Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-04 / 261. szám

1958. november A

SZOLNOK MÉGYET NÉPLAP

3

SZOLNOK, 1056. NOVEMBER 4.

AKKOR IS OLYAN IDŐ járta, mint mostanában. Ólmos, lomha fellegek vonultak az égen, időnként jól megöntözve a határt. Barátságtalan, hűvös szél fújdogált, elűzve az utcáról még azt a néhány embert is, aki jó hírt hallani a városba kívánkozott.

Estébe hajlott már a nap, itt-ott villanyt is gyújtottak. A .Szolnok megyei pártbizottság Beloiannisz úti helyiségében egymás után gyülekeztek az emberek, munkások, pártfunkcionáriusok, katonák, s köztük néhány újságíró.

A beszédtéma mi lehetett volna más — 1956. november 4-et írtak akkor — a Kádárkormány megalakulása, az ország sorsának, a kibontakozás útjának vitatása volt.

Az újságírók hamar megkapták a feladatot: Nekigyűrkőzni, megírni, s kinyomatni a rendet, nyugalmat, az életet adó munka megindítását, a néphatalom szilárdítását követelő, az ellenforradalom utáni első kommunista újságot.

Félig-meddig készen is voltunk a lappal, mikor a szomszéd szobába betoppant Kádár elvtárs. Azt hiszem, sosem hallgattak még kormányfőt olyan figyelemmel, mint ahogy ott, azon a vasárnap estén figyelte Kádár elvtárs minden szavát a hirtelen összesereglett embergyűrű.

AKKOR HALLOTTAM ELŐSZÖR részletes elemzését annak, hogy októberben ellenforradalom volt, még akkor is, ha megtévesztett jóakaraté emberek is vettek benne részt, mert a nép kezéből akarták kicsavarni a hatalmat. Szó esett ott Nagy Imréről, a nyugati csapatok segítségülhívásáról is. S mindjárt felvetődött a kérdés: Milyen népi hatalmat biztosítottak volna a tőkések fegyveres erői Magyarországon, ha eleget téve Nagy Imre kérésiének, bevonulnak hazánkba? — 1919-ből szomorú tapasztalataink vannak ezzel kapcsolatban. Akkor is külföldi tőkés csapatok fojtották vérbe a dolgozók alkotta új, szabad életet.

A közvetlen, baráti beszélgetés hosszú ideig tartott. Kádár elvtárs hévvel, fiatalos lendülettel magyarázott. Azt, hogy azokban a napokban keveset alhatott, csak a szeme környékén meghúzódó árnyékok tanúsították. Máskülönben, magabiztosság, optimista derű hatotta át egész lényét. Közelsége, szavalnak meggyőző ereje sakmindent feloldott bennünk, erősítette hitünket a munkáshatalom újjászületésében, oszlatta zavaros, kusza gondolatainkat. Az emberekhez való viszonyról mondotta:

— Hiába származott munkáscsaládból valaki, hiába kapott kitüntetéseket, ha most szembefordul a proletárdiktatúra erőivel, vsgy gyáván semmit sem akar tudni a világról — nem sokat kezdhetünk vele. Ezért az emberek megítélésénél elsősorban azt vegyük figyelembe: a legjobb káderes az élet. Aszerint ítéljük meg őket, hogy a néphatalom mellett állnak, szembefordulnak vele, vagy pillanatnyilag meggyőződés nélkül, tanácstalanul állnak. ÓVA INTETTE A PÁRTMUNKÁSOKAT attól, hogy a jószándékú, megtévesztett embereket egy kalap alá vegyék a tudatos ellenforradalmárokkal. A megtévesztett, becsületes emberek megnyerését a párt ügye számára már ott, a néphatalom újjászületésének első napján fontos feladatnak jelölte meg.

Idézte az ellenforradalmárok embertelen cselekedeteit, védtelen emberek akasztását, egyszerű munkás- és parasztfiatalok bestiális meggyilkolását, s feltette a kérdést: Lehet-e az ilyet tűrni, tétlenül nézni, hogy emberi mivoltukból kivetkőzött egyének büntetlenül garázdálkodjanak ?

Az ellenforradalom kitörését lehetővé tévő előzményekről is tettek fel kérdéseket Kádár elvtársnak. Válaszképpen sokmindenről beszélt. Egyik legfőbb tanulságul vonta le az eseményekből, hogy párt nélkül nincs munkáshatalom, eszmei és cselekvési egység nélkül nincs vezetésre alkalmas párt. Ezért kell mindenekelőttvalónak tekinteni a párt egységét, eszmei tisztaságát.

Valakinek — arra a kérdésére, hogy miért nem fegyverezték fel idejében a párttagokat, a szocializmus ügyéhez hű elemeket — mondotta Kádár elvtárs: Tanultunk a múltból. Gondoskodunk róla, hogy a munkásosztály legjobb erői fegyverhez jussanak, ne legyenek védtelenek a régi rend fegyveres bandáival szemben. Akkor majd senki sem mer kezet emelni a néphatalomra.

a három—négyórás közvetlfnHANGŰ beszélgetésen elhangzottak hosszú időre megszabták a kommunisták feladatát. Határozott irányt jelöltek meg a bizonytalankodás helyett, s azzal a megnyugtató érzéssel töltötték el a párttagokat, hogy megfelelő emberek kerültek a párt élére, biztosítékául a gyors kibontakozásnak — érdemes követni őket, tanácsuk szerint cselekedni.

(almon]

A néphatalom alkotásai

Ezen a képen a Tiszamenti Vegyiművek gyártelepének bejárata látható. Számtalan ilyen üzem építésével űzték el a munkanélküliség fenyegető rémét.

*

A szolnoki SZTK Rendelőintézet 14 millió forint ráfordítással épült. Lehetővé teszi, hogy a régi, napi 32 óra rendelőintézeti szakorvosi vizsgálat helyett 170 álljon a betegek rendelkezésére.

*

A jövő útján

A három éves tervidőszak alatt a békés alkotómunka eredményeként tovább gyarapszik a város. Igaz, nem olyan mértékben, mint ahogy az ellenforradalom okozta károk nélkül fejleszthetnénk, de sokkal nagyobb arányban, mint a régi rendszer idején.

Jónéhány létesítmény országos jelentőségű lesz. Ezek építésének finanszírozására sokmilliő forintot biztosítanak országos szinten. Ezeken túlmenően tanácsi beruházási keretből is sok minden megvalósul.

Erősödik a város ipari jellege

Az új tervidőszak jelentősebb beruházásai — a város adottságai folytán — elsősorban ipari jellegűek; Legszámottevőbb lesz köztük a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfátüzemmel való bővítése. Erre a célra több mint 110 millió forintot biztosítanak. Az új üzem termelésével jelentősen nő hazánk műtrágya gyártása, s következésképpen a mezőgazdasági termelés színvonala is. A szuperfoszfátüzem tervdokumentációinak elkészítésén most fáradoznak.

Közlekedési góchoz méltón, summás összegekkel fejlesztik a vasúti csomópontot is. Felvételi épületre 17 és félmillió, szénszerelőre több mint 2 millió, viz- műfejlesztésre 3 millió forintot fordítanak.

A nagyarányú villamosítási tervben is jelentős érdekeltsége van a városnak. Alállomás fejlesztésére közel 30, a Szolnok — Cegiéd-i távvezeték építésére 2,3, a tiszaparti trafóállomásra 5 millió forintot költenek. — Még ennél is jóval jelentősebb lesz azonban a Szolnok — Sajo- szöged között 37 millió forint ráfordítással épülő távvezeték.

A megyében nemrégi múltra visszatekintő olajbányászat is jelentős fejlesztés előtt áll, s ennek a megyeszékhely is hasznát látja. Az alföldi kőolajkutatás centrumát ugyanis Szolnokon építik fel.

\ Az olajbányászok lakás, iroda, munkásszállás, üzemi konyha, stb. építésére mintegy 27 millió forintot fordít az állam. Az egyre növekvő termelés szükségessé teszi a kőolajtartályrendszer 11 millió forint előirányzattal történő bővítését is.

S ezzel még nem soroltuk fel a város új létesítményeit, csupán néhányat említettünk meg közülük, de ebből is látható: a

dolgos kezek által termelt értékeket jó kamatoztatja, az ország boldogulása érdekében használja fel a kormány.

örvendetes, hogy városunk nagy mértékben részesül a beruházásokból.

így válik lehetővé a régen várt új Tisza-hid építése is. Ez is több, mint 32 milliót emészt fel.

A város kenyérsütési problémáit is megoldja a hároméves terv idején befejezésre kerüli kenyérgyár építése. A húsellátás zavartalanságát segíti elő a vágóhíd korszerűsítése.

Fejlődik, korszerűsödik valamennyi üzemünk. A Papírgyár elavult gépi berendezéseinek a cseréjére például 4,5 milliót költenek a tervidőszak alatt. Több, mint 20 millió forint előirányzattal megkezdik, 1960 után befejezik a Cukorgyár új kazánházának építését. Sor kerül a dohányfermentáló, az állati le- hérje feldolgozó üzembehelyezésére is. Hatalmas összegeket fordítanak a Tisza-part biztosítására.

Javul az egészségügyi és a lakáshelyzet .

Az ipari jellegű beruházások mellett számtalan olyan létesítménnyel gyarapszik a város, — melyek közvetlenül szolgálják a lakosság érdekeit.

A tervidőszak alatt például 68 ággyal növekszik a megyei kórház belgyógyászati osztályának befogadóképessége, másfél- millió forintos beruházással gyarapszik a gyermekosztály.

(Érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt mindösze 458 ágy volt megyénk kórházaiban, ma meg már egyedül a megyei kórházban 614, a Tüdő- kórházban 355 férőhely van. — Ezek mellett az ujszászi Tüdőszanatóriumban is sokan részesülnek gondos ápolásban). A szemészeti osztályt 10 ággyal bővítik. ,

A lakásproblémák enyhítésére 1958-ban 4.3, 1959-ben 7,4, 1960-ban 7.2 millió forintot költenek. Ezeknek az összegeknek felhasználása barátságos otthont biztosít sok munkáscsaládnak.

3 így sorolhatnánk tovább a vízműfejlesztést, orvosi rendelő építését, köztisztasági gép- beszerzést, stb. Ennyiből is megállapítható azonban, hogy terveink szépek, valóraváltásukon érdemes munkálkodni;

Uj iskola a szolnoki Achim András úton. Itt ma már ilyen modern, korszerűen felszerelt tanintézetben gyarapítják tudásukat a gyermekek.

■iiiiiui^liuj.n JM U. j»!ii n

A Szolnok Vörös Csillag úti lakótelepről készült ez a fénykép A néphatalom ilyen egészséges, szép lakások építésével igyekszik megoldani a lakásproblémát