Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-30 / 284. szám

* SZOLNOK MFC,VEI NÉPLAP 1958. november 30. pontján szüntelenül jelenvaló a Kommunistaellenes összefogás a franciaországi választások második fordulója előtt A most záruló hónapról a diplomáciai évkönyvek feljegy­zik majd, hogy a nemzetközi erők mérkőzésének súlypontja — hosszabb szünet után — is­mét áttevődött Európába. A szocialista, illetve az imperia­lista világ erőátcsoportosításá­nak és újabb felsoraJkozásának ezt a folyamatát N. Sz. Hrus- csovnak, a Szovjetunió minisz­terelnökének november 10-i be­széde vezette be. Vitássá téve a potsdami szerződés berlini négyhatalmi státusára vonatko­zó pontját, a szovjet miniszter- elnök voltaképpen az egyre ége­tőbbé váló német kérdés egészét vetette fel. ' Amikor Hruscsov Berlinre tette ujját, a gyakorlott orvos biztonságával tapintott rá Euró­pa legérzékenyebb pontjára. A fron t város’’ elnevezés, aho­gyan a nyugati szóhasználatban emlegetik a német fővárost, a berlini kérdés lényegére utal. A szocialista világ testébe mélyen beékelődő Nyugat-Berlin ugyan- i s a szó szoros értelmében a frontváros szerepét tölti be a nyugati tábornokok és politiku­sok stratégiai számításaiban. Ameddig a NATO-vezérkar elő­retolt hadállásnak tekintheti Nyugat-Berlini, addig Európá­nak ezen a legérzékenyebb konfliktus veszélye. Meggyőző­en tanúskodott erről az 1953-as berlini provokáció is. Néni ne­héz elképzelni, hogy valami eh­hez hasonló újabb nyugati kí­sérlet ma sokkal súlyosabb ve­szélyeket idézne fel, mint öt esztendővel ezelőtt. Azután, hogy Nyugat-Németországot be­kapcsolták a NATO katonai rendszerébe, s hogy erre felelet­ként megkötötték a varsói vé­delmi szövetséget, — ma hason­líthatatlanul nehezebb lenne egy esetleges konfliktust lokalizálni. Mindenképpen indokolt tehát a csütörtökön közzétett szovjet jegyzéknek az a megállapítása, hogy véget kell vetni .A rendel­lenes és veszélyes berlini hely­zetnek, amely annak következ­ménye, hogy e város nyugati övezeteit még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág. Úgy l&U eljárni, hogy Nyu- gat-Berlin ne lehessen többé ug­ródeszka a szocialista országok, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Szovjetunió elleni kémtevékenységhez, kártevéshez és egyéb aknrnnunkához.’’ Elegendő érv szól tehát amel­lett, hogy a megosztott Berlin nyugtalanító problémáját el­mozdítsák végre a holtpontról. Igaz ugyan, hogy a nyugati fő­városokban „elfogadhatatlan­nak” minősítik a szovjet állás­pontot, de — hírügynökségi je­lentések szerint „megkönnyeb­büléssel” fogadták a féléves ha­táridőt. A nyugatnémet kor­mánykörökben mindinkább fe­lülkerekedik az a nézet, hogy ezt a félévet komoly tárgyalá­sokra kell kihasználni. Miután a legutóbbi évben annyiszor el­utasították a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság ilyen irányú kezdeményezé­seit, most az angol kormány — az AFP londoni jelentése sze­rint — „hajlandó kihasználni a Szovjetunió által felajánlott hat hónapi időt, talán olymódon, — hogy elősegítené egy négyhatal­mi értekezlet megvalósulását. — Ezen a német kérdés átfogóbb keretei között fontolóra vehet­nék Berlin jövőjének problémá­ját is.” Az AFP washingtoni jelentése szerint „az amerikai főváros tá­jékozott köreiben nem tévesztik szem elől, hogy a szovjet javas­lat nyilvánvalóan békülékeny hangja okvetlenül hatással lesz bizonyos országok közvélemé­nyére. Feltehető tehát..., hogy a nyugati hatalmak olyan for­mulát keresnek, amely nem vágja be az ajtót a tárgyalások előtt... Az elkövetkezendő he­tekben, sőt - hónapokban, szá­mítani lehet arra, hogy újból megindulnak a tárgyalások nem­csak Berlin, hanem' egész Né­metország jövőjéről is.” Az első visszhangok tehát ar­ról tanúskodnak, hogy a szovjet kezdeményezés máris elérte el­ső célját: kimozdította a német kérdést a reménytelenség álla­potából. Az érdekelt nyugati ha­talmak most még egyszer szá­mot vethetnek a mai világ reális erőviszonyaival, s 12 óra előtt 5 perccel megfontolhatják, érde­mes-e megkockáztatni, hogy két­élű atomfegyvert adjanak Spei­del és társai kezébe?---------------- ^ -------------------­Ha bsburg Öttó ,leuioud‘ Iróuigóuyéröl Bécs (MTI). Á Reuter az osztrák kormányhoz közelálló körökre hl-, catkozva közli: Habsburg Ottó leve­let intézett Raab osztrák kancellár­hoz. amelyben kijelenti, elhatározta, hogy „lemond trónigényéről, vala­mennyi követeléséről és visszatéT Ausztriába1*. Az osztrák alkotmány érteimében ugyanis a volt királyi család tagja, aki nem mond le minden követelé­séről az osztrák trónt illetően, nem élhet Ausztriában, E rendelkezést az ,eLső világháború után, az osztrák- magyar monarchia összeomlásakor hozták. Eddig még nem fűztek hivatalos megjegyzést Habsburg Ottó ajánla­tához. Újszerű s*orjel gyorsirási rendszer üisinyov (TASZSZ). — Olga Alekszandrova kisinyov! pedagógus 2« évi munkával új gyorsírási rend­szert alkotott. Az új rendszer lénye­ge, hogy a gyorsíró nem betűket és betűkapcsolásokat, hanem hangokat és hangcsoportokat jegyez le. Míg az eddigi orosz gyorsirási rendszer több mint ötezer egyezményes rövi­dítést ismert, az új gyorsírás össze­sen hetven jellel, illetve rövidítéssel dolgozik. Az új rendszer másik nagy előnye, hogy nyelvtudás nélkül tíz nyelven, így oroszul, románul, fran­ciául, németül, angolul, eszperantó nyelven, stb. lehet vele írni. Alek- szandrova tanítványai háromhóna­pos tanulás után percenkint száz szavas (nem szótagos) sebességet érnek el. PÁRIZS (MTI), Ma van Fran- ciabrszágban a nemzetgyűlési képviselőválasztások második, — döntő fordulója. Amint ismeretes, az anyaor­szági 465 képviselői hely közül az első szavazás után csak 39 talált gazdára — a fennmaradt 426 mandátumért 1343 jelölt küzd. A jelöltek száma alapo­san megfogyatkozott a pártok elvtelen alkudozásai után. A visszalépések után a kerü­letek többségében a kommunis­ta jelölttel szemben csupán egyetlen jelölt áll, aki szélső jobboldaltól a szocialistákig ter­jedő kommunistaellenes egy­ségfront közös jelöltje Ilyen kö­rülmények között a Francia Kommunista Párt igen kevés mandátumra számíthat. A reakciós választási rend­szer igazságtalan voltára mi sem számadó közgyűlésén tizennégy olyan ember hallgatta az egy esztendő munkáját, eredményeit, hiányosságait mérlegelő beszá­molót, akik ettől a naptól tar­toznak a nagycsaládhoz. Voltak közöttük, akik korábban már tagjai voltak a termelőszövetke­zetnek, s olyanok is, akik má­sik közös gazdaságból léptek át. Bereczki József is visszalépő, öt évig már tagja volt a Tán­csicsnak, s az ellenforradalom alatt kérte vissza a közösbe be­adott 7 holdját. A két évi egyé­ni küszködés azonban megérlel­te elhatározását, hogy visszatér a közösbe, ahol korábban is jól érezte magát, megtalálta számí­tását. Nemcsak Bereczki József, hanem a többi belépő is úgy érezte, hogy haza talált, s a jellemzőbb, mint, hogy az ará­nyos képviseleti rendszer alap ján a választásokon legtöbb sza­vazatot kapott Francia Kommu­nista Pártnak legalább 88 man­dátum jutott volna, a jelenlegi választási rendszer szerint azon­ban a párt — mint a francia bel­ügyminisztériumban félhivata­losan jósolják — 15 képviselői helyhez juthat. Viszont a de- gaulleista „unió az új köztársa­ságért”, amely szavazatai sza­mát illetően a Francia Kommu­nista Párt mögött a másom k helyre szorult, a megyefónökón hangulatjelentésem alapuló bel­ügyminisztériumi jóslatok sze­rint nem kevesebb, mint 150, mandátumra számíthat. A jóslatokat persze fenntar­tással kell fogadni, többhelyúM születhetnek helyi meglepeté­sek. más munkájuk után biztosítva lesz számukra a rendes megél­hetés. A zárszámadó közgyűlésen a gazdasági eredmények mellett szó esett arról is, hogy egy esz­tendő alatt 80 családdal. 125 taggal erősödött a közös gazda­ság. Földterülete pedig 520 hold­dal gyarapodott. Az új belépők 70 százaléka fiatal, őket néni csupán a 32.60 forintos munka­egység vonzza a közösbe, ha­nem a nagyüzemi gazdálkodás­ban rejlő lehetőségek, a közös munka szépsége is a tsz-be lé­pés mellett szól. Nem is bánják meg elhatározásukat sem a fia­talok, sem az idősebbek, akik a Táncsics Tsz-be kérték felvét*, lüket. MiéH éppen most tűzte napirendre a szovjet diplomácia a berlini kérdést? Miért nem tette ezt koráb­ban, vagy talán lehetett volna későbbre is halasztani? Nos, minden bizonnyal lehetett volna — szűk határok között — előbb ''agy kicsit később szóvátenni a berlini helyzetet. Ámde az bizo­nyos. hogy napjainkban már rendkívül sürgetővé vált megra­gadni azt a láncszemet, amely jószerivel maga után vonhatja a német kérdés egészének felgön­gyölítését. Ami a probléma magvát illeti, azt Európa népei túlságosan is Európa uralkodó kérdése ma ez; „El kell ismerni — állapítja meg az Economist című befo­lyásos angol hetilap —, hogy a nyugati hatalmak és a nyugat­németek a potsdaftii egyezmény évek óta tartó gyakorlati lebe­csülése folytán lehetővé tették a Kreml politikusainak, hogy úgy lépjenek fel a színtéren, mint ahogyan most Hruscsov teszi... Most azután a Nyugat azzal a kellemetlen feladattal áll szem­ben, hogy le kell vonnia a vég­következtetéseket a két német állam létezéséből. Jó lenne, ha ezeket a következtetéseket ön­ként vonná * le, nehogy olyan kényszerhelyzetbe kerüljön, — amelyben a Szovjetunió fogja erre -rábírni.1’ Talán éppen a követikezte- tés levonásának első jele, hogy Dulles amerikai külügyminisz­ter — Bonn legnagyobb megrö­könyödésére — szerdán kijelen­tette: a nyugati hatalmak szük­ség esetén „esetleg érintkezésbe lépnek a keletnémet hatóságok­kal.” A szovjet jegyzék első nyugati visszhangjai arra vallanak. hogy a szovjet diplomácia á leg­alkalmasabb ponton ragadta meg a német kérdés láncolatát. Sikerül-e megállítani azt a vég­zetes folyamatot, sikerül-e meg­akadályozni, hogy a poraiból fel­támadt militarista nyugatnémet állam atomhatelomimá váljék? Ez az igazi tétje annak a diplo­máciai offenzivárnak, amelynek — a jelek szerint — csupán nyi­tánya az a követelés, hogy min­denekelőtt normalizálják a ber­lini helyzetet. Feltehető a kérdés, miképpen egyengetheti a német probléma megoldását Berlin státusának napirendre tűzése? Nos, közel- járlial az igazsághoz a tekinté­lyes londoni Times, amikor rá­mutat: ;A Szovjetunió egyik célja valószínűleg az, hogy a nyugati hatalmakat hozzászok­tassa a keletnémet hátságokkal való tárgyalásokhoz.” Egyes megnyilatkozásokból ítélve, a szovjet diplomáciai kezdeménye­zésnek máris megvan az a jóté­kony hatása, hogy a nyugati po­litikai gondolkodási kezdi „hoz­zászoktatni’1 a Német Demokra­tikus Köztársaság létezésének reális tényéhez. jól ismerik. Immár fél évszá­zada, hogy a német finánctőke, s elsőszülötte: a német militariz- mus kontinensünk legveszedel­mesebb kórokozója. Ez a fertő­zés különösen virulenssé vált a legutóbbi félévben. Közismert, hogy az Elbától Nyugatra ame­rikai segédlettel megkezdték a Bundeswehr atomfegyver-kikép­zését. Szervezik már a rakéta­fegyver zászlóaljakat, s atom­háborúra készítik fel a nyugat­német légierőt is. A Szakszervezeti Világszövetség tiltakozása a spanyolországi letartóztatások miatt Praga (MTI.) A Szakszervezeti Világszövetség titkársága novem­ber 28-án a spanyol kormány­hoz intézett táviratában a szö­vetség 92 millió dolgozója nevé­ben felháborodását fejezi ki a demokratikus gondolkodású spa­«4 ^ Hároniuapo» g» ás* Bulgáriában Szófia (MTI). A Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottsága, a bolgár nemzetgyűlés elnöki ta­nácsa és a Bolgár Miniszterta­nács november 27-én este együt­tes gyaszülést tartott Georgi Damjanovnak, a bolgár nemzet­gyűlés elnöki tanácsa elnöké­nek, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának halála alkalmából. A gyászülésen elhatározták, hogy háromnapos országos gyászt rendelnek él. Georgi Damjanov temetésének meg­szervezésére bizottság alakult. Elhatározták még, hogy Georgi Damjanovról nevezik el szülő­faluját, továbbá, hogy Vraca varosába)) mellszobrot: állítanak Damjanovnak. Georgi Damja- nov I emelése ma. vasárnap lesz. Százhuszonöt új belépő egy év alatt A turkevei Táncsics Tsz zár- termelőszővetkezétben szorgal­nyol munkások letartóztatása és bebörtönzése miatt. Követeli, bocsássák szabadon a fogva tar­tott személyeket és vessenek véget annak a szégyenletes gya­korlatnak, hogy a polgári lakos­ság felett katonai bíróságok i tél - kezzenek. GROTEWOHL a Szovjetunió Berlinnel foglalkozó jegyzékéről Berlin (ADN). Otto Grötó- wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke pénteken nyilatkozott a Szov­jetunió Bérli nmei kapcsolatos jegyzékéről. „A szovjet kormány javaslata olyan konstruktív kezdeménye­zés, amely megfelel a mi saját konstruktív politikánknak a né­met kérdésben. Nyugat-Bér !j rí­nék. mint szabad városnak meg­teremtése hozzájárulhat a né­metországi feszültség enyhülésé­hez, a két német állam kölcsö­nös megértéséhez és első szaka­sza lehet Németország újraegye­sítésének, amelynek megvalósí­tása egyre inkább előtérbe ke­rül” — jelentette ki a többi kö­zött Otto Grotewohl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom