Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-01 / 259. szám

195b. november 1; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hét kiffy&z'á &<zám Takarékossági őrjárat a Tisza partján Nögy ülést tartottak a na­pokban a kunszentmártoni asz- szonyoU. Több mint 400-an jöttek össze, hogy meghallgas­sák Fehér Lajosáénak, az Or­szágos No tanács osztályvezető­jének beszédét arról, milyen volt régen a dolgozó nők hely­zete. A megélhetési gondok terhe mellett a megalázást is viselniük kellett, mert nem vol­tak egyenjogúak a férfiakkal. Abban az időben Kunszent- mártonban mindössze 4—500 nőnek volt szavazati joga. A jelenben pedig a község vá­lasztó polgárainak 10—50 szá­zaléka nő.-------------­Ez a két szám is kifejezi, mit változott az asszonyok sorsa az utóbbi évtizedben. Beszélt Fe­hér Lajosné a békéről is, ar­ról, milyen kitartó, szívós har­cot vív a Szovjetunió és a né­pi Kína azért, hogy ne legyen tömeges vérontás, mértéktelen pusztítás a földön. A résztve­vő asszonyok közül többen fel­szólaltak és maguk is elmon­dották, hogyan éltek a múlt­ban. Beszéltek napjaink gond­jairól is, amelyeket közös erő­vel — az asszonyok és a köz­ség vezetői — megoldhatnak, hogy helyzetük, körülményeik az eddiginél is jobb legyen. —-------------­Ho gyan szavazzanak a lakóhelyüktől távollevők? A kormány rendeleté értelmé­ben az a választó jogosult sze­mély, aki a választás napján ál­landó lakóhelyétől távol van, kérheti ideiglenes lakóhelyén, illetőleg tartózkodási helyén az illetékes községi (járási jogú vá­rosi. városi kerületi) tanács vég­rehajtó bizottságától az ottani névjegyzékbe való felvételét. Az ideiglenes lakás, illetőleg, tartózkodási hely szerint illeté­kes tanács végrehajtó bizottsá­ga a kérelmező adatait azonnal névjegyzékbe veszi, ha bemu­tatja az állandó lakás szerint il­letékes tanács végrehajtó bizott­sága által kiállított „igazolásit arról, hogy a névjegyzékben sze­repel. Ezért az országos választási el­nökség felhívja mindazokat a választójogosultakat, akik no­vember 16-án bármilyen okból (munkavállalás, üdülés, látoga­tás, stb.) az állandó lakóhelyük­től távol lesznek, hogy mármost szerezzék be az „igazoíás”-t­A tanács végrehajtó bizottsá­ga az igazolást levélbeni meg­keresésre a kérelmezőnek meg­küldi, hozzátartozójának, vagy más megbízottjának is kiadja, te­hát a kérelmezőnek nem szük­séges személyesen megjelennie. fYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYYVYYYYVYVVYYYYTYYYYYYYYYYYYY A szervező Termelöszövetkezet-poUttkai előadó — jó hosszú név, elég ki­mondani. Nem is igen mondják; használatosabb, közérthetőbb: szervező. Nevezzük, mi is így, mint « szövetkezeti gazdák---­Tu róczi József ,a szolnoki já­rási tanács dolgozója méltó erre a névre: megdolgozott, megdol­gozok érte. S hogy miért dolgo­zik meg olyan lelkesen, amint teszi: annak két oka is van. — Egyik, hogy Turóczi elvtárs a maga egykori sanyarú sorsán tanulta meg, nem könnyű a pa­raszti sor. A kengyeli nagygaz­dák — magyarul: kulákok — cselédjének nem volt gyöngycle- te... Budapestre ment — jobbat teremteni magának. Majd az egyik papírgyárban segédmun­kásból szakmunkássá lett szor­galma., igyekezete révén, 1952- ben került vissza temet me­gyénkbe, mikor a tana'sokat munkásokkal erősítették meg. Jelenlegi beosztásában sok­éves múltra tekint vissza. Ismeri a megyét, a szövetkezeteket, sőt: az embereket is, Tudja-, hogy az emberi érzélcenység kényes. Já­szával, érveléssel vezeti az in­gadozókat a helyes útra. Csak akkor keményedik meg hangja, ■magatartása, ha javíthatatlan­nal találkozik. Ilyenkor hiába a kérés-könyörgés: a kizárási ja­vaslattal szemben nem védi meg Turóczi József.-,-, Türelmesebb persze, ha terve­zésről van -szó. Alkony, este ilyenkor egyre megy. Egyre ak­kor is, ha valamelyik szövetke­zet ügyes-bajos dolgát kell egye­nesbe segítenie. Vagy lelket ön­tenie a csüggedőkbe... Igaz, er­re napjainkban ritkán van szük­ség; annál többször volt az el­lenforradalom idején. Nem egy gazda örül ma, hogy Turóczi Jó­zsef okos szavára hallgatott és szövetkezeti maradt. A másik okkal — mely miatt Turóczi József szervező ilyen be­csülettel helytáll — még adósak vagyunk. Ez, az ok: rendíthetet­len ragaszkodás a munkásosz­tályhoz, a párthoz, a párt esz­mei irányítása, segítsége nélkül elképzelhetetlen lenne Turóczi elvtárs munkájának eredmé­nyessége. Magabiztosságot, értőt ad szamara a tudat: a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja, Turóczi József nem csak lelki- ismeretesen, szeretettel végzi munkáját — pontosan is. Tán ál­mából ébresztve is megmonda­ná, hány járási tsz-nek hány tagja van, mekkora területen mit termelnek. Nem könnyű do­log ez — sőt egyre nehezebbé válik... Napról napra nő a szövetkezeti tagok száma, gya­rapszik a földterület, emelkedik a tsz-ek jövedelme, gyarapodik a közös vagyon. S hogy ezt elér­tük a Szolnoki járásban, azért Turóczi Józsefet sem kevés elis­merés illeti.. s FIGYELEM! FIGYELEM! Felhívjuk Túrkeve város lakosságának figyelmét, hogy boltjainkban nagymennyiségű üjdivatú túrkevei öltönyök, télikabá­tok, cipők, csizmák és őszi téU rubaújdonságok kaphatók. Most vásároljon! Nagy áruválaszték, előzékeny kiszolgálás. TÜRKEVEI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET Hasonló címmel cikk jelent meg lapunk hasábjain az év lavaszáu. Az akkori őrjárat sok hiányosságot hozott napvilág­ra, Azóta eltelt egy dolgos nyár. Megnéztük most hogyan hasz­nált a bírálat és elindultunk a tavaszi útvonalon. A Tisza partján hatalmas só­derhegyek meredeznek és tövük­ben a transzportőrök csendesen pihennek. Alacsony a vízállás, most nem tudnak szállítani — vi­lágosít fel bennünket a homok­telep őrzője. A szállító szalagok állapota ke­zelést árul el. Úgy látszik hasz­nált a bírálat, mert az őr is ezt mondja: —• Az idén nem fogjuk az ára­dásban hagyni a transzportőrt. Nem akarunk szégyenszemre „az újságba kerülni.” * Az ó-szolnoki teherpályaudvar hajóállomás felőli végén, a szö­vetkezeti raktárnál nem változott a kép. A boronák, ekék, ekeka­pák, a kaposvári vaskombinát által gyártott répavágók és a mezőgazdasági kisgépek tovább „állják a sarat” az idő vasfogá­val birkóznak. A festék már nem védi a vasat, átütött rajtuk a rozsda. Az most a kérdés, az il­letékesben, mikor ébred fel a felelősségérzet a társadalmi tu­lajdon iránt. * * A gépműhely udvara, ami ta­vasszal egy elhagyott csatatér látványát nyújtotta, most egy ren­dezett város parkjához hasonlít. A javításra váró gépek egy he­lyen, sorban várakoznak. Az utak mentén kis kerítések. Az üzemanyagos hordók bekerítve, rendben állnak. — A vasanyag „röptető” alatt húzódik meg az őszi eső elől. A szépen salakozott udvaron már nem is lehet víztócsa, mert a nyár folyamán a terepet, lecsa­tornázták. Újabb kép tárul elénk, a bel­vizes készenléti raktár. Itt ta­lán még a patikus is tanulhatna rendet. Erre nagyon vigyáznak, mert az ittlevó gepeket csak ak­kor szabad használni, ha a me­gye valamely területén belvíz veszély jelentkezik. Az udvar képe nem azt árul­ja el, hogy itt nagyarányú épít­kezés folyik. Pedig úgy van. A 30 éve leégett aszalót hozzák most rendbe. (•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I Belőle dolgos kezek kultúrpa­lotát létesítenek. De most készül a vidék egye­düli szivattyú bemérő és kalib­ráló állomása is. Feladata: a ja­vítások után lemérni a szivaty- tyúk teljesítőképességét és el­lenőrizni a javítást. Most már örülnek a rendnek a vezetők is, bár, ahogy mondják, a tavasszal nem a legjobban esett a bírálat * De nézzünk csak tovább. Mi történt azóta a papírgyári iparvágány mellett? Mondjuk meg az igazat, semmi. A Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat tároló telepén ugyanolyan rend van, mint ta­vasszal. De a tatarozó által sú­lyos pénzen odahozott és kira­kott építési előregyártott falele­mek tovább porladnak. Tavasz- szal még csak ki lehetett venni, mi is akar lenni egy-egy darab. Ma azonban az idő vasfoga las­san szétmarja a sok ezer forintos értéket. Ha már nem építik be, akkor legalább takarítsák el azt a szé­gyenfoltot a rakterületükről az illetékesek. Az ilyesmivel jobb nem dicsekedni. Andrási Béla Munka és balesetvédelmi ankét Egy pár lépéssel odébb vatta­ruhás emberek birkóznak nagy terméskövekkel. A Vízügyi Igaz­gatóság Szilágyi brigádja. Nehéz munkájuk van, de nem panasz­kodnak. * Odébb, az igazgatóság közpon­ti gépműhelyének telepén — messziről látszik — használt a bírálat. Megértették, hogy hely­telen a gépeket félig az iszap­ban, vízben tárolni. No meg az sem valami egészséges, ha a — munkások térdig járnak a po­csolyában. Az is káros, ha a ja­vításra kerülő gép kiszabadítása a nagy rendetlenségből napokat vesz igénybe. Mert így volt a tavasszal, amikor az áradó Ti­sza — rálátott a kiselejtezett gépekre. A tiszaparti úszómű javító részleget feltöltötték és, elegyen­gették. Az egész munkahelyet bekerítették, térvilágítással lát­ták el. Éjszaka őr védi a társa­dalmi tulajdont. A javítandó szi­vattyúk, csövek és egyéb alkat­részek gondos gazdáról tanús­kodnak. Úgy sorakoznak egymás mellett, mint a katonák az őr­mester parancsára. Tegnap Szolnokon a József Attila művelődési otthonban a felügyelete alá tartozó gazdasá­gok igazgatói, főagrooómusai, főmérnökei és az ÜB elnökök részvételével munka- és baleset- védelmi ankétot tartott a Rizs­termelő Állami Gazdaságok Igazgatósága. Bevezető előadást Rózsik Ti­bor elvtárs, az igazgatóság veze­tője tartott, aki részletesen ele­mezte az elmúlt háromnegyed­év baleseti statisztikáját. Elő­adása további résziben a felada­tokkal foglalkozott. Ezek között elsőként említette a munka- és balesetvédelemre vonatkozó ren­deletek betartását, a baleset el­hárítási tanfolyamok szervezé­sét. A „ hozzászólók mindegyike foglalkozott a tennivalókkal és javaslatokat tett a balesetvéde­lem fokozására. Többéin javasol­ták: a megfelelő egészségügyi szemlélet kialakítása érdekében tartsanak több orvosi előadást a gazdaságikban. Nagy feltűnést keltett az egyik javaslat, mely­ben javasolta a felszólaló, hogy a mezőgazdasági szakemberek, a filmgyártás szakértőivel közösen készítsenek — a közlekedési bal­eseteikről készített filmekhez ha­sonló kisfilmeket, amelyekben bemutatnák az előfordult bal­eseteket és egyben a mezőgaz­dasági munkagépeknél elenged­hetetlen biztonsági rendszabá­lyok betai-tására figyelmeztet­nék a dolgozókat. Közlemény A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról 25 szép, színes képből álló tabló kapható a Kossuth Könyvkiadó Megyei Ki- rendeltségén. A képek 70x50-es nagyságúak. A tabló ára 120 Ft. Mit dolgosnak télen? Ä ggövetkeieti gazdák téli foglalkozásáról Jön a tél. Szolnok megye leg­több teruielószövetkezetebeu befejezéshez közelednek az őszi mezőgazdasági munkák. A be­takarításon, a vetésen hamaro­san túl lesznek a szövetkezeti gazdák. A könyvelők a zár­számadásra készülnek. Ez év­ben hamarább sor kerül a jöve­delemelosztásra, mint más években. A zárszámadások le­bonyolításával együtt készülnek a jövő évi tervek. Ezek azonban az úgynevezett belső munkák, de mit csinálnak majd a télen a növénytermesztők? NAGYKÖRŰ — PETŐFI TSZ A téli estéket nemcsak Nagy­körűben, hanem másutt is a szövetkezeti emberek tanulással töltik. A Hazafias Népfront a megye minden részén, vala­mennyi községben mezőgazda­sági szakemberele részvételével előadásokat, — tanfolyamokat rendez. De napközben sem kell dolog nélkül tölteni az időt. A Petőfi Tsz gazdái tavaly 5 hold szőlőt telepítettek, s jövőre a fiatal tő­kéket kálózzák. Éppen ezért az őszi munkák befejezése után mintegy 20—25 ezer szőlőkarót készítenek. Van a szövetkezet­nek vesszőse is, ebből saját szükségletükre kosarat fonnak. A Petőfi Tsz-ben jól halad­nak az ősziek vetésével. Ma es­tig a búza vetését befejezik. KISÚJSZÁLLÁS A szövetkezeti vjáros tsz-elnö- kei a hét elején értekezletet tartottak. Itt többek között szóba került néhány érdekes terv. Az Új Élet Tsz, az Ady Tsz, a Már­cius 15 Tsz gazdái új csatornát szeretnének nyitni, az öntözéses területet rendezni, és ilyen mó­don az öntözéses gazdálkodást bővíteni. A három tsz az új csa­tornát közösen építené, még a télen. Ha a városi öntözési bizott­ság, és a vízgazdálkodási társu­lat engedélyét megkapná, akkor a csatorna építését megkezdik és be is fejezik. SZANDASZÖLLÖS — VÖRÖS MEZŐ TSZ Ruskó elvtárs, a termelőszö­vetkezet elnöke arra a kérdésre, hogy mit dolgoznak télen, a kö­vetkezőket mondotta: — Szövetkezetünk valahány gazdájának lesz elfoglaltsága. Nálunk különben is évről-évre így őszidőben számbavesszüfe a téli tennivalókat, és felkészü­lünk azok elvégzésére. Az állat- gondozók azt csinálják, amit egyébként is. — Kertészetünkben december­ben megkezdjük a melegágyak kezelésiét, az asszonyok, a lá­nyok melegágy-takarókat köt­nek, a férfierok pedig a nehe­zebb munkát végzik. — Nálunk mindig téli feladat a rizsgátak ápolása, karbantar­tása, rendbehozása. Jövőre 10 holddal növeljük az öntözött te­rületet, és itt a téli hónapokban kerül majd sor a csatornák el­készítésére, — fejezte be nyilat­kozatát Ruskó el v társ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom