Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-29 / 306. szám
« SZOLNOK MEG TE! NÉFLAF 1936 december 29. Megtört a jég... — /f turkevei Táncsics 20 ezer, a Búzakalász 14 ezer, a mezőtúri Új Reménység 9 ezer baromfit nevel 1959-ben Egyet) temielŐKZövetlkezeteÉnk- ben azt hangoztat jálk 3 nagyüzemben nem kifizetődő az olyan kicsinyes dologgal foglalkozni, mint a baromfitenyésztés. Valóban nem lenne kifizetődő? — Ml a tapasztalat az 1958-as év végéin? Megtört-e a jég, a barom fi ellenes hangulat? Segítik-e a termelőszövetkezetek a februári határozat végrehajtását, amely kimondja; A termelőszövetkezetek biztosítsák évről évre az árubaromfiál lomány növelését. Vass István, a törökszentmiklósi Barom fifeldolgozó Vál falat főá-llaUenyésztöje igv nyilatkozik. — Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol 58-ban már próbálkoztáik baromfitenyésztéssel, igen. A turkevei Táncsics 7100 darabot nevelt fel, s 20 ezerre szerződött a 'jövő évre. A mezőtúri Uj Reménység 1500 darabot nevelt most, 9 ezerre szerződött 1959-re. A turkevei Búzakalász primőrtelepének két üvegházában 14 ezret nevel a jövő évben. — A közelmúltban a megyei tanáccsal közös dunántúli tapasztalatcserére vittük el a kunsági termelőszövetkezetek elnökeit. Ez is azt a célt szolgálta; saját szemükkel győződjenek meg a ■baromfitenyésztés jövedelmezőségéről. Van eredmény; A baromfitenyésztők táborába lépők között üdvözölhetjük a mester- . szállási Úttörőt, s lényegében ez- évtoen lépett a tenyésztők közé a mezőtúri Uj Reménység, a turkevei Búzakalász 1st — Tudna-e példákat mondani arra, hogy mennyire kifizetődő a baromfitenyésztés. S mit válaszolna a mezőtúri Hunyadi Termelőszövetkezet elnökének, aki szerint akkor érdemes baromfi- tenyésztéssel bajlódni, ha kilogrammjáért 100 forintot fizet a vállalat, mert náhmk ennyi az előállítási költség? — Hogyne. A kisújszállási Sáliéiban 23 forint 13 fillér az előállítási költség, amit 28 forint 43 fillérért vettünk át. Az ugyancsak kisújszállási Adyban pedig 19 forint 23 fillérért termeltek. A mezőtúri Kossuthban, ahol kisüzemi módszerrel nevelték . a csibét, 27 forintból állították elő. — Mindebből kitűnik, a termelőszövetkezetek máris nyernek a baromfin. Véleménye szerint leliet-e még az önköltségi árat alábbszoritani? — Igen. Elsősorban minél több baromfi nevelésével, hiszen így kevesebb gondozó több baromfit lát el, nagyobb lesz a termelékenység. Idetartozik a koncentrált takarmány kérdése. 1958-ban néhány termelőszövetkezet kísérletezett vele. S hogy az eredmény a koncentrált takarmány híveit igazolta, erre bizonyíték: jövőre a turkevei Bú- zákalász 5 vagonnal rendel.1, az ezévi 5 mázsával szemben. — Sok termelőszövetkezel talán nem. is tudja, milyen kedvezményeket biztosít a Baromfifeldolgozó Vállalat is azesetben, ha szerződést kötnek. Néhány szóban vázolja, a segítségadás módjait. — Tizenegy termelőszövetkezettel vaui szerződésiünk, többek között a törökszentmiklósi Dózsával, a mezőhéki Táncsiccsal, a turkevei Táncsiccsal, a kisújszállási Ady, Kinizsi, Sallai termelőszövetkezetekkel. Ezeknek egész éven át szaktanácsokat adunk, szakirodalommal látjuk el őket. A naposcsibéket ingyenesen szállítják telephelyükre, s értékesítéskor ugyancsak a mi költségeinken történik a beszállítás. Baromfiólak építésére kölcsönnel segítjük őket; Az építkezéshez műszaki, vezetőt is adunk; így épül jelenleg a kisújszállási Kinizsi csibenevelője. — S végül Vass elvtárs véleménye szerint hol, lehetne még bővíteni a. baromfitenyésztés lehetőségeit? — Vegyük mindjárt a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetet. A műuthoz közel 5 ezer darab csibe • felnevelésére alkalmas óljuk áll üresen. Kiihasználatlain a mezőtúri Bercsényi ólja. Rendelkezik csibenevelővel a mezőtúrt Hunyadi és Petőfi Termelőszövetkezet. Az egyik méhesnek, a másik birka- hodálynak hasznosítja jelenleg a sokkal nagyobb jövedelmezőségű épületet. Nem egyébről van szó, mint kényelmességtől. B. L. A magyar segítséggel épüli szlovákiai alumínium-kombinátban AEg egy éve, hogy a Garam- tnentéü lévő Zíári községben üzembehelyezték Csehszlovákia és egyúttal Közép-Európa legkorszerűbb ahimínium-kömlbi- nátját- Ma már szinte elképzelhetetlen a fejlett ipari ország alumíniumgyártás nélkül. Nem véletlen, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia dolgozóit is büszkeséggel tölti el a zíári alumínium-kombinát üzem behelyezése. Ez a gyár rendkívül nagy tételekben dolgozik. a múltban sohasem építettek fel rövid idő alatt. A szovjet és magyar tapasztalatok igen nagy segítséget jelentenek. Néhány évvel ezelőtt még nem rendelkeztünk alumíniumipari szakemberekkel. Az üzem legjobb dolgozói szovjet és magyar kohókban tanultak. Az inotai és tatabányai aluminium üzemekben 90 csehszlovák munkás és műszaki dolgozó tanult. Egyikük elmondta, hogy a magyar elvtáirsak • ........ mi ndent megadtak nekik, ami csak módjukban állt — tapasztalatot és kitűnő ellátást. Az inotai és a ziári alumínium- kombinát együttműködése ma is igen szoros és gyümölcsöző. A két üzem mérnökei rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. A két üzem dolgozóinak kölcsönös együttműködése is tovább mélyíti a két ország népeinek barátságát. (Bratislava! Pravdából)» Világgazdasági híradó felvetődik a kérdés, honnan kapja a nyersanyagot"’ Jóllehet Szlovákia is rendelkezik bizonyos mennyiségű báuxittal, azonban távolról sem az üzem kapacitásának megfelelő mennyiségben. Európában Magyarország rendelkezik a legnagyobb bauxit-nyersanyagfcvr- rással. A népi demokratikus Magyarország látja el alumínium-kombinátunk szükségleteit. A magyar bauxitbányászok nap mint r°p bauxittal teli vagonokat küldőnek Ziáriba. A kapitalizmusban el sem lehetett volna képzelni ilyen együttműködést. A burzsoáziának nem lett volna bátorsága ahhoz, hogy ilyen óriási gyárat idegen nyersanyagforrásokra építsen. Mi azonban megengedhettük magunknak, hogy ilyen hatalmas létesítményt, építsünk, mert a bauxitot kitermelő bányászok és a mi kohászaink, akik alumíniumot készítenek a báuxitból egy cél érdekében, a szocializmus felépítésén dolgoznak. Maga az a tény, hogy az aiu- míniumkombinát két évvel az építkezések megkezdése óta már ontja az alumíniumot, rendkívül nagyjelentőségű Ilyen gyárakat BÉCS Saab osztrák kancellár vasárnap esti rádióbeszédében kijelentette, hogy kormánya a schilling értékállandóságának megvédelmezését tekinti egyik legfontosabb feladatának az új esztendőben. — A jelenlegi osztrák kormány e feladat megoldásával áll vagy bukik — mondotta Raab, s nagy sajnálkozással emlékezett meg az úgynevezett szabadkereskedelmi övezetről tartott párizsi tárgyalások kudarcáról. Raab hangoztatta; — Sajnos, számolnunk kell külkereskedelmünk forgalmának csökkenésével. A munkanélküliség ezzel összefüggő növekedését csak nagyösszegű belső beruházásokkal tudjuk meggátolni, vagy legalább enyhíteni és lassítani. BELGRAD Többéves munka eredményeként befejeződtek a baranyai háromszög ármentesítési munkálatai. — Ezek során az idén csaknem egymillió köbméter földet ástak ki és hét szivattyútelepet szereltek fel. Befejezték a Dráva-Karasica csatorna építését is. Az új gátak' és levezető csatornák 570.000 katasztrális hold területet védenek meg az árvizektől. KAIRÓ Kairóban hivatalosan közölték, hogy kétmillió egyiptomi font volumenű francia—egyiptomi kereskedelmi egyezményt írtak alá. • Az egyezmény értelmében Franciaország hitelt ad az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartományának különböző francia árúk behozatalára; (AP.) PRAGA Prágában aláírták a Csehszlovákia és a Mongol Népköztársaság 1961—1965. évi gazdasági együttműködéséről és árucsereforgalmáról szóló jegyzőkönyvet. Csehszlovákia hosszúlejáratú hitelt ad különböző iparágak fejlesztéséhez, ezen kívül gépeket, felszereléseket és egyéb készítményeket szállít a Mongol Népköztársaságnak, textilipari nyersanyagok, bőr, hús és más árúk ellenében. Néhány ssé községünk fejlődéséről A községi kultúrotthon terme zsúfolásig megtelt a tanácstagokkal, meghívott vendégekkel, dolgozó parasztokkal. A decemberi tanácsülésen Birkás József VB elnök számolt be az 1958' évi községfejlesztési terv végrehajtásáról, annak eredményeiről, majd az 1959. évi községfejlesztési tervet tárgyalta és hagyta jóvá a tanácsülés; Amíg a beszámolóban Ismertetett számadatokat hallgattam, önkéntelenül is összehasonlításit tettem magamban a múlt ési a község mostani állapota között. Kőtelek fejlődését gyermek korom óta figyelemmel kísértem. Itt születtem, itt nevelkedtem, s ha alkalmilag más helységbe elvetődtem, mindig fájt nekem az, ha az a község szebb, rendezettebb volt, mint Kőtelek. A múlt rendszerben a képviselőtestületek tagjai sokat rágódtak a községfejlesztés ügyén, de a meddő szócsatákon nemigen jutottak túl. Legfeljebb csak az Icig-féle vagy az Ábrók-féle korcsmáig, ahol a gyűlés után jól benyakal- gattak. Kellett volna a jó járda, a bővizű kút és még sok más hasznos létesítmény, de az akkori vezetők nemigen törődtek a világtól eldugott, elzárt falvak fejlődésével, kultúrájuk, népjólétük emelésével. A sok terv, jókívánság mint évszázados örökség a népi demokratikus rendszerben életre- hívott községi tanács tarsolyába került mint megoldásra váró fontos feladat. Mint hatvanéves ember visz- szaem lékszem gyermek koromra, amikor még csali a község egyetlen főutcáján volt avult deszkákból összerótt rozoga járda. Más utcákban lóháton, vagy esetleg fából eszkábélt, úgynevezett gólyalábakon lehetett az esős időszakban, a nagy sárban közlekedni' Ivóvízért minden háztól a Tiszára jártak, mert jóvizű kút nemigen akadt a faluban. Villanynak még híre- hamva sem volt. Ma pedig már csaknem minden utcában égnek a villanykörték, asszonyaink villannyal mosnak, vasalnak, stb A rádió is álig néhány házból hiányzik. Csak az elmúlt évben ezer folyóméter járda épült, korábban pedig a község forgalmasabb utcáin több kilométer hosszúságban egy méter széles járdák készültek. A kultúrott- honunfc 1« szűknek bizonyult s 34 845 forintos költséggel alakították át a mai igényeknek megfelelően. 1958-ban több mint 44 ezer forintos beruházással építettek megfelelő helyiséget a községi KISZ szervezetnek Kőtelken "nagy hiány volt a tetőcserépben, mert a városi építőanyag telepeken csak elvétve lehetett beszerezni, azonkívül a nagy távolság miatt a fuvardíj igen megdrágította A községi tanács új betoncserépgyárat és mozaiklapgyárat állított üzembe. Most mindkét üzem dolgozik, de nem tudnak annyi árut termelni, hogy annak ne ■akadna gazdája Tehát hasznos és szükséges volt létesítésük 1959-ben a községi tanács 35 ezer forintot fordít új ménistálló építésére. 1360 folyóméter betonjárda, a Tserepüzem bővítése, a kultúrotthon felújítása, a Pozsonyi, Jókai és Mária utcák víztelenítése szerepel az 1959-es községfejlesztési tervben, mint nagyobb létesítmények. A lakosság bizonyára szívesen járul hozzá a község fejlődéséhez, hiszen az 1959. évi községfejlesztési terv is olyan létesítményeket tartalmaz, amelyeket a szavazók kívántak. Egyed János Kőtelek Termelőszövetkezetek— FM Gépállomások Főigazgatósága 2:120 A Szolnoki Cukorgyár célgazdaságában kísérletezték ki a Domokos-féle répaszedógépet. — Némi változtatásra még szükség van rajta, — ez igaz —, hogy tökéletesebb legyen —•, de így sem elvetendő. Jobb bármelyik eddig ismert külföldi gyártmánynál. Az új masinából eddig százhúsz darabot rendeltek hazánk termelőszövetkezetei, a FM Gépállomási Fő- igazgatósága azonban mindösz- sze kettőt, azokat is a dunántúli gépállomások részére. A cukorrépaszedés összeesik a kenderaratás, kukoricatörés idejével — minél nagyobb arányú gépesítése tehát országos érdek. Egyetértünk ugyan azzal az elvvel, mely szerint célszerű előbb egy-egy növényféleség munkáinak komplett gépesítését befejezni — megyénkben például a kukoricáét — s csak azután látni a következőéhez; a Gépállomások Főigazgatóságának érdeklődését mégis keveseljük. A tsz-ek lényegesen kevesebb erőgéppel rendelkeznek, mint a gépállomások. Helyes volna az állami szektor gépparkját jobban erősíteni a Domokos-féle répaszedőgéppel. ..........- ■■ ' — ■■ Ny olcmillió lei a vállalati alapból — lakásépítésre A Temesvár-tartományi iparvállalatok dolgozói jelentős sikereket értek el az idén a terv összes mutatószámainak teljesítésében. Ezzel előmozdították a jövedelem és a vállalati alap növekedését. December 1-ig 82 temesvári vállalat — amely jelentős terven felüli jövedelmet ért el — a vállalati alapból 3 millió 600 ezer lejt bocsátott a néptanács rendelkezésére. Ezt az összeget > munkáslakások építésére fordítják. Ugyancsak december 1-ig az aradi iparvállalatok hasonló célokra, több mint 2 millió 600.000 lejt fizettek be a városi néptanácshoz. A tartomány ipari üzemei — a terven felüli jövedelem alapján — összesen 3 millió lejt utaltak át a néptaná- csoknak. Ebből a jövő év folyamán mintegy 300 új lakást építenek. A tartományi tervező intézetben és a politechnikai intézetben már készülnek a vállalati alapból felépítendő lakóháztömbök tervrajzai.
