Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-11 / 293. szám

1958. december Ii. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a ß szolnoki posta agyközpontjában Kegyel megkapjuk a levelet, a munkahelyen, vagy a laká­sunkban felemeljük a telefont, s beszélünk egy másik épületben lévő munkatársunkkal, vagy a több tíz-száz kilométerre lévő ismerősünkkel. Mindezen ma mán- senki sem csodálkozik. Azok­ról, akik ezt a munkát végzik, viszont kevés szó esik. Talán azért is, mert mindenki természetesnek veszi, hogy ezt az ál­dozatos és nagy figyelmet igénylő munkát a posta dolgozói lát­ják cl. , Gonda Lajos a táviratokat továbbítja. S a hozzá érkezetteket gépeli a címzetteknek, Néha baj vont az „agyközponttal” is. A javítás a műszerészekre vár. Bede Sándor éppen a hibát keresi. Néhány perc és ismét hehet telefonálni. Kutyaszánokon, terepjáró teherautókon indultak lífnah a népszámlálók MOSZKVA (MTI). A Szov­jetunióban a jövő év januárjá­ban álalános népszámlálást haj­tanak végre. Az ország nehezen járható vidékein, így a legésza­kibb tundrákon és a magas hegységekben azonban már ez év végén sor kerül a népszám­lálásra. A különleges időjárási körülmények miatt nehezen megközelíthető területekre nyolc száz népszámláló expedíciót kül­denek ki, A Északi Jeges-tenger partján lévő távoli lakott tele­pülésekre a népszámláló bizto­sok például kutyaszánokon, rénszarvas-fogatokon jutnak el. Grúzia magashegyi területeire, ahol a nyájakkal többszáz pász­tor tölti a téli időszakot, külön­leges terepjáró teherautókon és helikoptereken juttatták el a népszámláló biztosokat. Az általános népszámlálás előkészítése a befejezéshez kö zeledik. A városokban és fal­vakban tizenkétezer adatgyűjtő központot állítanak fel. A nép- számlálás munkájában mintegy másfélmillió népszámláló biztos vesz majd részt. Városrendezés - lakásterve^és Az október 10-iki Néplapban megjelent „Tervszerű tervezés kellene" című cikk foglalkozik az állami lakástervezés és az ezzel kapcsolatos városrendezés kérdésével. írója megállapítja, hogy eddig több tervező vállalat tervezett épületet a Ságvári körút újjáépülő szakaszán. Hiá­nyolja azt, hogy ezek a munká­latok nem folytak egészséges irányítás alatt. Ebből egyrészt előnytelen gazdasági következ­mények származtak, másrészt veszélyeztetik az egységes vá­roskép kialakítását. Örömmel fogadtuk ezt a köz­leményt, mert a város közvéle­ményét íoglalokztató kérdés saj­tóvitája indul meg vele. Az egységes és gazdaságos tervezés megvalósítására töre­kedve az Építésügyi Miniszté­rium elrendelte Szolnok vonat­kozásában is a generáltervezést. A generál tervező feladata a jóváhagyott városrendezési ter­vek betartása, a magas- és mélyépítési munkák, esetleg üzlettervezések és más társter­vezők munkáinak összehango­lása, egyeztetése. A lakóépüle­tek generáltervezését Szolnokon az É. M. Lakóépülettervező Vál­lalaton keresztül biztosítja. A Ságvári út már mintegy 8 éve folyó tervezésén természe­tesen a létesítmények magukon hordozzák az építészet fejlődé­sének is különféle irányzatait, fokozatait. Az egységes összefüggő város­Egy ködös délutánon belép­tünk egy régi kisház kapuján. A ház régi, a lakói is 1919-ben voltak fiatalok. A konyhában mindenütt rend és tisztaság fo­gadott bennünket. Hallgattuk idős Bozsik Mihály szavait. Mi­hály bácsi beszélt halkan, von­tatottan, fáj a múltra való em­lékezés. Mintha újra érezné tes­tén a kínzó ütéseket. Ö volt itt a párt egyik meg­alapítója. Kezéből akkor kicsa­varták a zászlót. Ö már tudja, mi a harc és tudja, mit ér a béke. Lassan beszélt, hangja el­csuklott, s szeme lassan meg­telt könnyel. Boldog volt és örült, hogy a gyermekek is ked­Látogatók EGY ÖREG HARCOSNÁL vesek hozzá és vannak, akik gondolnak rá. Az úttörőpajtások körülfog­ták, elhalmozták kicsi szívük, melegével, s megígérték neki, többször is meglátogatják, hogy meséljen nekik az 1919-es forra­dalomról. ö is kérte, hogy mi­nél többen keressék fel, ha fáj is az emlékezés, jól esik a fia­taloknak elmondani. A pajtások elbúcsúztak, s Mi­hály bácsi mosolyogva nézett utánuk. ,,Mennyivel könnyebb ezeknek, mint mikor még én fiatal voltam”. Lassan becsukta a kiskaput s úgy érezte, mintha fiatalodott volna. Sztojkov Paula, Kunszentmárton. kép kialakítása érdekében az Építésügyi Minisztérium 1957 óta területi megbízottat jelölt ki, akik a terveket éppen város­képi szempontból bírálják el és azokról szakvéleményt adnak. A város I. fokú építési hatósá­ga városépítési szakvélemény nélkül építési engedélyt nem is adhat ki. Az Építésügyi Minisztérium megtette a kezdeti lépéseket a megyei tervező iroda felállítá­sára azzal, hogy a Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat tervező részlegét az É. M. Lakóépület­tervező Vállalatába osztotta be. Ezáltal biztosítja azt, hogy a magasabb műszaki irányítás mellett dolgozó megyei tervező iroda egyeztesse munkájában a helyi és az általános országos szempontokat. Az új szolnoki iroda eddig minden hozzá beérkező megbí­zást elvállalt. Vitatjuk annak az észrevételnek jogosultságát, amely szerint a rá váré felada­tokat nem tudnák elvégezni. Eddigi tapasztalataink azon­ban azt mutatják, hogy a me­gye központjától távol levő be­ruházó intézmények, termelő­szövetkezetek nem értesültek mindedd’g a tervező iroda léte­zéséről. E cikknek további fel­adata, hogy felhívja az építtető szervek figyelmét arra, hogy a szolnoki iroda csak úgy tudja feladatát teljesíteni, ha a me­gye beruházó szerveinek meg­rendelései el is jutnak hozzá, hogy így mindazok a szempon­tok teljes mértékben érvénye­süljenek, amelyeket a cikk írója és vele együtt mi is igénylünk. Ujcz Pál É. M. Lakóépülettervező V&llalat szolnoki iroda vezetője A világ ’egfiatalabb elvált asszonya Amerika, s talán a világ leg­fiatalabb elvált asszonya a co­lumbiai 12 esztendős Donna Sue Turner, aki a napokban vált el Charles William Turner nevű 20 éves férjétől. Donna két évvel ezelőtt, szülei beleegyezésével ment férjhez, s mint most kide­rült, az anyakönyvi hivatalban akkor már 15 évesnek mondotta magát. A válás oka: férje el­hagyta fiatal feleségét és gyer­mekét. Kocsis István ilyen kis rekeszekbe szortírozza a beérkezett leve­leket, s jninden. rekesz eyy-egy postásnak az utcasorait jelenti. "V a az utóbbi évek során nem jártam volna annyi falusi hajlékban, a látványt anakroniz­musnak erezném. Gerendás konyha, búboskemence és a mennyezetről aláfüggő villany­lámpa. Ha jól emlékszem, még ernyő sem tompította barátságos tiszta fényét, mely otthonossá derítette a kis helyiséget. A gazd’asszony félig ürített lá­bast emel le az asztalról; még érzik a tepertős túróscsusza illa­ta. Tányérokat, evőeszközöket rakosgat, készül a mosogatásra — közben az ura felé sandít, be­szélgetésünket figyelgeti. Hamutartót nem látok, a gaz­da galambszárnyú bajszán azon­ban nikotin sárgája árulkodik; itt bizonyára nem lesz ellenzője a füstölésnek. Nyújtom a tár­cám, de a házigazda tagadóan int: — Magam nem ... De azért csak tessék ... Minap hagytam el. Fúlok tőle. Nagy idő a hat­vanhat. — Nagy — bólintok —, de nem látszik. — De érzik! Így pihenőben leginkább. Odakünn — sóhajt — odakünn soha. Bodnár András nem is érzi jól magát tétlenül; öröme, ha sző­lőt takarni, nyitni, vagy akár rakodásra hívják. Tisztes kora (Csendes este, ünnep este ellnére is bírja a zsákot, kemé­nyen markolja az ásót. — Ez hivatásbeli dolog —ma­gyarázza. Azért az, mert Bodnár András, az abádszalóki Lenin Tsz egyik gazdája, rizsőr. A nyáron negy­vennyolc holdat gondozott. Segít sége csupán egy hetvenet elha­ladt gazda volt, ki inkább unal- mát űzte el, mint munkáját könnyítette. S ha igaz, amit a tsz-irodán beszélnek — és miért ne volna az? — Bodnár bácsi ásója nyomán ecy icce víz sem ment kárba arosztáskor. „Kispó­rolásról” azonban mégsem be­szélhetünk; a szükségnek meg­felelően inkább 20 centiméterre borít, mint tizenkettőre. „Halába az a muharnak!” — mondja. Bodnár bácsi munkájával elé­gedett a szövetkezet — ö maga pedig a keresményével is az. Ebben az évben 314 munkaegy­séget írtak jóvá számára. Ez fo­rint-értékben tizenegy ezernél többet tesz ki. Persze Bodnár elvtárs azt is joggal számitja, ami nem szerepel a könyvében. Például az ingyenes orvosi ellá­tást, amire ebben a korban maga is, asszonya is rá-rásznrüL A háztáji hozamát t’szta rá­adásnak. tekinti, holott az sem megvetendő; segítségével egy tehenet tart, két süldőt hizlal. — Minden hónapban 150—160 liter tejet adunk el — mondja az asszony. — S azt tán monda­nom sem kell, hogy magunktól sem sajnáljuk... — A bort sem! — teszi hozzá a gazda s mindannyvunkmak tölt. — Egészségére! Igyék, ez ün» népi! — így biztat. Ünnepi?... A zárszámadás már elmúlt, a karácsony még messze ... Miféle ünnepet emlU a gazda? — HarminchModik házassági évfordulónkat tartjuk — mond' ja. — így csendesen, öregesei»! de szeretetben..; S hadd tegyem hozzá: elegei detten. A sok megfizetetten, ne* héz munkát, sanyarú éveket la» tott, majd a felszabadulás után földet kapott Bodnár András ét asszonya nyugodtan éldegél. 3 ha egyszer úgy érzi; megpihen» ne, akkor sem vár reá koldus» bot. Gondoskodik majd róla <jl állam és a nagy család, a szövet» kezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom