Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-23 / 303. szám

I 2 SZOLNOK MPOVKI NtPLAF 1355 december 23. A Német Demokratikus Köztársaság j kormányának nyilatkozata a NATO (Berlinnel kapcsolatos határozatáról Fegyvercsőrgetés és chódás Páriisban AKI A MULT HETEN figyel­mesen olvasta az újságok kül­földi jelentéseit, s köztük a Pá­rizsból keletkezett híreket, volt min elgondolkoznia. A hét ele­jén valóságos „diplomáciai fesz­tivál” kezdődött a francia fővá­rosban. A nyugati országok kor­mányai persze nem valami ün­nepélyes alkalomra gyűltek össze, hanem belső ellentéteik megszüntetése és nem utolsó sorban a Szovjetunió elleni fegyverkezési verseny fokozása céljából. A nyugati közvélemény azt várta volna, elsősorban a párizsi tanácskozástól, hogy ki­vezesse a nyugati diplomáciát abból a zsákutcából, amelyben megrekedt. Nagy csalódással ta­pasztalták azonban, hogy a nyu­gati hatalmak a Kelet és Nyu­gat viszonya tekintetében maka­csul ragaszkodnak merev néze­teikhez. Ráadásul nem oldották meg azokat az e: önteteket sem, amelyek el­választották őket a NATO-la nács ülésszaka előtt. i tanácskozások napi­rendjén három fő kérdés szere­pelt: a Szovjetunió javaslata Nyugat Berlin helyzetének meg­oldására, Anglia és Franciaor­szág összetűzése az európai kö­zös piac miatt és nem utolsó­sorban a NATO katonai kérdé­sei. A tanácskozás után kiadott záróközlemény a vitás kérdé­sekről hallgat, s csak egyetlen pont egyértelmű benne, amely a katonai problémákat érinti és megerősíti a NATO változatlan szovjetellenes koalició agresszív jellegét. Az összcsereglett 15 külügyminiszter újfent hivalko­dóan írásba foglalta „elszánt aka­ratát”, hogy nukleáris megtorló fegyvereket vegyen igénybe. — Forma szerint ugyan kijelentet­ték, hogy a szocialista tábort r's a tőkés világot elválasztó poli­tikai kérdések igazságos rende­zése mellett foglalnak állást, de egy árva szót sem szólnak a Szovjetunió konkrét javaslatai­ról, amelyeket a NATO tagálla mianak tett. A NATO tanácsa mindezekről ném vesz tudomást, egy azonban mégis megállapít­ható: az Atlanti Tanács ülését a berlini kérdés uralta. E tekintet­ben a szovjetellenesség• felülke­rekedett a más téren megmutat­kozó éles ellentéteken. Ismere­tes, hogy Adenauer a legdur­vább módon akarta visszautasí­tani a Szovjetunió javaslatát Berlin ügyében. Ezt az állás­pontját azonban mégsem tudta kívánsága szerint keresztülvin­ni, szövetségesei — mint Dul­les is — nem akarták becsapni az ajtót a további tárgyalások előtt. Dulles, Selwyn Lloyd és társai immár harmadszor, de most kórusban mondták azt, amit kétszer külön külön el­mondtak: — nem fogadják el a Berlinre vonatkozó szovjet javaslatot. Ez az egyetlen pont, amiben a nyugati politikusok meg tudtak egyezni. A Szovjetunióval kötendő el­lenjavaslatok dolgában azon­ban a Nyugat nem mutatja a megegyezés legkisebb jelét sent. Az angol kormány legalább be- tétja, hogy pusztán tagadó vá­lasz nem elegendő, ezt azonban nem hajlandó hangosan kimon­dani i s t Berlin kérdéséről egy olyan tanácskozáson hajlandók a nyugati hatalmak a Szovjet­unióval tárgyalni ahol az össz- oémet kérdést vitatnák meg. ­A MÁSIK konkrét napirendi­ben a szabadkereskedelmi öve­zet ügyében Franciaország és Anglia nem tudott megegyezni, s a kilátások sem biztatóak, sőt az összeütközés arányai csak most kezdenek kibontakozni. Angliának az a figyelmeztetése, hogy megtorlásokkal vág vissza a hátrányos megkülönbözteté­sért, csak olajat öntött a tűzre, így feszültté vált a gazdasági helyzet. Egyre többen emlege­tik, hogy kereskedelmi háború tör ki Európában. A nyugatné­metek valamiféle közvetítőként akartak résztvenni a vitában, de az angolok ezt kétes értékűnek tartják. Mondják, valószínűleg Bonn titokban örül annak, — hogy export-őrei előnyöket él­veznek majd Angliával szem­ben a Franciaországgal, Olaszor­szággal és a benelux-országok- kal folytatott kereskedelmében. Mindenesetre megállapítható, hogy a vitában a franciák húz­ták a rövidebbet az angolok­kal szemben. Az angoloknak si­került éket verniök Franciaor­szág és az európai közös piac öt másik- tagállama közé. Erről sir David Eccles angol kereske­delmi miniszter az aisóházban kijelentette hogy „az újabb an­gol javaslatok Párizsban nagyon kedvező visszhangra találtak”. Megerősítette, hogy az angol ja­vaslatot nemcsak a közös piac­hoz nemtartozó országok támo­gatják, hanem még egyes sze­mélyiségek és kormányok is a közös piacon belül. Viszont az is tény, hogy Anglia örülhet majd, ha európai kereskedelmét a jelenlegi színvonalon tudj i tartani január elseje után, ami­kor kedvezőtlenebb elbánásban fog részesülni. Az eredményte­len tárgyalást január 15-re na­polták el, amikor az európai gazasági együttműködés szerve­zetében egy új bizottság vizs­gálja meg a szerződéstervezetet és próbál javaslatokat tenni. Ez azonban az előjelek szerint ke­vés reménnyel kecsegteti a gaz­dasági téren szembenálló euró­pai országokat. A NATO tanács párizsi ülésé­nek egyik igen jellegzetes új vo­nása Nyugat-Németország poli­tikai és katonai-politikai előre­törése. Nyugat-Németoi'szág- nak sikerült elfoglalnia a NATO-ban azt a légüres teret, amely annak következtében állt elő, hogy a francia hadsereg nagy része Algériában van le­kötve. Az egész világsajtó ismé­telgette a múlt napokban, hogy „A tanácskozásokon Konrad Adenauer igen sokat nyert, míg Charles de Gaulle igen sokat vesztett”. Azaz más szavakkal: a nyugat­németek elérték amit akartak, a franciák azonban nem. Mindez azokban a Kérdések­ben jutott kifejezésre, amelye­ket a NATO atomháborús gépe­zetének felépítésében és meg­gyorsításában a nyugati orszá­gok számára megjelölt az ame­rikai erőpolitika. Az európai fegyverkezés, a NATO európai támaszpontjainak kiépítésében ma már egyre inkább Bonn szabja meg a Nyugat politiká­ját. Adenauernek ma jelentős befolyása van Franciaország és a többi országok politikájában. Ezzel voltaképpen megakadá­lyozza, hogy a Nyugat valami­féle építő jellegű választ adhas­son Moszkvának. A nyugatné­metek új szerepének eredménye az is, hogy a tanácskozásokon nem vitatták meg a Rapacki protekturátusa legyen. A NATO határozata durva beavatkozás az NDK belügyeibe. Az NDK kor­mánya hajlandó tárgyalni a nyu­gatberlini kérdés békés rendezé­sével és a szovjet szervek által ideiglenesen gyakorolt funkciók átvételével összefüggő tényekről hangoztatja a nyilatkozat. A FINNORSZÁGI BELPO­LITIKAI HELYZET | Helsinki (TASZSZ). — Az I „adminisztratív kormány’* meg- I alakítására irányuló kísérletek ! kudarca után a megfigyelők úgy ívélik, újabb kormányalakítási i kísérletre csak a karácsonyi ün- inepek után, esetleg január kö- Izepém kerül majd sor, amikor a iparlament újra megkezdi mim­ikáját. Pessi, a Finn Kommunis- !ta Párt főtitkára nyilatkozott a íKamsan Uutisefcnek. rámutatott: ja jobboldaliak elkövetnek min- Ident, hogy megakadályozzák Iplyah új kormány mégaíakitá- |sát, amely kivezetné az ország Ipolitikáját, a zsákutcából. Moz- igósították minden erőforrásu- |kat, felhasználják a hazugság és |a provokáció eszközét és elő­lszedik a régi koholmányokat a Ikommun isták „hódító törekvé- |seiről‘‘. A dolgozók viszont olyan |kormány megalakítását követe­llik, amely sürgős intézkedése­iket tesz a munkanélküliség |csökkentése, a munkások és a |földművesek életfeltételeinek |megjavítása végett és amely ;ó |viszonyt tart fenn a . Szovjet­unóival, bővíti a finn-szovjet |kereskedelmi és gazdasági |együttműködést. „E kérdés meg- |oldása végett mi, kommunisták |szíveseii együttműködünk min­iden csoporttal, amely a nép tá- Imogatását bírja*’, — hangoztat­nia Pessi. | A KÍNAI NÉPK0ZTARSA­| SAG KORMÁNYÁNAK | NYILATKOZATA A BER­! LINI KÉRDÉSRŐL | Peking (Üj Kína). A Kínai |Népköztársaság kormánya va- párnap nyilatkozatot tett közzé |a berlini kérdésről és abban tel­lies mértekben támogatja a Szov­jetuniónak Berlinre vonatkozó ^javaslatait. F t INTERVENCIÓS FEGYVE­RES ERŐK LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ JAVASLAT A NYUGATEURÓPAI UNIÓ KÖZGYŰLÉSÉN Pár ize (AFP). Jean Legend­re francia képviselő a nyugat­európai unió közgyűlése ; »vá­sottá, hogy a nyugat »répái unióban részvevő országok léte­sítsenek: állandó intervenciós haderőt, amely „vissza tud vág­ni a NATO földrajzi területén kívül, különösen pedig a Közép- Keleten bekövetkező minden he­lyi jellegű támadásra”j ..... -------------­A JÖVÖ ÉV MÁRCIUS 31- IG ÉRVÉNYESEK A KÖZ­SZOLGALATI MÁV IGA­ZOLVÁNYOK A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy az 1958-ra érvénye­sített közszolgálati feketeszínű, arcképes igazolványok, beleért­ve a hadirokkantak arcképes igazolványát is, 1959. március 31-én 24 óráig használhatók fel. Az arcképes igazolványoknak 1959. évre való érvényesítése 1959. február 1-én kezdődik és március 31-ig tart. Az érvénye­sítésre vonatkozó hivatalos ren­delet január első napjaiban je­lenik meg. 4 Szolnoki Vízügyi Igazgatóság kedden ünnepli fennállásának 10. évfordulóját A Szolnoki Vízügyi Igazgató­ság december 23-án, kedden Szolnokon, a Megyei Tanács nagytermében jubileumi ünnep­séget rendez a Magyar Kultúr­mérnöki Intézmény 80. évfor­dulója és az Egységes Állami Vízügyi Szervezet fennállásá­nak 10. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepi beszédet Vasa- di János igazgató tartja. A BŐSÉG Ul A Szovjetunió népgazdaságfejlesztési hét­éves tervének legfontosabb feladata, hogy a lakosság számára biztosítsa a közszügségleti cikkek bőségét. Az élelmiszer és iparcikkek árubőségének megteremtése számos megelőző intézkedést követel. Elsősorban a mezőgazda­ságnak kell soha nem látott magaslatokra emelkednie. Nézzük tehát meg, milyen felada­tok állnak a szovjet mezőgazdaság előtt. Az ellenőrző számok szerint a szovjet ga­bonatermelés a hétéves terv végére már évente 10—11 milliárd púdra emelkedik. Ez -már egy­magában is nagy lépést jelent az élelmiszer­bőség megteremtése felé. Ehhez azonban még hozzászámíthatjuk az állattenyésztés nagy­arányú fejlődését. Míg 1952—1958 között a hús­termelés átlagos évi emelkedése — vágási súly­ban mintegy 500.000 tonnát tett ki, addig az 1959—1965 közötti időszakban az átlagos évi emelkedés húsból 1 100 000 tonna lesz. Tejből a fenti, két időszakot összehasonlítva, az átlagos évi termelés-emelkedés 3 100 000 tonnáról 5,9— 6,6 millió tonnára, gyapotból pedig 18 000 ton­náról 33 000 tonnára nő. A szarvasmarhaállo­mány évi szaporulata több mint meghárom­szorozódik. A jó módban elő ember több kultúrát igé­nyel. Ennek megfelelően 1965-ben 3,4-s.zct annyi televíziós berendezést készítenek,mint az idén. A hétéves terv végére évente 2—2,5-szer annyi bútort, fényképezőgépet és motorkerék­párt állítanak elő, mint mint jelenleg. A magasabb életszínvonalat tükrözi, hagy a lakosság szebben és jobban öltözködik. Az ipar ezeknek az igényeknek is eleget akar tenni. Jelenleg a Szovjetunióban már több gyapjú- és lenszövetet gyártanak, mint a világ bármely országában. 