Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-10 / 292. szám

1958. december 10. SZOLNOK MFOVEI NÉPLAP ft Vidáman, de tisztára... Válogatja, a borsot a Magtisztító Vállalat mezőtúri telepén Tóth Rózsi, Ozsvátb Sára és Túri Ferencné. A fizikatanárok továbbképzése Megyénk fízikaszakos tanárai továbbképzésük során megtekin­tették a Vasipari, az Autójavító és a Motorszerelő Vállalatnál foglalkozó verseghysta diákokat munka közben. Beszélgettek a szakmunkásokkal a fiatalok mu- ' járói, majd a látogatás után megbeszélték a tapasztala­tokat. Arra a megállapodásra jutottak, hogy tapasztalataikat saját iskolájukban is gyümöl- csöztetni fogják. A szakmai továbbképzésen egyébként igen érdekes előadás hangzott el. Szalay Béla, a sze­gedi egyetem docense tartott előadást „Világnézeti nevelés a fizika tantárgyán belül” cím­mel. Az előadást vita követte. Csütörtökön ünnepélyesen megnyitják a turkevei szövetkezeti gazdák mezőgazdasági középiskoláját A Szolnok megyei pártbizott­ság augusztus 20-án levelet küldött Gödöllőre, az Agrártu­dományi Egyetem kommunistái-, hoz. A levélben kérte az egye­tem kutatóit, tanárait: jöjjenek Szolnok megyébe és tudomá­nyos szinten segítsék a jászkun­sági termelőszövetkezetek meg­erősítését, munkáját, a különbö­ző hasznos, jól bevált módszerek elterjesztését. Kerüljön közelebb a tudomány a gyakorlathoz! A levél visszhangra talált. Hetekkel ezelőtt a megyei tanaes VB mezőgaz­dasági osztályává! a gödöllői Agrártudományi Egyetem pat- ronalási szerződést kötött; fi­gyelembe véve a megyei párt- bizottság korábbi levelét. Ennek a szerződésnek egyik je­lentős pontja, hogy a megyé­ben folyó mezőgazdasági teli szakoktatást a tsz-ekben és az állami gazdaságokban megin­dított kísérleteket az egyetem segíti — László Domonkos tudo­mányos kutató munkáján ke­resztül. A közelmúltban — november 26-án —■ az egyetem növényter- mesztés-tani tanszékén értekez­letem beszélték meg a tanszék A Cifr&Qtym mű&d'ádé&i ^atatáidnalc megtufitá&a elé füokun, ha a címet olvassák, talán túlzásnak fogják tar­tani ezt a szót: palota. — Erre ugyanis a mesebeli, kacsalábon forgó kastély, de legalább is va­lami főúri kéjlak jut az embe­rek eszébe. Pedig nem túlzás. A nemsokára megnyíló művelő­dési ház kivitelében méltó a régi értelemben vett paloták­hoz, ugyanakkor nem a régi urak kényelmét és kedvteléseit, hanem a munkástömegek nemes szórakozását, művelődését fogja szolgálni. Ajándék ez a művelődési ház, ajándék, amelyet ezrek kapnak, amelynek a hatalmas gyár min­denegyes munkása szívből örül­ni fog. Ez a művelődési palota sok célt szolgál majd. Az az óreg munkás, akinek nem jutott soha lehetősége önmaga képzé­sére a régi világban, most itt pótolhatja tudását. Gyerme­keink kiegészíthetik iskolában szerzett ismereteiket, ifjúmun­kásaink is szép, emberhez méltó szórakozáshoz jutnak a, nagy­szerű épületben. Az ember és alkotásai iránti áhítattal lépjünk majd be a ra­gyogó márvány-oszlopok, u rej­tett világítás, a csillogó falak birodalmába. Ne erezzünk fe- szélyezettséget, hiszen ez máso­dik otthonunk, de érezzünk mélységes tiszteletet a hely iránt, mint ahogy minden ren­des ember szereti és tiszteli meleg, barátságos otthonát. Re­méljük, nem lesz senki, aki ola­jos, piszkos munkaruhában, há- nyi-veti módon akarja birtokba venni a művelődés ez új fel­legvárát. Tartozunk azzal a mi pártunknak és államunknak, amely hallatlan erőfeszítések­kel, óriási anyagi áldozattal épí­tette számunkra ezt a palotát, hogy mindenkor a társadalmi szokásoknak megfelelően öltöz­ködjünk, viselkedjünk benne. Mi mindenre lesz alkalom az emberi kultúrának e gyönyörű otthonában? A legkisebbek meg­valósíthatják álmaikat, repülő­gépeket építhetnek, kis hajókat tervezhetnek, meg valósíthatják mindazt, amit az ifjúsági köny­vekben oly sóvárogva olvasnak. Vesz egy szoba, ahol kisleányok fogják hímezni a virágokat ~fctl- védőkre, térítőkre. Egy ajtóval odább zeneszó hallatszik. A ze­nei szakkörben gyermekeink a zene világával fognak megis­merkedni. Az esti órákban a na­gyobbaké ez a terem, a rádió­zással foglalkoznak itt. Szem­közt a háztartási szakkör helyi­ségében lányok, asszonyok ta­nulják meg, hogyan tegyék szebbé, jobbá családjuk életét, hogyan kell szabni, varrni a már meglévő, vagy ezután érkező apróságoknak. A földszinti rész jobbszárnya — amint ez már a felsorolásból is kitűnik — a MÉHÉSZ TANFOLYAM INUIIL a Szoiiioki Cukorgyár kultúrtermében A jövedelmező termelőszövet­kezeti mezőgazdaság igen fontos kiegészítő része a méhészet, mely nemcsak közvetlenül a méztermeléssel, hanem közvet­ve a magfogó növények porzá­sával igen nagy hasznot ad. A méhészet azonban csak akkor íoz hasznot, ha megfelelő szak-, értelemmel és szeretettel foglal­kozunk vele. A termelőszövetkezeti méhé- »zek szaktudásának fejlesztésére a MÉSZÖV Megyei Méhész Szak- bizottság javaslatára a Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osz­tálya december 15-től kezdő­dően egy hetes méhészeti tanfo­lyamot rendez a Szolnoki Cu­korgyár kultúrtermében. A tanfolyam minden olyan problémára választ ad, mely előfordul a tsz méhészetében. Az előadásokon a méhész szak­csoportok tagjai is részlvehet- nek. gyermekekért a gyermekeknek fog dolgozni. Régi kívánságunk teljesül, megfelelő próbatermekkel ren­delkeznek az új épületben mű­vészeti csoportjaink. A művé­szeti csoportok már eddig is ki­tűntek áldozatkészségükkel, jó munkájukkal. Dolgozzanak to­vább hát fokozottabb buzgalom­mal az új helyen, a megválto­zott, lényegesen jobb körülmé­nyek között. Szerepeljenek si­kerrel a gyönyörű, hatalmas színházteremben. /É z emeleten is sok újdonság ** vár miránk. Az előtérben ping-pongasztalok, mellette a fotósok birodalma, négy sötét­kamra is, a fotószakkör cél­kitűzéseit szolgálja. A márvány­oszlopos olvasóteremben a könyvtáron kívül napilapok és folyóiratok, hazai és külföldi szak- és képeslapok várják majd ap olvasókat. A könyv jóbarát es a szép otthonban a jelenlegi ezer főnyi olvasógárdát meg is akarjuk többszörözni. Mellette tanulószobák, a méhészek, hor­gászok és vadászok helyisége. A nagy előadóteremben a televízió kedvelői jönnek össze esténként, de itt tartják majd előadásaikat a különböző társadalmi szerve­zetek is. Mindezekután mélységes té­vedésben van azonban az, aki azt hiszi hogy az új kultúrház megnyitásával most már min­den megy a maga útján. Az em­bereket a szépre és a jóra is ta­nítani kell. Az elmúlt elnyomó rendszerekben a munkásnak nem telt másra, csak „fröccsre, hogy csináljon ricsajt”. Ez a szemlélet még igen sok ember­ben élő erőként hat. Még min­dig vannak sokan, akik csak a kocsmát tudjak egyedüli szórá- kozó helynek elképzelni. A kul­túra önzetlen és áldozatkész harcosainak szívós munkával kell megváltoztatni az emberek gondolkodását. Ha ez sikerül, akkor tölti be igazán hivatását a művelődés új, nagyszerű mart­fűi palotája. LIPP JÓZSEF kultúrotthon igazgató, Martfű, Tisza Cipőgyár. oktatói és kutatói a Szolnok me­gyei feladatokat. Ezen a megbe­szélésen Varga János egyetemi docens, Lörincz József egyetemi ad­junktus. Faragó Ferenc egye­temi adjunktus. Nagy Sándor egyetemi tanársegéd, Pál Ist­ván egyetemi tanársegéd, László Domonkos egyetemi tanársegéd vállalta, hogy a téli időszakban mind Túrke- vén, mind pedig Jószágon szakmai előadásokat tarta­nak. A politikai gazdaságtan es az üzemszervezéstan oktatását Be- rend József egyetemi tanár és Bagyinka György osztályvezető vállalta. A patronáló egyetem munka­társain kívül Kolbai Károly rektor elvtárs szintén vállalko­zott arra. hogy a megye terü­letén néhány előadást tart a kukoricatenyésztésről. Az egyetem a Szolnok megyei vezetőkkel együtt elkészítette a kísérleti munkák tervót. A megye területén a különféle ta­lajtípusoknak megfele’öen ku­korica-faj ta-összehasonlító kí­sérleteket, agrotechnikai kísér­leteket, köztes-termesztési kí­sérleteket, műtrágyázási kísér­leteket, lucemamag-termesztssi és öntözéses kísérleteket kezdenek 1959 ta­vaszától a túrkevei Vörös Csillag, a túrkevei Dózsa Né­pe, a jászágói If jú Gárda, a jászárokszállási Táncsics, a mezőhéki Táncsics Tsz-ben, valamint a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban, a Tisza- szentimrei Állami Gazdaság­ban, a Pusztakürti Állami Gazdaságban és a Törökszent­miklósi Tangazdaságban. Az egyetem segítsége folytán megvalósult egy régóta érő terv, Már az elmúlt években szó volt arról, hogy valamilyen módon és formában gondoskodni kel lene a Szolnok megyei szövet­kezeti városokban (elsősorban ott) a tsz-tagok magasabb szín­tű szakmai továbbképzéséről. — Különböző elképzelések voltak. Az egyetem kidolgozott egy új­szerű oktatási thematikát — a földművelésügyi minisztérium illetékes osztályával egyetértés­ben, — amelynek értelmében az iskola hallgatói négy éves esti oklatás keretében meg­szerezhetik a mezőgazdasági középiskolai érettségi bizo­nyítványt és a mezőgazdasági gépész-oklevelet. Ez az iskola a mezőtúri tech­nikum levelező tagozataként működik. Ebben az oktatási formában az az újszerű, hogy hallgatói ki­vétel nélkül szövetkezeti gazdák és Túrkeve mezőgazdasággal foglalkozó vezetői. A hallgatók nemcsak elvont elméleti anya­got kapnak, hanem magasabb- fokú gyakorlati képzésben is ré­szesülnek, amelynek közvetlen hasznát már a napi munkában is megtalálják. Egyszóval: alé- le felnőtt politechnikai képzés. Az érdeklődésre jellemző, — hogy eddig hetvenen kérték fel­vételüket a túrkevei szövetkeze­ti gazdák mezőgazdasági közép­iskolájába. Valamennyien azzal az elhatározással, hogy az érett­ségi megszerzése után is a kö­zös gazdaságban maradva hasz­nosítják a tanultakat. A szövetkezeti gazdák mező­gazdasági középiskolájának a gödöllői Agrártudományi Egyetem megbízásából László Domonkos tanársegéd a veze­tője. Az ünnepélyes megnyitóra csütörtökön kerül sor. December 11-én tehá* ú1'abb ie’e^td^ aro­máshoz érkezik Szolnok megye termelőszövetkezeti mozgalma, amikoris az országban elsőként megnyitja kapuit a szövetkeze­ti gazdák mezőgazdasági közép­iskolája. Szekulity Péter RITA Magyarul beszélő szovjet film. December 18—21, Mezőtúri Dózsa. A RITA című filmben egy alig tíz éves, szovjet kislány hősies tettét keltik életre a fűm alkotói. Bár a film cselekménye a há­ború alatt játszódik, hőse Rita, a kis partizánlány, mégis a film főgondolata a béke, és az embe­ri összefogás a béke érdekében. Talán legszebben jut ez a gon­dolat kifejezésre abban a jele­netben, amikor Inez, a szó vie1 kislány és Artur, a német fiúcs­ka együtt játszanak a tenger­parton, majd a kéz a kézben mezítelen indulnak fürdeni a tengerbe. Jelképes itt a két kis­gyerek és jelképes a tenger is, i i'iinak az új élet­be, melyben békében és barát­ként él majd együtt a szovjet és a német nép. Felejthetetlen a filmnek ez a jelenete, mely filmszerűen, művészi kompozí­cióban fejezi ki az alkotók mély mondanivalóját!

Next

/
Oldalképek
Tartalom