Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-17 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl ('szolnok ~mm_ ) A mezőgazdaság helyzetéről, a terméshozamok további növeléséről \ Tárgyalt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bjkott&ágának plénuma M oszfkva (TASZSZ). Moszkvában december 15-én meg­nyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára beszámolt a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének ötéves eredmé­nyéről és a mezőgazdasági termelés további növelésének felada­tairól. Nyikita Hruseayv bangwilyo®­ta: a plenum feladata, hogy a párt beszámoljon a népnek a mezőgazdaság helyzetéről. A Központi Bizottság 1953 szep­temberi plénuma óta eltelt öt évben — a párt intézkedései nyomán — kibofnteöcoeAak a kol­hozrendszer erői, működésbe léptek tartalékai. Reális alapo­kon feladatul tűzték ki a mező­gazdasági termékek bőségének megteremtését és a mezőgazda­ságban nagyobb munkatermelé­kenység elérését. Hruscsov hangsúlyozta, 1953-ig nehéz volt a szovjet mezőgaz­dasál helyzete. Bár a kolhozok és szovhozok eddig az időszakig begyógyították a háborús sebe­ket, a termelési színvonal nem . tudta kielégíteni az ország' szük­ségleteit — a mezőgazdasági ter­melés fejlődése megállj Az 1948—1953-as években lényegé­ben nem növekedett a szemes- termények össztermelése és be­adása, nem növekedett a tejter­melés, a hústermelés pedig ala­csonyabb volt az 1940-es színvo­nalnál; Az ipar és • meBégazdasőg fej­lődésében az összhang hiánya gátolta a szocialista ipar to- I vábbi fellendülését, a dolgo­zók jólétének növekedését, az országnak a kommunizmus fe­lé haladását* Hruscsov ezután emlékeztetett azokra az. intézkedésekre, ame­lyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártja tett, a mezőgazda- sági fejlesztés igen fontos gaz­dasági kérdéseinek megoldá­sáért. Hangsúlyozta: mindezek eredményeként a mezőgazdaság össztermelése az 1954—58-as idő­szakban évente átlagosan több mint 400 milliárd rubel volt, szemben az 1949—1953-as évek­ben elért 300 milliárd rubellel. Hruscsov kijelentette, hogy szégyenteljes vereséget szenve­det Malenkov, Kaganovics, Mo­lotov, Bulganyin és Sepilov párt­ellenes csoportja, amely igyeke­zett meghiúsítani a szeptemberi plénum és a XX. kongresszus határozatainak megvalósítását, az ország fejlesztésének alapvető kérdéseiben revideálni akarta a párt lenini irányvonalát. Ezek az emberek az utóbbi években kitartóan akadályozták a leg­fontosabb mezőgazdasági intéz­kedéséle megvalósítását és ezzel fékezték a szovjet gazdaság fej­lődését. Harcoltak a pártnak az új földek megművelésével kap­csolatos politikája ellen. Ugyan­akkor — mondotta Hruscsov — a Szovjetunió éppen a szűzföl­dek megművelésével növelte jelentősen a szemestermények termelését és beadását. Fellépték a mezőgazdasági ter­vezés új rendje ellen, már pedig ez az új rend biztosította a helyi lehetőségek ésszerű kiaknázását. A* Állattenyésztés gyors fejlesztését célzó hazafias mozgalmat az egész nép támogatja Malenkov, Kaganovics, Molo­tov, Bulganyin és Sepilov párt­ellenes csoportja — mondotta Hruscsov —i meg akarta fojtani a kolhozok és szovhozok élen­járói által indított az állatte­nyésztés gyors fejlesztését célzó hazafias mozgalmat, amely célul tűzte ki, hogy az egy főre jutó állattenyésztési termékek ter­melésében utolérjük az Ameri­kai Egyesült Államokat. Már pedig ezt a mozgalmat az egész nép támogatja és már eddig is mutatkoztak pozitív - eredmé­nyei. E csoport tagjai tiltakoztak az ellen, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termékek kötele­ző állami beszolgáltatását, azon­ban éppen ez a változás növelte a kolhozparasztság munkaked­vét és az állattenyésztési termé­kek beadása nem csökkent, ha­nem ellenkezőleg, jelentősen nö­vekedett. Molotov,. Kaganovics, Malen­kov és a többiek — mondotta Hruscsov — olyan embereknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz. Helytelen álláspontot foglaltak el a pa­rasztsággal szemben. Olyan erőt láttak a parasztságban, amely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szemben. Ez a kolho­zokkal és kolhozistákkal szem­benálló Lenin nézeteivel ellen­tétes hazug vonal vezetett gya­korlatilag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéhez, amely 1953-ra kialakult. Hruscsov rámutatott, hogy Molotov javaslatai, például az a javaslata, hogy minden terü­let magát lássa el burgonyával és hogy a falvakban növeljék az államkölcsönök összegét, a kolhozokat lezüllesztette, ron­totta a kolhozisták politikai hangulatát. Sok más javaslatot is tettek, amelyek gyakorlatilag ártottak a mezőgazdaságnak. Hruscsov jellemezve a mező- gazdaságnak a szemís takarmá­nyok termelésének növelése te­rén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az össz­termelés 8 milliárd 508 millió púd volt, a beadás pedig 3 és fél miüiárd púd. A Szovjet­uniónak egész történetében még sohasem volt ennyi gabo­nája. Ez annál is nagyobb siker — hangsúlyozta Hruscsov —, mert éppen a szemestermények ter­melésében mutatkozott a legko­molyabb lemaradás — valójá­ban 1953-ra az ország a gabona­félék össztermelése és termés­hozama tekintetében a forra­dalom előtti Oroszország szín­vonalán állott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952-ben a kongresszus tribünjéről kijelen­tette, hogy az országban a sze­mestermények össztermelése 8 milliárd púd. A valóságban a szemestermények hozama akkor nem érte el a 6 milliárdot sem, az állami beszolgáltatás csak 2 milliárd 100 millió púd volt. Ez a nyilatkozat — mondotta Hruscsov — nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, amelynek az volt a célja, hogy eltitkolja a nagy kudarcokat. A mezőgaz­daság irányításával ugyanis Malenkovot bízták meg. Molotov és a pártellenes cso­port többi tagja — hangsúlyoz­ta az előadó —, azt igyekezett bizonygatni, hogy a szűzföldek feltörése gazdaságilag nem elő­(Folytatás a második oldalon) Január 1-től // 6226 UJ BELEPŐ a Szolnok megyei termelőszövetkezetekben Ás elmúlt héten Kunhegyesen húszán kérték felvételüket Megyeszerte végéhez közele­dik a zárszámadások időszaka. Osztják a munkaegységekre eső jövedelmet. S nagy az az érdek­lődés, amely a zárszámadások után megnyilvánul tsz-eink iránt. 1958. január 1-től december 15-ig 6.226 egyénileg dolgozó pa­raszt 8.969 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az alacsonyabbfokú termelőszö­vetkezeti csoportok 647 fővel 50’’ holddal növelték létszámukat ez évben. Az elmúlt héten 72 gazdálko­dó 54 hold földjével gyarapí­totta a Szolnok megyei tci- melőszövetkczetekct. Legtöb­ben Kunhegyesen határozták ci magukat. A kunhegyesi Vörös Csillag­hoz 12 felvételi kérelem, — a Táncsicshoz 8 futott be. Hasonlóméretű a megmozdu­lás a szolnoki járásban. A kő- telki Petőfi termelőszövetkezet öt felvételi kérelemről döntött. Besenyszögön az Erdei, a Lenin és a Tiszamenti termelőszövet­kezet gyarapodott. Karcag, Me­zőtúr termelőszövetkezeti var o- sok e héten is kicsinyítették a városban még egyénileg dolgo­zó réteg amúgy is már nagyon csekély táborát. Karcagon öt Mezőtúron négy a multhetl be­lépők száma. Nem is az elmúlt, mint in­kább e hét jelentős eseménye, hogy — hétfőn, december 15- én — az abádszalóki országos hírű Lenin Termelőszövetke­zet egyesült a helybeli Beké­vel. A két termelőszövetkezet földterülete 3.693 holdra nőtt így, melyet együttesen művel meg a 308 szövetkezeti gazda. Forr a falu közvéleménye, harcban az új a régivel. Az el­múlt héten ismét az új lépett előre a győzelemre vezető útón; As állami gondozott gyermekek helysete és nevelése, a diákotthonok munkája, a fiatalok foglalkoztatása A Megyei Tanács VB. első üléséről Tegnap megtartotta első ülé­sét a szombaton megalakult Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Ezúttal az állami gondo­zásba vett gyermekek helyzeté­ről és a diákotthonok működé­séről tárgyalt. A Művelődési Osztáy jelentése alapján a vita bevezetőjében megállapította a VB, hogy az utóbbi időben ja­vult az állami gondozásba vett gyermekek helyzete, de még mindig sokat kell tenni azért, hogy megnyugtató eredményeket érjünk el. így például nehézségbe ütkö­zik még az állami gondozott gyermekek ipari tanuló intézeti elhelyezése. Az üzemek bizonyos mértékig idegenkednek a gyer­mekek felvevésétől s a megyé­ben nincs olyan intézet, ahol szervezetten tudnák biztosítani az állami gondozottak ipari kép­zését. Az idei tanév kezdetén is több gyermeket kellett más me­gyékbe küldeni. Értnél a kérdésnél felvetődött, hogy az arra illetékesek sem tettek meg mindent a gyermekek el­helyezéséért. Ezt bizonyítja, hogy a Tisza Cipőgyár igazgatója, Grosz Ist­ván VB tag az ülésen javaslatot tett, mely szerint a gyár bizo­nyos létszámban foglalkoztatna állami gondozott gyermekeket sőt az arra érdemeseket még ösztöndíjjal továbbtanulásra is küldené technikumba, ha az üzemhez fordulnának. Nem kis helyet kapott a kér­dés tárgyalása közben az, merre haladjunk az állami gondozottak nevelésében. Az intézeti vagy a nevelőszü­lőknél történő gondozást része­sítsük előnyben. Több javaslat hangzott el ezzel kapcsolatban. A Végrehajtó Bizottság tagjai végül azt az álláspontot tartot­ták legelfogadhatóbbnak, hogy a lehetőségektől függően mind­kettőt tartsuk fenn: egyrészt ad­juk gondozásba a gyermekeket példás életet élő családokhoz, akik nem csak azért veszik ma­gukhoz, hogy olcsó munkaerő­höz jussanak, hanem nevelésé­vel is törődnek. Másrészt az anyagi lehetőségeinktől függően fejlesszük az intézeti hálózatot, így elsősorban a tiszakürti fiú­nevelő intézetet. Ennek érdekében hasznos vol­na, ha a helyi tanácsok, társa­dalmi szervezetek, elsősorban a nőtanács a fóti gyermekváros építését megelőző kezdeménye­zéshez hasonlót indítana a me­gyében, amellyel támogatná az intézetek fejlesztésére tett ál­lami erőfeszítéseket. A diákotthonokról megállapí­totta a Végrehajtó Bizottság ülése, hogy az utóbbi években fejlődtek. A zsúfolt tantervek azonban még mindig akadályoz­zák a kollégiumi igazgatóságo­kat és a diákotthoni tanácsokat abban, hogy a napi tanulás mel­lett sokoldalú nevelést is bizto­síthassanak a középiskolai ta­nulóknak. Gátolja a nevelői munkát az is, hogy pedagógusaink közül sokan, nem szívesen vállalnak még másodállásként sem kollégiu­mi elfoglaltságot. Pedig — mint a VB megálla­pította — e munka nem marad gyümölcs nélkül. Amig az isko­lai átlag 3.1—3.3, addig a diák­otthonokban lakó és tanuló Kö­zépiskolások átlaga 3.5—3.6. Az ülésen célul tűzték ki: a kollégiumokban a világnézeti nevelés fokozását. Ezt úgy kell végezni, hogy a serdülőkorban lévő gyerekek már most meg­tanulják becsülni társadalmi rendszerünket, megszerezzék a társadalmi érintkezéshez szük­séges alapvető ismereteket. —• Ugyanakkor felkészüljenek sz életre, megismerjék a munkát és megszeressék azt a gondola­tot, hogy nálunk a munka be­csület dolga. Az Ifjúság problémái közül a Megyei Tanács VB. Munkaügyi osztályának jelentése alapján foglalkozott az ülés a fiatalok munkalehetőségeinek biztosítá­sáról szóló miniszter tanácsi határozat, valamint az idevonat­kozó VB határozat végrehajtá­sával. ■ . Megállapította: a határozatok megjelenése óta jelentős-az elő­rehaladás. A nyáron szervezet­tebb volt a fiatalok foglalkozta­tása mint korábban. Az ipar! tanuló intézetekbe 1174 fiatalt iskolázott be a munkaügyi osz­tály, közöttük 43 érettségizett fiút és leányt. A fentieken kívül, a VB meg­tárgyalta a jövő év első negyed­évének munkatervét, döntött' a termelőszövetkezetekbe az ellen-* forradalom után fel nem vett idős parasztemberek támsgatá-í sának ügyében is;

Next

/
Oldalképek
Tartalom