Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-07 / 290. szám

1958. december 7. SZOLNOK MEC.YE1 NfiPLAP EZÜSTKALÁSZOS GAZDATANFOLYAM Állat• tenyésztés tan NEM LÉGVÁRAK AZ ÁLLATI TEST felépítésének megismertetésére két órát fordít­sunk. Amennyiben lehetséges, az első órát tartsuk meg a szabadban a szokott időnél valamivel előbb. Vezetessük fel valamelyik hallgató­val lovát és az élő állaton magya­rázzuk el az állati test beosztását és tájait. Kezdjük a fej részeivel, rész­letesebben a fogazat ismertetésére térjünk ki. Majd a törzs test tájai­nak ismertetése következik. Éltes­sük meg a hallgatósággal, hogy szélesebb, dongásabb, mélyebb mell­kasban egészségesebb, nagyobb szív és tüdő működik, amely alapja, a nagyobb termelőképességnek; — Ugyanezen az alapon a szavasmar­hára vonatkoztatva térjünk ki a szélesebb, hosszabb far fontpsságár ra. Emeljük ki az éhgödör és has- korc gyakorlati fontosságát (szúrr csapol*#, hizlalás). Jó, ha egy raja sik hallgatóval egy tehenet Is fele vezetettünk. A külső nemi szerver két is mutassuk l*e, különösen a tógy küllemére térjünk ki. Végül a végtagok részeit magyarázzuk el. futassuk meg az élő állaton a kü­lönböző ízületek elhelyezését és oszr Lassúk el különösen a térd-izület elhelyezkedésére vonatkozó téves ismeretet. A második órán megismertetjük a hallgatósággal az állati test vegyi- alkotórészeit: víz-szárazanyag, szer­vetlen és szerves vegyületek. Kl- hangsúlyozandók a fehérjék. Ugyan­ezen az órán tárgyaljuk az állati sejtet, szöveteket és szerveket. Szemléltetés céljából a tankönyv­ben szereplő állati sejtet színes kré­tával rajzoljuk fel a táblára és ugyancsak a táblán osztályozzuk a szöveteket és szerveket. Amennyi­ben az idő engedi, úgy részleteseb­ben térjünk ki az emésztőszerv- rendszer* emésztés, vérrendszer, lé­gzőszervek és ivarszervek ismer­tetésére. Szemléltető eszközöket ezen tárgykörre vonatkozólag tartalmaz a szemléltető eszközök ládája. Az emésztés ismertetésénél rou‘assunk arra rá, hogy a nyál, gyomomedv, bélnedv és hasnyálmirigy váladé­kának enzimjei a jól előkészített takarmány szerves alkotórészeit egyszerűbb vegyületekre bontják le. Majd ezek az egyszerű vegyületek nagyrégzben a felszívódás után a májba kerülnek, ahol a szervezet konyhája most már az állatfajnak megfelelő szerves vegyülebeket ké­sz) t, amelyek 3 nyirok és vérrend­szeren keresztül az állati sejtekbe kerülnek. Kiemelendő, hogy állati fehérjét az állati szervezet csak a takarmányokban lévő növényi, vagy állati fehérjékből tud készíteni. \ HARMADIK ÓRÁN rátérünk a háziállataink értékmérő tulajdonsá­gainak ismertetésére. A legfonto­sabb négy tulajdonságot: a termelő­képességet, szaporaságot, a szerve­zetet és az átörpklőképességet rész­leteiben tárgyaljuk. Az első két tu­lajdonságot összefüggésbe kell hoz­ni a jövedelmezőséggel. Mit jelent a termék önköltsége szempontjából, ha egy tehén termel évente 3500 li­ter tejet, vagy kettő termeli ugyan­ezt a mennyiséget, természetesen ugyanazon takarmányozási és tarr tási feltételek mellptt. A szerveze­tet egy szilárd, finom, túlfinom, durva és tűldurva állaton keresztül kell bemutatni (például vegyeshasz- nositású, tejhasznosítású és hús­hasznosítású szarvasmarha fajt#). Aláhúzandó, hogy bármilyen értéke mérő tulajdonsággal is rendelkez­het az állat, ha azokat kellőképpen nem tudja átörökíteni, úgy tóvári- tenyésztésre nem alkalmas. Az állattenyésztési alapfogalma­kat a negyedik órában tárgyaljuk. A faj fogalmát a szarvasmarha és a ló faji bélyegein, a lajta lényegét a