Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-14 / 296. szám
SZULNO& MEDVE! NÉPLAP 1958. december 14. Tiszántúliak — Dunántúlon A Szolnok megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának szervezésében pénteken reggel mintegy negyvenöt szövetkezeti gazdával indult az Ikarus a Dunántúlra, hogy megtekintsék Nagy- venyinen és Rácalmáson a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat telepeit. A hosszú út ellenére nagy figyelemmel kísérték a Szolnok megyei tsz-gazdák a nagyve- nyini telep vezetőjének: Nyúl Antal elvtársnak ismertetőjét. Ez nem is olyan ismertető volt, mint amilyent egyes tapasztalatcserék alkalmával hallani szoktunk — inkább parasztemberek egymás közötti beszélgetése. Nyal elvtárs elmondotta, hogy május óta 60 ezer csibét neveltek fel s közel félmillió forint tiszta nyereségre tettek szert, Pedig a telep még fiatal; kezdetleges is. A lehetőségekhez mérten azonban egyszerű eszközökkel megépítve, megfelelőnek mondható. Mondogatták is a szövetkezetiek: „Ezt mi is meg tudnánk otthon csinálni! Szalmánk, törekünk van alomnak — különösen sok pénzbe nem kerül, a haszna meg igen nagy .. Előnye az is, hogy egy évben akár négy csoport csibét is felnevelhetnek az ügyesek. így gyorsan forog, szaporán fiadzik a pénz. A tószegi Alkotmány Tsz képviselője már kalkulált is. Most kaptak az „olajosoktól” egy hetven fokos vizet adó termálkutat — ennek segítségével az ólakat jól füthetik. No meg. Tószegen különösen előnyös a baromfitenyésztés, mert ezen a vidékén a kukorica a főtermény. S amint megmutatkozott a Dunántúlon: a koncentrált baromfitáplakarmány mihamar „felrántja” a csirkét az egy kilogrammos súlyig. Megtudták a vendégek, hogy a baromfiólak típustervei könvnyen hozzáférhetők; így érdeklődésük elsősorban az eredmények felé fordult. Felismerték, hogy a tudományos alapon történő nevelés mellett minimális az elhullás. Még nagyobb volt csodálkozásuk Ráczalmáson, ahol már igen korszerű, nagyméretű baromfiteleppel ismerkedtek tneg. Különösen tetszett a Duna szigetén lévő minőségi tenyész- és pecsenyekacsa nevelő telep. — Egyszerű, szinte fillérekből előállított nevelóházakat láttak. Paváz, sarait vesszőfalak, nádtető — ennyi az egész. S a tsz- gazdák mindinkább hallatták: „tizek az alapanyagok nékiink is rendelkezésünkre allnak”. — Egyre bizonygatták, hogy nem fontos téglán, vályogon törni a fejüket. Különösen megragadta figyelmüket a pecsenyekacsa nevelésben elért eredmény. Ezen a telepen a kilenchetes kacsák átlagos súlya 2,21 kg. Egy kilogrammos súlyt 4,10 kg takarmány felhasználásával érik el. Ostromolták is a vendégek Koch Józsefet, a telep vezetőjét, hogy milyen takarmányozási módszerrel nevelik a baromíikat. A választ íziben feljegyezték. Ráczahnásról Gödöllőre indultak, hogy az ország egyik legmodernebb és legnagyobb kisállattenyésztő telepét is megtekintsék. A gödöllői s dunántúli tapasztalatok itthoni fel- használása mihamar megmutatkozik majd megyénk közös gazdaságaiban. — ab — December 15-ig mindenütt megkezdik munkájukat az új tanácsok Meghaladja jt* egyiuilliárdol a jövő évi község fejlesztési alap Varga András, a Minisztertanács Titkársága tanácsi osztályának vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy a november 16-án megválasztott tanácsok többsége már megkezdte munkáját. Mintegy háromezer községben tartott alakuló ülést a helyi államhatalmi szerv és fokozatosan munkához látnak a kerületi, a járási, a városi és a megyei tanácsok is; december *L5-ig mindenütt megtartják az első ülést. — Falusi tanácsaink most dolgozzák ki munkatervüket. iiitiiiiiiiiiiiniiiiiiiiNi|W,l"l'IWl UUllllllM#"""'""1 [immwHWW'""1""1 iMtlUtUttttUM»1 .wiiiiuuiiuiiiunittwtt! RMLLlí lORIENYUEN A tettrekész fiatalember ullltllllll! '"«'««I miiiimiiiiiiiimim iwmmmmimum AKKOR TALÁLKOZTAM vele először; órák hosszat beszélgettünk falujának, Tiszai no- kának múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Katona volt s ott az a nagy embernevelő iskola észrevehetően sokat csiszolt rajta; látóköre kitágult, kezdeményezőkészsége nagyobb lett s amikor az ellenforradalom leverése után megtért a szülői házba, nyomban minden érdeklődése az irányba lordult, hogy elqre vigye a kissé megkövesedett községei. O volt a kezdeményezője az ottani ifjúsági tsz;, az Ifjú Gárda létrehozásának, megalakításának. Erről így beszélt; — Véleményem szerint a ha Mezőgazdasági Lexikon I—’I. N épünk életéiben történt gyökeres politikai, társadalmi, gazdasági s kulturális átalakulások, főleg pedig a tudományok gyors fejlődése miatt már régóta követelik a szakemberek és érdeklődők a korszerű mezőgazdasági szaikisiüerettár kiadását. Ennek az igénynek kielégítésére vállalkozott a majdnem 500 főnyi szakember-gárda a Mező- gazdasági Lexikon elkészítésével. A több évig tartó munka során a mezőgazdasági tudományok valamennyi ágai es a hozzájuk tartozó segédtudományok ismeretanyagát gyűjtötték össze 96 témakörre bontva, kereken 27 000 címszóban. Mintegy 350 szerzői ív terjcdelenir ben tartalmazza ezt az anyagot a 2 kötetes mű. A szövegei kereken 2000 rajz és fénykép, 36 színes tábla egészíti ki. E hatalmas anyag valóban korszerű mezőgazdasági ismeretek gyűjteménye mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban. Ara: 400.— Ft. ladás elől nem térhetünk ki mi sem. Az a meggyőződésem, hogy a paraszti élet felemelkedését csakis a nagyüzemi gazdálkodás teszi lehetővé. Leszerelésem óla formálódtak bennem u gondolatok s a végső ösztönzést — őszintén mondom —, a jószágéi, a besenyszögi és a tiszaburai fiatalok példája adta. Olvastam róluk az újságban. Hírül vettem, hogy a KISZ tagok összefogtak és fiatalokhoz illően megtették a bátor lépést. Megalakították a termelőszövetkezetet. A FIATAL TSZ-ELNÜK elmondotta : néhányan összedugták fejüket, elhatároztak; „Ha ők, akkor mi is!” S ifjú Bojtár Zsigmond, ez a tettrekész fiatalember arról szerényen hallgat, hogy szinte egyenként győzte meg társait és azon túl a lányok és fiúk szüleit. Nem volt köny- nyú munka — de sikerrel járt. Szolnok megyében ok alaki — Nem. Igaz is, ha jól dolgoznak s ha megfelelő segítséget kapnak, többre mennek, mint bármilyen havifizetéses ember. Meg különben: furcsa lenne nagyon, ha éppen ő, ifjú Bojtár Zsigmond maradna le — képletesen szólva — arról a szekérről, amelyet biztató cél felé elindított. — Hogyan nézhetnék barátaim szeme közé, ha küldenéni őket s én pedig ’maradnék? Nem. A szövetkezés nálam.me§- gyözódés dolga. S AKKOR. AZ ELSŐ beszélgetés alkalmával ez az okos parasztim sok-sok lelkesedéssel beszelt elképzeléseikről, terveikről. Jóleső érzés volt hallgatni. Es tudni: Ilyenek a mi fiataljaink. Ök azok, akik a mi szépülő, épülő életünket nemcsak szemlélik, hanem fiatalos akarással, nagyon sok igyekezettel ás mégtöbb bátorsággal még szebbé akarják tenni. Sz. P. Tevékenységük homlokterében a községfejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása álL Ebben az esztendőben — az állami anyagi segítségével és a lakosság önkéntes hozzájárulásával — országosan mintegy 810 millió forint áll rendelkezésre községfejlesztésre. Ehhez járul még a lakosság igen jelentős önkéntes társadalmi munkája. 1959-ben több mint egy milliárd forint áll rendelkezésre községfejlesztési célokra. Ebből az igen jelentős összegből lehetőség nyílik arra, hogy a legsürgetőbb kommunális f i- adatok megvalósítására kerüljön sor. így például épülnek majd művelődési házak, t pe vízmüvek, sokhelyütt kerül sor iskolabővítésre, orvoslakasokat építenek, parkosítanak. Falusi tanácsaink december második, illetve január első felében tartják következő ülésüket, amelyen már a. jövő évi községfejlesztési tervet tárgyalják. , • — A felsőbb fokú, — járási, városi, megyei-tanácsok ezekben a hetekben ugyancsak rendben, a törvényes előírások szerint ülnek össze első ülésükre. Nagy gondot fordítunk arra, — hogy az új tanácsi vezetőknek segítséget adjunk munkájuk minél jobb elvégzéséhez. (MTI). Húszezer éves iim ni in ut-liopon v » A szolnoki Felszabadulási Halászati Tsz dolgozói érdese* „halat” fogtak a múlt heten Nagykörű és Öballa között. Hatalmas méretű koponya kerüit hálójukba, A ritka „fogást" elvitték a Damjanich Múzeumba. Itt megállapították, hogy az értékes lelet mammutkopouya és körülbelül húszezer éves. Valószínűleg partomlás következtében került a Tisza medrébe. tották a hatodik ifjúsági tsz-t s az ifjú emberek szinte terme- % szeles hogy Zsigát választották^MÓRICZ ZSIGMOND. elnöküknek. A bizalomra rászól- ■ gált. Munkálkodásával és szerény magatartásával. Tudni kell, hogy ifjú Bojtár Zsigmondnak havi fizetéses állása volt a községi tanácsnál. Megkérdeztem tőle, nem sajnálja-e otthagyni az íróasztalt. Gondolkodás nélkül adta a haDISZNÓTOR tározóit választ: .At asszony odaallott az ura és I háta mögé s ő is nézte a disznót. A disznó nem jött ki az ólból, úgy kellett belesni rá az alkonyaiban. Kondor szőke sertéje volt és olyan óriási, hogy égé-' szén betöltötte a kutricát. Hogy jog ez onnan kijönni reggel, ha le akarják szúrni? — Hallod? — mondta az asz- szony. — Setétéknek is kell küldeni. — Setéteknek?... Méknek? — A Juliska sógornéjának ... Az is küldölt tavaly aprólékot. A gazda hüfngetett s azt mondta: — Hát küldjél. Hadd egyenek belőle. Egye meg ükét a... /Íz asszony nem állhatta meg, bement az ólba és megvakarta a disznó hátát. — Olyan jól esett vakargatni. Maga nevelte. Kicsi kora óta. Három esztendeje dolgozik vele. Nagyon derék jó állat volt. Jól evett, jól hízott. Kétszer fiad- zott, összesen húsz malacot adott ki. Nagyon tudja az ember szeretni az ilyen hűséges állatot. 1 — Meg Kovács Janiéknak is \kell küldeni. I — Mér? — Azok is küldtek kóstolót tavaly, osztán mikor a botba vótam, találkoztam vele, azt mondta: remélem, nénémasz- szony, a kétmázsásból eszünk. — Hátakkor külgyél... Hadd zabáljanak! Mikor este lefeküdtek s kinyújtózkodtak az ágyban, az asszony azt mondta: — Sárosi Páléknak is kell küldeni. — Te mán az egészet széjjelosztanád. — Ok is küldtek harmadéve kóstolót, osztán, hogy tavaly olyan aprókat öltünk, nem jutott nekik, hát a nyáron felhányta. — Hát külgyél! — Aj disznótorra nem hivunl: mást, csak a szoros rokonságot. Ugyan a két vejed nem érdemli meg, mert azok mindig csak kérnek, sose adnak. Pedig tavaly is két nagy disznót öltek, de nem küldtek volna belőle. — No hát ettünk náluk. — Ettünk. A tiszteletes urat meg kell híjni, meg a jegyző urat, de azért keil nekik küldeni, mert a tiszteletes össa»»v nem jöhet, hagy fáj a lába, a tanítónő assz-myt meg nem Iahet híjni, mert a pap rosszba van vele, de mindenki nagyon léire készruhát! zép 1 * Olcsó! * Elegáns! »
