Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-07 / 264. szám
VILA a PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl (SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, £64, szám. Ara 60 fillér 1958 november 7. péntek. NOVEMBER 7., AZ EGÉSZ HALADÓ EMBERISÉG ÜNNEPE DÍSZŰNNEPSÉG a szolnoki szigligeti színházban A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront és az MSzBT a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 41. évfordulója alkalmából november 6-án este, a Szigligeti Színházban díszünnepséget rendezett. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Oláíh György elvtárs, a megyei tanács elnöke, Horváth Imre elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának mező- gazdasági titkára, Szekeres László elvtárs az MSZMP agitprop, titkára, Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP párt- és iömegszerve- zeli osztályának vezetője, Tóth Imre, Szarvas Imre, Juhász Im- réné, Bajtai Károly, Győri Tibor, Csathó Mihályné és még sokan mások megyénk párt és állami vezetői, gazdasági és kultúrális életünk jeles személyiségei közül. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Tóth Imre elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja nyitotta meg az ünnepséget, majd Oláh György elvlárs, a megyei tanács enöke mondott ünnepi beszédet. Oláh György elvtárs beszéde Negyvenegy évvel ezelőtt Oroszországban végbement a világtörténelem legnagyobb fordulata, amely az emberiség számára nagyobb jelentőséggel bír, sorsának alakulására nagyobb kihatással van, mint a történelem minden előző fordulata: Oroszország proletariátusa, a kapitalizmus és a feudalizmus közös jármában sinylődó parasztság tízmillióinak és az önálló nemzeti fejlődés lehetőségétől megfosztott, szinte emberszámba sem vett nemzetiségek aktív támogatásával megdöntötte a kapitalizmust, és megkezdte egy új társadalom, a szocializmus építését. Ezzel Marx Károly szavaival élve: Megkezdődött az emberiség igazi történelme Oroszország fejlődésének és nemzetközi helyzetének sajátosságaiból adódott, hogy ez a pre- letáriátus volt a legelnyomot- tab, a legkizsákmányoltabb. Nem véletlen, Hogy korunk halhatatlan eszméje, a marxizmus Oroszország proletariátusában talajra taiált, és a szocializmus csirái rövid idő alatt kitéphetet- len gyökeret eresztettek az orosz munkásmozgalomban. Ennek alapján törvényszerű jelenség, hogy itt alakult ki a valóban következetes forradalmi párt, itt fejlődtek tovább Marx és Engels tanításai, ez a munkás- mozgalom adta az emberiségnek Lenint, ez az ország lett a lininizmus szülőhazája, amelyet Sztálin találóan nevezett a proletárforradalmak korszaka marxizmusának. Bár az új társadalmi rend, az új élet építése elé hallatlan nehézségek tornyosultak: mindenekelőtt az első világháború pusztításai, amelyek óriási anyagi kárt okoztak, az emberek millióit fosztották meg életétől, és tízmilliók erkölcsében okoztak számokban ki nem mutatható, de a mindennapi életben igen erősen érezhető károkat. És Oroszország népe az Októberi Forradalom eredményeként alig kezdte meg a békés termelő munkát, alig vetett véget a háborúnak, újra nyakába szakadt az újabb háború, a szocialista forradalom elfojtására, Szovjet- Oroszország megsemmisítésére irányuló, 5 évig tartó intervenciós háború. Az orosz népet azonban, amelyet fűtött az elnyomók iránti határtalan gyűlölet, a saját erejébe és szabadságába vetett hit, nem lehetett legyőzni. Szinte fegyver és élelem nélkül, kimondhatatlan erőfeszítések és szenvedések árán, újabb tíz- és százezrek élete és vére árán megvédte vívmányait. Megtörtént a csoda: a jól felszerelt lmperialista haderőknek meg kellett hátrálniok. A nehézségeknek azonban ezzel még nem volt vége. A gazdaságilag szinte teljesen tönkretett országnak, amelynek ipara csak egyhetidét termelte & háború előttinek, amelynek mezőgazdasága nem bírta kielégíteni még a legmíniMATRÖZOK LENINNEL rétegei bevonásának szükséges-, ségét az államhatalom gyakorlásába, valamint a bürokrácia elleni harc szükségességét. Lenin' kidolgozta a szovjet állam által folytatandó külpolitika alapelveit is. Világosan megmutatta, hogy a szovjet állam san elszámftották magukat. A Szovjetunió népeiben soha nem látott alkotókészség rejlett, amely elementáris erővel bontakozott ki, amikor megszabadult a kizsákmányolástól, amikor saját életét kellett építenie, amikor saját sorsának irányításáról volt szó. Ismeretes, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa már olyan feladat megoldását tűzhette ki a szovjet nép elé, hogy az egy főre eső termelésben el kell hagyni a vezető kapitalista országokat, meg kell teremteni a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos áttérés feltételeit. A Szovjetunió gazdasági eredményei következtében gyökeres változás ment végbe a szovjet nép életében. A szovjet nép életszínvonala, élet- és munkakörülményei egyszerűen össze sem hasonlíthatók az egykori cári Oroszország népeinek életszínvonalával, emelésének további lehetőségei pedig az eredményekkel együtt növekednek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új perspektívát tárt a világ népei elé E forradalom nemztközi jelentősége a szó legszorosabb értelmében véve felbecsülhetetlen. A szovjet nép megmutatta a gyarmatoknak, hogyan lehet a XX. században megoldani a nemzeti kérdést. Eleven példájává vált a rabnépek felszabadulásának, fejlődésének, és annak, hogy az egykor uralkodó köreik által egymás ellen uszított, egymás elnyomására és fékentartására felhasznált népek kizsákmányo- lóik lerázása révén hogyan válhatnak testvérekké, hogyan bontakozhat ki testvéri együttműködésük és milyen hatással van ez a testvéri együttműködés. A népi demokráciák létrejötte, fejlődése újabb bizonyíték arra nézve, hogy az elnyomás és kizsákmányolás korszaka végét járja, az imperializmus napja leáldozóban van, hogy ma már nincs erő a világon, amely a szocializmus fejlődését képes lenne megakadályozni. Hihetetlen mértékben terjedt el a szabadságért és függetlenségért vívott harc, és ma már átfogja csaknem az egész földet. Mi közvet- 'en szemtanúi vagyunk annak a folyamatnak, amelynek révén az imperializmus befolyása állandóan csökken, tekintélye egyre kisebbé válik, annak a folyamatnak, amelynek eredményeképpen kicsúszik az imperializmus lába alól a talaj. Az erőviszonyok a nemzetközi porondon gyökeresen megváltoztak A második világháború kezdetén csak két szocialista ország, a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság létezett, lakosai a föld népességének csak 8,5 százalékát tették ki. Területük a föld területének 17,5 százalékát, ipari termelésük a vi£Eoly tatása a 2-ifa eidaJsflá málisabb szükségleteket sem, saját erőből kellett talpraáll- nia. Külső segítségre az orosz Lenin tanításai vezették a szovjet népe A gigászi feladat megvalósításához — bármilyen nagyok voltak is a nehézségek — mégis az orosz proletariátus rendelkezett a legszükségesebb feltételekkel. Mindenekelőtt rendelkezésére állottak a proletariátus* és az egész haladó emberiség halhatatlan géniuszának, Lenin elvtársnak tanításai a szocializmus építéséről, a szocialista építés legfontosabb tennivalóiról. Mint ismeretes, Lenin életének utolsó éveiben kidolgozta a szocializmus építésének legfontosabb problémáit. Kidolgozta az ipar és azon belül is a nehézipar elsődleges fejlesztéséről szóló té- ] telt, félreérthetetlenül mutatta . meg a villamosítás szerepét a népgazdaságban. (Ismeretes a lenini meghatározás: kommuniz- j mus = szovjethatalom + az j egész ország villamosítása.) Kidolgozta a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló tételt, megmutatván, hogy a szocializmus felépítése lehetetlen a szétszórt kisparcellás paraszti gazdaságoknak önkéntes alapon szocialista mzőgazdasági , nagyüzemekké történő egyesíté- . se nélkül. Lenin kidolgozta a i szocialista államapparátus tevé- ■ kenységének legfőbb kérdéseit - is, hangsúlyozva a dolgozó nép Icülpolitikájának fővonala nem lehet más, mint a békére való törekvés, a kapitalista országokkal történő békés együttélés. Szovjet-Oroszország népei rendelkeztek a szocializmus építésének olyan alapfeltételével is, mint a forradalmi marxista munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártjának létezése, amely képes volt a marxizmus tanításai alapján a gyakorlati életben alkalmazni Marx, Engels ég Lenin tanításait, képes volt a gazdasági élet fejlődéséből csakúgy, mint a nemzetközi élet jelenségeiből a megfelelő következtetéseket levonaii, és képes volt a Szovjetunió népeit a szocializmus építése során a közvetlenül küszöbön álló feladatok megoldására lelkesíteni, mozgósítani. A Szovjetunió népei iránt nagyon nagy volt a nemzetközi proletariátus szolidaritása is. Az imperialisták elszámttolták magukat A világ imperialista körei sokáig reménykedtek abban, hogy az orosz proletariátus erőfeszítései meddőek maradnak, hogy a Szovjetunió képtelen lesz megerősödni. Mint ismeretes, alapo-