Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-25 / 305. szám
1958. december 25, SZÓI.NOK MFÍÍ VEI NÉPLAP 0 DISZNÓTORON Szapárfalun ízletes csemege a kolbásztöltelék, melyre savanykás bort nem inni — a ßzabö-portän lehetetlenség. (S oktalanság is volna, annyi őszinte szívélyességgel kínálja a gazdasszony.) A szokatlan nyüzsgésre korán kelt unokák a tornác végén Totyogó üst körül settenkednek. Kezükben lágy kenyér; egy-egy frissen kisült tepertőszem kerül arra... — Él vele? — kérdi az acskót kínálva a házigazda. — Jövedéki! — biztat arra utalva, hogy a dohányneműt nyugodtan élvezhetem, nem átkozza ki belőlem a finánc... Fél hold dohánya után természetbeni juttatást is kapott a gazda. Kérdeni, mit szól ahhoz, hogy a jövőben nem a mennyiséget, hanem a minőséget premizálja a dohánygyár.-r- Kutya egy dolog ez — nyomja meg a szót Szabó Lajos. Mármint annak, aki csak elszíni érti a dohányt,.. Tanulja meg más is a kezelését, s velem együtt jól jár a minőségi jutalmazással. Jó pénz a jól gondoKésziil kedvencünk: a kolbász. egy pár percre!” szóval otthágy zott ipari növény; nekem elhi- ebet s vendéget. Előrehaladt az heti. két egy berk-svádő, az említett Röfi olbeli társbérlője is Írhatta volna, ha ae állatvilágban — állítólag — a körmölés nem csupán a cicák kiváltsága lenne. Egyébként szemszög kérdése az egész... Ami dáamón&maetségnek bánat, gyász, halál — ugyanaz az ember részére öröm, lakoma s legfeljebb egy kts gyomorrontás ürömként... Alig htheéem, hogy a femet gondoláitok járnának Bognár Miklós gazda fejében; ki, mint mondja, a „barátságból bérgyilkos”, azaz a böllér szerepét vállalta. Azért barátságból, mert az apósa két és fél mázsás disznajának leszúrasára, feldolgozására vatíabkozsoU. A kis szopárjalvi ház udvarán épp csak nyikkan egyet a koca — faluhelyt szégyenszámba megy, ha a disznó túlsoká sivalkodik. Emennek nem jut rá ideje, sebesen szalad torkába a keskeny, rövid penge. Nyolc holdjával, melyből ötöt a földosztáskor kapott, tekintélyes gazda Bognár Miklós apósa, Szabó Lajos. Megbecsültetéséidő; adnia kell a marháknak. A betmosaisra nem kwxmcsi beéeJogos az önérzet; nem hetven- kedés. Az is csak úgy diskurálás Egy-egy szem tepertő Hekinek is jut. nek oka nem a nyolc hold, hanem a nagyszerű paraszti szakértelem, mellyel gazdálkodik. Tíz szerződött sertést már leadott ebben az evben, par hónap vedt a gazdával tart az istállóba. A helyhez viszonyítva parádés a rend. Két törzskönyvezett tehén, egy saját és egy szerződött üsző, ugyancsak szerződött bika az állomány. Jóltartott valamennyi. közben derül ki, hagy Szabó gazda megduplázta a cukorrépa- földjét — azért kerekedett kedve ehhez, mert az őszön fél holdról kilencven mázsát szedett fel. Kell is cukor olyan háznál, melynek gazdája öt fiút, két jányf — azaz immár asszonyt —, s hét unokát vallhat magáénak. — No, ezt még megtákarositjuk! — veti pillantását az abálni- valótól megszabadított oldalszalonnára. — Várja már a tiszta sózóte Jenő ... Engem meg a hurkatöltelék... Annak ízesítésébe belesegít veiének a gazda; a hurkák meg- pálcikázásába pedig délután a nagyobbik lánya. Ami a segítséget illeti: az unokák — egyelőre — még csak a fogyasztásban segédkeznek... Így is van ez rendjén; ma a nagyok kínálgatják a kicsiket, pár esztendő múltán pedig az asszonnyá lett szöszke csöppség kiált ki az udvarra: — Igyekezzék nagyapám! Megfőtt az órjáleves. . — b. z. w- I ennivalók w Szolnok megyében az országos kukorieatermesztési tanácskozás után ! Beszélgetés Nyíri Béla elvtárssal, a megyei tanács IVB mezőgazdasági osztályának vezetőjével Az elmúlt hét szombatján ért véget Budapesten a két- 3 napos országos kukorica termesztési tanácskozás. Számos kivá- S ló hazai és külföldi szakember vett részt ezen a nagyjelentösé- S gű megbeszélésen. Egyáltalán nem túlzás, ha állítjuk, hogy S a kukoricatermesztés területén a tanácskozás forradalmi rriéire- ! tű átalakulás elindítója volt. Éppen erről beszélgettünk Nyíri S Béla elvtárssal, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályá- 8 nak vezetőjével. Erről, és arról, hogy milyen tennivalók vár- * nak ránk, Szolnok megyeiekre az elkövetkezendő hónapokban, S — AZ ORSZÁGOS tanácsko- 3 zás munkájában résztvettek a 3 legjobb elméleti és gyakorlati 3 gazdák mellett a külföldi szak■ emberek is. Sok olyan módszer ■ és termesztési probléma került ■ megvitatásra, amely a mi szá■ munkra is rendkívül hasznos. ■ Itt Szolnok megyében is íenn■ áll a termésátlagok ingadozá- j sa- Ennek az állapotnak a ki* küszöbölésére is hasznos isme- g retekkel gyarapodtunk. Véle- g ményem szerint súlyos hiba len- g ne a tanácskozás útmutatásait g figyelmen kívül hagyni és nem * hasznosítani. Mi már most az 3 elkövetkezendő napokban mun- 3 teához látunk. 19 5 Majd arról beszélt Nyiri elv- 3 társ, hogy az országos tanács- I kozáson elhangzott és javasolt I módszereket itt Szolnok megyé- 3 ben már 1959-ben alkalmazni | tudjuk. Véleménye szerint kü- i lönösen nagyjelentőségű a Hib- S rid vetőmag alkalmazása. Eté- 3 ren már rendelkezünk tapasz- i tálatokkal, s kimutathatóan be■ bizonyosodott, hogy a Hibrid ve- B tőmag kát. holdanként 2 má* zsával felfelé emeli a termés- | átlagokat. 8 — S ami igen lényeges, álla3 műnk segíti a termelőket. Több■ ezer vagon Hibrid-vetőmagot ■ osztanak ki. Ebből mintegy 100 ■ vagon jpt a Szolnok megyei ■ dolgozó parasztoknak, tsz ta- 5 goknak és egyéni gazdáknak. 3 Az elkövetkezendő időben igen 3 fontos feladatunk lesz a terme- 3 lök körében mégjobban megis- 3 mérteim a H ibrid-.kukorica ve■ tőmag jelentőségét, előnyét, $ " hogy dolgozó parasztjaink kicse- m réljék és kedvvel alkalmazzák, S — vélekedett Nyiri elvtárs. ■ Majd elmondotta, hogy a fentiek ■ ércekében rövid időn belül itt, § Szolnok megyében is megrende- B zik a megyei kukoricatermesz- ■ tési tanácskozást a szabadegye- gtem keretein belül. Erre az al- 3 ka Jómra lekérik a Földmű vei ás- •ügyi Minisztérium kukoricakí- ■ állítási anyagát. A megyei ta- J nácskozásra minden érdeklődőt 3 szívesen látnak. Cél, hogy a jó 3 módszereket közkinccsé tegyék. Jelentőségéhez mérten elő télbe került a silókukorica termesztése is. Ezen belül a különböző termesztési módszerok, a betakarítás gépesítése és az olcsó silótér építése. Nyiri elvtárs elmondotta, rendelkezünk minden olyan előfeltétellel, hogy a silókukorica vetésterületét növeljük, hogy minden számosállatra legalább fél kát, hold jusson. — A GÉPÁLLOMÁSOK dolgozói már megkezdték a TVű 6 traktoros kukorica vetőgépek átalakítását szovjet mjntára. — Száztizet alakítanak át, utána ezekhez a vetőgépekhez öt kezelő helyett csak egy szükséges; Valamennyit a silókukorica vetés szolgálatába állítják. Ezenkívül 70 silókombájnt kap Szolnok megye, s így összesen 101 silókombájnunk lesz. Birtokunkban vannak azok a módszerek is, amelyek alkalmazásával 50 százalékkal csökkenthetjük a silótelep építésének eddigi költségeit. Az átalakított gépekkel a vetés, a kombájnokkal a betakarítás problémája, a silótelep építésével pedig a tárolás gondja oldódik meg. Nyiri elvtárs elmondott még számos rendkívül hasznos tanulságot, ezekre lapunk későbbi számaiban visszatérünk; Hangsúlyozta, hogy az országos tanácskozás tapasztalatainak leszűrése eredményeként mindjobban előtérbe kerül a kukorica termesztésénél is a gép, a kézi munkálatokat belátható időn belül minimumra lehet csökkenteni. — Külön ki kell emelnem a vitát, ami a növényállomány számát illetően folyt. Az már bizonyos, hogy duplájára lehet emelni az eddigi növényállományt. Ez egyik fontos kritériuma a többtermés elérésének. A KUKORICA öntözéses termesztéséről szólva a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője megemlítette* hogy különösen értékes volt IVfi- hályfalvi István kisújszállási tudományos kutató felszólalása* mely nagy tetszést váltott ki a tanácskozás résztvevőiből. ........... — A városiaknak.,. * Zidusek Karolj', az abadszaióki tejátvevő, kivétel nélkül mindéit 5 kanna tejből próbát vesz. hojfi csak ió tejet küldjön a valósnak Virrad — a disznónak azonban bealkonyul. lődést tónusét az immár felhasí tott sertés iránt; aztán megeny hűlve koncot vet az ebnek: — Egyél, no... — Majd „bocsánat múltán további kilencen is túlhalad. — Kuss te! — rúg a fehérgubancos Hektor felé, „ki” a megengedettnél nagyobb érdek„Feketén sötétlő éj, kopár ágakat borzongató jeges lehelletü szellő, vésztjósló léptek az udvaron; Röfi nyugtalanul aludt, fel-felröffent álmában. Erezte volna...?” Ezt a naplótöredé-