magyar, szürke marha, és a ma­gyar-tarka marha fajta bélyegein keresztül ismertessük. A tenyészet, törzs, család, vérvonal és egyed fo­galmainak tisztázására vegyünk példát valamelyik közeli jó tsz, vagy állami gaalaság tenyészetéből. Ezen az órán vesszük át a tenyész­tési módokat is. Fajtatiszta tenyész­tést űzünk akkor, ha a tenyészet­ben egy fajtához tartozó állatokat tartunk, azok közül kiválogatjuk a legjobb értékmérő tulajdonságokkal rendelkezőket és ezeket pároztat- juk. Vigyázzunk a rokontenyész'és- re és feltétlenül alkalmazzuk a vér- frissítést. A különböző keresztezést eljárásokra jó példa a magyatMar- ka marha fajta kosztromai fajta előállítása, ‘és végül a haszonállat­előállító keresztezésre a magalica és hússertés keresztezése. Az utóbbi keresztezett állatokat csak hizlalás­ra hasznosítjuk, továbbtenyésztésre nem alkalmasak. VÉGÜL AZ ÖTÖDIK órát az Ivar- érettség, tenyészérettség, pároztatási módok ismertetésére fordítjuk. — Tisztázandó milyen korban ivar­érettek a háziállataink. A tenyész- érettséget a fajra, illetve fajtára jellemző tulajdonságok figyelembe vételével belterjes tartással előbbre hozhatjuk. Megemlítendő az egyedi pároztatás előnye a többi pározta­tási móddal szemben, és végül igye­kezzünk a rendelkezésre ájlő sok­sok példán keresztül a mesterséges termékenyítéssel szembeni előítéle­teket felszámolni. Szász Feienc — a kőtelki Ezüst Kalász Tsz, a törökszentmiklósi Dózsa Tsz, a kuncsorbai Vörös Október Tsz tervéből Evről-éme gazdagodnak, gyarapodnak Szolnok megye ter­melőszövetkezetei. Bármerre járunk, a községek határában mindenütt új, korszerű gazdasági épületek, villamosított tanya­központok tanúsítják külsőségekben is a gazdálkodást, az előre­haladást. Bizonyítják, hogy a szövetkezetek gazdái ilyenkor őszidőben, tél elején — amikor terveiket állítják össze — nem légvárakat építenek, hanem célkitűzéseiket sorra-rendre meg­valósítják. Ezekben a napokban Szolnok megye valamennyi termelő- szövetkezetében megkezdték ismét a tervkészítést. Ismerkedjünk meg néhány jelentősebb célkitűzéssel, olyannal, amelynek meg­valósulásáról esztendő múlva hírt adhatunk. Törökszenimihlós, Dózsa Tsz Ebben a közös gazdaságban 1959-fcien mintegy 30 holdon ön­tözéses gazdálkodást kezdenek. Méghozzá igen leleményes el­gondolás szerint.' Törökszent- miklós város ugyanis a Dózsa Tsz egyik földtablájának köze- lében két fürdőkutat fúratott — ezeknek az egyszer már haszno­sított vizét vezetik majd a szö­vetkezeti gazdák saját föld­jükre. Az egyik kút hatvan fokos melegvizet ad. A Dózsa Tsz-be- liek azt latolgatják, hogy ha megmarad a kellő hőfok az el­vezetés után — akkor primőr­telepet is létesítenek. Ez persze még nem biztos, minden a víz- hőmérsékleten múlik. Kőtelek, Ezüst Kalász Tsz A szövetkezet elnöke a követ­kezőket mondotta: A mi számunkra nagyon so­kat ÚQ3 a jövp esztendő. Az első negyedévben villamosítjuk ta­t nyaközpontunkat. — Mondanom sem kell, hogy mi ennek a je­lentősége. Három villanymotort vásárolunk s a takarmányt így plpsóbban állítjuk elő. — Ezen kívül építünk 23 fé­rőhelyes malacszállást, száz fé­rőhelyes süldőszállást, ötven fé­rőhelyes hizlaldát. Kuncsorba, Vörös Október Tsz A kuncsorbai Vörös Október Tsz a megye egyik igen gazdag közös birtoka. 1958-ban 350 ezer forinttal növelték a szövetkezeti alapot s jelenleg a közös va­gyon értéke kilenc millió 800 ezer forint. Egy-egy munkaegy­ség értéke pedig 48.25 forint. Ebben a tsz-ben 1959-ben 126 hold silókukoricát vetnek. Ezt igen jelentős előrehaladásnak tartják, különösen olyan vonat­kozásban, hogy még több nagy­tömegű és olcsó takarmányt ál­líthatnak ilymódon elő. Három idős paraszt ember Idős Juhász Istvánék tiszta kis kunyhójáhan kínáltak hely- lyel. Még jóformán be sem mu­tatkoztam, amikor újból nyílt az ajtó, s belépett Tajti Sándor és Szele György. Szomszédok, jóismerősök ők hárman. Talán naponta meglátogatják egymást. Elbeszélgetnek, meghányják-ve- tik csak úgy maguk között a tsz ügyét, gondját, baját. Igaz, hogy már nyugdíjasok, de azért most is magukénak tekintik a jászjákóhalmi Béke Termelő­szövetkezetet. Hat evvel e?eJőtt egymást követve léptek a közös útra. Meiyikojükben érlelődött meg leghamarabb az elhatáro­zás? Már nem is tudják. De annyi bizonyos, hogy idős Ju­hász István 8, Tajti Sándor meg lp hold juttatott földjével gyarapítptta a Béke területét. Szele György pedig, aki jelen­leg a nyolcvanadik évét tapos­jnnnummmwH»»11111 — STILSZERO, mindenkép­pen az .., — mosolyog Szabó Béla növénytermesztési agronó- mus. — A gépkocsivezető ugyan­csak illik a reflektorfényhez; különösen, ha olyan legény, mint Kupái Lajos. A legényi mivolt a gáton, il­letve a volán mellett való le­génységre értendő — másként a negyvenet elhaladt, kétgyerme­kes családapára nem vonatko­zik. A Bánhalmi Állami Gaz­daságban, ebben a fontos mező- gazdasági nagyüzemben nem könnyű dolog helytállnia a gép­kocsivezetőnek. — A teherautók évi normájukat 200—250 száza­lékra teljesítik, — Kupái elv­társ pótkocsis Csepel-Diesel-e inkább kétszázötvenre... Ez a tisztes teljesítmény nemcsak annak köszönhető, hogy mindig bőségben a fuvaroznivaló, ha­nem annak is, hogy Kupái La^ jcs kocsija sosem makrancosko- dik az indulásnál. Ezzel hálálja meg gazdája gondosságát, mely­megnyilvánul. Míg a gazdaság többi gépkocsivezetője idén há­romnegyed év alatt 68—70 ezer tonna kilométert teljesített, Ku­pái Lajos 89 ezer fölött. Hét esztendeje használt gépkocsiján csak egyszer kellett motort cse­rélni. Tíz-tizenkét százalékkal kevesebb gumit fogyaszt, mint gépkocsivezető társai. Ezek az eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy 1957-ben „Kiváló dolgozó” lett. Büszke rá a gaz­daság, a család és természetesen a párt is, melynek hűséges har­cosa. — Ennyit mondhatok róla — fejezi be tájékoztatását Szabó Béla mezőgazdász. — Majd a szerkesztőségben kiszínezik egy kicsit... Kiszínezni? — Kupái Lajos gépkocsivezető munkája, jelle­me nem szorul szépítésre; tisz­teletet, elismerést érdemel. — & z. » sa, szintén 1952-ben kérte fel­vételét a termelőszövetkezetbe. Együtt dolgozgattak aztán a növényápolásban, meg a kerté­szetben. Tajti Sándor pedig — akire két társa azt mondja: le­gényember (mivel még nem töl­tötte be a hetvenet) — a tsz-beli idejének többségét az ökrök ko- mandírozásával töltötte. Mint ökröskocsis dolgozott. Mindhárman azt vallják, hogy a termelőszövetkezetben megta­lálták számításukat. Sohasem fogyott ki- kamrájukból az éle­lem és házuk udvarát baromfi, hízódiszqó népesítette be. Szele György meg ebben az esztendő­ben renováltatta házát, ötezer forintot költött a rendbeszedé­sére, csinosítására. Jó a tsz — jegyezte meg egyikőjük, s aztán félig-meddlg tréfásan fűzte hozzá: csak az a baj, hogy nem most vagyunk 25, vagy 30 éve­sek. De hát azért az öregségtől sem télünk ma úgy, mint egy jó évtizeddel ezelőtt. Akkor még nem is gon­doltuk, hogy parasz.emberek között is lesznek nyugdíjasok. Most meg csupán a Béke Tsz- ben 20—22 idős embernek viszi a postás minden hónapban 5 315 forintot. S ehhez jön még a háztáji termése, meg a mun­kaegységre járó jövedelem — vélekednek a nyugdíjasok. Hi­szen aki még bír dolgozni, az egy esztendőben 110 munkaegy­séget teljesíthet, s az arra osz­tott járandóságból pótolni lehet a nyugdíj összegét. Nézem a három idős tsz-ta- got. Egyikőjük zömök, a másik — valamikor szálfatermetű — kicsit hajlott, a harmadik köze­pes magasságú, vékony ember Mégis van bennük hasonlóság. Közös vonásként fedezem fel derűs nyugodtságukat, ami ab­ból fakad, hogy biztosítottnak látják öreg napjaikat. Abban is megegyezik véleményük, hogy a közös gazdaság évrőí-évre erősödik Bár azt is megkapja az öregek szeme, ami hiba, mulasztás. — Mostanában gyakran szóbakerül beszélgetéseik során a közös jó- szágállomány. Szépszámú jószág népesíti be a Béke Tsz ólait, istállóit, de az öregek vélemé­nye szerint mégsem biztosítja az áüattenyészlés azt a jövedel­met, amit kellene. Töprengenek rajta eleget, hogy mi ennek az oka. A gondozásnál van hiba, vagy valami betegség lappang — például a sertéseknél? Nem tudják még biztosan, de bántja őket, ha valami nem úgy sike­rül, mint azt tervezték. A töprengés, a tsz gazdálko­dása iránt tanúsított érdeklődés bizonyítja, hogy érzik is azt, amit szóval ilyen formán fejez­tek ki: a termelőszövetkezetből clunk, s ha valahol hiba, mu­lasztás adódik, annak mi is ká­rát látjuk. így van ez, de igaz ennek fordítottja is. Az, hogy az ügyes gazdálkodás, a fegyelmezett munka gazdag gyümölcsöt terem, s ab­ból nemcsak a közös vagyon gyarapítására, de egy-egy tag­nak is bővebben jut. Az idős tsz-tagok, akik több­éves szorgalmas munkájukkal érdemelték ki a nyugdíjat, ez­után is megteszik, ami tőlük telik. Munkájukkal, de mégin- kább tanácsaikkal segítenek. Javaslataikat, bíráló szavukat vegyék figyelembe a tsz veze­tői és tagjai s az idős emberek gazdag élettapasztalatát haszno­sítsák gazdálkodásukban, a kö­zös munkában is. Nagy Katalin Áramlás a tenger mélyén A „Vityaz” expeu’iiós hajón dolgozó szovjet óceánkutatók felfedezéseket tettek a Csendes­óceán északi részén. Értékes ada­tokat gyűjtöttek például a ten­ger mélyének vízáramlásáról. Ezek az adatok a szovjet tudó­sok eddigi véleményét igazolták vagyis azt, hogy a tenger mé­lyén sem szűnik meg az állandó áramlás. Ez azért is fontoe, mi­vel az amerikai tudósok — fel­tételezve, hogy az óceán mélyén nem mozog a víz — javasolták, hogy az atomipar radioaktív hulladékát mint egy szemétté« lepre, az óceáiimélyi állóvízbe süllyesszék. .iimiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiuiitiiiHumiHiH'wuiin«»»""*" ^ ^ Bánhalmi ítm i h ioHl EjV VIJIlY Aucm Gar dams s ep kocsi vese tő je uililllilllllllllllllliltlIlliUllIillllllliliilillliiijiiianiJuiiiriJiHiJi,,,,,. ............. ' s ^ ly el munka után — bárrpilyen későre jár is — azonnal keze­lésbe veszi. — Ha jobb matematikus len- ; nék, párezer forintos évi érték­ben mutathatnám ki, mit jelent ez a gazdaságnak —, tűnődik Szabó Béla. — Képzeljük csak, mennyi kárt okozna a három­négy rakodómunkás tétlenke­dése, az utolsó percben való ja­vítgatás, kapkodás miatt! Óra­bérben várakozni — nem olcsó mulatság. Kupái elvtárs elejét veszi a tékozlásnak. Olyan em­ber ő, aki nemcsak otthon taka­rékoskodik — magának; hanem itt is — a gazdaságnak. A családi takarékosság szép : dokumentuma az a takaros ház, melyet Kupái Lajos a gazda­ságban eltöltött nyolc éves be­csületes munkálkodás közepette épített. TAKAHEKOSSAGA — mind gyakrabban fordul elő beszélge­tésünk során e szó — a mun: • kaidő helyes felhasználásában is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom