Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-05 / 262. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1*58, november 5. A szocialista országok népeinek barátsága oly erő, mely képes megakadályozni a háborút Hruscsov beszéde Lening vádban Leningrád (TASZSZ). A Lengyel Népköztársaság kül­döttségének Leningrádba érke­zése alkalmából a leningrádi Bal- tijszk-gyár dolgozói november 3-án gyűlést tartottak. A gyű­lésen Hruscsov mondott beszé­det. —■ A két szomszédos országot, hazánkat és Lengyelországot — mondotta —« a történelem során az életbevágó érdekek láncolata kapcsolta össze. A szovjet és lengyel nép alapvető érdekei annyira elválaszthatatlanok egy­mástól, hogy számunkra nem elegendő, ha egyszerűen csak békében élünk; Ahhoz, hogy si­keresen építhessük az új életet, megvédhessük országainkat, saz egész szocalista táborban a szo­cializmus vívmányait, országa­ink népeinek szilárd barátság­ban kell élniök egymással. A szocialista országok népei­nek testvéri barátsága óriási erő, amely képes arra, hogy megakadályozza a háborút Európában és az egész vilá­gon — jelentette ki Hrus­csov. — A szovjet és lengyel nép­nek közös az ellenségei — mon­dotta a továbbiakban Hruscsov. — Bármely háborús támadás Lengyelország ellen, közvetlenül a Szovjetunió határaira vinné a háború tűzvészét. Másfelől min­den esetleges nyugatról induló támadás a Szovjetunió ellen, a valószínűség szerint valahol Lengyelország területén át tör­ténnék, ami közvetlenül érinte­né Lengyelország érdekeit is. Ennélfogva gyarapítanunk kell erőinket, növelnünk kell orszá­gaink, a Szovjetunió és Len­gyelország népeinek barátságát. — Baráti kapcsolataink jók, — állapította meg a továbbiak­ban Hruscsov — nincsenek olyan kérdések, amelyek meg­osztanának bennünket, ame­lyekről nekünk, a lengyel elv­társak álláspontjától eltérő vé­leményünk lenne. Úgy vélem, a jövőben sem lesznek különö­sebb súrlódások, zökkenők, vagy akadályok a szovjet és lengyel nép barátságának fejlő­dése utján. A burzsoá országok urai so­hasem dönthetik meg a dolgo­zóknak a szocialista országok­ban megszilárdult hatalmát, — nem szerezhetik többé vissza azt, amit elvesztettek — jelen­tette ki Hruscsov. — Most olyan idők követ­keznek — folytatta Hruscsov — amikor mi ezt mondjuk: Fél­re az útból, mi kerülünk az első helyre, ti pedig mögöt­tünk sorakoztok fel. Közgazdászaink már most ki tudják számítani, hogy erre mi­kor kerül sor. A mi számítása­ink pedig igen pontosak. Az el­ső szovjet állam foglalja majd el az első helyet az egy főre eső termelésben: Amikor még magasabbra emeljük gazdaságun­kat, kultúránkat, a nép élet- színvonalát, akkor majd az egész világon meggyőződnek ar­ról, az egyszerű emberek, hogy a kommunizmus olyan társa­dalmi rendszer, amely az em­beriségnek a boldog életről al­kotott legszebb elképzeléseit valósítja meg. — A szovjet állam, és a töb­bi szocialista ország is, békesze­rető állam — jelentette ki Hruscsov. — Akár ma is készek vagyunk szerződést aláírni, és véglegesen megszüntetni az atom- és hidrogénfegyverkisér- leteket, de becsületes alapon, oly módon, hogy nyugati part­nereink is lelkiismeretesen ke­zeljék a kérdés megoldását, — A nyugati hatalmak és kü­lönösen az Egyesült Államok kormánykörei, azonban nem hajlandók ezt elfogadni — álla­pította meg Hruscsov: — Ök nem fogadták el javaslatunkat, és olyan hatalmas méretű kisér- letsorozatba kezdtek, hogy ha nem akartunk hát­rányos, egyenlőtlen helyzet­be kerülni, nem marad számunkra más vá­lasztás, mint az, hogy újra meg­kezdjük sejátikisérleteinket. Ezt meg is tettük, azért, hogy nö­veljük nukleáris fegyvereink ere­jét. — A nyugati hatalmak most azt hangoztatják, hogy szűnje­nek meg a nukleáris fegyverkí­sérletek egy évre, vagyis annyi időre, amennyire az Egyesült Államoknak ég Angliának szük­sége van, hogy levonja a követ­keztetéseket most végzett kísér­leteinek eredményéből, és hogy ennek alapján egy év múlva újabb nukleáris fegyverkísérlet- sorozatot kezdjen. Mi azt kí­vánjuk — hangsúlyozta Hrus­csov —, hogy egyszer s minden­korra érjenek véget az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek. Az Egyesült Államok és Anglia kor­mánykörei azonban ezt nem akarják. — Mi már többször kijelentet­tük, hogy nem háborús összetűzés, ha­nem békés verseny utján kell eldőlnie annak a vitának, me­lyik rendszer jobb, a szocia­lizmus, vagy a kapitalizmus. A szocia­lista és a kapitalista országok, ugyanazon bolygón vannak, ésí, békésen kell egymás mellett él niök. A továbbiakban megállapítot­ta, hogy azt a magas életszínvo­nalat, amellyel a gyarmatosító; országok kormánykörei annyira' dicsekszenek, a tönkretett em­beri életek milliói biztosították. Egész népeket szipolyoztak ki a végsőkig. Az imperialisták nem- ------------------­cs ak saját hanem országaik népének, a gyarmati népeknek a kifosz­tásával biztosították és bizto­sítják ma is gazdaságukat. A népek azonban már sok or­szágban lerázták magukról a gyarmatosítók rabláncát, és ki­vívták nemzeti függetlenségü­ket. A gyarmatosító rendszer minden eresztéke recseg-ropog. A kapitalizmus megfosztja jo­gaitól, szolgaságba, nyomorba dönti az embereket. Ezzel szem­ben a szocializmus szabad, boldog életet jelent a dolgozóknak, sokoldalú, és gyors fejlődést a népeknek. Hruscsov a továbbiakban meg­említette, hogy most összegezik a szovjet népgazdaság 1958. évi fejlődésének eredményét Hang­súlyozta, hogy a mezőgazdaság­ban igen jó eredmények mu­tatkoznak. Végül Hruscsov a szovjet ipar és lakásépítkezés sikereivel, a nemzetközi helyzet- és a béke­harc kérdéseivel foglalkozott. — (MTI) fi Dán Kommunista Párt XX. kongresszusának politikai határozata Koppenhága (TASZSZ). A Land og Folk című lap közli a Dán Kommunista Párt XX. kong­resszusának politikai határoza­tát, amely összegezi az ideológiai vita eredményeit. A határozat megállapítja, hogy a munkásosztály és a nép har­ca csak akkor vezethet siker­re, ha a harcot a párt lelkesíti és irányítja. A béke megóvása az emberiség életérdekeinek legfontosabb biz­tosítéka. A munkásosztály és a kommunista pártok nemzetközi testvérisége és szolidaritása Dá­nia nemzeti függetlenségének legjobb záloga. Ezért a párt visz- szautasít minden olyan vádasko­dást, amely szerint az intemacia- nalizmus megfosztja önállóságá­tól a Dán Kommunista Pártot. A határozat ezután a követ­kezőket mondja: A kommunista pártok egy­sége a marxista-leninista elmé­leten alapuló vélemény-azonos­ságon nyugszik. A nézeteknek és a feladatoknak azonosságát a kommunista és munkáspár­toknak 1957 novemberében aláírt nyilatkozata fejezi ki: e nyilatkozathoz a Dán Kommu­nista párt is csatlakozott s a nyilatkozatot politikájának alap­jává tette. — A párt nyiltan és határo­zottan harcol minden olyan irányzat és törekvés ellen, amely gyengítheti és megbonthatja a nemzetközi kommunista mozga­lom egységét és erejét. Az efféle irányzatok a mai revizionizmus szerves részei. E revizionizmus a legutóbbi években nemzetközi áramlatként jelentkezett, s za­vart akar kelteni a nemzetközi munkásmozgalomban. A Dán Kommunista Párt ez­zel kapcsolatban elhatárolja magát a jugoszláv program­tól, amely a moszkvai nyilat­kozatot próbálja ellensúlyozni, s amelynek legfőbb pontjai hely­telenek és antimarxisták. — Vitáink során mi is hasonló revizionista áramlatokkal talál­koztunk, amelyek a „bírálat sza­badságának” és az „önállóság­nak” jelszavával próbálták lep­lezni magukat. Aksel Larsen „emlékirata” határozottan támogatta e tö­rekvéseket, s a pártviták so­rán ő maga is felszólalt mel­lettük. Az események fejlődése tanúsít­ja, hogy a revizionizmus a párt szempontjából ma a legfőbb ideológiai veszély. A revizioniz­mus elleni harcot össze kell kötni a dogmatizmus elleni küzdelem­mel. mert ez is terjed a párton belül. (MTI) Az ENSZ megszavazta a leszerelési bizottság létesítését NEW YORK (Reuter-AP). Az ENSZ politikai bizottsága hét­főn délután 78 szavazattal egy­hangúan élfogadta Indiának és Jugoszláviának a Szovjetunió, az Egyesült Államok, és Ang­lia ENSZ küldöttségeivel foly­tatott tanácskozása után be­nyújtott javaslatát, amely indít­ványozta az ENSZ valamennyi tagországát magábanfoglaló le­szerelési bizottság létesítését az 1959. esztendőre. Mint ismeretes, a Szovjetunió megvonta támogatását az ENSZ eddig 25 tagból álló leszerelési bizottságától, miután abban a nyugati nagyhatalmak befolyá­sa érvényesül. Az elfogadott határozat ki­mondja, hogy az új leszerelési bizottság 1959. január 1-én kez­di meg működését és első' ülését Hammarskjöld ENSZ főtitkár hívja össze, a tagországok kül­döttségeivel folytatott előzetes tanácskozás után. (MI). A* Egyesült Államokban kedden reggel megkezdődön a szavazás Washington (Reuter). — Az Egyesült Államokban helyi idő sze­rint reggel € órakor megkezdődött a szavazás a kongresszus új tagjai­nak, és 32 állam kormányzóinak megválasztására. A Reuter szerint a választási had­járat alatti érdektelenség valószínű­leg a szavazási részvétel arányában is megmutatkozott. A több mint 76 millió szavazásra jogosult közül csak 48—50 millió választó szavazá­sára számítanak. Szavazásuk dönti majd el, hogy a következő két évben melyiik párt kezében lesz az ellenőrzés a kong­resszus felett, és ők döntik el 32 ál­lam kormányzójának személyét. A szavazásból következtetni lehet to­vábbá az I960, évi elnökválasztási hadjárat irányzatára is. ÉLNI KELL Anglia továbbra is kitart amellett, hogy nem szünteti be a mi lileári« fejjy perekkel végzett kísérleteit LONDON (TASZSZ). Az an­gol külügyminisztérium hétfői sajtóértekezletén megkérdezték a külügyminisztérium képvise­lőjét, vajon a genfi értekezlet megkezdése óta nem követke­zett-e be valamilyen változás az angol kormány álláspontjában a kísérletek beszüntetését illetően, vagyis, hogy az angol kormány, mint a múltban, most is elutasít­ja a Szovjetuniónak azt a javas­latát, hogy a nukleáris fegyve­rekkel végzett kísérleteket azon­nal szüntessék be? Az angol külügyminisztérium képviselője erre a kérdésre vá laszolva értesítésül adta, hog; az angol kormány álláspontjá ban nem következett be sem miféle változás. Hivatkozott a: angol kormány ezzel kapcsola tos korábbi kijelentéseire, ame lyek — mint ismeretes — a k; serietek csak egy esztendei fel függesztésére vonatkoznak. A: angol kormány ezt is olyan fel tételekhez köti, amelyek vég eredményben lehetővé teszi! számára, hogy a kísérleteké újra kezdje akkor, amikor ne­ki tetszik. < r egyverek dördültek, s fel 'i *- szakadt a fojtó csend viszonyú jajgatás, nyögés, füst é, jporszag járta át a kastély szó íbáit. A folyosón várakozók ősz fszenéztek, de mielőtt bármit i >tehettek volna, katonák sorához hak, s a kastély hires kertjébö ) vágott botokkal invitálták a- yembereket az előbbiek helyére >Közülük valaki megpróbált el ilenszegülni, de az már a nagy- \szalonig sem ért el. d Lassú léptekkel engedték c Hobbit, hogy az „előkészítésből’ isenki ki ne maradjon. A meg- igörbült hátakon csattogott c 'jóltenyésztett hóhérlegények ve \zényelte szilsuháng. Az élők nyögése, irtózata összevegyült a |haldoklók hörgésével. Mikor mindenki a nagyszalon­ban volt, Héjjas szaglászva állt meg az ajtóban, orrát magasra tartva vigyorgott: l- — Kezd jókedvem lenni, csak l- szorgalmasan, legények! ’-s Azzal a háta mögött lapuló >“ Muraközi száját telefájta pálin- kagőzzel, s aznapra eltűnt, f A megkínzott embereknek í‘ már Muraközi adta a parancsot: 3 Ki a parkba, tíz körömmel sírt \y , ásni a halottaknak. Egy órahosz- száig kapartak, mire a hátuk " mögött őrködő fegyveresek meg- h álljt vezényeltek. a — A gödör nektek kell! De a „ színeiteket előbb lehurcoljátok a r_ pincébe! , a Lehurcolták a halottakat, s a . >. haldoklókat is. Lenn a sötét, do- . k hős pincében ismerősök és &- a meretlenek adtak, vetlek üzene­tei eg -mástól: Ha élve szaba- ^ dúlsz, keresd -meg a családo- | 2 mat... Ha kimenekülsz, erle- , sitsd az eívtarsakat , ft z zajlott le a fegyverneki Schwarcz-kaslélyban ak­kor éjjel, mikor Hajdú Jóska búcsút vett feleségétől. Mert alighogy bezárult mögötte a pa­rányi szoba szálkás ajtaja, újra zörgettek. Az asszony kezét pus­katussal verték le férje dereká­ról. A megbilincselt férfit a két csendőr nehezen tudta kituszkol­ni. De a kint várakozók elkap­ták, s mint kórpászsálcot, dobták a kocsira. Ha hangját még hal­lotta: — Jóska! Visszavárunk! Azt már nem láthatta, hogy a kicsi asszony egy hatalmas csa­pástól elterült a töredezett kö­vön. Jobb is volt Jóskának. így legalább az asszony hangjának tiszta csengése megmaradt tűié­ben, agyában: Visszavárunk!... Igen! Élni kell! Élni, mert az ügy csak velünk él tovább! Mert másaikért is felelünk. Délután lett, mire a többi „el- :sípettel” a kastélyhoz érkeztek. Ismét százak várakoztak már. ásóval, lapáttal a kezükben áll­ok a kert kopasz fái alatt A iödborítotla táj csendjébe ele­ien hasított Héjjas hangja: — Most pedig bölcsőt ástok nagátoknak, s dicső elvetekkel ’.auiitt °lvihentek benne! Őrség! Munkához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom