Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-03 / 286. szám

*4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. december 3. OLDMUVESSZOVETKEZETEINK- életéből Jászárokszállás elmaradt A jászberényi járásban a cu­korrépa termeltetés elég szépen halad. Vannak községek, ahol a dolgozó parasztság megértette a cukorrépatermelés népgazdasági jelentőségét. így pl. Jászágón, Jászjákóhalmán és Pusztamo­nostoron a földművesszövet­kezetek szerződtetés! tervüket 100 százalékba teljesítették. A járás legnagyobb községe Jászárokszállás azonban szer- ződtetési tervét mindössze 48.9 százalékra teljesítette. A kispa- rasztság, a középparajztság és elsősorban a Táncsics Termelő- szövetkezet kihasználta a szer­ződéses termeltetés előnyeit. A Táncsics Termelőszövetkezet több mint 50 holdra kötött szer­ződést. Alattyánban Fehér Mi­hály dolgozó paraszt 4 holdra szerződött, mivei ez évben 200 mázsa átlagtermést ért el, így nagyön kifizetőnek tartja a cu­korrépa termeltetését. Nem így gondolkodik azonban a jászárokszállási kulákság. Több mint 80 kulák nem kötött szerződést cukorrépára. Ha figyelembe vesszük, hogy a község évi cukorszükséglete 40 vagon, 190 hold területen 41 400 mázsa alma A turkevei ftnsz kiskereske­delmi üzemágához tartozó bolt­egységek jól felkészültek a kö­zelgő csúcsforgalomra. Elegendő mennyiségű árukészlettel várják a vásárlókat. Kielégítő az élel­miszerellátás. Legutóbb Cser- k es tolón több mint 400 mázsa almát vásároltak, jelenleg még tárolják, de hamarosan megkez­dik az árusítását. vagon cukrot lehet termelni, így a jászárokszállásiak csak a he­lyi szükségletet tudják biztosí­tani; — F. Gy. — A jászboldogháziak panasza A Gépállomások Megyei Igazgatóságának figyelmébe A jászboldogházai földműves- szövetkezet kifogásolja, hogy az Alattyáni Gépállomás nem tel­jesíti a szerződésben vállalt kö­telezettséget. Nem végzi úgy a munkát, ahogy kell. Leggyako­ribb probléma, hogy nincs üzem­anyag. a gép elromlott, stb. A munkafegyelemre jellemző hogy a vontatósok és a trakto­rosok akkor hagyják abba a munkát, amikor éppen eszükbe jut. A jászboldogházaiak állít­ják, előfordult, bogy az egyik traktoros délután 2 órakor kezd­te a munkát, majd kis idő múl­va megunta és abbahagyta. A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága tehet csak rendet. Cél­szerű lenne megvizsgálni és megnyugtató módon elintézni a jászboldogházaiak panaszát. INNENSŐM AN Jövőre HO ezerrel több MajioNcsibc A szolnoki Káköezi-iiti keltető- állomás még ez évben december 31.-én megkezdi a keltetést. — 1958-ban Innét 110 ezer napos­baromfit küldtek a megye min­den részébe. .Jövőre 80 ezerrel többet, 250 ezret szállítanak. A földmüvesszövetkezetek já­tékboltjai közel másfélmillió forint értékű játékáruval állnak a vásárlók rendelkezésére. Kar­órák közül kapható többek kö­zött az igen kedveit 200 forintos német és svájci karóra is. * A karcagi íöldm ű vessző vetke­zet „mozgó Télapója” az utcán árusít ajándékozási tárgyakat. * December 1-től kezdődően a megye járási székhelyein a föld­művesszövetkezetek üzleteiben közel 3 millió forint értékű ru­házati cikk került leárazásra. A vevők 20—50 százalékkal olcsób­ban vásárolhatják meg többek között a női cipőket, kötöttárui, konfekció és divatárut. * Jugoszláviából és a Német Demokratikus Köztársaságból a közeljövőben 20 vagon bútoráru érkezik a íöldművesszövetkeze- lek bútorboltjaiba. Többek kö­zött konyhagarnitúra, fényezett háió. kombináitszekrény, A Megyei Tanács, MÉSZÖV és a KPVDSZ által rendezett kirakatversenyben a II. díjat a tiszaíöldvári földmű vessző vetke­zet, a III. dijat a jászladányi földművesszövetkezet kirakata nyerte December 1-től 10-ig a, karca- rri földművé sszövetkezet áruháza vas és műszaki cikkek árusítá­sával egybekötött kiállítási ren­dezett. A kiállítás utolsó napján 500 forint értékű vasárut sorsol­nak ki­* A jászalsószenlgyörgyj föld- múvesszövetkezettől a termelők 1957. évben 80 mázsa, 1958-ban pedig 300 mázsa műtrágyát vá­sároltak. * A .cibakházai földművesszö­vetkezet a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetnek vetőburgo nya felújításra 2,5 vagon kis várdai rózsa és boldogító bur­gonyát biztosított. * A közelmúltban 5 szakcsoport alakult át termelőszövetkezetté 39 taggal és 350 hold területtel. ÜNNEPEK ELŐTT... A tél lehelete már érezhető. A kerthelyiségek, sörözők be­zárták kapuikat. A nyári csúcs- forgalom után újabb feladatok jelentkeznek a vendéglátóipari egységek előtt. Ezeket az új fel­adatokat beszélték meg a közel­múltban a vendéglátóipari üzemágvezetők. A nagy forgalom utáni kar­bantartó munkák mellett min­den földművesstovefkezet gon­doskodik az éttermek, kisven­déglők, italboltok helyiségeinek rendbehozásáról, esi nosi t ásóiról. hogy minél otthonosabbá, ked­veltebbé váljanak. A húsellátás javulása lehető­vé tette, hogy fokozottabb gon­dot fordíthatnak az ételválasz­tékra, a közkedveltebb ételféle­ségek készítésére. A földmüvesszövetkezetek többsége karácsonykor és szil­veszterkor műsorral egybekötött ünnepi vacsorákat rendez. Moz­gó büfék látogatják a hetipiaco­kat, vásárokat, hogy friss hur­kával, kolbásszal, lacipecsenvé­vel, lángossal, forralt borra! lás­sák él a lakosságot. — Oláh — ESZES ISTVÁN traktoros Reggelenként sűrű köd terül szét a tájon s nyirkos pára ül a földeken. Most már csak ak­kor lehet nyugodt a paraszt- ember, ha rendben van a szé­nája, vagyis ha földbe került és kikelt az őszi vetése, s ha föld­jén a mélyszántás hantja ieke- téllik. Van hát dolguk ilyenkor a gépállomás traktorosainak, mert mindig akadnak „későn ébre­dők”, akiknek ősz végén jut eszükbe szántatlan földjük, s ilyenkor sietnek a földműves- szövetkezethez szántásra szer­ződni. így hát reggeltől-estig dübö­rögnek a traktorok, sőt — a sza- joliali szerint —- Eszes István „Kofferja” még éjszaka is tépi a tarlót. Szinte hihetetlen, mi­lyen munkabírás, energia van ebben az emberben: Azt beszé­lik róla, hogy mikor szorgos a munka, hétfőn hajnalban felül a masinára és hét végéig csak 2—3 órára száll le éjszakánként szundítani egy keveset, de csak úgy „futólépésben”, mert „majd alhatunk karácsonykor”, ha a tél fagya kiveti az ekét a föld­ből. Pufogó, dohogó gépe engedel­mesen követi gazdája minden „parancsát”, összeszoktak, össze­nőttek a tűző napsütésben, csap­kodó esőben és a hideg késő őszi éjszakákon. Napbarnított, széltől cserzett arcán elégedett mosoly ül, ha egy-egy szépen felszántott táblát hagy maga mögött. Szerinte nem is lehet nagyobb öröm, mint a barázdák között beszívni a frissen szán­tott, gőzölgő föld illatát. Jő így dolgozni. Látni, hogy halad a munka, hogy az embe rek elégedettek az elvégzett munkával s ezért megbecsülik, szeretik. S hogy jobban halad­jon, éjszakával toldja meg a na- [pot. A fényszóró világa elvezeti lazokon a barázdákon, amelye- jket nappal előre kihúzott. Azt [tartják róla, hogy ha néhány jhétig még jó idő maradna, fel­iszántaná a fél szajoli határt. ! S ha ez kicsit túlzás is, az [mindenesetre elvitathatatlan, jhogy neki is nagy része van ab- íban, hogy a szajoli földmű ves- jszövetkezet szántási tervét 100 [százalékon felül teljesítette. — B — I ; Közérdekű közlemény ! A megye egész területén lévő ■ allami és szövetkezeti bolti, — ! kiskereskedelmi és vendéglalo­> ipari egységek nyitvatartási ' idejét a következők szerint sza­bályozzuk. December 6-án, I3-án íés 20-án (szombat) az összes [ iparcikkboltok a rendes kétk«*- jnapi nyitvatartási idő szeri ni {üzemelnek. December 14-én, va­■ sámap déli 12 óráig, 21-én va- {sárnap pedig a rendes hétköz- {napi nyitvatartási idő szerint Startanak nyitva a bolti kiske- ■reskedelmi iparcikk egységek. A | vendéglátóipari egységek a szo­kásos szombati, illetve vasárna- |pi nyitvatartás szerint uzeme!