Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-17 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl ('szolnok ~mm_ ) A mezőgazdaság helyzetéről, a terméshozamok további növeléséről \ Tárgyalt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bjkott&ágának plénuma M oszfkva (TASZSZ). Moszkvában december 15-én megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára beszámolt a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének ötéves eredményéről és a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatairól. Nyikita Hruseayv bangwilyo®ta: a plenum feladata, hogy a párt beszámoljon a népnek a mezőgazdaság helyzetéről. A Központi Bizottság 1953 szeptemberi plénuma óta eltelt öt évben — a párt intézkedései nyomán — kibofnteöcoeAak a kolhozrendszer erői, működésbe léptek tartalékai. Reális alapokon feladatul tűzték ki a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését és a mezőgazdaságban nagyobb munkatermelékenység elérését. Hruscsov hangsúlyozta, 1953-ig nehéz volt a szovjet mezőgazdasál helyzete. Bár a kolhozok és szovhozok eddig az időszakig begyógyították a háborús sebeket, a termelési színvonal nem . tudta kielégíteni az ország' szükségleteit — a mezőgazdasági termelés fejlődése megállj Az 1948—1953-as években lényegében nem növekedett a szemes- termények össztermelése és beadása, nem növekedett a tejtermelés, a hústermelés pedig alacsonyabb volt az 1940-es színvonalnál; Az ipar és • meBégazdasőg fejlődésében az összhang hiánya gátolta a szocialista ipar to- I vábbi fellendülését, a dolgozók jólétének növekedését, az országnak a kommunizmus felé haladását* Hruscsov ezután emlékeztetett azokra az. intézkedésekre, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja tett, a mezőgazda- sági fejlesztés igen fontos gazdasági kérdéseinek megoldásáért. Hangsúlyozta: mindezek eredményeként a mezőgazdaság össztermelése az 1954—58-as időszakban évente átlagosan több mint 400 milliárd rubel volt, szemben az 1949—1953-as években elért 300 milliárd rubellel. Hruscsov kijelentette, hogy szégyenteljes vereséget szenvedet Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja, amely igyekezett meghiúsítani a szeptemberi plénum és a XX. kongresszus határozatainak megvalósítását, az ország fejlesztésének alapvető kérdéseiben revideálni akarta a párt lenini irányvonalát. Ezek az emberek az utóbbi években kitartóan akadályozták a legfontosabb mezőgazdasági intézkedéséle megvalósítását és ezzel fékezték a szovjet gazdaság fejlődését. Harcoltak a pártnak az új földek megművelésével kapcsolatos politikája ellen. Ugyanakkor — mondotta Hruscsov — a Szovjetunió éppen a szűzföldek megművelésével növelte jelentősen a szemestermények termelését és beadását. Fellépték a mezőgazdasági tervezés új rendje ellen, már pedig ez az új rend biztosította a helyi lehetőségek ésszerű kiaknázását. A* Állattenyésztés gyors fejlesztését célzó hazafias mozgalmat az egész nép támogatja Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja — mondotta Hruscsov —i meg akarta fojtani a kolhozok és szovhozok élenjárói által indított az állattenyésztés gyors fejlesztését célzó hazafias mozgalmat, amely célul tűzte ki, hogy az egy főre jutó állattenyésztési termékek termelésében utolérjük az Amerikai Egyesült Államokat. Már pedig ezt a mozgalmat az egész nép támogatja és már eddig is mutatkoztak pozitív - eredményei. E csoport tagjai tiltakoztak az ellen, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termékek kötelező állami beszolgáltatását, azonban éppen ez a változás növelte a kolhozparasztság munkakedvét és az állattenyésztési termékek beadása nem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentősen növekedett. Molotov,. Kaganovics, Malenkov és a többiek — mondotta Hruscsov — olyan embereknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz. Helytelen álláspontot foglaltak el a parasztsággal szemben. Olyan erőt láttak a parasztságban, amely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szemben. Ez a kolhozokkal és kolhozistákkal szembenálló Lenin nézeteivel ellentétes hazug vonal vezetett gyakorlatilag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéhez, amely 1953-ra kialakult. Hruscsov rámutatott, hogy Molotov javaslatai, például az a javaslata, hogy minden terület magát lássa el burgonyával és hogy a falvakban növeljék az államkölcsönök összegét, a kolhozokat lezüllesztette, rontotta a kolhozisták politikai hangulatát. Sok más javaslatot is tettek, amelyek gyakorlatilag ártottak a mezőgazdaságnak. Hruscsov jellemezve a mező- gazdaságnak a szemís takarmányok termelésének növelése terén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az össztermelés 8 milliárd 508 millió púd volt, a beadás pedig 3 és fél miüiárd púd. A Szovjetuniónak egész történetében még sohasem volt ennyi gabonája. Ez annál is nagyobb siker — hangsúlyozta Hruscsov —, mert éppen a szemestermények termelésében mutatkozott a legkomolyabb lemaradás — valójában 1953-ra az ország a gabonafélék össztermelése és terméshozama tekintetében a forradalom előtti Oroszország színvonalán állott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952-ben a kongresszus tribünjéről kijelentette, hogy az országban a szemestermények össztermelése 8 milliárd púd. A valóságban a szemestermények hozama akkor nem érte el a 6 milliárdot sem, az állami beszolgáltatás csak 2 milliárd 100 millió púd volt. Ez a nyilatkozat — mondotta Hruscsov — nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, amelynek az volt a célja, hogy eltitkolja a nagy kudarcokat. A mezőgazdaság irányításával ugyanis Malenkovot bízták meg. Molotov és a pártellenes csoport többi tagja — hangsúlyozta az előadó —, azt igyekezett bizonygatni, hogy a szűzföldek feltörése gazdaságilag nem elő(Folytatás a második oldalon) Január 1-től // 6226 UJ BELEPŐ a Szolnok megyei termelőszövetkezetekben Ás elmúlt héten Kunhegyesen húszán kérték felvételüket Megyeszerte végéhez közeledik a zárszámadások időszaka. Osztják a munkaegységekre eső jövedelmet. S nagy az az érdeklődés, amely a zárszámadások után megnyilvánul tsz-eink iránt. 1958. január 1-től december 15-ig 6.226 egyénileg dolgozó paraszt 8.969 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az alacsonyabbfokú termelőszövetkezeti csoportok 647 fővel 50’’ holddal növelték létszámukat ez évben. Az elmúlt héten 72 gazdálkodó 54 hold földjével gyarapította a Szolnok megyei tci- melőszövetkczetekct. Legtöbben Kunhegyesen határozták ci magukat. A kunhegyesi Vörös Csillaghoz 12 felvételi kérelem, — a Táncsicshoz 8 futott be. Hasonlóméretű a megmozdulás a szolnoki járásban. A kő- telki Petőfi termelőszövetkezet öt felvételi kérelemről döntött. Besenyszögön az Erdei, a Lenin és a Tiszamenti termelőszövetkezet gyarapodott. Karcag, Mezőtúr termelőszövetkezeti var o- sok e héten is kicsinyítették a városban még egyénileg dolgozó réteg amúgy is már nagyon csekély táborát. Karcagon öt Mezőtúron négy a multhetl belépők száma. Nem is az elmúlt, mint inkább e hét jelentős eseménye, hogy — hétfőn, december 15- én — az abádszalóki országos hírű Lenin Termelőszövetkezet egyesült a helybeli Bekével. A két termelőszövetkezet földterülete 3.693 holdra nőtt így, melyet együttesen művel meg a 308 szövetkezeti gazda. Forr a falu közvéleménye, harcban az új a régivel. Az elmúlt héten ismét az új lépett előre a győzelemre vezető útón; As állami gondozott gyermekek helysete és nevelése, a diákotthonok munkája, a fiatalok foglalkoztatása A Megyei Tanács VB. első üléséről Tegnap megtartotta első ülését a szombaton megalakult Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezúttal az állami gondozásba vett gyermekek helyzetéről és a diákotthonok működéséről tárgyalt. A Művelődési Osztáy jelentése alapján a vita bevezetőjében megállapította a VB, hogy az utóbbi időben javult az állami gondozásba vett gyermekek helyzete, de még mindig sokat kell tenni azért, hogy megnyugtató eredményeket érjünk el. így például nehézségbe ütközik még az állami gondozott gyermekek ipari tanuló intézeti elhelyezése. Az üzemek bizonyos mértékig idegenkednek a gyermekek felvevésétől s a megyében nincs olyan intézet, ahol szervezetten tudnák biztosítani az állami gondozottak ipari képzését. Az idei tanév kezdetén is több gyermeket kellett más megyékbe küldeni. Értnél a kérdésnél felvetődött, hogy az arra illetékesek sem tettek meg mindent a gyermekek elhelyezéséért. Ezt bizonyítja, hogy a Tisza Cipőgyár igazgatója, Grosz István VB tag az ülésen javaslatot tett, mely szerint a gyár bizonyos létszámban foglalkoztatna állami gondozott gyermekeket sőt az arra érdemeseket még ösztöndíjjal továbbtanulásra is küldené technikumba, ha az üzemhez fordulnának. Nem kis helyet kapott a kérdés tárgyalása közben az, merre haladjunk az állami gondozottak nevelésében. Az intézeti vagy a nevelőszülőknél történő gondozást részesítsük előnyben. Több javaslat hangzott el ezzel kapcsolatban. A Végrehajtó Bizottság tagjai végül azt az álláspontot tartották legelfogadhatóbbnak, hogy a lehetőségektől függően mindkettőt tartsuk fenn: egyrészt adjuk gondozásba a gyermekeket példás életet élő családokhoz, akik nem csak azért veszik magukhoz, hogy olcsó munkaerőhöz jussanak, hanem nevelésével is törődnek. Másrészt az anyagi lehetőségeinktől függően fejlesszük az intézeti hálózatot, így elsősorban a tiszakürti fiúnevelő intézetet. Ennek érdekében hasznos volna, ha a helyi tanácsok, társadalmi szervezetek, elsősorban a nőtanács a fóti gyermekváros építését megelőző kezdeményezéshez hasonlót indítana a megyében, amellyel támogatná az intézetek fejlesztésére tett állami erőfeszítéseket. A diákotthonokról megállapította a Végrehajtó Bizottság ülése, hogy az utóbbi években fejlődtek. A zsúfolt tantervek azonban még mindig akadályozzák a kollégiumi igazgatóságokat és a diákotthoni tanácsokat abban, hogy a napi tanulás mellett sokoldalú nevelést is biztosíthassanak a középiskolai tanulóknak. Gátolja a nevelői munkát az is, hogy pedagógusaink közül sokan, nem szívesen vállalnak még másodállásként sem kollégiumi elfoglaltságot. Pedig — mint a VB megállapította — e munka nem marad gyümölcs nélkül. Amig az iskolai átlag 3.1—3.3, addig a diákotthonokban lakó és tanuló Középiskolások átlaga 3.5—3.6. Az ülésen célul tűzték ki: a kollégiumokban a világnézeti nevelés fokozását. Ezt úgy kell végezni, hogy a serdülőkorban lévő gyerekek már most megtanulják becsülni társadalmi rendszerünket, megszerezzék a társadalmi érintkezéshez szükséges alapvető ismereteket. —• Ugyanakkor felkészüljenek sz életre, megismerjék a munkát és megszeressék azt a gondolatot, hogy nálunk a munka becsület dolga. Az Ifjúság problémái közül a Megyei Tanács VB. Munkaügyi osztályának jelentése alapján foglalkozott az ülés a fiatalok munkalehetőségeinek biztosításáról szóló miniszter tanácsi határozat, valamint az idevonatkozó VB határozat végrehajtásával. ■ . Megállapította: a határozatok megjelenése óta jelentős-az előrehaladás. A nyáron szervezettebb volt a fiatalok foglalkoztatása mint korábban. Az ipar! tanuló intézetekbe 1174 fiatalt iskolázott be a munkaügyi osztály, közöttük 43 érettségizett fiút és leányt. A fentieken kívül, a VB megtárgyalta a jövő év első negyedévének munkatervét, döntött' a termelőszövetkezetekbe az ellen-* forradalom után fel nem vett idős parasztemberek támsgatá-í sának ügyében is;
