Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-21 / 302. szám
1938. december 21 SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 1 I üt emlékeznek még a klasz- szilius légiősfilmekre, a P. C. Wren angol Író Kék csillag című regénytrilógiájának megíilmesitésé- re, azok megelégedéssel láthatják, ez az elkoptatott téma Js új színt, új tartalmat kaphat hivatott szocialista szemléletű művész kezében,; A csehszlovákok légiósfilmje teljesen szakított ezekkel a kétes hagyományokkal. — Űj környezetben; Vietnam fülledt ő6erdeiben játszódik a cselekmény. Légiósai nem hősök, félistenek; hanem emberek a legkülönbözőbb fajtából. Emberek; akiket az éihség, a reménytelenség, vagy a felelősségrevonástól való félelem kergetett a légióba, így kerül ö6sze az előretolt erődítményben két pilsenl ember. Az áldozat és a gyilkos, Maly légionista, aki apját és nővérét vesztette el és Wolf hadnagy a gyilkos SS, aki eltette őket láb alóL Megcsontosodott gyilkosok; szerencsevadászok és szánandó áldozatok élnek, szenvednek itt összezárva az izzó pokolban. A film nagyon mértéktartóan adagolja' az izgalmakat; Nem a asata- jelenetek érdekesek, hanem a lelkiállapot, az arcokon tükröződő izgalom, undor, vérszomj, vagy elkeseredés. Minden ember a maga benső valóját adja Itt. Elkopik a képmutatás, a magukravett szokások, csak az ember marad itt minden gyarlóságával, jó vagy rossz vonásaival; Felejthetetlen, ahogyan az operatőr fényképezi az egyik falubeli vérengzés után a partizánok által megtizedelt legénység menekülő maradványait. Egyik arcról a másikra villan a lencse, RáZkódik a teherautó, énekelnek a megmenekültek. Csupán egy arcon, Maly arcán tükröződik az undor, a téboly és a félelem keveréke, Nagyszerű; felejthetetlen jelenet; Maly eltűnik az őserdőben; végrehajtja az ítéletet a gyilkoson, de ő is ottvész, És egy fájdalmasarcü édesanya hiába áll a prágai repülőtér betonján, a fia, szerencsétlen megtévesztett, kalandvágyó fia nem jön vissza többé. Az egyszerű történetet mindvégig emberi eszközökkel, nagyszerűen ábrázolt jellemekkel állítja elénk a rendező. A kísérőzene lehetne sikerültebb is; Túlságosan egysíkú, nem mindig símül a cselekményhez. A filmet zsúfolt házak előtt mu- . tatja be a Vörös Csillag mozi. Sikere teljesen indokolt. d mambótól, a Pitlangokisasszonyig Akadt egy csöndes vasárnap délutánom, a gyere- Irelc moziba mének az apjukkal, . én meg átmentem a szomszédba kézimunkázni. A rádiót is kinyitottuk, operarészieteket adtak éppen. Alig öt perce ülök, mikor illő kopogás és cipő törlés után belép Pál Eszter, régi ismerősöm, tavaly nyáron láttam utoljára. Leveti a kabátját, széket hoz magának, megkezdődik a beszélgetés. Most Mascagni Parasztbecsületének egy részletét éneklik épp. Hirtelen eszembe jut valami, a készülékhez lépek, hegy elcsavarjam. — Jaj, ne! — kiált rám Eszti. — Nagyon szeretem. Csodálkozva nézek rá, nem értem. — Hát nem a mambót szereted, meg a bugi vugit, meg a rock and rollt? Én úgy emlékszem..;? — Igen, — mondja és látszik, hogy szégyenkezve gondol régi énjére. — Ezelőtt, ha komoly zene volt műsoron, gyorsan táncmuzsikát kerestem helyette. Mostmár szívesen hallgatom az operarészléteket is. — Mi történt véled? — kérdezem meglepődve. — Oh, sokminden! — kacag jókedvűen. — Tavaly szeptemberben beiratkoztam Pestre az ápolóriőképzőbe. Ott kapunk kedvezményes jegyeket színházba, operába, hangversenyekre. Eleinte csak a színházi előadásokra jártam, de aztán addig beszélt a többi lány, hogy elmentem az operába is. Hogy az milyen gyönyörű volt! — Eszti szeme kifényesedik az emlékezésben. — Mi volt az az első opera, ami ekkora hatással volt rád? — kérdezem. — A Pillangókisasszony! —- mondja áhítattal. S tréfásan teszi hozzá: íme az út a mambótól a Pillangókisasszonyig. ÜCMisomt dott A CIGÁNYSORON £on Quijote Szolnokon ha Mancha-tarto- mányban elterülő falumban — melyet közelebbről megnevezni nem kívánok — Cordobából érkezett vándorkomédiA- sok üték fel sátro- kat. Menazsériájük büszkesége pedig egy berberoroszlán vala, melynek sörényénél csak Dulcineám dús hajzata nevezhető pampázaikwjbbnak. hatván a ragadozó hatalmas fogait, így szólék — térdepelve . — minden női erények megtestesítőjéhez: — Vesd elébe kesztyűdet, oh hölgy, S magam Vissza ra- gadandom azt! — Résziben így lön. Don Caramba, az igazgató — oh, caramba! — féltvén állatát, meghiúsítá lovagi próbám s részint személyes üf- legeivel, részint szolgahadának alfelemre irányított csizmatalpaival gyors távozásra bírt. Hűséges Rosinan- tém hátára pattanva a drága kéztyűk pótlására útnak eredek. Madrid — Cordoba —- Párizs — Béos eredménytelen felkutatása után Szolnok városába érkezék. Dulcineám hónál fehérebb bőréhez illő fehér kesztyűket e nemes városban sem szerezhetek be, csakúgy a Teli Vilmos honáról nevezett hószín sapkát sem, Ae Állami Áruház, a KISKER Vállalat széplelkií leányainak, asszonyainak egyaránt könnybe lábadt szemmel kellett kö- zölniők: „Nincs lovag, nincs!” Csoda-é, ha meg- változtatám nevem s az eredménytelen boltbarangolás után tevék — Don Quijote, a busább képű lovag ínség, gonoszság néz ki vad 991 szeméből" — húzom rá a költő sorait a cigánylányra, aki csapzott haja alól megátalkodott tekintettel néz ránk. Rúzsmara- dékos ajka alig rándul, ahogy szenvtelen, hangsúlyozás nélkül termeli a mondatokat. — Mi közük hozzá? Nem azért cigánybírók, hogy azt kutassák, kit találnak nálam. Azzal élek, akivel akarok, s abból, ami nekem tetszik. A két bíró közül szól az egyik feddően. — Hány éves korodban kezd- ted? — Tizenöt. Jókorán, mi? — nevet szemtelenül a bíró szemébe. — Nem bírod sokáig, s mi lesz veled öreg korodra? — ??? — És a szüleid? Hol vannak a szüleid, a családod? A cigánylány lesütötte szemét. Olyan kérdés volt ez, amely az ö fanyarrá lett, eltaplósodott szívét is nagyon mélyen találta. S percek múltán felcsukló, majd folyamatossá váló zokogással a putri falának dőlt. A putri a szolnoki Kisgyep egy viskója, (ahol a cigánylány fogadta vendégét, a laktulajdonos távollété- ban) felfogta a lány rázkódását, s olyan őszintének tűnt minden könnycsepp. — A szüleim eldobtak engem... Nincs hová lenne m ... Tudom én, hogy nem jól élek . . Segítsenek rajtam .., * „ínség, gonoszság?” — tűnődöm, ahogy a 25 év körüli cigányfiú. a többieket képviselve is elsírja panaszát. — ‘ Dolgoznánk mi, de nincs munka. Nem adnak, mert cigányok vagyunk. Másik legény: — Elküldenek bennünket, csak a magyarokat veszik fel. Egy férfi: — Szivüsztma fulladás miatt nem dolgozhatok, meghat úgyse vennének fel. — Miért? Maga nem tud rendesen dolgozni? — azért küldik el? Csend van, a körülfogó tíz- tizenkét legény gyűrűjéből mindenki mástól vár feleletet. Aztán egy értelmes fiú, Horváth Aladár előlép: — Nem ez az igazság. Engem is felvettek a Budapesti Útépítő Vállalathoz. Aki dolgozni akar, munkához jut. Minek hazudtok? — korholja a többieket. A legközelebb állók zavart pirdlással kerülnek társaik háta mögé. * WC elvétve akad csak itt, s bizony jól megnézzük, hová lépünk a putrik környékén, nehogy kellemetlenség érjen bennünket. / A férfi majdnemhogy sírva jön elénk: — C:ak az isten és maguk segíthetnek. — Mi baj van? — Munkaképtelen vagyok, öt gyerek éhezik. — S ,a felesége sem dolgozik? — Hát hogy dolgozna, mikor egymást éri a gyerek. Szurtos, rongyos purdé valamennyi. — Dehát nem lenne már elég a gyérek? Hiszen örökös szegénységié, nyomorra kárhoztatják magukat az évenként gyarapodó család miatt, — Mit csináljunk, ha az isten adja? — Jól tudják, nem így van. Mért nem segítenek magukon? ~ A párszavas egészségügyi tanácsokat jószívvel fogadják. A kézfogáson érzik, mennyire hálásak érte. TZ olompárék kunyhörészé- ben álig férnek a fiatalok. Ide hívatták őket Lukács József és Mozsár Elemér cigány- bírák. Várják, mivel rukkol ki ez az idegen. — A KISZ-röl hallottak-e már? — KISZ? KIS? Mi az? — Az ifjúság szervezete. Olyan fiataloké, mint maguk is. De azok dolgoznak, rendesen öltöznek, s munka után szórakozni, tanulni járnak a KISZ-be. Mit szólnának hozzá, ha itt is alakulna? Felderülnek. Majdhogynem fülig érő szájjal egymás szavába vágva: — De jó lenne. Mi is fel tudunk öltözni, meg tanulni is akarunk. A Zsákai lánya tudós lesz, gimnáziumba jár. Tanítsanak bennünket. * „ínség, gonoszság?” Berzsenyi Dániel, a nemesi óda nagy mívelője ihlette a parasztokat e megvetett kifejezéssel. Hamis analízissel minek is próbáltam meg rájuk húzni? Igaz, hogy elhagyatottak. De „éhe a Szépnek, éhe a Szóruüd1 hajtja már őket is. Zsákai János lánya Békéscsabán tanul technikumban. Tudós lesz *— kérkednek véle. S ha még az ő fogalmaik szerint sem akarnak tudóssá lenni mind, a szépet, a jót szívesen megtanulnák. Segítsenek, hogy kiemelkedhessünk. Azok kérték, akik még ma is munka nélkül, dolog nélkül, nem mindig egyenes úton szerzett jövedelemből tengetik életük. Nem könnyű munkára vállalkozunk, ha előadókat küldünk közéjük, egészségügyi tanácsokat juttatunk el hozzájuk, KISZ szervezetet szervezünk fiataljaikból. Az első lépések nem biztos, hogy eredménnyel járnak, de hozzá kell kezdenünk. Nagy türelemmel hozzá kell fognunk, hogy ötszáz év bűnét, elesettségét, tunyaságát megváltoztassuk végre. Borzák Lajos MŰSORA IZiNHAZ A & 1958. december 22-től 24-ig: Abádszalók 23—24 A világ teremtése Cibakháza 22—24 A király asszony lovagja Fegyvernek 22/—24 A spanyol kertész János hida 23—24 Sóbálvány Jászalsószentgyörgy 23—24 Fekete arany Jászapáti 22—24 Feleségem, a 6ztár Jászárokszállás 22—24 Razzia Jászberény 22—24 Csendes Don IX. Jászdózsa 23—24 Amiről az utca mesél Jászfény szaru 22 _24 Tr apéz Jászjá kőhalma 22—24 Don Juan legutolsó kalandja Jászkisér 22—24 Szállnak a darvak Jászladány 22—24 Fehérek és feketék Kenderes 22—24 Betörő az albérlőm Kisújszállás 22—24 Négy lépés a fellegekben Kunhegyes 22—24 A két anya Kunmadaras 22—24 Mexikói szerenád Kunszentmárton 22—24 Gyermekkori szerelem Mezőtúr Dózsa 22—24 Üzenet érkezett Mezőtúr Szabadság 22-24 Az utolsó paradicsom, 16 évi,; Öcsöd 22—24 Moulin Rouge, 16 évf. Rákóczifalva 22—24 Éjjeli őrjárat Szolnok Vörös Csillag 22—24 Fekete zászlóalj Szolnok Tisza 22—31 Fekete szem éjszakája Tiszaföldvár 22—24 Chaplin- parádé Tiszafüred 22—24 Az élet háza Tiszakürt 23—24 Váratlan vendég Törökszentmiklós 22—24 Édes Anna, 16 évf. Túrkeve 22—24 Rita Ujszász 22—24 Érdé kházasság Karcag 22—24 Csendes Don I. Szolnok Milléneum 23—24 A hamis levél d> ház LOTTO N Y í 8 I M É Idegenlégiós film — művészi eszközökkel: A fekete zászlóalj
