Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-16 / 272. szám
% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. november 16 Gyorsított ütemben kell fejlesztenünk népgazdaságunkat a kapitalista országokká folytatott békés gazdasági versenyben Bokányi Dezső kihirdeti a köztársaság megalakulását. A KOMSZOMOL LEVELE a szolnoki ipari tanulókhoz A Komszomol megalakulásának 40. évfordulóján meleghangú táviratban köszöntötte a szovjet ifjúságot a Munkaügyi Minisztérium 605-ös szolnoki Ipari Tanuló Intézetének KISZ szervezete. Szombaton nagy öröm érte a fiúkat. Levél érkezett címükre a Komszomol Központi Bizottságától. íme, közöljük a levél szövegét: „605-ös Ipari Tanuló Intézet KISZ szervezetének, Szolnok. Drága Elvtársgim! Szívből jövő szeretettel köszönjük a ------------------Le nini Kommunista Ifjúsági Szövetség 40. éves évfordulójára küldött forró üdvözleteteket. (} Kívánunk a tanulóifjúságnak a magyar fiúknak és lányoknak > sok sikert a munkában, és1'/ eredményeket szocializmust épi-( tő hazátoknak. Örökké éljen a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió\ ifjúsága és népei közötti barátság. Komszomol Központi Bizottsága.” Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken nagy beszédet mondott a Kremlben, a szovjet katonai akadémiák végzett hallgatói tiszteletére rendezett fogadáson. Hruscsov beszéde jelentős részében kongresz- szusi beszámolójának téziseit ismertette. Hangsúlyozta, hogy az 1959—1965-bs hétéves terv legfőbb feladata az összes gazdasági ágak további nagyarányú fellendülésének biztosítása a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján, az ország gazdasági potenciáljának növelése és ezen az alapon a nép életszínvonalának újabb jelentős emelése. A hétéves terv kidolgozásakor — mondotta Hruscsov — abból indulunk ki, hogy gyorsított ütemben kell fejlesztenünk népgazdaságunkat a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben. A hétéves terv újabb ékesszóló kifejezője a párt lenini főirányvonalának, szakaszában. A hétéves terv nemzetközi jelentőségéről szólva Hruscsov elmondotta, hogy a szocializmus Az EN SZ-kozgy ülés pernek délelőtti ülése NEW YORK (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés péntek dél • előtti plenáris ülésén a többi között elfogadta a különleges politikai bizottság határozat- tervezetet az ENSZ „rendkívüli fegyveres erőinek” finanszírozásáról. Szoboljev szovjet küldött ellen-szavazatának megindokolásául kijelentette, küldöttsége azért foglalt állást a szóban forgó határozattervezet ellen, mert &z a véleménye, hogy Anglia, Franciaország és Izrael 1956-os Egyiptom elleni agressziójának költségeit maguknak az agresz- sziót elkövetett országoknak kell viselniük. (MTI). ellenségei félnek a Szovjetun: a Kínai Népköztársaság, a Le gyei Népköztársaság, Csehszl vákia, a Német Demokratik Köztársaság, a szocialista vili tábort alkotó szocialista országok erejének, hatalmának gyi növekedésétől. A szocialista tá bor ma már az emberiség töb mint egyharmadát, körűibe! egy milliárd embert foglal magában. A hétéves terv megvalósítása a Szovjetunió nagy győzelmét jelenti majd a kapitalista országokkal folytatott békés ver senyben. rfl Megyei Pártbizottság agif.-prop. osztályánaK közleménye November 18-án, kedden délelőtt 9 órakor a magyar munkásmozgalom első évfolyama propagandistáinak, november 19-én, szerdán délelőtt 9 órakor a politikai gazdaságtan második évfolyam propagandistáinak, november 21-én, pénteken délelőtt 9 órakor a filozófiai tanfolyam első évfolyamának, 22- én, szombaton délelőtt 9 órakor a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatának propagandistái részére foglalkozást tartunk a Megyei Pártbizottság épületének helyiségeiben. Féléve kering a Föld körül a harmadik szputnyik MOSZKVA (TASZSZ). November 15-én félesztendeje, — hogy felbocsátották a harmadik szovjet szputnyikot. Földkörüli keringési ideje hat hónap alatt 105.95 percre, vagyis 2.93 perccel csökkent. Maximális pályamagassága 276 kilométerrel csökkent és most 1604 kilométer. A második világháború küszöbéi! Budapestre érkezett a Csehszlovák Nemzeti A levonat küldöttsége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására szombaton délelőtt Budapestre érkeze'* a Csehszlovák Nemzeti Arcvonal küldöttsége. A vendégeket Bihari László üdvözölte, majd a küldöttség nevében Emillé Murinova mondott köszönetét a baráti fogadtatásért. (MTI). Az algériai felkelők sikeres támadása francia vonn ak ellen KAIRÓ (AP). Az algériai nem-1 zeti felszabadító hadsereg múlt héten támadást indított az algériai — tunéziai határon lé vő Morice-vonal ellen, s három francia állást elpusztított. A tá-1 madás alkalmával 48 francia katona életét vesztette, húszán megsebesültek. Kohó- és gépipari dolgozókat tüntetett ki az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kimelkedő munkája elismeréséül a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta Pálmai Gyulának, a kohó- és gépipari minisztérium főkönyvelősége vezetőjének. A minisztérium, va- laíhint a hozzátartozó üzemek dolgozói közül nyolcán a Szocialista Munkáért Érdemérem, ti- zenketten pedig Munka Érdemérem kitüntetésben részesültek. A kitüntetéseket szombaton dél- j ben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az országházban. (MTI). V. Tiszapüspöki község 1938. október 29-én azt jelentette a fő- s szolgabírónak, hogy mintegy 80 (ínséges, időszakonként való fog- ) lalkoztatására téglajárdát szándékozik építetteni, azonban „a ,földmunka, fuvar és munkadíj '500 pengőbe kerülne, de erre a )községnek fedezete nincs.” Vé- Igülis az idő jött a munkanélkü*- Jiek segítségére. A Jász-Nagy- 'Kun-Szolnok megyei Lapok — )l939. újévi száma közli: „A karácsonyi nagy havazás meghozta (a szegényembereknek a kellő 'hasznot. 273 ínséges állt ma a ) városháza folyosóján és várta 4 l,—5 napi munkabérét, ami hetek .óta első kerese volt. Lapunk Imunkatársa beszélgetett velük, )a tisztességtudó, dolgozni akaró \emberek adták meg a kellő fel- •világosítást, a nagy munkaalka- llom felett érzett örömükről." Az újság lemeri írni, hogy 4 )—5 napi munkabér, kellő ha- , szón 273 olyan munkanélküli ) számára, aki hetek óta egy fillért sem keresett. , A megye arisztokrata és nagy- birtokos rétege még a jótékony 1918 november 16 egyven évvel ezelőtt forrón- ^ gott az ország. A Habsburgok és magyar lakájaik uralmától megsányart nép tépte, szaggatta béklyóit, amelyek hosszú éveken ét gúzsbakötötték minden erejét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének híre, a háború okozta sok-sok nélkülözés és gyász keserűsége, az élni. boldogulni, alkotni akarás vágya fűtötte, tüzelte az embereket. A szabadság, az elnyomatás alól való felegyenesedés óhaját megfékezni már nem lehetett. Maga a nép verte, rakta az utat, amelyen milliók meneteltek a köztársaság felé. És ma 40 éve, 1918. november 16-4n megtörtént a nagy lépés, a 400 éves idegen habsburg királyságtól a független köztársaságig. Hosszú évszázadok küzdelme fejeződött itt be sikeresen a nemzeti függetlenség elnyerésével. Élharcosok és szemtanúk, korabeli újságok és dokumentumok tanúsítják, milyen nagy volt a lelkesedés a függetlenség kivívásáért, s egyben a háborúból való kilépésért, a proletárvér értelmetlen hullásának megszüntetéséért. Az akkori tehetetlenkedő Károlyi-kormány tanakodott, s ilyen megoldásokkal próbálkozott: „A nép legszélesebb tömegeiben megnyilvánult köztársasági hangulat alapján a kormány elhatározta annak a kérdésnek a kormány programjába való felvételét, milyen legyen Magyarország államformája: monarchia, vagy köztársaság. E kérdés eldöntését a kormány arra az alkotmányo- zó gyűlésre bízza, amely az általános, egyenlő, titkos a nőkre is kiterjedő választójog alapján a legrövidebb idő alatt, legfeljebb hat héten belül ösz- sze fog ülni. Ennek a választójognak életbeléptetését a kormány, ha lehetséges a törvényes formák betartásával, ha ellenben az akadályokba ütköznék, más alkalmas eszközökkel fogja biztosítani...” He az események a kormányt „megoldásai” megváltoztatására kényszerítették. A kizsákmányoltak, akik négy éven át tűrték ökölbe szorított kezekkel a háború pokoli kínjait, felébredtek, s ébren őrködtek, az idők minden pillanatában őrködtek, hogy vissza ne kerüljön kezükre a béklyó! A budapesti, nagyüzemi proletárok nyomására, s a dolgozóknak az egész országból felhangzó követelésére a kormány kénytelen volt a királynak adott esküjét visszavonni és a köztársaságot kikiáltani. Közben a kommunisták — ha egyelőre szervezett párt nélkül is — hatásában óriási munkát végeztek. Nem szűntek meg hirdetni: „Ti műveltétek az ország földjét, a ti kezetek munkája teremtette meg az ország iparát, a ti véretek ömlött ez ország határain, a tietek ez az ország! Ebben az országban az történjen, amit ti akartok! A ti akaratotok pedig egy legyen! Tiszta szocialista köztársaság, ahol nincs kiváltság, — ahol nincs kizsákmányolás, — ahol nincs úr és szolga, ahol az állam minden polgára munkás, és ahol csak egy munkáltató van: a polgárok összessége, az Állam!.. A köztársaság kikiáltásával ** lezárult egy szakasz a magyar nép történetében. Az a szakasz, amely előkészítette a talajt egy új, egy magasabbren- dű társadalmi forma, a dicső Tanácsköztársaság kivívásának. — Az a szakasz, amelyért a kommunisták ilyen felhívással vezették tovább a harcot: „A forradalom el kell, hogy pusztítsa a kizsákmányolást, a forradalom ne tűrje el, hogy többé csak egy napig is még büntetlenül hízzon bárki is a proletár verejtékéből, a forradalom bizonyítsa be, hogy tényleg forradalom volt, ennek a szónak minden pusztító, romboló, de minden alkotó, felemelő, szent értelmében is!.... Az október 30-i forradalom megadta nekünk a jogot az állam ügyeibe való beleszólásra. A jog magábanvéve semmi, — csak akkor ér valamit, ha fel is használjuk érdekeink megvédésére. A mi érdekünk nemcsak a királyság elpusztítása, a mi érdekünk a nacionalizmus, a feudalizmus, a burzsoázia elpusztítása. A mi érdekünk: a Kommunista Köztársaság!...” mint amennyit egy év alatt a szolnoki Ínségesek megsegítésére fordítottak. Ilyen állapotok uralkodtak a második világháború küszöbén; S utána a háborús erőfeszítések újabb nyomort zúdítottak á dolgozók nyakába. A Horthy-fasiz- mus nem akart kimaradni a rablóhadjáratból. A dolgozók tízezreit küldték a frontra, hogy kiszolgálják a német és olasz fasiszta gazdáikat és ezzel helyet biztosítsanak maguknak az „új Európában.” Idehaza pedig az amúgy is kis kenyérfejadagot 2fl dekáról 15 dekára csökkentették. A szolnoki zsibpiacon pedig fellendült az ócska áruk forgalma. Vajon kik vásároltak ócska holmit? Napszámosok, régi világbeli munkások és egyszerű kisgazdák — írja a Szolnok és Vidéke 1942. augusztus 15-én. Az uralkodó osztály ugyanakkor azt hirdette, hogy: „Résen kell lenni a bomlasztó törekvésekkel szemben, melyek megbontják a magyar nemzet lelki egységét.” (Szolnok és Vidéke 1942. június 15.) Azt akarják elhitetni, hogy nincsenek ellentétek. A szolnoki „munkásakadémia” megnyitásakor például azt prédikálták, hogy a munkás és a munkaadó között „nagy és gyönyörű összhangnak kell, kellene lennük.” Ilyen idilli összhangról ír a Szolnok és Vidéke, mikor arról számol be, hogy báró Ur- bán Gáspár főispán meglátogatta a mezőgazdasági közraktárait célt is a maga szórakoztatására aknázta ki. Mikor szerte a megyében ezer és ezer családnak betevő falatra sem jutott, Borbély György főispán tiszteletére fényesen sikerült György bálát rendeztek Törökszentmiklóson. „Volt táncverseny, luftbalonver- seny, s igen szép összeg jutott jótékony célra is” (Jász-Nagykun Szolnok megyei Lapok 1937. április 27.) Az inségakció alamizsna volt, mellyel az uralkodó osztály képmutató módon eleget akart tenni „keresztyén kötelességének.” 1942-ben a Szolnok és Vidéke közlése szerint 35.341 pengő és 48 fillér folyt be Szolnokon az egész év folyamán szegénygondozás céljaira. A város 13 ezer pengővel járult hozzá. A város akkori urai ekkora összeget tartottak szükségesnek és elégségesnek ahhoz, hogy a rászorultaknak emberi életet biztosítsanak. Megmutatták azonban igazi arcukat, amikor a Horthy István szobor felállításához egy ösz- szegben 20 ezer pengőt adományoztak. Ez az összeg a megye vezetői által felajánlott másik 20 ezer pengővel többet tett ki,