Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-23 / 303. szám

4

SZOLNOK Mtl> VEI NÉPLAP

1958. december 23.

Idejében tegyük le a poharat!

Mit kell tudni a termelői árrendezésről?

Még mielőtt a termelői árrendezésről beszélnénk; meg kell ismerkednünk az árak fogalmával.

Most csak három ár fogalmával ismerkedjünk meg. — Ezek: 1. fogyasztói ár, 2. termelői ár, 3. felvásárlási ár.

Fogyasztói ár alatt az értendő, melyet a kiskereskedelem használ azon fogyasztókkal szemben, akik a megvásárolt árut nem újratermelésre, hanem fogyasztásra veszik. Kivételt képeznek a kisiparosok, mert ők a terme Ivén yeikhefc szükséges anyagot kevés kivétellel fogyasztói áron kapják.

Termelői ár az, amennyiért az iparág a legutolsó termelői árképzéskor a termékeket előállította, — növelve az iparágra engedélyezett nyereségszázalékkal.

Felvásárlási ár pedig az, amelyen az állam felvásárló szervein keresztül a mezőgazdasági terméket a termelőktől felvásárolja.

Ezen ismeretek birtokában most már beszélhetünk a termelői árakról és azok rendezéséről. A jelenleg érvényben lévő termelői árak zömét még 1951-ben állapították meg. A termelői ál* képzésének tényezői a közvetlen anyag, közvetlen bér és rezsiköltség. 1951 óta ezek a tényezők mind pozitív, mind negatív irányban megváltoztak, s ez befolyásolta a termelő vállalat gazdaságosságát.

Vizsgáljunk meg néhány olyan tényt, mély az árösszetevők valamelyikét megváltoztatta. Az egyik ilyen költségnövelő tétel volt az 1957-ben bevezetett béremelés és fizetésrendezés, Ez a béremelés kihatással volt az árösszetevők mindhárom tényezőjére, mert például az alapanyagot előállító vállalat dolgozóinak béremelése növelte a kózvetlen és közvetett bért és az ezek után fizetendő közterheket.

S mivel az alapanyagot előállító vállalatok is használnak' oly anyagot, melyet nem maguk állítanak elő, a más vállalatoknál végrehajtott béremelés közvetetten kihatással volt a gazdasági eredményre. Az

1957 óta elfogadott és bevezetett újításokból eredő önköltségcsökkentés pedig javította a vállalatok eredményeit.

Mindent egybevetve: 1951 óta a tényleges költség mind pizitív, mind negatív irányban változott, a termelői ár pedig változatlan maradt. A ráfordítás és a termelői ár közötti különbség, vagyis a nyereség oly szóródást tartalmaz, hogy a népgazdasági terv készítésénél nem ad reá-» lis alapot a gazdaságossági ‘tervek elkészítéséhez.

Jelenleg sok olyan — főleg alapanyagot előállító — vállalat van, amely dotációból tartja fenn magát, mert az általuk előállított alapanyagok termelői ára nem igazodott a termelői ár megállapítása óta bekövetkezett költségváltozásokhoz. Az is igaz, hogy a termelői árakat nem lehet a költségek változása alkalmával azonnal változtatni, de a legutolsó termelői árképzés óta oly 6ok költségváltoztató tényező született, amely most már a vállalatok helyes gazdaságosságának mérése érdekében szükségessé teszi a termelői árak rendezését. Az árrendezés életbelépése után kevés lesz a dotációban részesülő vállalatok száma.

A fentiekből az következik, hogy az új termelői ár összetevői közül legnagyobb mértékben az anyaghányad növekszik a jelenlegihez viszonyítva.

Mindent egybevetve: a helyesen megállapított termelői árak lehetőséget adnak a vállalatoknak a reális gazdaságossági tervezés és szervezéshez. Megszűnik a vállalatok közötti indokolatlan nyereségszoródás. A reális eredmény mérésén keresztül kialakul az egyes vállalatok legkedvezőbb profilja, mert csak oly termék előállítását vállalják, amely adottságaikat figyelembe véve eredménnyel jár. Ezt kívánja a népgazdaság érdeke is. Ha pedig az árrendezés után az egy iparághoz tartozó összes vállalat nem tud nyereséget elérni, akkor az új termelői árat felül kell vizsgálni, mert lehet, hogy abban van a hiba,

Balázs István

A nagyrévi Haladás Tsz gazdai gyermeküket karácsonyi csomagokkal, önmasukat televízióval ajándékozzák

metí

A nagyrévi Haladas Termelő- szövetkezet gazdái jól zárták az 1958-as gazdasági . esztendőt. — Több mint 35 forint jutott minden munkaegységre. A tsz tagok karácsonyra televízióval ajándékozták meg magukat. A készüléket megvásárolták s kedden beszerelik, meg aznap megkezdik a műsor vételét.

A tsz-tagok gyermekeit kedves karácsonyi ajándékkal lepi meg a szövetkezet. Ezenkívül pénzjutalmat is osztanak a nagycsaládosoknak.

Megyénk legnagyobb létszámmal dolgozó könnyűipari üzemében, a Tisza Cipőgyárban minő- inkább javul a munkafegyelem. Még most is akadnak azonban olyanok, akik megfeledkeznek magukról, s önbíráskodnak, a társadalmi tulajdonhoz nyúlnak, vagy ittasan jelennek meg munkahelyeiken. Ezek megfeledkeznek arról, hogy az okozott kár megtérítésén túl sokkal nagyobb büntetést is el kell viselniük. Társadalmunkban a szocializmus építése közben az emberek nap, mint nap formálódnak. Mindinkább megvetik azokat, akik a fejlődő élet, a jobb lét és a becsületes munka ellen törnek

Ez súlyosabb az adminisztratív intézkedések és fegyelmi paragrafusok bármelyikénél. Sokan tudják ezt már, mégis előfordul, hogy egyesek megfeledkeznek magukról;

A közelmúltban Kiss Lajos, a második műszak után a kettes kapun túl Márton Mihálynak rontott és megverte csupán azért, mert ránézett arra a lányra, aki neki is tetszik.

Kiss Lajos ezzel a cselekede-' tével nem talált pártfogóra, mert az emberek így vélekedtek:

Másképpen is el lehetett volna intézni. Okos szóval. — Az semmi esetre sem helyes, hogy azzal legyen haragban, akivel nap, mint nap, műszakról-mű- szakra együtt dolgozik.

A fegyelmi határozat így szól: „Hat hónap alacsonyabb mun-r kakörbeh.” Ez nagy pénzbeli veszteség. Az erkölcsi veszteség azonban sokkal nagyobb.

Görög Irén 3 éve dolgozik becsülettel az üzemben, most már ő is gondolkozik: a 6 hónapig alacsonyabb munkakörbe való beosztásról. Nem volt érdemes

a három éves munkával kivívott becsületet 2 orsó cérnáért befeketíteni»

Mikor kérdezték tőle, miért tette, nem tudta megmondani. Nem hinnénk, és senki sem hiszi el, hogy olyan rossz anyagi körülménj’ek között van Görög Irén hogy ne tudna cérnát venni magának.

A szesz „derék kedvelői” sem maradtak ki a szórásból. Mindig akad belőlük egy-kettó, aki megfeledkezik arról, hogy csak józan állapotban lehet dolgozni. A szesz korlátozza az ember képességeit. Gépek között, géppel dolgoznak, a legkisebb figyelmetlenség balesetet idézhet elő. Az üzem is, a család is megsínyli a fegyelmezetlen dolgozó cselekedetét. De erre is fittyet hányt Polgár Balázs és

Pajtás András. Ittasságukért a művezetőjük mindkettőjüket hazaküldte. Meg is kapták érte — joggal — büntetésüket; Polgár Balázs — mivel első estben jelent meg ittasan, — írásbeli megrovást kapott. Pajtás Andrásnál már többször előfordult hasonló eset, így 3 hónapig alacsonyabb munkakörben elmélkedhet

érdemes-e ittasan munkába állni; Ha egyes emberek nem tudnak magukra vigyázni, a vállalat kénytelen határozott fellépésével védeni dolgozóinak egészségét és életét;

Tóth Károly* a generálka dni- gozoja az elmúlt napokban minden eddigi italost túlszárnyalt, Mikcr a második műszakba érkezett, ittasságát rögtön fehsYves Rocart, a párizsi Ecole Normale Superteure fizikaprofesszora új földrengésmérőt helyezett üzembe, amely már 20 angstromos (az atom átmérőjének kb. húszszorosa) földmozgást is megérez.

Az új szeizmográf is az eddigi élvein alapul: felfüggesztett fémtömeg érzékenységéből indul ki. Annak mozgáséit azonban nem mechanikusan veszi át, mert elektronikus erősítő berendezése olyan rezdülésék feljegyzésére is képes, amilyeneket edNéhány nappal ezelőtt Csehszlovákiában megállapodást írtak. alá a Csehszlovák. Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia és a 'Magyar Tudományos Akadémia 1959. évi együttműködéséről. A megállapodás értelmében a két ország tudományos akadémiája segíti egymást a kutató munkásban. Ezenkívül kölcsönösen tájékoztatást nyújtanak, kutatási terveikről és eredményeikről. Az együttműködés megmutatkozik majd a műszerek, a szakirodalom és más tudományos anyagok megszerzésében. A megállapodás ezenkívül meghatározza a tudományos művek kiadásával

merték. Művezetője távozásra szólította fel; Dolgozótársai is kérték, menjen haza, aludja ki magát. Ö azonban ahelyett, hogy megfogadta volna a ió>,a- nácsot, dolgozótársait ocsmány szavakkal illette. Végül az iparőrségnek kellett kivezetni az üzemből. Neki még ez sem volt elég. Másfél óra múlva visszament, s mivel az I. portára beosztottak nem engedték be, hangosan szidalmazta őket mindaddig, még ismételten el nem távolították onnan.

Tudjuk, hogy Tóth Károly megbánta már cselekedetét. Az is biztos, hogy józan állapotban nem tette volna; S ha borosoo- harat vesz ismét kezébe, gondoljon arra, amit tett és idejében rakja le a poharat;

— ab —

dig egyetlen szeizmográf sem érzékelt;

A Rocart-féte készülékek hálózatával lehetővé válik, hogy automatikusan megállapítsanak és lokalizáljanak minden robbanásit* A készülék eredményesen felhasználható atomrobbantások ellenőrzéséhez Is. Egyetlen baja, hogy túl érzékeny a föld felszínén előforduló rezgésekkel szemben. Ezért kell elszigetelni minden lakott területtől és a forgalomtól távol elhelyezni, különben hasenalhataitlaana válik.

kapcsolatos együttműködés elveit iis. A. megéltapadás értelmében 1959-ben a két ország tudósai ceerelátogatásokat bonyolítanak le.--------------------------------- -----Fe

jlődik

a vietnami tiimeyártás

1958 első hét hónapjában a Vietnami Demokratikus Köztársaság filmstúdióiban 33 dokumentumfilmet és filmhíradót forgattak. A dokumentumfilmek egyrésze bemutatásra kerül az afrikai és az ázsiai országok filmfesztiválján, amelyet a Szovjetunióban, Taskentben rendeznek meg.

Ultraérzékeny szeizmográf-------------A csehszlovák és magyar tudósok együttműködése

obó nevezetű ember csak egy van a faluban, de a környéken is keresni kellene másikat. Nem is ezen a vidéken született, fent Borsodban látta meg a napvilágot. Ott ismerkedett a sötét nyomorral, s vetődött el idestova negyedszázada nagyobb karéj kenyér reményében — Örményesre. Misáknál szolgált 45-ig, de csak amióta a magáéban dolgozik, azóta tűnt. ki, hogy benne bizony jó művelőjére talált a tiszántúli föld.

Ügy titulálják most az örményest Üj Életben:

— Dobó, a szövetkezet örök mozgó „gépe”.

S mi több, nevéből afféle serkentő példa is lett a többiek előtt. Kapáláskor történt, nyárelején. Lemaradt a tagság, s azt mondja nekik az elnök:

— Siessünk emberek, Dobó mar bekapált.

Nézték hitetlenül, de valóság nőit az elnök intelme. S az őszön mégjobban elcsodálkoztak, amikor Dobó tnai'tv'tn három részt szedett fel a cv répából, szám- szerint 3 holdat.

— Hogy csinálta? — valami csoda dologra várok, de Dobó csak legyint.

— Az ujjúimmal, elvtárs.

Azt még azért hozzáteszi tré' átkozva:

— Rossz alvó vagyok, tudja. Hajnalban már felpattan a szemhéjam, ha munka van. Nálunk a vezetőség személyenként osztotta szét a területet. Hát nem ’'--'■-■-’Item én soha elsőnek-tenni a rámesöt Az asszony bizonyít,

— Én is megfőztem II-re. Megebédeltünk, s hármasban dolgoztunk délután.

A harmadik nem más, mint a nagyobbik kislány, Irénke volt. Hetvenhat munkaegységet szerzett, az apja 351 egysége mellé. S ezeknek a munkaegységeknek becsületük van. Korpás István, a tsz párttitkára meséli:

— Bizottságot alakítottunk a munkaegységh igitás felül vizsgád

lására, zárszámadás előtt. Lázongtak jónéhányan, akiket érintett, de Dobó úgy tett: nem lehet munka nélkül fizetni. Nem is kellett az övét rövidíteni egy századrésszel se.

Különös ember tán ej: a Dobó István?

Ahogy ülünk itt, az Iskola utcai, szövetkezeti jövedelemből vásárolt lakásban, s ahogy mor- zsolgatja a kukoricát családja körében, külsőre nézve semmi ki.txpi„nes vonást nem fedezek fel rajta. S meséli a szomszéd- asszonynak:

— Nem. zártuk valami jól az évet. Huszonhat forint esik egységenként. Megmondjuk úgy, ahogy van. A múlt évben 42 forint jutott.

i

Imondja azt is, mi okból. 1957-ben előre kifizették az ez évre szerződött ipari növények, a sertéshizlalási szerződés előlegét is. Tanultak. Már most leszerződtek 60 hold kendert 1959-re, de az előleget csak akkor osztják. Tavaly hogy többet oszthassanak, „meglopták’ a vetőmagot. Ritka vök a vetés, gyenge lett a termés. Ez se történhet meg többet.

— Ilyen is van — mitagadás. Am jövőre megnézhetik. Uj ag- ronómusunk van, duplán munkáltatta meg az őszi vetést. De olyan is az, mint a tej, egybefolyik. Ez évben épült fel egy 50- es tehénistáüó. ötven hold lucernát, 30 hold vörösheretáblát telepítünk a jószágoknak. Tudja, mit hoz az?

Hallgat a vendég, mert a gazda sorolja ám, hogy a rosszul sikerült év ellenére is 17 mázsa búzával, 6 mázsa árpával, 8 mázsa kukoricával döcögtek ba a szövetkezeti fogatok a Dobóportára. S hozzá olyan apróságok, mint 93 kilogramm cukor, félánnyi burgonya, 2 mázsa lucerna, sőt még Kossuth cigaret. ta is jutott. Ö ugyan nem szívja, a ház előtt és utáni szomszédok egyéniek, azok hordják el.

allgatnánk még ki tudja meddig az érdekes számvetést, mert arról is szó van, hogy a három éve vett ház árába is fizeti az utolsó részleteket. Nyilván a szövetkezeti jövedelemből. Meg nagyon érdekesnek ígérkezik, s főleg nagy jövedelme thozónak a jövő évi tervezés. Csakhogy a kislány, az első osztályos Marika, már elásítja magát. Rá való tekintettel, búcsúi veszünk Dobó István szövetkezeti gazdától.

Pardon, hogy miért is nevezik füttyösszájú Dobó Istvánnak? Olyan igazán, szívből, jókedvvel dolgozik, hogy sose fárad, s hogy fütty*1*' — ’nrlin hangos a határ

ttURZAK LAJOS

A fütty ősszájú Dobó István