­ínek. > { Szolnok Megyei Tanács VB > Kereskedelmi Osztály» A hüsleheietű csodaiü, meg a haszna rj öbb évtizeddel ezelőtt egy * jósziműttú kereskedő je­gyet váltott a nyíregyházi uta­zási iroda kis pénztáránál. Más nap kiment az állomásra és vár­ta a vonat érkezését. Mikor be­futott a szerelvény, a csomag­tartó hálójába dobta sárga kof­ferjét és odahúzódott az ablak mellé. Nemsokára tovább in­dult a vonat és magával vitte a kereskedőt. — Nem volt különös ember, s így legfeljebb csak a jegye keltett feltűnést a fülké­ben. A kalauz jó utazást kívánt hozzá, kilyukasztotta, ahol kel­lett, szalutált s aztán visszaadta. Valaki, egy kíváncsi asszony megkérdezte: Talán Németor­szágba? A kerskedő nem felelt, csak rábólintott, hogy oda. Az asszony lehúzta az ablakot. — Meleg vám — mondta s legyez- getni kezdte mayát a. kendőjé­vel, mivelhogy éppen várandós volt. — Jó lenne most egy pohárka hűsítő, ügye ? — Meg is innám. — Nálunk ilyesmit sose ismeri közcmségs halandó a vonaton, csak a határon túl. Ott már hal­lottam ilyesfélét. S nem csak utazás közben.... Aratáskor is gyakran főzik és isszák a pa­rasztok. ft zt egy hajdani vándor le. gény beszélte s az utasok közt volt, aki hitte, volt aki nem. A kereskedő arcizma se rándult meg, csak bonnált kifele az abla­kon. Másnap reggel már idegen földön vitte a vonat és eszébe se jutott útitársa fecsegése. Csak amikor hetek múlva megkínálta valaki egy csésze hűvös teával, gondolt vissza arra, amit a vo­naton beszéltek. A tea, ahogy megízlelte, kellemesen lehűtötte a nyelvét. Újból kortyolt belőle, s újból azt érezte. Maga előtt latta a kisgyermekét váró pa­rasztasszonyt . Kísérői kinál- gatták: igyák még, igyék, ne rös- tellje, aöfnak útravalót is. Vi- gyen magával a gyökeréből.. ■ A kereskedő elfogadta s — most már nevezzük nevén — így került a borsmenta és a fodor­menta töve nyírségi földbe. Ká- csor Imre, nagyhalászi paraszt már ott találta — beszélik ma a szabolcsiak. \1 i, igaz be nne, mi nem — annyi szent, hogy Kácsor Imre se hagyta a hüsleheietű csodafüvet a tarisznyájában. Nagyhalászon is földbe dugták a megkedvelt gyökeret és pár év múlva már a gyerek is tudta nevét. 1936-ban már annyira ha­ladt a termesztése, hogy 700 hol­dat ültettek tele a tövével, mert a magról való szaporítás esetén a hűsítő, jó, fűszeres illat nem marad meg a levelekben. -A fel- szabadulás utáni esztendőkben más gondok feledtették a bors­ós fodormentát, bizony vissza­esett a termelése. A legutóbbi esztendőkben azonban, a helyi földművesszö­vetkezet tanácsára, mind több és több termelő látott újra a menta termeléséhez, hiszen nagy volt iránta, a kereslet. A nagy kereslet nem is cso­da, A növényből lepárolt olaj gyógyászati értékekben olyan gazdag, hogy bárhol a világon, nemcsak a betegeknek, a dohá­nyosoknak is jó szolgálatot tesz a menta, szívesen vásárolják. A mentolos cigaretták ezerféle vál­tozatban forognak a dohányosok kezében. Az illatos szívnivaló alapanyagában rejlő, hűsítő ízt szintén a menta levele adja. A menta tehát világpiaci cikkünk. Érdekes: az a Németország, ahonnét az említett ügyes keres­kedő valósággal átlopta a tövét a Nyírség talajába, ma egyik legjobb üzletfelünk. Mivel pedig vizenyős, nyirkos területek nemcsak Nagyhalászon, hanem Ibrúnyban, Tisztarádon. Beszterecen és Tiszaieleken, is m találhatók, ezeken a helyeken is* mind ismertebbé vált a menta." (V agyhalászcm az elmúlt éü-fi 1 ben 630 termelő kötött ■ szerződést rá és hat vagon level- m árut, s kilenc vagon úgynevezett § szénamentát (szár, stb.) termel- s tek és szállítottak a Herbaria* Vállalatnak. Azóta csak szapora doit a szerződéskötők száma. Z Miért ez á nagy érdeklődés Elég, ha annyit jegyzünk meg, {j hogy Does András egy katasztrá- » lis holdon termel mentát és az» egy hold. termése tisztán 17 ezer* forintot hozott a konyhára. Nem, utolsósorban ezért nó\ évről évre a menta -vetésterülete i a szabolcsi falvakban, főként 2 persze Nagyhalászon. A leg- ■ utóbbi hírek szerint már a 400 S kát ászt rális hold, felé tart oí menta térhódítása. Az ország« borsmenla és fodormenta tér- * melésének negyed része Nagy ha- ■ túszról kerül ki, A szövetkezetig forgalomban ez a 2 millió forin- { tot is meghaladja évente, s ez' a csinos összeg mintegy 80 ezer! forint hasznot hoz a szövetkezet-! nek. Hihette-e az a kereskedő, j aki Németországba indult vala- j mikor, hogy útjáról ilyen érté- J kés ajándékot hoz a nyírségi era j bereknek? Bizony aligha hitte. { — B. A. — ! * : A hüsleheietű csodafűn mega" hasznán talán célszerű ien~e itt \ Szolnok megyében is elgondol- í kodat. Vajon mi erről a szak-! emberek véleménye? í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom