Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-08 / 265. szám
id jo. twv.euui6f o. *rt v.i o ; tl p" 5 Fejlődtünk, gyarapodtunk az 5 év alatt Községeink a haladás útján Aki a felszabadulást megelőzően sokat járt a in.egye községeiben, úgy vélte, hogy az országban talán a legelmaradottabb falvak itt vannak. Villany, vízvezeték csak itt-ott elvétve akadt. Mozinak, művelődési háznak pedig sok helyen hírét sem lehetett hallani. S aki most meglátogatja a községeket, azt állapítja meg, hogy szinte felmérhetetlen a fejlődés egyszeri látásra, mivel a községfej tésztáéi tervek végrehajtása során napról napra változik a község arculata. A még néhány éves múltra visszatekintő községfejlesztési tervek fő célkitűzése: megszüntetni a községek elmaradottságát, kulturáltabbá tenni a falusi életet a fejlődő igényeknek megfelelően. Ha csak az idei esztendő eredményeinek tükrében vizsgáljuk óz erdményéket, elmondhatjuk: a községfejlesztési tervek alkalmasak a falusi élet szebbé, kulturáltabbá tételére. Nézzük a számokat. Tanácsaink a bevételi terveket 73,9 százalékban teljesítették a harmadik negyedév végéig. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 39 148 ezer forintból eddig 28 944 ezer forintot megkaptak. A műszaki teljesítés sem áll rosszul. Szeptember 30-ig egyebek között 17 771 négyzetméter utat építettek, illetve javítottak, 105 125 négyzetméter új betonjárdát .készítettek el, 9619 folyóméterrel bővült a vízvezeték és 11171 folyóméterrel a villanyhálózat. Egészségügyi és kulturális feladatok megvalósítására is jelentős összegeket fordítottak tanácsaink a bevételekből. Ezekből az összegekből 15 új orvosi rendelő, 19 tanterem és 9 községi művelődési olfhon épült. A parkosítás, fásítás keretében 64 730 facsemetét ültettek el, jórészt társadalmi munkában a községekben és városokban. Az idén építési anyagokból többet tudtunk adni a községeknek, mint korábban. Központi keretből 1,5 millió téglát, 2265 tonna cementet, 85,5 köbméter fenyő fűrészárut használtak fel szeptember végéig a tervek végrehajtása közben. .jfieAuAázásck meqoszüa sa. 4993 - *957 IPAR n.M J8.1% KOMMUNÁLIS J^cfuthazds cíicke / %-nclliaAzí Ft. A beruházások megoszlása öt éves adagban A termetes növekedése a jólét cs a -fejlődés alapja. cs j&etesct" im/ooX h berúgji intézkedések alapjait emelkedett az átlagkereset Szolnok, Ságvári körút A szolnoki Ságvári körút építése az 1946-ban elkezdődött lakásépítési program folytatásaként indult meg. Erre az időre már elkészült 4 sorház 16 lakással az Április 4 utcán. Ezt követően építették az I. kerületben az új bérházak első lakásait. Ekkor készült el egy 20 lakásos modern bérház, majd két 24 lakásos épült. 1949-ben a cukorgyár! bérház mögött a Duc- los utcában és az F. Bede utcában fogtak 4 bérház építésébe. Ugyanakkor az első kerületben újabb négy 32 lakásos épületet készítettek el. Ebben az időben dolgoztak a Tiszamenti Vegyiművek telepítési tervén. Akkor az volt a vélemény, hogy a lakásokat a munkahelyhez közel kell felépíteni. Ezt a város vezetői nem helyeselték. Szerintük a lakásnak a városban kell lennie, — mert a piac az iskola, a napköziotthon és a kulturális igényeket kielégítő, színház, mozi is a város központjában van. Az érvelést mindenki elfogadta, s új átfogó terv alapján készítették el a Ságvári körút tervét, a mai modern városrendezési szempontoknak megfelelően kidolgozva. Készítésénél azt is figyelembe vették, hogy a végrehajtás közben nagyobb lakás szanálások, illetve kitelepítések ne történjenek. A körút jelenlegi helyénél erre alkalmas ap- bat találni sem lehetett volna. A körűt építésében eddig és ez után is az vezeti a város vezetőit, hogy enyhítsék a lakáshiányt. Az eddigi épületek mellett az idén még 89 lakás építését kezdik el. Ebből a Kossuth Lajos u. 27 szám alatt 25 lakás építése folyamatban van, a piactér mellett 16, a „Cs” épület folytatásában szintén 16 lakás lesz, a „Cs” épülettől északra pedig 32. Természetesen ezek az építkezések a jövő évre átnyúlnak s miközben befejezést nyernek többek között újabb 75 lakás építését kezdik el a körút építés; terveinek megfelelően. A leendő Ságvári Endre körút egy részlete. Két év alatt 1100 kislakás A forradalmi munkás paraszt kormány az elmúlt két évben sokat tett a lakásprobléma megoldásáért. Az ellenforradalom okozta károk ellenére növelte az állatni erőből történő lakások építésének ütemét. Ugyanakkor jelentős összeget — 1958-ban 600 millió forintot fordított a magánerőből történő kislakásépítkezések támogatására. Ebbői az összegből 79 ezer kislakás építéséhez nyújtott támogatást az Országos Takarék Pénztár. Megyénkben a kislakás építők segítségére két év alatt 1957-ben és 58-ban 47 millió forintot fordítottunk, s a két év alatt 1100 kislakásépítonek nyújtottunk segítséget, az OTP Szolnok megyei kirendeltsége utján. A 3 éves terv ideje alatt a kormány továbbfolytatja a magánerőből történő kislakásépítő akciót. Az OTP-tőI nyert értesülés szerint az idei összegnél is többet adnak még a kíslakásépítők támogatására. Több autó les* Jövőre még több gépkocsi szalad a megyében. Az 1959 évi tervek szerint a Megyei Tanács felügyelete alá tartozó szervek összesen 17 gépkocsit vásárolnak. Közte 4 személygépkocsit, — 3 darab 4.5 tonnás Csepel teherautót, 2 locsolpautót, egy szemétgyűjtőt s több 1—2 tonna körüli teherbírású gépkocsit. A minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok és intézmények is kapnak új gépkocsikat. Tíz esztendővel ezelőtt számottevő ipar jóformán nem volt megyénkben. Imitt-amott füstölgött egy malom vagy téglagyár kéménye — de ezek is csak néhány hónapon át dolgoztak, addig, amíg volt mit. Ma — az állami nagyiparba — 47 üzemet sorolunk Szolnok megyéből. A legnagyobb gyárak a megye székhelyén vannak — 9 üzemben dolgozik itt az ipari munkások zöme. Ezek közül csak négy olyan, amelyik a felszabadulás előtt is megvolt, persze ezek sem a mai kapacitással és létszámmal dolgoztak. A többi üzem teljesen új, három és ötéves tervünk nagyszerű alkotásai. Szolnokon kívül ipári városnak nevezhetjük mostmár Jászberényt, ahol két országos jelentőségű vasüzem dolgozik — Martfűt, mely a kis községi települést leszámítva teljes egészében gyárváros és Török- szentmiklóst ahol a nagyüzemmé lett Mezőgazdasági Gépgyáron és baromfifeldolgozón kívül a malomipar is összpontosul. A többi üzem. több. mint 20 malom, hat téglagyár az egész megyében szétszórva működik s ha meg is voltak a fel- szabadulás előtt kétszer vagy háromszor annyit termelnek, mint akikor s némely részének berendezését is teljesen kicserélték. Az állatni ipar mellett az utolsó tíz év ajatt jelentős helyiipar települt nagyobb városokba, községekbe, összesen 14 helyiipari vállalat van 31 üzemmel s ebbe a kategóriába sorolhatjuk még a 64 kisipari tér» melöszövetkezeti üzemet is. S azt sem lehet mondani, hogy a magánkisipar elsatnyult vagy tönkrement. Az állami és helyiipar mellett nagyszámban vannak kisiparosok. Számuk az elmúlt évben meghaladta a négyezret. Szolnok mezőgazdasági megye — de most már egyre inkább ipari megye is. Ami nincs a borítékban .. A múltban a tőkés nem adott a munkásnak egyebet, mint a kikrajcározott bért. Munkaruháról — védőöltözetekről — kivételes esetektől eltekintve, szó sem lehetett. Egyes iparágakban pl. építkezésekhez a munkásoknak kellett vinni a fontosabb ^szerszámokat is: napszámosnak lapátot, kubikosnak ásót, taligát stb. Ma már mind ez a múlté. Nemcsak az üzemen kívül kapnak különféle juttatásokat a dolgozók (orvosi' kezelés, táppénz, üdülés stb.), hanem üzemen belül is tekintélyes összegeket fordítanak a vállalatok a munkások ellátására, egészségének védelmére. Az elmúlt évben pl. — a felmért adatok szerint — csupán az élelmiszeriparban egy félév alatt 2 millió 874 ezer forintot költöttek el megyénkben munka- és védőruhára. 125 ezer forintot védőétel és védőital beszerzésére. Ugyanez év második félévében 294 ezer forinttal járultak hozzá a dolgozók üzemi étkeztetéséhez.
