Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-05 / 288. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958 december 5. NÉGY ÉVES MUNKA ELŐESTÉIÉN Megválasztották a szajoli tanács Y B-t Argumentumok sokasága hangzik el pro és kontra a kilences létszámú végrehajtó bizottság körül. Balra előttem egy rezesorrú magyar igencsak a kilences létszám mellett. kardoskodik, mondván: „Köti a tanácsban hely az egyéninek is! Az viseli a községben a terhet!” — Az is! — szól közbe valaki, alaposan megnyomva az ’ szócskát. — Mi vagyunk többségben; a szajoliak hatvanöt százaléka vasutas .. .• Megjegyzem, a tanácsülést levezető elnök is az: Rudi Jáno$ kocsivizsgáló műszaki ellenőr. Amennyire a novemberi köddel vetekedő füstön keresztül látszik — ugyancsak küzd benne a pártatlanság és a szakmai ösz- szetari.ás. Némi lelkitusa után az alkotmányosság mellett dönt és a vitát elvágva, szavazásra teszi fel a kérdőt: „Hét vagy kilenc?” Mielőtt a karok magasbalen- dülnének, egy fiatalember szót kér — kap is. — Ügy vélem, elvtársak — mondja megfontoltan —, erről a kérdésről kár szavaznunk ... Több sem kell az izgatott kedélyeknek: közbekiáltások hangzanak el jobbról-balról. A fiatalember — nem tudom, miért — elégedett ifjú házas képét idézi fel bennem; olyan férjét, akit tisztán járat, jó koszttal tart az asszonya. Fehér gallérja fölött arcizma sem rándul; megvárja a csendességet, aztán ad magyarázatot: — Azért kár szavaznunk fölötte, mert a törvény szerint Szagolnak hét végrehajtó bizottsági tag jár. Arról visrzont helyes beszélnünk, hogy kik legyenek az új VB-tagok. Erősen kopaszodó, őszihaj ú férfi hajol Rudi János füléhez; valamit suttog, a levezető elnök szaporán bólogat — láthatóan egyetért Dobó Jena öreg patiká- riussal, aki a korelnöki tisztet tölti be. Egy szempillantással kikéri Kolonics Frigyesnek, a helyi Hazafias Népfrontbizottság elnökének véleményét is. Igenlést olvashatott ki az ősz szemöldökök alól felé vetődő villanásból— cerpzája tompa végével kopog az asztalon: — Figyelmet kérek, barátaim! A végrehajtó bizottság tagjául javaslom Veréb Mátyás elvtársat... — Milyen származású'! — hajítja fel a kérdést az imént már említett rezes orr tulajdonosa. — GeTóJ!... — feleli meg gúnyosan valaki a sokaságból. Rudi János mosóvá lássál feddi meg a közbeszólót, majd így szól: — Egyéni gazda. Egyébként a régi VB elnöke. Szavazzunk! Egy-két kivétellel — talán csali a szavazati joggal nem bíróikéval — fellendülnek a karok. Ellenszavazat egy sincs — Veréb Mátyást VB-tagnak választották. Czakó Sándor es Markóth Andrásáé tanácsi dolgozó, Szabó Zsigmond tanár, Zentai Kálmán állomásfőnök, Kalmár Józsej tsz-elnök, üubovszki István lá- dagyári igazgató kerül most szavazás útján a VB tagjai sorába. Együtt a végrehajtó bizottság. Mindenkinél felvetődik a kérdés: milyen származású? i.. Csontkeretes szemüvegű, piros- parolinos vasutas ül mellettem. Vállán három vékony, egy vastagabb aranystráf. Tarkóját dörzsöli furcsállván az eseményeket — úgy súgja: — ‘Sz jól van az, hogy kíváncsiak a jelölt számazására; nem mindegy, kit minő bölcsőben ringattak. De ezt a „réteg-tusát” nem értem... Nékem bizony mindegy: vasutas-e, paraszt-e a VB valamelyik tagja — csak az a fontos, hogy becsületes ember legyen. S ha nem az volna, nyilván nem választottuk volna meg november közepén... Ügy látszik, a szajoliak mindinkább megértik a tanács működésének fontosságát — máskülönben aligha tanúsítanának teljes érdektelenséget az idő múlása iránt. Öreg este van már; az állandó bizottságok meghatározására kerül sor. Négy elég belőlük: mezőgazdasági, egészségügyi és szociálpolitikai, pénzügyi, valamint oktatási és népművelési. A negyvenhárom tanácstag megkapja igazolványát. Felállnak az egybegyűltek — a Himnusz fenséges akkordjai töltik be a termet. A szajoli tanács — mint anpyi más szerte a hazában — megkezdi négy éves alkotó munkáját. — borv áró — EGY MOZGALOM, amely lassan hagyománnyá lesz A {eremben a drapériával le- teritett asztalok mellett ünneplőbe öltözött emberek, asszonyok pergetik a szavakat. A mellettem ülő Tóth Leopold tanácstag a választás napjának eseményeit meséli s közben oda- oda pillant a középen felállított elnöki asztalhoz, ahol a tanácsülés koréi nöke Bare.cz István, aki már nyolc éve tanácstag foglalja el a helyét, — Köszönöm a bizalmat — mondja üdvözlő szaval után. — Jászalsószentgyörgy község tanácsának alakuló ülését megnyitom. Javaslom, válasszunk mandátumvizsgáló bizottságot, amelyik felülvizsgálja a november 16-án megválasztott tanácstagok mandátumának érvényességét. Szavai után egyhangúan szavaznak a tanácstagok Lukács Lászlónéra és a bizottság tagjaira. S miközben a bizottság visz- sza vonul, a választási elnökség titkára tájékoztatja a tanácsülést a választás tapasztalatairól. Alig fejezi be szavait, nyílik az ajtó: pirosnyakkendős úttörők köszöntik a tanács alakuló ülését. Közben a mandátumvizsgáló bizottság is befejezte munkáját Lukácsi Lászlóné elnök számol be az eredményről: a tanácstagok mandátuma érvényes. A Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke emelkedik szólásra. Javasolja, a továbbiakban Francaik József tanácstag elnököljön az ülésen. Ez után gyorsan peregnek az események A községi népfront-elnök javasolja a tanácsülésnek a tagú végrehajtó bizottság megválasztását. Szavazás után pedig javaslatot lesz. a VB tagjaira. Még alig ül el a taps. a megválasztott VB-tagok visszavonulnak. hogy megtartsák első ülésüket, Az ülés a tanácstagok megelégedésére elnöknek Lajos, elnökhelyettesnek Birecz fstpan, titkárnak Gyér yunyOg Janos tanácstagokat választotta. Tuyyi Lajos, a VB elnöke szólt a tanácsüléshez: — A magam és a többiek nevében köszönöm a bizalmat, — azért, hogy a tanácsülés az elkövetkező négy évre megválasztott bennünket. Úgy illik, hogy ilyenkor röviden programot adjunk. Gondolom egyetért velem a tanácsülés abban, hogy a most megválasztott végrehajtó bizottság egyik fontos feladatának tekinti termelőszövetkezeteink további szilárdítását és új termelőszövetkezetek szervezését. Eddigi eredményeink azt igazolják, hogy községünkben létjogosultsága van a szövetkezeti gazdálkodásnak. — Nem kisebb feladatként kezeljük majd munkánk során a község további fejlődését. Ebben első lépésként szeretnénk a választók segítségére támaszkodva felépíteni az új művelődési otthont. Bízunk abban, hogy együttes erővel e feladatokat végre tudjuk hajtani. A lelkes helyesléssel fogadod nyilatkozat után az állandó bizottságokról, azok vezetőiről ts tagjairól döntött a tanácsülés, majd a Járási Tanács kiioül- döttje és a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke szólt a tanácsüléshez. — Arrói tanúskodik ez az ülés — mondotta a községi népfront elnök, — hogy községünk valasztópolgarai helyesen döntöttek, amikor a jelenlévőké adtak le szavazatukat. Úgy vigyázzanak erre a bizalomra, — mint legdrágább kincsükre. — Sosem feledkezzenek el arról, hogy az őszinte szó áll a legközelebb az emberekhez. — nagy — Az idei tanévben ismét meghirdeti a „Gyere velünk tanítani a kunhegyesi járásba’’ mozgalmát a jászberényi tanítóképző KISZ szervezete. Alig hat hónapja, hogy a népgazdaság hírt adott a jászberényi Zirzen Janka Állami _ Tanítóképző akkori IV. a) ősz tálya kiszistáinak mozgalmáról, s beszámolt a kezdeményezés eredményéről. A végső és gyakorló évre induló kiszista tanítónőjelöltek a Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának tájékoztatása után az iskolai KISZ-titkárral az élen, felhívással fordultak az osztály fiataljaihoz. „Megyénkben a legnagyobb tanerőhiány a kunhegyesi járásban van. Itt a legnagyobb a fluktuáció, ötven gyermeknél is több egy-egy osztály létszáma belterületen is. Ezek a községek nagyrészt termelőszövetkezeti községek. Ha ide jössz tanítani, a magyar mező- gazdaság szocialista építését és erősítését segíted. Gyere a Kunságba. a kunhegyesi járásba tanítani!’’ Túri Eszter, Kiss Mária, Tóth Erzsébet voltak az elsők, akik aláírták a felhívást — s. mivel később Heves megye is hívott gyakorlóéveseket a herényi képzőből, a Heves megyeiek is megindították a „Gyere velünk a Mátra-hegyaljai kis községekbe!” mozgalmukat. Tízen jelentkeztek e csoportba is önként. Elsősorban ide is a kiszisták. Ezekben a hetekben szállóigévé vált a képzőben: negyedik a) osztályos vagy? KISZ tagkönyv van a zsebedben? A szíved fölött! Akkor jöjj velünk Szolnok vagy Heves megye tanerőellátásban legszegényebb vidékére! A községekbe kerülők valamennyien bekapcsolódtak a község KIS?!, népművelési-, úttörő vágy más társadalmi munkájába. Túri Eszter a kunhegyesi V örös Oktober Tsz KISZ fiataljainak alapszervezetében dolgozik s párfmunkát végez, Tóth Erzsébet Abadszalókon a Lenin Tsz-szel került kapcsolatba, a helyi népfront akciójában már az eJsó héten részt vett; járdát építettek az iskola mellett. Pálinkás ' Sarolta a kunhegyesi járásban lett KISZ taggá, ma a KISZ szervezet kulturfelelöse Madarason. ..Büszkék vagyunk rá — mondjak —. hogy osztályunkból senki sem került városba, mindenki falun vagy tanyán tanít. Senki állomáshelyét el nem hagyta s megtalálta munkájának örömét már az első hetek nehézségei között is, s otthonra talált a faluban, ahová került”. Egy gyakorlóéves volt csak, aki két hét múltán lemondott beosztásáról, mivel felvették időközben a Pedagógiai Főiskolára Egerben. De ő is az utolsó pillanatig tanított, elkészítette a tanmeneteket év végéig, s osztályát példás rendben, pontossággal adta át, mikor útnak indult a főiskolára. Társai kísérték el az állomásra. Az idén végző gyakorló évre induló kiszisták és a szervezeten kívüli fiatalok is meghirdetik újra e mozgalmat. „Jöjjetek a kunhegyesi és a tiszafüredi járásba tanítani, küzdeni falun a szocialista oktatás és nevelés győzelméért” — hangzik felhívásuk az iskola fiatalságához. Ezt elsőnek Kovács Margit írta alá, aki a tiszafüredi járásba kéri magát, továbbá Nagy Eszter, aki Kunmadarasra szeretne menni. Ugyanígy a Heves megyeiek is többen a legnehezebbnek ígérkező járásba, a hevesi járásba kérik magukat: Pelró Ilona Ecsédre vagy a járásba bárhová, Szabó Erzsébet Adács- ra vagy a járásba bárhová, Mátrai Mária Heves megye bármely „nehéz” területére. „Mi tudjuk — mondják az idei negyedikesek —, hogy komoly különbség van a városi és falusi életkörülmények közölt. Nem valami naiv, a nehézségeket nem ismerő lelkesedés, meggondolatlanság ez, amit később meg lehet bánni. Tudjuk, nincs villany sok helyen, nagy gond a jó víz, s a kulturális lehetőségek hiánya. Nem is a szenvedések hősi elviselésére, tűrésére készülünk; nem a világ meg- változhatatlanságának alázatos és szelíd-lelkű tudomásulvételére. Hanem annak szívós és következetes, szüntelen és rendíthetetlen megváltoztatására, e munka segítésére”. Jövőre tehát újra elindul egy csoport. Kovács Margit, Nagy Eszter, Pelró Ilona, Szabó Erzsi és Mátrai Mária s a többiek. Aztán majd megint egy újabb osztály. S így tovább. Míg csak a „fehér” foltok végleg el nem tűnnek megyénkből is. Ahogyan lassan majd el-eltűnik a falu és a város közti különbségnek egy-egy régi vonása. Szénknszki—Paukaczi—Csassctvay V megye legjobb gyors* és gépírója Idén ősszel is megrendezték a dolgozók országos gyors- és gépíró versenyét. A versenyt megyei szinten is értékelték. Első Pinczi Erzsébet, a megye legjobb gyors- és gépírója címet, vándorzászlót és 500 forint pénzjutalmat kapott. Második Zatir Lászlóné általános iskolai tanár, harmadik Szabó Zsuzsa, a megyei tanács dolgozója. Huszonkét űj belépő ügyében döntöttek a sárszámadási közgyűlésen A múlt szombaton a turkevei Vörös Csillag Tsz tagjai a városi kultúrotthonba igyekeztek. Zárszámadó közgyűlésen telték mérlegre munkájukat, eredményeiket. Gönczi Lajos tsz-elnök beszámolóját nagy figyelemmel hallgatták a tagok. Számot adott arról, hogy a 8400 holdon munkálkodó tagság az aszályos esztendő ellenére is elég jó eredményt ért el. A szorgalmas, fegyelmezett munka teremtette meg annak lehetőségét, hogy egy munkaegység értéké* :iü forint 90 fillérrel mérjék. Ebből 17,94 forint készpénzben kerül kiosztásra. Sző esett a zárszámadási közgyűlésen arró s., hogy ebben a gazdasági évben minden mi unkát saját erejéből végzett el a tagság, nem alkalmaztak idegen munkaerőt, P. Kiss Mihály brigádja jóminőségű munkájával mulatott példát a többieknek, és biztosította hogy területén az összes terményt idejében takarítottak be. Dicsei*et illeti Vajda Károly kertészeti brigádját is, mivel a 26 hold ker- lészet minden owes holdján 7 ezer forint jövedelmet értek el. Megszabta a beszámoló a kővetkező év tennivalóit is. Azt, hogy növelni kell a pillangós növények területét, mert ez az alapja az állattenyésztés fejlesztésének. Jelenleg 186 tehenünk van, jövőre 272-re emeljük számul-'. Ezévben építettünk korszerű borjú nevelő*', külön elletőistállóval. Ötszáz sertés hízik jelenleg. 1959-ben a sertések számát is emelni fogjuk. Lóállományunlkat ebben az esztendőben csökkentettük, mivel a jövőben is a gépesítés a cél. így sorakoztak a számok, adatok a beszámolóban. amely mérlegelte egy év munkáját, eredményeit, hiányosságait. Több kívülálló résztvelt zárszámadó közgyűlésünkön.- huszonketten felvételüket kérték. Veres Sándor, Simon Margit, Boros Imre, Nagy Sándor, Molnár Ferenc és a többiek, akik a nagy üzemi gazdálkodást választották, az új gazdasági évben a tsz nggy családjának tagjaként dolgoznak az eredmények további növe- leséerl. Csató Ge&k Twrkmie ( IJqy vigyázzanak a bizalntnra, mait legdrágább kutCHÜkre — MegaiamM Jaszaisoszentgyortty Község *anee<a —
