Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-29 / 283. szám

1998 november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 t?, Uj otthont kap a nagykunsági kísérleti Intézet A színházi KRITIKÁRÓL Mint ismeretes, Karcagon jó- hírű mezőgazdasági kutató in­tézet működik évtizedek óta. Az ott dolgozó tudományos kuta­tók nevét nemcsak az ország­ban, hanem még határainkon fúl is ismerik. Több aszályt, szélsőséges időjárást jól tűró növényt tenyésztettek ki. A tu­dományos kutató munka azon­ban az utóbbi években egyre inkább nehezebb lett. Nem volt helyiség, terulethíánnyal küz­AMIKOR AZ OLVASÓ kezé- dottek, s a lakás hiány miatt „fc be veszi a lapot és elérkezik a szakemberek nem szívesen jöt-l““»»® rovathoz igen nagy ala- lek az intézethez. ^poe&aggal ea erdeklódessel szók­Most azonban jelentős íordu-£ta elolvasni az új darabok be­lát következett, Uj otthont kap jt mutatóiról szóló bírálatot, a a kutató intézet. f színházi kritikát. Ebből igyeik­Ebben lesz a garazs, lóistálló, ► szik megállapítani, érdemes-e kocsiszín, középen magtár, mel-►megnéznie a bemutatott új dara- lette közös szín, a kísérleti gá-fcbot, hogyan játszanak a színé­pek és egyéb gazdasági felsze-í szék, általában milyen szórako- relés részére, szalmásanyag tá-f zásban lesz része, illetőleg mi­roló, ahol a nemesitési anyagot ►lyen tanulságokat vonhat le a legkényesebb keresztezéseket ►abból. tárolják. Az épületcsoport, amely elkészült: mag tar, garázs, gépszín. A készülő lakóépület, ■TTmnTTn»m«mTfHmínTTfw?mfTTHmnmt»Tnn»n '1 anvmíívészek és cit kuszi artisták kitüntetése MOSZKVA (TASZSZ). Szer­dán a Kremlben ünnepélyesen adták át az érdemrendeket és érdemérmeket a Szovjetunió ál­lami népi táncegyüttese művé­szeinek és a cirkuszi artisták­nak, akiket a szovjet művészet fejlesztésében szerzett kiváló ér­demeikért tüntettek ki. A ki­Már ebből is lathatjuk, hogy la színházi kritikának igen fon- ítos szerepe van a színházlátoaa- ltok nevelésében, ízlésének fej­lesztésében és végső fokon kul- |túráltságának elmélyítésében. ► A kritikus munkája rendkí­► vül bonyolult, sokrétű feladat, ► egyben nagyon felelősségteljes ►is. Nemcsak a közönségnek fele­► lös, hanem a színháznak is. A £ felelőtlen kijelentések, az igaz­► tálán hántások, vagy a „kedven­► cek” mértéktelen dicsérgetésie ► okkal, vagy ok nélkül, súlyos ► károkat okozhat a színháznak ► Mindenekelőtt a közönséget te- £ szí bizalma tlanná a színi kriti- £ kával, vagy éppen a színházzal £ szemben. ► MÁRPEDIG A KRITIKUS £csak akkor végezhet hasznos ►munkát, ha a színházzal a leg­jobb viszonyt tartja fennt. Eb­iben az esetben lesz hitvle a ► szavának és ebben az esetben ► tud csak alkotóan beleszólni a ►szíházi munkába. Ehhez azonban ►arra van szükség, hogy a szín­► ház kollektívája megbízzék a kri­tikus tudósában, jóindulatában tés minden esetben félre tegye a ► személyi sérelmeket és a művé- £ széknél, sajnos, igen gyakran ► fennálló túlérzékenységet. Külö- ►ncsen a vidéki színházaknál ►fontos ez, hiszen egy-v.gy bé­rmutatóról, néha hónapok műn­kké j áról csak az illetékes megyei ► lap ad részletes tájékoztatást, ► beható, átfogó elemzést. Igen ►jó példáját szolgáltatta az ►együttműködésnek az egri szül­őház és a Heves megyei Népúj­ság. Itt a lap kulturális rovat­vezetője résztve&z a színház műsortervének összeállításában tüntetettek között van I. A. Moj- szejev, a Szovjetunió állami né­pi táncegyüttesének művészeti vezetője, aki Lenin-rendet ka­pott, V. G. Durov, B. A. Eder, P. N. Ribakov, A. P. Szitnyiko- va, A. N. Fjodorov, akik a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendet kapták. (MTI). és bírálatát ie szívesen fogad­ják. Legutóbb például a Bástya- sétány 77 című operett bemu­tatása alkalmából az egyik fő­szereplő alakításának felfogásán éppen a lap bírálatának hatá­sára változtatott. De hasonló a a tapasztalat Szegeden is. A Szolnok megyei Néplap és a szín­ház kapcsolatában különösebb kifogásolni valót nem találha­tunk. Bírálatunk igyekszik tár­gyilagos lenni és ezt a színház vezetősége megértéssel fogadja. Nem állunk már ilyen jól egyes színészek magatartása tekinteté­ben. Tudvalevő az, hogy az elvi bírálat mellett igen nagy súllyá' esik latba a művészi értékek bí­rálata is, hiszen a mondanivaló az egyes színészi alakításokban juit kifejezésre. Ha ezekben a művészi eszközökben hiányosság mutatkozik, ha a színész felfo­gása téves, akkor a kritikusnak az a kötelessége, hogy ezt is ker­telés nélkül hozza a közönség és az illető színész tudomására. ITT AZ A HIÁNYOSSÁG mu­tatkozik, hogy egyes színészek gyakran személyüket ért táma­dásnak, hozzá nem értésnek, rosszindulatnak könyvelik el a bírálatot. Az egyik múlt évi elő­adáson a megbírált színésznő íe- lelösségnevonta a kritikust és két órán keresztül igyekezett meggyőzni arról, hogy az általa a színpadon eljárt tánc (csiacsa- csa) nem ízléstelen és az egész bírálat egy másik színésznő be­folyásolására születhetett meg. Az egyik fiatal színész pedig hivatkozott más okokra, beteg­ségre, indiszponáltságra, a nem pontos összjátékra . és szintén megsértődött. Elég nehéz ilyen kor megmagyarázni a művé­szeknek, hogy a kritikus nem képes minden egyes gyengébb szereplés okát kideríteni és ele­mezni, meg kell elégednie magá­nak a ténynek a megírásával és a színház kollektívájára bízni a hibák kijavítását. A kritikus kötelességei közé tartozik a műsorpolitika bírála­ta is. Élttől viszont jónéhá- nyan a színház bevétek tervét féltik. Ez nem helyes álláspont, mert ha zsúfoljuk az úgynevezett könnyű darabokat, a zenés és zene nélküli vígjátékokat, ope­retteket, ezzel lemondunk a közönség nevelésének egyik ha­talmas fegyveréről. A szolnoki színház példája bebizonyította, hogy komoly mondanivalójú prózai darabok is érhetnek el kasszasikert. TERMÉSZETESEN A MÜBI- RáLÓ nem csalhatatlan oráku­lum, akinek a megállapításai mindig tévedhetetlenek. A kri­tikus is csak ember, akinek áh landóan sokat kell tanulnia ah­hoz, hogy jól értse szakmáját és a kultúra, a művelődés ügyét jól szolgálhassa. Tévedések az ő munkájában is fordulhatnak elő. de mint minden jószándékű ember, a kritikus is arra törek­szik, hogy ezeket a tévedéseket a minimálisra csökkentse. Nem hálás és nem könnyű feladat tehát a színi bíráló mun­kája és ha most ilyen részlete* sen elemeztük, azért tettük ezt, hogy az olvasók, a színházláto­gatók jobban megismerjék ezt a felelősségteljes munkát. A szín­házak, szín játszócsoportok tagjai pedig az eddiginél is több meg­értéssel támogassák a közös cél, a műveltség emelése, a kultúr- forradalom győzelme érdeké­ben. ^ hernádi Angol szakvélemény a szovjet idegennyelvű könyvkiadásról Ismeretlen írások - elfelejtett művek ban és hangban is, mintha utá­noznák egymást. A tanár úr mélyen elgondol­kodott. — Érdekes — mondta azután — igazad van. Aztán megkezdte az előadást. Hát kérlek, örülök, hogy fi- gyelmeztettél. Ogy:s dol­gozatot akarok írni a foglalkozá­sok és hivatások jellem és jel­legalakító hatásáról a lelkiségre és lelkiségen át a külsőre — fel fogom használni a példát. Fel­tevésem szerint bonyolult, mégis áttekinthető kölcsönhatások erő­vonalainak eredménye ez a ha­sonulás. Eltekintve a hajlamos­ságtól, mely nagyjában előre determinálja a különféle típu­soknak megfelelő érdeklődési kört, fel kell tennünk, hogy a véletlenül adódó életsors bizo­nyos mértékben szintén tipizálja az egyént, aki belekerül és hoz­záidomítja egy kialakult átlag­hoz. Nagy szerepe van ebben a folyamaiban a hormonok és egyének alkalmazkodó korrelá­dójának, valamint a feltételes reflexek alakító hatásának is. Az egyforma testi és lelki moz­dulatok uniformizálják az egyént, így alakul ki a „katona- fej’’, a „diplomataarc” és a hír­hedt „sofőrtípus”. A gyümölcs­kereskedésnek bizonyára von­nak kényszerítő viselkedés nor­mái, amikre beidegződik a szer­vezet. Megfigyelték a régi fla- rrumd csónaképítőknél, hogy.. — Igen, Flamannak hívták az öreget — kottyant közbe Rozi. Elnézően mosolyogtak. — Miféle öreget, Rozi fiam? — Hát az aptyukat. —• Apjukat? ÍV o, igen, a gyümölcsös L ' Flamm. Mind a három fia más nevet választott, de mind a három gyümölcsös lett maga is — most aztán konkurálnak a városban, a többit min ’ elmar­ták, aki volt. Nagy harcban van­nak — pedig úgy mintáznak egymásra — tetszett látni — mint három görögdinnye — igaz csak méltóságos asszony, nem főzünk be dinnyehajat az idén? Kaszárnyáink vannak, iskoláink ^ nincsenek Az osztrák kormány nemzeti tanácsának gazdasági bizottsága megtárgyalta az oktatásügy problémáit. Az egyik felszólaló elmondotta, hogy számos osztrák városban a szülők küldöttségi- leg keresik fel a polgármestert és követelik, hogy építsenek kö­zépiskolákat. A felszólaló kifej­tette, hogy noha az osztrák szö­vetségi haderő csak nemrégi­ben alakult meg, minden kato­nát megfelelő kaszárnyában tud­tak elhelyezni. Ugyanakkor nincs kellő anyagi fedezet isko­lák építésére. — Példaként említette a klagenfurti gimná­ziumot, amely 80 évvel ezelőtt 300 tanuló befogadására épült, jelenleg' azonban 900 iskolás kén viel en a tantermekben össze­zsúfolódni Fiatal irodalomtörténészék K. Csabai _ kutató csoportja, az írók gazdasági egyesületének irattárából, kiadóvállalatok lekto­rátusainak. fennmaradt kézirattömegeböl, kopott, idöszitta, régi lapévfolyamok hasábjairól irodalmunk egész sereg kallódó re­meikét mentette meg a pusztulástól. Ezekből az Írásokból köz­lünk néhányat. Elsőnek. Karinthy Frigyesnek halála előtt pár nappal írott és könyvben soha meg nem jelent humoreszkjét adjuk közre. A gyümölcskereskedők hasonlítanak Irta : Karinthv Friaues Lí árnum valónak együtt. Ta­1 * nár úr, a szociológia és néplélektan főiskolai előadója, neje Öméltósága, a lelkes egye­sületi elnöknő és Rozi, aki a cek- kert vitte. — Hát, ha van időd — mond­ta az elnöknő a tanár úrnak — gyere velünk és nézz körül, mekkora a drágaság. Mert min­denáron ragaszkodsz hozzá, hogy őszibarackot muszáj be- fözni. így mentek be az első számú gyüniölcskereskedőhöz, azután a másodikhoz és harmadikhoz. És nagyuehezen vásároltak is vala­mit, amivel nem voltak megelé­gedve, de ezúttal nem erről van szó. Arról van szó, hogy hazafelé ballagva megszólal az elnöknő. — Csodálatos dolog ez. — Melyik dolog? — Ezekkel a gyümölcskeres­kedőkkel. Nem vetted észre ? — Hogy mind drágábban adja a piaci árnál, mintha összebe­széltek volna? — Ettől eltekintve. Megnézted őket? — Hogyne. — Hát kérlek, mind az öt ha­sonlít. Ugyanaz a kerek fej, vas. tag ajkak, mélyenülö szemek, kese szemöldök, még mozdulat­. költ angol nyelven megjelenő kiadványokra, mint amit Ang­liában külföldieknek szánt könyvekre költenek. Sir Chan» les Snow, a British Council vég­rehajtó bizottságának elnöke ki­jelentette: „az oroszok kitűnő könyveket adnak ki angol nyel­ven. Számos esetben az orosz irodalom mestereinek rövidített kiadását Az angolok viszont csak rendkívül kis összeget köl­tenek anyanyelvűk oktatására hazájukon kívül. Felvetődött a javaslat, hogy a legjobb angol könyveket olcsó kiadásban jut­tassák el idegenajkú diákok ke­zébe. aniliiliiiiaiiaaaaaDaaaiiaaiiBaiaaial A British Council vezetősége évi beszámolójában megálla­pítja, hogy a Szovjetunió körül­belül 20-szor akkora összeget ■■ ----­rse ptXÄMCsOiilÄtOKl-4z Ui törőházban találkoznak! A népitáno-oktatók részére | november 30-án. vasárnap dél­előtt 9 órára a Móricz Zsigmond ] Kultúrotthonbac meghirdetett .találkozóra az Uttorőházban ke- |rül sor. Az időpont változatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom