel, mint Acsádi Lajos, vagy Eíró János — akik szívvel-lélekkel küzdenek a párt ügyéért. Párttitkárnak pedig az ambícióval, akarással telt Nagy Sándort választották meg. — A kollektív vezetés meghonosítását és a pártcsoporíok munkájának megszervezését tűztük napirendre elsőnek — mondja Nagy elvjárs. — Mindegyik pártvezetőségi tag és pártcso- portbizalmi fe'elősséget vállalt egy munkaterületért, az ottani hibák kijav?-ásóért. RENDSZERESSÉ VÄLTAK a pártbizalmi és a pártcsoportér- Pekezletek. Emelkedett a tag- | gyűlések résztvevőinek száma is. j Amíg az év elején hetvenen vet- J lek részt egy taggyűlésen, ad- I dig az év közepére ez a szám [százra és novemberre pedig 145- j rb emelkedett. Továbbá amíg 'tavaly egyetlen tagjelöltet sem [vett fel a Vörös Csillag Tsz j pártszervezete, addig az idén «tizenkét tagjelölt felvételét J nyugtázta a taggyűlés. O’yan is [előfordult, hogy aki nem fize- J tett tagdíjat, vagy többszöri fi- [ gyelmeztetés után sem jelent jtneg a taggyűlésen, azt kizárták « a pártból. Az év vége felé olyan a közmegelégedéssel dolgozott a • pártszervezet, hogy az egyik sza- Jbad pártnapon Vasvári Lajos Jpártcnkívüli felszólalt, mond- [ ván: J — Látom, jól dolgozik a pártszervezet, eleget tesz feladatá- 3 v.ak. Azt kérném, vegyene.r fel iengemet is a pártba, részt válla- 3 lak a munka sűrűjéből. [ Vasvári Lajos kérésé* már j teljesítette a párt'aggyűlés és Jegy jó harcossal gyarapodott az í alapszervezet. 3 Jogos a kérdés: milyen mód- ] szerekkel javítóba meg munkaiját a nyolc és félezer holdas gaz• dóság pártszervezete? 3 A válasz: minden kommunis- 3 *át tettre szólított a pártszerve- S.zet. A vezetőségi tagok megbízatásuk szerint külön-külön be- < szeltek a pártszervezet tagjai- Jval és egyben pártfeladattal lát- j ták el őket. A párt a kampány- 3 munkák előtt aktívát hívott ösz- jsze és kiadta a jelszót: Minden jerőt a növényápolásra, a cukor- J répa vagy a tengeri betakari- | tására. De nemcsak ezt tette, hajnem javaslatokkal járult a gaz- Jdasági munkákhoz. A kukorica • betakarítása előtti taggyűlésen Jjavasolták a kommunisták: változtassanak a betakarítás rend- | szerén, ne törjék le az összes ku- ' koricát először és aztán kezdjék meg a szállítást, hanem aminl letörték, vigyék is a tárolóhelyre. így szervezettebb a munka és nem marad a földön a kukorica, ha eső akadályozza a hordást. A TERMELŐSZÖVETKEZET pártszervezete a tömegkapcsolatán is igen sokat javított. Mái felkeresik a párttitkárt az emberek egyéni ügyükkel, bajukkal is. D. Szabó Lajos, id. Nagi Károly, Seres Istvánná, Bíró Imre is magánügyben kérte a pár segítségét — nemhiába. A jó politikai munka úgy annyira kihatott a gazdasági életre (bár a gazdasági vezetés ja vulása is számottevő), hogy a: idén már idegen munkaerő be vonása nélkül takarította be tér melvényeit a szövetkezet és 'ebi mint félmillió forinttal több ju tott a tagságnak, mint az elmúl évi zárszámadáskor. A betakart tási munkákkal is időben végeztek és lehet mondani, hogy rend be jött a szövetkezet „szénáid” A pártszervezet tehát ezldeii eleget tett feladatának, arm i szövetkezeti mozgalom terén r: vár: jól dolgozott a szövetkeze gazdasági és politikai megszi lárdításáért. De a szövetkeze fejlesztésében is eredményei kísérték a pártszervezet tevékenységét. Nemrég számba vették: melyik kívülállóval kel foglalkozni, ki az, akinek haj'a ma, szándéka van a közöshöz Aztán harminckéttagú agitáció; csoport alakult és felosztottál egymás közt, hogy ki melyil dolgozó parasztot látogassa meg Az eredmény: Somosi Árpác már hét dolgozó parasztot meggyőzött a nagyüzemi termeié magasabbrendűsé-géról vág; Tóth András, Jávorszki Peren és Szabó Károly kívülállók út ját egyengette sikerrel a szövet kezeibe. A MEGSZILÄRDITÄSBAN é a fejlesztési munkákban a fia tál c-k is példásan resztvettek Közel 200 fiatalja van a Vörö; Csillag Tsz-nek és a városi párt bizottság véleménye szerín nemcsak a KISZ-t, hanem ; többi tömegszervezetet is ,iól irá nyitja a tsz pártszervezete. Le hét még d:csérni az alapszerve zet vezetőségét az idei pártok tatás jó megszervezéséért. / párttagság 74 százalékát bevon iák a pártoktatásba és töbl mint száz ember vesz részt pár és szakmai oktatásban. Tgenam de a szövetkezetre’* 800 tae.ii van és jó volna a 700 embc neveléséről is gondoskodni. / tomegpolitikai nevelés rém eró oldala még a pártszervezetne! é-s ezen a do-lgo-n kellene változ tatni. Mérlegre téve a turkevei Vö rös Csillag Tsz pártszervezeté ne-k tevékenységét, megállapít ható, hogy eleget tett feladaté nak. A Központi Bizottság falus munkáról szóló határozata és t megyei pártbizottság június Irányelvei szerint — amelyel szintén a falusi pártpolitika munka feladatait határoztál meg — dolgozott a pártszerve zet. De el kell ismerni, hogv a eredményekben nagyrésze vol a turkevei pártbizottságnak is amely helyes politikai és szerve zeti irányítással járult a ts: pártszervezetének eredményé hez. A PÁRTSZERVEZET JÖVC ÉVI tervei arra engednek következtetni, hogy egy év múltár még nagyobb eredményeket mutat a pártmunka mérlege. Tóth József ► Sokat töprengtek az abád- ►szalóki Béke Tsz tagjai a terv- ►készítés után, de sehogy nem bvoltak elégedettek. £ — Hiába, akárhogy is nézzük, Éa terv helyes» Okosabban mi ►sem tudtuk volna megcsinálni. ► (Ugyanis a terv készítésre a ► Béke Tsz tagjai a tíz éves Lenin ►Tsz szakembereit kérték meg.) £Mert nézzük csak. van negyven ►tagunk, ebből kell egy elnök, ►egy agronómus, egy állattenyésztő, egy növénytermesztési bri► gádvezető, egy darálós, egy h;z- ►laldás, egy juhász, s rögtön oda ► van a tagság fele. S ha figyelembe vesszük azt is, hogy nem ^minden tagunk dolgozik, akkor italán még a tervezett munka- hegységre sem számíthatunk. Ho- fgyan juthatnának hát előbbre? ► Bizony komoly kérdés egy kis E termelőszövetkezetben még akikor is, ha bőven van munka- ►erő. Ha kicsi a tsz, nem tudja ^kihasználni kellően a gépeket, s egészen másként alakul az állattenyésztés is. A sok töorengés » közben valami susimogás ka► pott szárnyra. ► — Minek kell nekünk kínlód► ni, bezzeg, ha csatlakoznánk a ► 10 éves Lenin Tsz-hez, rögtön ► könnyebb lenne. Az elnök is azt ► mondta: ► — Igaza van a tagságnak, keressük fel hivatalosan a Lenin ► Tsz vezetőségét, s mondjuk el ► szándékunkat. ► így is történt. A Lenin Tsz ► hétfőn este közgyűlést hívott ► össze, melyre meghívták a Béke £ tagjait is. A gyűlésen Vicze £ Ambrus, a Béke Tsz elnöke azt £ mondta: ► — Hiába forgattuk jobbra► balra a tervet, seho-gy sem ment, a munkaegység értéke nem lett egy fillérrel sem magasabb. Gondoltuk hát, társulunk a Lenin Tsz-el. Ha maguk közé fogadnak bennünket, dolegszerelő emberekkel növekszik a tagságuk — s ezzel leült Cicze Ambrus, várta, hogyan vélekednek a Lenin tagjai. Elsőnek Molnár József emelkedett szólásra, s a többi között ezeket mondotta: — Jószívvel fogadjuk a Béke Tsz tagjait, hiszen egy úfon járunk, s bizonyára gyor;abban haladunk, ha többen leszünk. Majd Ökrös Pál így folytatta: — őszintén örülök az egyesülésnek, mert ha a Béke Tsz rosszul gazdálkodik, a kívülá'lók általánosítanak, s rólunk is rossz véleménnyel lennének. Ami pedig az anyagiakat illeti, jövőre már a Béke Tsz tagiai is 35—40 forintot kapnak munkaegységenként, erre garancia a ea^da- ságilag^ erősen álló Lenin Tsz. Lukács Lajos avronómus azt fejtegette, hogy a Béke Tsz tagjai nem kényszerűségből csatla koztak hozzájuk, hanefn fe’is- merték. hogv a nagyüzemi gazdálkodás tökéletesebb szereme1 több jövedelemhez jutn-k Vé gül Iván János, a Lenin Tsz fő : könyvelője azzal fejezte be a: fe’szó'alásokat. hogv az egvesü : 'és által nemhogy kevesebb jut: egy munkaegységre, hanem a: tagság növekedésével még bríto : sítottabb annak a túlteljesítem.; így oldódott meg a nagy kér : dés. így juthatnak több jövete : lemhez a kevés tagból &V6- abádszalóki volt Béke Tsz tag jai. ; r-r CSife —