1965-ben a szovjet embe­rek félmilliárd méter gyapjúszövetet kapnak, amelyből kb. 167 millió férfiruhát készithetr.ek. A fent idézett tervszám 1.5-szer szárnyalja túl az Egyesült Államok gyapjúszövet termelését. A nyersanyag-bőség megteremtését a mű­szálak és a szintetikus rostok is elősegítik. Míg 1958-ban a nyersanyagellátásnál csupán 9 szá­zalékban hasznosították a műanyagokat, addig 1965-ben ez a szám már 15,3 százalékra emel­kedik. Előreláthatólag új szintetikus rostokat is készítenek — többek között a lavszant, az anidot — amelyekből vízhatlan és gyűrhet ét­ién anyagokat gyárthatnak. E rövid felsorolásból természetesen nem kaphatnak az olvasók kimerítő választ a szinte világszerte felmerült kérdésre: mit tesz a hét­évesterv a dolgozók jobb életének megterem­téséért? Annyi azonban talán e néhány adatból is világossá válik, a hétéves terv nyomán « Szovjetunióban megteremtik az élelmiszer ás iparcikkek bőségét. tervet, mert — nmu NATO-körökben hangoztatták,! — Rapacki terv halálos csapást; merne a NATO terveire. A NATO ülésén elemi erővel robbant ki ismét az amerikai —; francia ellentét. Egyes nyugat-; európai kormányok ellenállást; tanúsítanak az amerikai rakéta; és nukleáris támaszpontok tér-; vével szemben. Ezek között is: Franciaország a legmakacsabb. ; Guillaumat francia hadügy-; miniszter a vitában nyiltan beismerte, mily súlyos az aj teher, amit a katonai kiadá­sok rónak Franciaországra. Rámutatott, hogy a katonai: kiadások nagyságát tekinve or­szága az Egyesült Államok után; a második helyre került a; NATO tagállamai között. Fran-i ciaorszag egymillió embert tart fegyverben, s a katonai szolgá­lat idejét 26 és fél hónapra emelték. A hadügyminiszter azt próbálta bizonygatni, hogy az algériai gyarmati háború „meg­felel az Atlanti Tömb érdekei­nek”. Ennek hangsúlyozása nem véletlen. De Gaulle tábornok ugyanis Afrikára is szeretné ki­terjeszteni az atlanti paktum határát, s így biztosítani a szö- támogatását az algé­riai háborúhoz. Az amerikaiak ellenzik a francia elgondolást, mert ezzel még inkább maguk­ra vonnák az arab államok és az afrikai népek amúgy sem lit- Kolt ellenszenvét, A FRANCIAK azzal is ellen­téteket támasztottak a NATO-:i belül, hogy követelték az ame­rikai atomlilkok kiszolgáltatá­sát. Az elutasító amerikai vá­laszra a franciák azzal felel­nek, hogy elvben elzárkóznak az amerikai kilövőpályák francia területen való megépítése elől, mivel a hatalmi politikát köve­tő de Gaullnek ebben is az az álláspontja, hogy az amerikai atomlövedékeknek francia el­lenőrzés és francia parancs­nokság alá kell kerülniük. A de Gaulle-kormány a katonai ter­mészetű problémákon kívül a hírhedt „atlanti direktórium” el­gondolásának hangoztatásával is növelte a véleménykülönbsé­geket. | Berlin (ADN). A Német De­ll mokratikus Köztársaság kormán Inya nyilatkozatban utasította Ívissza a NATO Berlinnel kap- gcsolatos határozatát. A nyilat- Ikozat rámutat, hogy a NATO- jnak Nyugat-Berlinben nincsenek s jogai. Az NDK és a békeszerető gliatalmak sohasem engedik meg, Ihogy Nyugat-Berlin a NATO ..............

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom