Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-06 / 289. szám

1958. december 8. SZOT NOK MFOYFI Nt FL AP ist J\. 5*. Hruscsov levélben közöltét A Szovjetunió további segítséget nyújt Románia vegyiparának jejlesztéséhe% A takarékos termelés céltudatos, sokoldalú munkát igényel A Román Munkáspárt köz­ponti vezetőségének legutóbbi plenáris ülésén Gh. Gheorghiu- Dej, a központi vezetőség első titkára beszámolójában bejelen­tette, hogy a vegyipar termelése a népi hatalom éveiben az 1938. évi színvonal nyolcszorosára emelkedett. Ez csak a Szovjet­unió sokoldalú segítségével vált lehetővé. Kedden jugoszláv kereskedel­mi küldöttség utazott Berlinbe Petar Milovidsnak, a külügyi államtitkárság tanácsosának ve­zetésével, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság képviselői­vel tárgyaljon a két ország 1959. évi kereskedelmi árucserefor­galmi egyezményének megköté­séről. Nincs abban semmi meglepő, ha az utas valamelyik határál­lomáson vámőrrel találkozik — ennek ellenkezője inkább lenne különös. Jónéhány kilométerre fekszik városunk a legközelebbi határtól is — egy-egy kávé- (vagy kapucinus-?) barna forma­ruha mégis gyakran feltűnik Szolnok utcáin. Viselőjének pa- rolinján két, keresztbetett Mer- kujf-bot: a kereskedelem, áru­forgalom jelképe. — Három évvel ezelőtt jött létre a szolnoki vámhivatal — emlékszik vissza Pálinkás Zol­tán hadnagy. — Megyénk akko­riban éne el az iparosodásnak azt a fokát, mely idetelepülésün- ket szükségessé tette. Lám, itt a jászberényi Fémnyomó és Le- mezárugyár, a törökszentmik­lósi Baromfifeldolgozó Vállalat, a karcagi Rizshántoló, a szolno­ki Papírgyár, Cukorgyár, a mart­fűi Tisza Cipőgyár... soroljam? Ezek és még 6ok más üzem hoz be, visz ki árut. Az export-, im­portcikkekkel pedig a vámőr­nek van dolga. Arra valóban nincs mód, hogy a határon vizsgálgassanak át száz meg száz vagont — a bu­dapesti központi vámhivatal tel­jesítő-képessége sem korlátlan. Gyorsabb, jobb így a munka. Ha különösen hangzik is, még­is igaz: máscélú a szocialista ál­lam vámapparátusa, megint más a regi kapitalista rendé. Az utób­bi hivatása az volt, hogy a tőkés áruforgalmi rendszer zűrzavarát enyhítse s egyoen jelentős álla- • mi bevételeket biztosítson. A maié: biztos tudomást szerezni arról, mi jön be az országba, mi megy ki. Fontos gazdasági, egészségügyi, biztonsági érde­kek fűződnek ehhez. Ennek tu­datában még érthetőbb: miért kell széleskörű ismeretekkel, érettségivel rendelkezniük a vámőröknek. Természetesen ismerniök kell a vámtörvényt, az összes vele kapcsolatos rendeleteket, végre­hajtási utasításokat. Nem egy anyagbeszerző megirigyelné a vámőrök anyagismeretét, mely — minden túlzás nélkül — a vasérctől az élő nyúlon ke­resztül a röntgengépig terjed. Még a csomagolástechnikában is járatosnak kell lennie annak aki ezen a fontos poszton helyt akar állni. Különösen tengeren­túli szállítmányoknál fontos a A minap N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke levélben közölte a román kormánnyal, hogy a Szovjetunió hajlandó további segítséget nyújtani Románia vegyiparának fejlesztéséhez. — Még ebben a hónapban román küldöttség utazik Moszkvába, hogy megkösse a megfelelő egyezményt. Az 1958. évi kereskedelmi szerződés Jugoszlávia és a Né­met Demokratikus Köztársaság között 25—25 millió dolláros forgalmat irányzott elő. Ehhez év közben további kilenc millió dolláros árucserét rögzítő pót­egyezményt csatoltak. kultúrált, gondos csomagolás, mely az áru épségben való to­vábbítását biztosítja. A szabály­talan göngyöleggel ellátott áru­ra nem kerül rá a vámzár, me­lyet a köznyelv „plomba” néven ismer. — Nemcsak állami szervek ex- ég importálnak ériékeket, hanem magánosok is — folytat­ja Pálinkás Zoltán vámőr-had­nagy. — Aki valaha külföldről ajándékcsomagot kapott, tudja: a behozatali vámtételek igen alacsonyak. Kiviteli vám — nincs. Kiviteli engedélyre szük­ség van, ezt azonban a megszo­kott ajándéktárgyakra minden további nélkül megadja a Ma­gyar Nemzeti Bank; a szeretet megnyilvánulása nem vámköte­les .. -. —• Ha mindent összevetünk, hány millió forint értéket kezel­nek évente a szolnoki vámőrök — kérdezzük. — Ez az, ami a titkok titka! — kacsint informátorunk. — So­kat! Népgazdaságunk lüktető vérkeringésének örvendetes bi­zonyítéka ez... L el-fel vetődik beszélgeté- *■ sek során a megfigyelés: a szikár emberek lobbanéko­nyak, idegesek — a termetesek higgadtak, megfontoltak, türel­mesek. Jó az, ha egy rendőrségi körzeti megbízott rendelkezik az utóbbi tulajdonságokkal, sőt: szükséges is. Egy falu életében sok: olyan ügy előfordul, mely első pillantásra nem különös jelentőségű ugyan — megoldat­lanságának mégis súlyos követ­kezményei lehetnek. Ugy-e, se­hol sincs „megírva”, hogy a járdán kerékpározónak feltét­lenül balesetet kell okoznia — a szerencsétlenség mégis köny- nyen megesik. Kinek kell rend­re intenie a fegyelmezetleneket? A körzeti megbízottnak. Egy kis éjszakai utcai dalolástól sem áll meg a toronyóra — a lárma mégis zavarja a pihenni- vágyók álmát. Kinek kell csen­det teremtenie? Ismét a körzeti megbízottnak. Attól sem ment még ugyan tönkre egyetlen csa­lád sem, hogy valamelyik tagja pár forintot elveszített a „Rex” A jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár vállalat vezető­sége, párt- és szakszervezeti bizottsága a dolgozók bevonásá­val intézkedési tervet dolgozott ki a takarékossági mozgalom eredményesebbé tétele érdeké­ben. Minden üzemrésznek meg­határozták ilyenirányú felada­tait. Az anyagosztálynak például azt a feladatot adták, hogy az alumínium-edények készítéséhez szükséges anyagot az addigi gyakorlattól eltérően ne táblák­ban, hanem úgynevezett tár­csákban szerezzék be, mert ez­által jelentősen csökken a gyár­tás közbeni hulladék. Az intéz­kedés nyomán « az alapanyag 60 százalékban tárcsákban ér­kezett a Fémnyomóba. Ez az eljárás nemcsak a jászberényi üzemnek jelentett előnyt, ha­nem az alumíniumipar más te­rületén is. A tárcsákban törté­nő anyagbeszerzés a III. ne­gyedévben 400 ezer forint meg­takarítást jelentett a vállalat­nak. Ez tette lehetővé, hogy az alumíniumedények gyártásánál még 1958 első negyedében is mutatkozó veszteséget felszá­molják, s jelentős nyereségre tegyenek szert. Az elfekvő készletek értékesí­tésével, illetve részbeni felhasz­nálásával is szép eredményeket értek el. Erőfeszítéseket tettek a túlórázás megszüntetésére is. Fáradozásuk azonban nem járt kellő eredménnyel, mert több ízben előfordult, hogy a tárgyhavi termeléshez szükséges anyagokat csak az illető hónap második felében, néha utolsó dekádjában kapták, s a terv teljesítése emiatt csak túlórázás­sal vált lehetségessé. Az anyaggal való pontos el­számoltatást biztosító, a tényle­A Jászárokszállási Asztalos­ipari Vállalat saját tervezésű konyhabútorokat állít elő. S nem is akármilyeneket. A ha­sonló jellegű vállalatok szerte az országban követték őket. Szegedtől Székesfehérvárig gyártják a róluk elnevezett jászárckszálláei típusú garnitú­rákat. nevezetű, népszerű lyukas-bil- liárdon; a vendéglői játék mégis könnyen fajulhat torzsalkodás­sá, verekedéssé. Kinek kell az Ilyesmit megelőznie? Már tud­juk ... Ha hinnénk a babonában, azt mondanánk; Abádszdlók szeren­csecsillaga „jól működött”, mi­kor a községbe a termetes Jó­nás Miklós törzsőrmester került megbízottnak. Az imént elmon­dott példákat az ő működése köréből vettük — a helybeliek elbeszélése alapján. gy ember még akkor sem több egynél, ha olyan hí- vatásszerető, mint Jtónás elv­társ. Munkatársakra van szük­sége: segédrendőrökre. A köz­ség vezetőinek segítségével vá­logatta ki azokat, akik ebben a megtisztelő társadalmi munká­ban részt vesznek. Segédrendő­rei között akad a Lenin, a Béke, az Aranykalász Tsz gazdáiból, nem egy a kiszistákból. Jónás törzsőrmester szívesen foglalko­zik az ifjú-kommunistákkal. ges selejtet kimutató új bizony­lati rendszert vezettek be. Ezál­tal elérhetővé vált az is, hogy munkabért csak a valóban meg­termelt, jóminőségű áru után lehessen felszámolni. Az új bi­zonylati rendszer alapul szol­gált a megbízható utókalkulá­ciónak. A gyártás közben ész­lelt hibák kijavítására az utó­kalkuláció segítségével a mű­szaki vezetők idejében meg tud­ják tenni a szükséges intézke­déseket. A kolikóládáknál pél­dául az utókalkuláció jelentése alapján felülvizsgálták az anyag­normát. Ez darabonként 80 fo­rint, egészében véve 100 ezer forint megtakarítást eredménye­zett. A gyár vezfetői megvalósítan­dó feladatként tűzték ki az üzem új gyártmánya, a hűtő- szekrény önköltségének csök­kentését. Ezt részben a termelé­kenység növelésével, részben az anyagnormák felülvizsgálatával akarják elérni. A Fémnyomó vezető szervei tehát — mint az a fentiekből is kitűnt — törekednek a taka­rékos termelésre. Fáradozásuk azonban sokkal eredményesebb volna, ha jobban támaszkodná­nak a dolgozók segítségére, jobban bevonnák őket ebbe a munkába. A munkások jórésze például hallott ugyan a taka­rékossági intézkedési tervről, de részleteiben nem ismeri, nem tudja, milyen segítséget adjon annak valóraváltásához. Nem hasznosítják kellően a takarékosságra jelentősen ki­ható újítómozgalomban rejlő le­hetőségeket sem. Még manapság is gyakran tapasztalható például, hogy a műszaki vezetők nem támogatják kellően a munkások javaslatait, nem nyújtanak ne­kik kellő segítséget elképzelé­seik valóraváltásához, eseten­ként „lebecsülik képességeiket. Szikszaj István például hiába De nemcsak a szépkivitelű, minden igényt kielégítő minta- példány elkészítésével, hanem nagytömegű, kiváló minőségű gyártmányukkal is öregbítették jó hírnevüket. Reklamáció még sohasem volt náluk. Zászló, el­ismerő oklevél annál több. Nem csoda hát, ha az ország min­den részéből személyesen, vagy Ügy hírlik, éppen az 6 közre­működésükkel járt végére az egyidőben elharapózott kapcso pásoknak. Olyan az emberi természet, hogy a kisebb jelentőségű do­logra is jobban emlékszik, ha friss — mint a hőstettre, ha ré­gebbi. Pedig Jónás Miklós törzs­őrmester — akkoriban talán még csak őrmester — életet is mentett. Emberéletet, elvtárs életét; igen súlyos időkben. Az ellenforradalom alatt az akkori tanács VB. elnökét védte meg a martalócoktól.f Ma — hála barátaink segítsé­gének és népünk békeszereteté- nek — ismét az alkotó hétköz­napok idejét éljük. Sokmillióan dolgozunk együtt boldog jövön- kért, melynek Jónás Miklós törzsőrmester elvtárs is rendít­hetetlen harcosa. így vélik ezt az abádszalókiak is, kiknek bi­zalmából ez a kiváló körzeti megbízott a novemberi válasz­tások során községi tariácsiag lett. bor váró —. javasolta a hűtőszekrény gyár­táshoz szükséges csőtekercsel í gép elkészítését, nem vették figyelembe javaslatát. Néhány nap múlva viszont jelentékte­len módosítással ugyanazt az újítást mástól elfogadták. Mondani sem kell, hogy az ilyen eljárásnak kedvlohasztó, a kezdeményezéseket gátló hatása van. Pedig több példa bizonyít­ja a Fémnyomóban is, hogy ér­demes foglalkozni az újítómoz­galommal. A megvalósított ja­vaslatok közül például az olajos hordók acéldugójának alumí­niumhulladékból való helyette­sítése ebben az évben 200 ezer forint megtakarítást jelent a vállalatnak. A társadalmi tulajdon védelmében is tettek intézkedéseket. A ko­rábban szabadban tárolt anya­gok, állóeszközök egy részét zárható, fedett helyre szállítot­ták. Ennek eredményeként meg­szűnt a társadalmi tulajdon na­gyobb mértékben való eltulajdo­nítása. A kisebb lopások, illetve lopási kísérletek száma azon­ban még eléggé magas. A III. negyedévben például 71 esetben lepleztek le lopási kísérletet. — Mivel kisebb értékekről volt szó, különösebb intézkedést nem tettek a büntetésre. Felvetődik a kérdés, helyesen járnak el? Nem mondhatni ezt. Nem arról van szó, hogy minden apróbb ügy miatt súlyos büntetést szab­janak ki. Ez nem volna helyes. De az sem helyes, ha csak hall­gatólagosan tudomásul veszik az ilyen jelenségeket. Az üzemben még májusban létrehozták a társadalmi bíróságot, de azóta sem tárgyalt egyetlen ügyet sem. Pedig — mint az előbb is említettük — lett volna már dolga, s a rosszra könnyen hajló emberek nevelése szem­pontjából szükséges is lett vol­na a lopási kísérletekkel fog­lalkoznia. levélben sokan fordulnak hozzá' juk, egy-egy részletkérdésben kérik segítségüket. Pedig nem nagy üzem ez, alig 25 főt foglalkoztató. Azok vi­szont mindannyian mesterei a szakmának, ég a kezük alatt a munka. A hónap végén éves ter­vükön felül 65 konyhagarnitúrát adnak át a kereskedelemnek. Azt sem lehet mondani, hogy éves tervük könnyen teljesíthe­tő. Havonta ugyanis 100 garni­túrát kell gyártaniok. De nemcsak ezt az évet feje­zik be kiváló eredménnyel. Már most dolgoznak azokon az al­katrészeken, melyekből január­ban összeállítják az első szállít­mányt. Lemaradás tehát előre­láthatóan jövőre sem lesz. A szorgos munka nemcsak a mennyiségi tervek teljesítésével bizonyítható, hanem egyéb mó­don is. Ebben a negyedévben például az egy főre eső termelé­si érték meghaladja a 21 ezer forintot (a tervezett 18 ezer volt), míg más, hasonló adottságú vál­lalatoknál mindössze 14—15 ezer forint körül van. A vállalat gazdasági eredmé­nyei méginkább növekednének, ha a szárító részére a vízellá­tást rneg tudnák oldani. Erre azonban csak az épülőben lévő víztocwiy üzem behelyezés* után keriiüvet sor. Remél haté: cg arra aan; is* Misiit vémi. ' A Német Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia tárgyalásai az 1959. évi kereskedelmi egyezményről Hány millió forintot kezel évente a szolnoki vámhivatal? Harcban hős, békében alkotó A szakma mesterei az árokszállásiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom